Heves Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-19 / 193. szám

Ug I 2002. Augusztus 19., hétfő A Z KÉNY ÉR ÜNNEPÉN 9. OLDAL U J « y y • -| . t • . az uniós csatlakozás elé Nagy Lajossal, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Kft. igazgatójával a cég eredményeiről, terveiről abból az alkalomból beszélgettünk, hogy előt­tünk augusztus 20., ami részben a kenyér ün­nepe is. Az igazgató 1974 óta dolgozik szakem­berként - alapszakmája sütő- édesipari mér­nök - jelenlegi munkahelyén, ahol 12 esztende­je, 1990-ben lett elsőszámú vezető. Mint fogal­maz, nehéz feltételek között jól helytáll a kft., s ma már az uniós csatlakozás elé is nyugodtan nézhetnek. Nagy Lajos, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Kft. igazgatója A cégnél nagy gondot fordítanak a kiszállítás eszközrendszerének fejlesztésére is A HESI-nek, mint tradicionális cégnek, már történelme van, hi­szen jogutódja az 1951-ben megalakított megyei sütőipari vállalat­nak. A gyár létrehozásának negyed- százados évfordulóján, 1976. június 1- jén jött létre az egységes sütőipari vál­lalat. Az újabb fontos dátum pedig 1993. január elseje: ettől az időponttól működnek társasági formában.- Jelenleg kilenc üzemünkben foly­tatunk sütőipari tevékenységet - sorol­ja az igazgató Egerben, Bélapátfal­ván, Kiskörén, Feldebrőn, Párádon, Po­roszlón, Hevesen, Tamamérán és Fü­zesabonyban. Ha visszatekintünk a cég tevékenységére, akkor azt lehet megállapítani, hogy az idők során egy­re bővülő termékválasztékkal léptünk piacra. Előbb az édesipari termékek je­lentették a bővülést, később pedig a gyorsfagyasztott készítmények. Ez utóbbi tette lehetővé, hogy megjelen­jünk és jelen legyünk a nyugat-európai piacokon is, immár kilencedik éve. A kft. termékeit három műszakban ké­szítik dolgozóink, és naponta négy- szer-ötször is szállítjuk az igényes megrendelőknek. Nagy Lajos komoly előrelépésnek tartja az Ausztriába irányuló réteslap- exportot, illetve, hogy a saját szabadal­FOTÓ: PILISY ELEMÉR maztatott termékeikkel a hazai piacon is jelen vannak. Az idei évtől már kü­lönféle multinacionális áruházláncok részére márkázott termékeket szállíta­nak, ami egyúttal magasabb minőségi követelményeknek való megfelelést is megkövetel a gyártásban. A Heves me­gyébe is betelepült multinacionális áruházi láncok mellett az ország ösz- szes Metró áruházába közvetlenül szállítanak fagyasztott réteslapokat. Az árut speciális mélyhűtővel felsze­relt teherautóval viszik rendszeresen. Emellett a nagyobb fővárosi szállo­dák, mint a Hotel Corvinus Kempinsky, vagy a Hotel Duna Intercontinental, il­letve a rangos éttermek is a vevőik kö­zé tartoznak, s nekik réteslapokat és somlói galuska alapanyagot szállíta­nak, megrendelésre. A cégnél egyéb­ként jelenleg 29 féle kenyeret, 31 féle péksüteményt, 75 féle finomsüteményt, 16 féle gyors fagyasztott terméket és 8 fé­le piskótát ajánlanak. A számok is bi­zonyítják: széles körű választékkal áll­nak a vásárlóik rendelkezésére.- A megyében elsőként léptünk piac­ra az igen népszerű csomagolt, szeletelt kenyér különféle változataival, így pél­dául a heü, az egri tartós, a Táltos vita- minozott (ennek a terméknek Heves megyében a HESI Kft. a kizárólagos gyártója), legújabban pedig az A. N. (adalékanyag nélküli) kenyérrel - sorol­ja eredményeiket az igazgató. - Cégünk a megye sütőipari vállalkozásai közül elsőként vezette be az ISO 2001 minő­ségbiztosítási rendszert, majd határidő előtt minden üzemünkben kiépítettük a HACCP teljes körű rendszerét. A minő­ségbiztosítási követelmények kialakítá­sakor az egri székhelyű Erlau System dolgozott tanácsadóként. Az említett minőségi követelmé­nyek teljesítését célozzák meg a fej­lesztések, amelyek kiterjednek mind a termékekre, mind a csomagolásra - tudtuk meg. Nagy gondot fordítanak a kiszállítás eszközrendszerének javítá­sára is. Ebben az évben a cég 75 millió forintot fordít műszaki-technológiai fejlesztésre.