Heves Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-19 / 193. szám
Ug I 2002. Augusztus 19., hétfő A Z KÉNY ÉR ÜNNEPÉN 9. OLDAL U J « y y • -| . t • . az uniós csatlakozás elé Nagy Lajossal, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Kft. igazgatójával a cég eredményeiről, terveiről abból az alkalomból beszélgettünk, hogy előttünk augusztus 20., ami részben a kenyér ünnepe is. Az igazgató 1974 óta dolgozik szakemberként - alapszakmája sütő- édesipari mérnök - jelenlegi munkahelyén, ahol 12 esztendeje, 1990-ben lett elsőszámú vezető. Mint fogalmaz, nehéz feltételek között jól helytáll a kft., s ma már az uniós csatlakozás elé is nyugodtan nézhetnek. Nagy Lajos, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Kft. igazgatója A cégnél nagy gondot fordítanak a kiszállítás eszközrendszerének fejlesztésére is A HESI-nek, mint tradicionális cégnek, már történelme van, hiszen jogutódja az 1951-ben megalakított megyei sütőipari vállalatnak. A gyár létrehozásának negyed- százados évfordulóján, 1976. június 1- jén jött létre az egységes sütőipari vállalat. Az újabb fontos dátum pedig 1993. január elseje: ettől az időponttól működnek társasági formában.- Jelenleg kilenc üzemünkben folytatunk sütőipari tevékenységet - sorolja az igazgató Egerben, Bélapátfalván, Kiskörén, Feldebrőn, Párádon, Poroszlón, Hevesen, Tamamérán és Füzesabonyban. Ha visszatekintünk a cég tevékenységére, akkor azt lehet megállapítani, hogy az idők során egyre bővülő termékválasztékkal léptünk piacra. Előbb az édesipari termékek jelentették a bővülést, később pedig a gyorsfagyasztott készítmények. Ez utóbbi tette lehetővé, hogy megjelenjünk és jelen legyünk a nyugat-európai piacokon is, immár kilencedik éve. A kft. termékeit három műszakban készítik dolgozóink, és naponta négy- szer-ötször is szállítjuk az igényes megrendelőknek. Nagy Lajos komoly előrelépésnek tartja az Ausztriába irányuló réteslap- exportot, illetve, hogy a saját szabadalFOTÓ: PILISY ELEMÉR maztatott termékeikkel a hazai piacon is jelen vannak. Az idei évtől már különféle multinacionális áruházláncok részére márkázott termékeket szállítanak, ami egyúttal magasabb minőségi követelményeknek való megfelelést is megkövetel a gyártásban. A Heves megyébe is betelepült multinacionális áruházi láncok mellett az ország ösz- szes Metró áruházába közvetlenül szállítanak fagyasztott réteslapokat. Az árut speciális mélyhűtővel felszerelt teherautóval viszik rendszeresen. Emellett a nagyobb fővárosi szállodák, mint a Hotel Corvinus Kempinsky, vagy a Hotel Duna Intercontinental, illetve a rangos éttermek is a vevőik közé tartoznak, s nekik réteslapokat és somlói galuska alapanyagot szállítanak, megrendelésre. A cégnél egyébként jelenleg 29 féle kenyeret, 31 féle péksüteményt, 75 féle finomsüteményt, 16 féle gyors fagyasztott terméket és 8 féle piskótát ajánlanak. A számok is bizonyítják: széles körű választékkal állnak a vásárlóik rendelkezésére.- A megyében elsőként léptünk piacra az igen népszerű csomagolt, szeletelt kenyér különféle változataival, így például a heü, az egri tartós, a Táltos vita- minozott (ennek a terméknek Heves megyében a HESI Kft. a kizárólagos gyártója), legújabban pedig az A. N. (adalékanyag nélküli) kenyérrel - sorolja eredményeiket az igazgató. - Cégünk a megye sütőipari vállalkozásai közül elsőként vezette be az ISO 2001 minőségbiztosítási rendszert, majd határidő előtt minden üzemünkben kiépítettük a HACCP teljes körű rendszerét. A minőségbiztosítási követelmények kialakításakor az egri székhelyű Erlau System dolgozott tanácsadóként. Az említett minőségi követelmények teljesítését célozzák meg a fejlesztések, amelyek kiterjednek mind a termékekre, mind a csomagolásra - tudtuk meg. Nagy gondot fordítanak a kiszállítás eszközrendszerének javítására is. Ebben az évben a cég 75 millió forintot fordít műszaki-technológiai fejlesztésre.