Heves Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-19 / 193. szám
8. OLDAL A Z KÉNY ÉR ÜNNEPÉ N 2002. Augusztus 19., hétfő J ff U J r s 1. A kenyér ünnepe alkalmából köszönti vásárlóit KOVÁCS KÁROLY sütőtechnikus vállalkozó! Boltjaink: Sütőipari Szakbolt Heves, József A. u. 17. Morzsa Kis ABC Heves, Bródy S. u. 65/A Jászapáti Piaccsarnok Az augusztus 20-i dinnyefesztiuálon is keresse termékeinket a szokott helyen! HEVESEN V az OTP előtti parkolóban! ^ APéíyiPék ^ Sütőipari KfL I a kenyér ünnepe | alkalmából köszönti valamennyi volt és leendő Kedves Vásárlóját! Továbbra is keressék termékeinket boltjainkban: Pély, Tárnái út 6. Hevesvezekény, Fő út 32. A természetes kenyér A kenyér egyesíti magában a különböző gabonafélék energiáit A kenyér kultúrája lényegében szinte egyidős az emberiség kultúrájával. A szélfútta és napsütötte rúnákon termett, s eközben töméntelen fényenergiát felvett gabona az emberi test ideális tápláléka. A gabonafélékben megtalálható harmonikus csoda hitbeli csodává is átlényegült, midőn Jézus Krisztus testének jelévé tette a kenyeret. így lett testi és lelki táplálékká egyaránt. A kérdés most már csak az, milyen is az a kenyér, amely képes és méltó erre a kettős szerepre. Eredetileg az ember a kövek között vagy mozsárfélében szétdörzsölt gabonatöretből víz hozzáadásával pépet készített, és azt nyersen vagy megfőzve kásaként fogyasztotta. Azután a pépet forró kövön, vagy csak egyszerűen a hamuban, később vaslapon vagy kemencében meg is sütötte, ezek a lepények a kenyér ősei. Változatai mind a mai napig élnek. Példa erre az indiaiak lepénykenyere, az amerikai őslakók kukoricalepénye, az arabok pitakenyere stb. Az egyiptomiak rájöttek, hogy a kenyértészta bizonyos körülmények között megerjed, megsava- nyodik, és közben lyukacsos, laza lesz. Megszületett a kovászolt kenyér, és elterjedt az egész akkori kultúrvilágban. A rómaiak a búzát tartották a legtöbbre, melynek termesztése több szakértelmet, odafigyelést kívánt. Viszont nem vitásan a legmagasabb sikértartalma miatt ebből a gabonából lehetett és lehet ma is a leglazább, legvilágosabb és legkönnyebb kenyeret sütni. Ugyanakkor az északi, főként germán és szláv népeknél éppen az igénytelenebb, mostohább körülmények között is jól és biztosan termeszthető gabonafélék, a rozs, tönköly, zab terjedtek el, s így e népek táplálkozásában az ebből készült sötétebb kenyerek természetes kultusza alakult ki, itt a fehér kenyér legfeljebb választékbővítő ma is. Magyarország, mely a búzatermelésre kiváló adottságú alfölddel rendelkezik, inkább a búza kultúrkörébe tartozik. De itt is évszázadokon át a teljesre őrölt, némileg átszitált lisztből sütötték a legtöbb és legjobb kenyeret. Ráadásul a kiváló, nagy sikértartalmú, acélos magyar búzából készült kenyér nemzeti büszkeségünk tárgya is lett. E korábbi korszak kenyerei azonban még tökéletes kidolgozással, technológiával készültek. Gondoljunk csak vissza nagyanyáink falusi kenyereire, amikor az asszonyok otthon sütötték az egész hétre való kenyerét a családnak, hetente vagy kéthetente egyszer. Hogy az miért volt jobb? Mert a liszt egyrészt nem volt annyira természetellenesen fehérre őrölve. A liszt már önmagában is teljesebb értékű volt. Ezenkívül