Heves Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-13 / 162. szám
Egri érsek bújtatta a rabbit Júniusban ragyogjon bár az ég, vagy dúljon zivatar egy napra mindig megnyílnak, ha nem is a sírok, de az egri zsidó temető kapui. Az élők zarándokolnak el a holtakhoz, szeretteik sírjához. A jelenlévők megidézik a múltat, leróva kegyeletüket a vészkorszakban meggyilkoltak nevét őrző emlékfal előtt: a holokauszt-gyászünnepségen a városból 1944-ben elhurcolt kétezer zsidó vallású magyar polgárra emlékeznek. A rendszerint a hazai egyházak méltóságainak és képviselőinek jelenlétében rendezett szertartáson leg1944 júniusának egy zivataros napján a város kivetette magából zsidó polgárait. A vallásos egri katolikusok számára a Via Dolorosa itt van Jeruzsálemben. A mi Via Dolorosánk az egri Újvilág utcában és Uszoda utcában, a gettó helyén kezdődik és a 16 kilométeres kerecsendi országúton a téglagyárig, majd onnan a makiári vasútállomásig tart - írja Ehrenfeld Artur, az 1975-ben Jeruzsálemben, az Egri Zidók Emlékbizottsága által kiadott Egri Zsidók című kötet egyik szerkesztője a könyv előszavában, melyet mintegy házi használatra írt, az emlékeket az utódok, a következő nemzedék számára sorba fűző munkaként jellemez. Mégis jellemző talán, vagy sorsszerű, hogy mindmáig ez a könyv az egri zsidóság, az egri zsidók történetének leghívebb lenyomata, forrásmunkája. Új, feltáró kutatásokon és személyes életútinterjúkon alapuló, a múltat átfogóan feldolgozó kiadványok ebben a témakörben idáig itthon nem születtek, és helyben sem látott napvilágot ilyen monográfia, dokumentációs anyag. Ötvennyolc esztendővel ezelőtt, 1944-ben június 27-én fejezték be a magyar vidék zsidóságának deportálását. Az esztelen terror áldozataivá váltak virágzó közösségek, csakúgy mint az egri, s az emberi alakot öltött gyűlölet 45 nap alatt vagonba terelt, a biztos halálba kergetett 335 ezer magyar embert. Napi tizenötezer élet, a többségük után még egy sírhely sem maradt, csak szimbolikus kövek. Egerből és környékéről mintegy kétezer embert hurcoltak el. Közülük 215 magyar zsidó tért vissza arra a helyre, amely előzőleg kivetette őket magából.Többségüket Auschwitzban pusztították el. A hazatértek jórésze, főként a fiatalok, hamarosan nemcsak a várost , hanem az országot is elhagyták, és másutt találtak új, vagy befogadó otthonra. Sokan mentek a brit fennhatóság alól felszabaduló Palesztinába, a megalakuló zsidó államba, Izraelbe, hogy részt vállaljanak az ország felépítésében. Mások messszi kontinesekig Észak- Amerikáig és Ausztráliáig is eljutottak. A kivándorlás megpecsételte az amúgy is nagy vérveszteséget szenvedett közösség sorsát, mely a hatvanas évekre gyakorlatilag a hitközséggel együtt megszűnt. A hatvanas évek második felében lebontották a díszes, mozaikos, építészetileg is értékes sta- tusquo hitközség pusztuló, háborúban megsérült egyházi épületét, mely a háború óta eredeti rendeltetésétől megfosztva, üresen állt. A zsidó vallás hagyományos, kongresszus előtti ágának temploma helyén a Panoráma (az egykori Unikornisz) szálloda magasodik. Odébb, nem messze tőle, fölfelé a Kossuth (a korábbi Káptalan) utcán az orthodox templom ma is áll. Ám csupán külsejében utal régi hivatására, az elhanyagolt, omladozó épületet a 80utóbb a katolikus egyházat dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke képviselte. Az evangélikus egyház lelkésze, Aklan Béla Sándor gyásztáviratban fejezte ki együttérzését. A rabbi szavait, a kántor énekét, az imát, a könyörgést, az áldozatokért szóló kaddisht elnyeli az ég. Az emlékezés napja ott a temetőben a holtaké és az élőké. Gazdag örökségünk egy feledésbe merült fejezete, az egyszervolt virágzó egri zsidó közösség múltja azonban mindannyiunké. Mindazoké, akik ma itt élünk. as években a felújítás után áruházzá alakították át. Belül az egykori múltnak alig van látható jele, ma már vajmi kevés részlet utal rá. A megmaradt építészeti emlék egyike a Hibay Károly utcában léA jelen: ismerősöket keresve az áldozatok vő, a 19. században épült zsidó imaház és kulturális-közösségi épület. A helyi önkormányzat szándéka szerint az erősen leromlott állagú ház, pár éve megkezdett felújításának befejezése után művészeti-kulturális rendezvényeknek, kiállításoknak ad majd otthont. Az imaház mellett található, földszintes és ugyancsak a patakpart mellett elnyúló egykori zsidó elemi iskola épületében, a héderben, jószerivel megtartva eredeti rendeltetését a belváros egyik óvodája működik. Mindezek csak végső stációi egy közösség sorsának, de nem ezzel kezdődött a helyi zsidóság élete jó pár évszázaddal ezelőtt. Erre a közös életre emlékezni legalább olyan fontos, mint a tragikus folytatásra. Az emlékezők emlékezete küzdelem a felejtés ellen. Mert van olyan érték, amit érdemes felidézni. 