- A multinacionális üzletláncok szá­mára címkézett termékek gyártásakor is igen szigorú minőségi előírásoknak kell megfelelnünk, éppen ezért egy jó hírű angol céget, a Campden & Chorleywood-ot kértük fel erre a fel­adatra - mondja Nagy Lajos. - Nagyon szigorúak a követelmények, de teljesít­jük, így az uniós csatlakozás elé is nyugodtabban nézhetünk. ▲ Harminc esztendeje dagasztja a mindennapit Közel harminc esztendeje - az Egri Mezőgazdasági Szakközépiskolában meg­szerzett szakmunkás-ké­pesítése óta - dolgozik a sütőipari cégnél Fehér László, aki időközben, 1986-ban mestervizsgát is tett Debrecenben. Mint mondja, pár hónapig az egri üzemben, majd 1973 őszétől folyamatosan a bélapátfalviban dagasztja a mindiennapit. Persze az eltelt három évtizedben nagyot válto­zott a világ. Míg korábban nagyobb volt a termelés volumene, hiszen napon­ta 40 mázsa kenyeret is sütöttek a középkategóri­ájúnak számító üzemben, és meglehetősen sokat kellett éjszakázniuk - egy-egy ünnep előtt pedig a 12 órás mű­szak sem volt ritka -, addig mára a minőségre helyeződött a hang­súly. Hogy mást ne mondjunk, környezetbarát gyorsfagyasztási technológiával készülnek a nyu­gat-európai és a hazai piacra egy­aránt eljutó réteslapok a bélapát­falvi üzemükben.- Hogy mi a jó kenyér titka? - kérdez vissza Fehér László. - Leg­alább három dolog mindenképp kell hozzá. Ezek közül döntő ma­ga az alapanyag. Ha ez megvan, akkor már „csak” be kell tartani a technológiáit, no meg jól összeszo­kott gárda kell. Bélapátfalván ez is együtt van, hiszen több mint húsz éve azonos a csapat. A mesterember elmondása szerint a híressé lett réteslapot közel tíz éve exportálják Nyugat- Európába többfajta kivitelben. Ugyanakkor a hazai piacokon is megtalálható ez a termék, a har­mincnapos fogyaszthatósági ide­jűtől a kilenc hónapos szavatos­ságúig.- Természetesen, amikor alkal­mazkodva a piaci követelmények­hez, egyre többféle terméket állí­tunk elő, nem feledkezünk meg arról, hogy a rólunk kialakult ké­pet jelentősen befolyásolja az is, hogy milyen minőségű hagyomá­nyos kenyeret adunk az itt élők­nek. A bélapátfalvi kenyér mindig is híres volt a környéken. Amikor épült a cementgyár, a munkásbu­szok megálltak a boltunknál, de ugyanígy tettek az átutazó nap­számosok is. A szakboltunk reg­gel ötkor nyit, s arra büszkék va­gyunk, hogy ha elfogy valamelyik környező településen a kiszállított kenyér, akkor az emberek motor­ra, biciklire ülnek, és átjönnek Bé­lapátfalvára vásárolni. FOTÓ: PILISY ELEMÉR Hetven diák tanulja a szakmát a Hesinél Bartók Róbert szakoktató 1978- tól tanulta a pékmesterséget az Egri Mezőgazdasági Szakközép- iskolában. 1981-ben végzett, s az akkor még működő, Széchenyi utcai 4-es finomüzemben kezdett dolgozni. Két évvel később meg­szűnt a belvárosi telephely, s az­óta a Sas úti üzem a munkahelye.- Kemencésként kezdtem - idézi szakmai életútját a ma már szakoktatóként is tapasztalato­kat szerzett fiatalember -, majd 1993 tájékán lettem dagasztó. Az 1997-98-as tanévtől nyílt lehető­ség a mestervizsga megszerzésé­re, ami esetemben 1999-ben meg is történt. Ettől a dátumtól va­gyok hivatalosan is szakoktató. A gyerekek képzésével persze már korábban is, 1995-től foglal­koztam. Jelenleg ketten dolgo­zunk szakoktatóként, s egyszer­re két évfolyam mintegy hetven tanulója jár képzésre egri üze­münkbe. Magam több alkalom­mal részt vehettem Franciaor­szágban és Svájcban a kisipari pékmesterek Európa-kupáján, ahol sokat tanultam, s az ott ta­pasztaltakat igyekszem haszno­sítani, a tanulóknak továbbítani. Bartók Róbert szerint nagy haszna van annak, hogy mind a 11., mind a 12. osztályosok egy időben sajátítják el a szakmai fo­gásokat, mert így a fiatalabbak az idősebbektől is tanulhatnak. Ami a szakmai képzést illeti: pék-cukrászok és pékek tanul­nak a keze alatt. A szakoktató a szakma minél jobb elsajátításáról azt tartja, hogy az elsősorban hozzáállás kérdése. Aki „odateszi” magát, az jobb mestere lesz a szakmá­nak, aki nem, az kevésbé. Bár - jegyzi meg - régebben mintha nagyobb becsülete lett volna en­nek a mesterségnek. Igaz, akko­riban még magyar kemencékkel dolgoztak, amibe lapáttal kellett a kenyeret vetni, fel kellett fűte­ni, és a jelenlegi kemencéknél sokkal melegebb volt, vagyis erő­sebben igénybe vette az embert.- A technika az idők során so­kat változott, fejlődött - fogal­maz -, a mai munka fizikai­lag kevésbé megterhelő. Ez persze nem azt jelenti, hogy en­nek a gyönyörű szakmának ne maradtak volna meg bizonyos hagyományos elemei. Bartók Róbert Svájcban és Franciaországban is gyarapította tudását

Next

/
Thumbnails
Contents