nem nagyüzemi futószalagos, élesztős gyorskelesztéssel készült, hanem lassan, egész éjjel alaposan dolgozó savanyú kovásszal, amitől a kenyér ízes, jól vágható és természetes úton tartós lett.. A 20. század második felében felgyorsult azon tendencia, hogy a nagyüzemi termeléshez a gabonaféléket (főleg a búzát) nagyobb terméshozamra sikerült nemesíteni. Azaz a gazdaságosság szempontjai győztek, jelentősen megnövekedett a hektáronkénti termés. A nagyüzemi termelésből származó mennyiségre nemesített búza béltartalma nem a régi, így egyre inkább támogatásra szorul. A magyar közízlésnek tetszetős, nagyon magas, nagyon köny- nyű kenyér a legtöbb esetben csak különféle pékészeti adalékokkal érhető el. Nézzünk csak széjjel a barna kenyerek között is. Az elmúlt években szolid visszafogottsággal többször elhangzik különböző fórumokon, a szakértők szájából a barna kenyér fontossága, szerepe, hogy az mennyivel jobb, egészségesebb, éppen amiatt, hogy benne a liszt teljes értékű állapotban van. A kenyérnek azonban nem az adalékolt színezéktől, hanem a teljesre őrölt értékes liszttől kell barnának lennie! A gabona eredetileg ún. tápegészt képez, azaz a gabonaszemben minden fontos anyag együttesen ott van csodálatosan harmonikus arányban, fehérjék, szénhidrátok, értékes vitaminok, ásványi anyagok, olajok és enzimek formájában. A kenyér táplálkozási értékén javít a mostanában egyre gyakrabban beleadott fotó, piLisY elemér különböző olajos ma- gok keveréke. A tudatosan táplálkozók körében egyre nő az igény a kenyérgyári, futószalagos, egy-két nap alatt száradó, nevéhez méltatlan mindennapi kenyér helyett az értékes barna kenyerek iránt. Ma már tudjuk, hogy a többféle gabonából készült (esetleg értékes olajos magokkal is dúsított) kenyér egyesíti magában az egymást komplettáló, egymás előnyeit kiegészítő gabonafélék éltető energiáit. Ma már egyre többen kezdik elhinni, hogy csak a természetes körülmények között termelt gabona komplettre őrölt teljes értékű lisztjéből gondos kézműves módszerrel készített kenyér lehet a kiegyensúlyozott, életadó mindennapi táplálékunk. DR. CSIZMADIA ANDRÁS Az új kenyér ünnepe alkalmából a Rádi Pékség Kft. csapata szeretné köszönetét kifejezni hűséges egri, mezőkövesdi és gyöngyösi vásárlóinak. Augusztus 20-án a kenyér ünnepe alkalmából Bcdc Jenő pékmester tisztelettel köszönti minden volt és leendő vásárlóját! Poroszló, Főút 13. Ny: 6-12 h-ig, 15-20 h-ig Tel.: 36/553-050 Ha meg tud venni egy kávét, ne mondjon le a legfrissebb, legérdekesebb hírek élvezetéről sem! Egy kávé feldobja perceit, a Heves megyei Hírlap pedig egész napra ellátja élvezetes olvasnivalóval. läMLilg J 1 4 Megengedheti magának! Eiőfiiétés ésitifbfxxiádé; ^06*80*513*646 (54601) A Kurdi Pékség, avagy a jó ízek története „Mindig a legelsővel kell fölvenni a versenyt!" - mondja Kurdi András, a Kurdi Pékség cégvezető-tulajdonosa, amikor üzleti filozófiáját kérdem. Tömör a megfogalmazás, de hogy mennyi munka, szakma- szeretet, kitartás, lelkesedés van mögötte, azt nemcsak azok mér hetik föl, akik ismerik Tolnából családostul, cégestül Hevesbe áttelepült vállalkozót, hanem azok is, akik betérnek Egerben valamelyik boltjába, a Sándor utcában, illetve az egyéb élelmiszereket is kínáló