- A multinacionális üzletláncok számára címkézett termékek gyártásakor is igen szigorú minőségi előírásoknak kell megfelelnünk, éppen ezért egy jó hírű angol céget, a Campden & Chorleywood-ot kértük fel erre a feladatra - mondja Nagy Lajos. - Nagyon szigorúak a követelmények, de teljesítjük, így az uniós csatlakozás elé is nyugodtabban nézhetünk. ▲ Harminc esztendeje dagasztja a mindennapit Közel harminc esztendeje - az Egri Mezőgazdasági Szakközépiskolában megszerzett szakmunkás-képesítése óta - dolgozik a sütőipari cégnél Fehér László, aki időközben, 1986-ban mestervizsgát is tett Debrecenben. Mint mondja, pár hónapig az egri üzemben, majd 1973 őszétől folyamatosan a bélapátfalviban dagasztja a mindiennapit. Persze az eltelt három évtizedben nagyot változott a világ. Míg korábban nagyobb volt a termelés volumene, hiszen naponta 40 mázsa kenyeret is sütöttek a középkategóriájúnak számító üzemben, és meglehetősen sokat kellett éjszakázniuk - egy-egy ünnep előtt pedig a 12 órás műszak sem volt ritka -, addig mára a minőségre helyeződött a hangsúly. Hogy mást ne mondjunk, környezetbarát gyorsfagyasztási technológiával készülnek a nyugat-európai és a hazai piacra egyaránt eljutó réteslapok a bélapátfalvi üzemükben.- Hogy mi a jó kenyér titka? - kérdez vissza Fehér László. - Legalább három dolog mindenképp kell hozzá. Ezek közül döntő maga az alapanyag. Ha ez megvan, akkor már „csak” be kell tartani a technológiáit, no meg jól összeszokott gárda kell. Bélapátfalván ez is együtt van, hiszen több mint húsz éve azonos a csapat. A mesterember elmondása szerint a híressé lett réteslapot közel tíz éve exportálják Nyugat- Európába többfajta kivitelben. Ugyanakkor a hazai piacokon is megtalálható ez a termék, a harmincnapos fogyaszthatósági idejűtől a kilenc hónapos szavatosságúig.- Természetesen, amikor alkalmazkodva a piaci követelményekhez, egyre többféle terméket állítunk elő, nem feledkezünk meg arról, hogy a rólunk kialakult képet jelentősen befolyásolja az is, hogy milyen minőségű hagyományos kenyeret adunk az itt élőknek. A bélapátfalvi kenyér mindig is híres volt a környéken. Amikor épült a cementgyár, a munkásbuszok megálltak a boltunknál, de ugyanígy tettek az átutazó napszámosok is. A szakboltunk reggel ötkor nyit, s arra büszkék vagyunk, hogy ha elfogy valamelyik környező településen a kiszállított kenyér, akkor az emberek motorra, biciklire ülnek, és átjönnek Bélapátfalvára vásárolni. FOTÓ: PILISY ELEMÉR Hetven diák tanulja a szakmát a Hesinél Bartók Róbert szakoktató 1978- tól tanulta a pékmesterséget az Egri Mezőgazdasági Szakközép- iskolában. 1981-ben végzett, s az akkor még működő, Széchenyi utcai 4-es finomüzemben kezdett dolgozni. Két évvel később megszűnt a belvárosi telephely, s azóta a Sas úti üzem a munkahelye.- Kemencésként kezdtem - idézi szakmai életútját a ma már szakoktatóként is tapasztalatokat szerzett fiatalember -, majd 1993 tájékán lettem dagasztó. Az 1997-98-as tanévtől nyílt lehetőség a mestervizsga megszerzésére, ami esetemben 1999-ben meg is történt. Ettől a dátumtól vagyok hivatalosan is szakoktató. A gyerekek képzésével persze már korábban is, 1995-től foglalkoztam. Jelenleg ketten dolgozunk szakoktatóként, s egyszerre két évfolyam mintegy hetven tanulója jár képzésre egri üzemünkbe. Magam több alkalommal részt vehettem Franciaországban és Svájcban a kisipari pékmesterek Európa-kupáján, ahol sokat tanultam, s az ott tapasztaltakat igyekszem hasznosítani, a tanulóknak továbbítani. Bartók Róbert szerint nagy haszna van annak, hogy mind a 11., mind a 12. osztályosok egy időben sajátítják el a szakmai fogásokat, mert így a fiatalabbak az idősebbektől is tanulhatnak. Ami a szakmai képzést illeti: pék-cukrászok és pékek tanulnak a keze alatt. A szakoktató a szakma minél jobb elsajátításáról azt tartja, hogy az elsősorban hozzáállás kérdése. Aki „odateszi” magát, az jobb mestere lesz a szakmának, aki nem, az kevésbé. Bár - jegyzi meg - régebben mintha nagyobb becsülete lett volna ennek a mesterségnek. Igaz, akkoriban még magyar kemencékkel dolgoztak, amibe lapáttal kellett a kenyeret vetni, fel kellett fűteni, és a jelenlegi kemencéknél sokkal melegebb volt, vagyis erősebben igénybe vette az embert.- A technika az idők során sokat változott, fejlődött - fogalmaz -, a mai munka fizikailag kevésbé megterhelő. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennek a gyönyörű szakmának ne maradtak volna meg bizonyos hagyományos elemei. Bartók Róbert Svájcban és Franciaországban is gyarapította tudását