Mátyás király és Hadnagy úti üzletekbe. Elég csak belekóstolni a közkedveltté vált magvas zsemléjükbe, kiflijükbe, elég megízlelni a Kurdi-féle leveles pogácsát, vagy kenyereiknek valamelyikét ahhoz, hogy a vásárló megjegyezze az egyszerre hagyományos, mégis „kicsit más” zamatokat, illatokat, s legközelebb már az ABC-kben is keresse ezeket. Igaz lehet a mondás: minden jóízű pékárúnak története van. A Kurdi-kenyereké, süteményeké a cégvezető édesanyjával kezdődött, aki szintén jeles pék volt, fia őt tekintette mércének, neki akart bizonyítani.- Persze én a szakmát a feleségemmel együtt még a kenyérgyárak világában kezdtem. Nem volt az rossz iskola, különösen, hogy a grádicson egyre előrébb, az üzemvezetőségig eljutva, rengeteg szervezési tapasztalatot szereztem - idézi a múltat Kurdi András, akinek így nem okozott gondot 1988-ban átlépni a maszek világba. Inkább az, hogy a rendszerváltás után egyre többen kaptak bele a szakmába, gyors pénzt remélve. A piaci zűrzavart látva Kurdiék átmenetileg váltottak, tanácsadó céget hoztak létre. A legkorszerűbb sütőipari programokat terjesztetíuk mer- __ . _ _ _ uiaonsa ^FAM'LV^ ** ÍZEK család^ ték szerte az országban. Aztán ismét váltás következett...- Sokfelé jártunk, sok mindent láttunk, s valahogy beleszerettünk Egerbe. így aztán, amikor remekül tanuló lányaink (szintén a szakmánál maradva) végeztek, ráadásul két szakmabeli férjet hoztak a házhoz, úgy döntöttünk, itt építjük újjá családi vállalkozásunkat. A Sütker telephelyét átvéve, új berendezéseket, gépkocsikat vásároltunk, és további fejlesztések is következnek. A cég vezetője nem panaszkodhat a helyismeret hiányára, hiszen mint a Magyar Pékek Ipartestülete elnökségi tagjának, iapos rálátása van a megyékre.- Pontosan fölmértük, érde- mes-e átköltöznünk, lesz-e piacunk. Az alapok lefektetése után már a stabilizálódás a célunk, ez pedig csak úgy lehetséges, ha az igényeknek megfelelően, folyamatosan bővítjük a kínálatot. Választékunkban 150 féle termék szerepel: friss, tartós és egyéb csomagolt pékáru - méghozzá egész nap, azaz délután 6-ig folyamatos kiszállítással! Havonta 3-4 új termékkel jelentkezünk. Először szükebb körben, aztán üzletfeleinkkel is teszteltetjük az újdonságokat, s ha kell, igazítunk az ízeken. Két nejem remek partner ebben, kísérletező kedvűek, alkotásra termettek. Nos, a finomságok népszerűsítéséhez nagyban hozzájárul az is, hogy hetente akcióznak a Kurdi-boltok. A vevők ezt éppúgy várják, mint a felbukkanó meglepetéseket. A partnerek pedig azt értékelik nagyra, hogy a pékség akár este 18 óráig is teljesíti a pótrendeléseket, és e cégtől vasárnap is szállítanak! Kurdiék tehát úgy érzik, hogy famíliájuk, sőt a velük együtt Tolnából áttelepült munkatársak is megtalálták a boldogulás útját Egerben. Sorra születnek a tervek, például hogy ahol kereslet mutatkozik rá, további szaküzletet nyitnak. A 32 fős csapat bővítésére is előbb-utóbb szükség lesz. A legkisebb gyerek, a kilencéves fiúcska már ismerkedik az üzemi jelszavakkal, úgymint munkafegyelem, minőség, tisztaság. És egy négyesztendős unoka is belépett a Kurdi-pékségek hosszúnak ígérkező történetébe... Kurdi Family Pék Kft. Andornaktálya, Rákóczi út 160. Tel.: 36/530-436, Tel./fax: 36/430-749