1941-ben, még a második világháború elején, a magyar had- balépés idején is a város lakóinak közel hat százaléka, 1787 polgár volt zsidó vallású. A töretlen fejlődés az első világháborúig tartott, ettől kezdve folymatosan nőtt az el- és kivándorlás, rohamosan csökkent a hitközség lélekszáma. A megtorpanás és a történelmi törés előtt, a „boldog békeidőkben” az egyik csúcs 1880, amikor a magyar zsidóság a helyi lakosság több mint tizedét (11,3 százalékát) tette ki. Ekkor 2328-an éltek az érseki városban. A lélekszám gyarapodása 1910-ig pontosan nyomon követhető, 2674-en tartoztak a zsidó lakossághoz. Igaz, a város népességének egyidejű növekedésével arányuk a teljes lakosságon belül már tíz százalék alá (9,5 százalékra) csökkent. emlékfala előtt tehetően a hadi események, az 1552-es ostrom miatt megsérült ablakainak helyreállítására. Az agüis, a diplomáciában is igen aktív, kezdeményező püspök szívesen láthatta a zsidók letelepedését székvárosában. A török megszállás idején a hódítókkal együtt érkező, a Spanyolországból elűzött és az Oszmán Birodalomban menedéket talált zsidók telepedtek meg itt. Ám ahogy a törökkel együtt jöttek, úgy velük együtt távoztak is 1686-ban a hódoltság megszűnte után. A török kiűzése után nem sok zsidó maradhatott Egerben. Érdekes hipotézisnek számít, dr. Márton Lajos jeruzsálemi történész mindmáig nem bizonyított feltételezése, mely szerint az egri vár falán és a jeruzsálemi városfalon azonos építészeti jelek találhatók. E sajátos, megegyező jegyekből feltételezi, hogy ugyanazok az építészek, akik 1536-ban a jeruzsálemi óváros falát felépítették, 25-30 évvel később az egri vár megerősítésén dolgoztak. A18. század végén, illetve a 19. század elején a liberalizáló törekvések nyomán indult meg a lassú betelepülés, beköltözés, mely először csak a város környékét érintette. De ettől kezdve a zsidók könnyebben kaphattak hosszabb időre szóló tartózkodási engedélyt Egerben. Fischer Simon az első, akiről tudható, hogy 1825 körül letelepedésre kért engedélyt és 1832-ben Schwarcz Náftálival együtt Pyrker János egri érsek ajánlására meg is kapta. A Makiári hóstya végén lakhattak. Fischer szeszfőzéssel, Schwarcz bőrcserzéssel foglalkozott. 1840-ben lépett életbe az a törvény, mely biztosította a zsidók számára a letelepedés jogát Magyarország egész területén. Addig a helybeli zsidók általában az Eger környéki falvakban - Kerecsenden, Felsőtárkányban, Bükkzsércen — laktak, s onnan jártak be a városba ügyeiket intézni. Az 1840. évi 29. Törvénycikk alapján 1840 decemberében folyamodik letelepedésért a szomszédos Borsod vármegyei, sályi születésű Schwarcz István, Pyrker János egri érsekhez. Benyújtott kérelme meghallgatásra és kedvező elbírálásra talál 1841 januárjában, így az okiratok szerint „becsületes magaviseletű” Schwarcznak, kegyes pártfogója fotói qAl Gábor az érsek őexcellenciája engedélyezi a letelepedést. Az első fecske után hamarosan megszokottá válik a zsidók betelepülése a városba. Még ugyanezen évben megalakul az első hitközség. Alapítói: Schwarcz István jjözmalom- tulajdonos, Metzner Áron bőrkereskedő, Binéth Sámuel gazdálkodó, Pressler Sámuel szeszgyártó és az író Bródy Sándor apja, Bródy Jakab gabonakereskedő. A hitközség első rabbija Josef Hirsch Weis, a negyvenéves korában 1846-ban az egri rabbiszékbe kerülő férfiú a magyar szabadságharc buzgó híve és a magyar függetlenségi mozgalom lelkes szószólója volt. Az 1848/49-es szabadságharc leverése után menekülnie kellett. Az egri érsek védelme alatt egy kolostorban talált menedéket. Később mégis elfogták, Bécsbe hurcolták, ahol hosszú ideig vizsgálati fogságban sínylődött. A magyar zsidók egyébként' számarányukat meghaladóan vettek részt a szabadságharc küzdelmeiben, estek el, sebesültek meg, tüntették ki magukat vagy a bukás után, kaptak szigorú büntetést. I. Ferenc József kollektív büntetésként hatalmas hadisarcot rótt ki a magyar zsidóságra, amit — kamatok nélkül— az 1867-es kiegyezés után adott vissza a hazai zsidó oktatási-kulturális-nevelési alapítvány céljaira. A kiegyezés után fellendült a gazdaság és sokszínű vallási, társadalmi, kulturális valamint szociális és egyesületi élet fejlődött ki a városban, a helyi zsidó közösségben, s megalakult az ETE, az Egri Torna Egylet is a zsidóság részvételével. kovács jános ___ HAVAS ANDRÁS A csoport lelke Ahhoz, hogy a tüntetésen egy, az uniós csatlakozást támogató, magát demokratának valló párt tagjai, vezetői és szimpatizánsai Árpád-sávos lobogó alatt vonulnak, nincs mit hozzátenni. Hajrá! Együtt a csapat. Ahhoz sincs, hogy egy herényi Imre nevű vátesz azt kwtiálja: ma Szent István és Kun Béla országa áll egymással szemben, tehát lényegében kommunista gyükosok küzdenek a jó hazafiakkal, miközben a parlamenti demokrácia tizenkettedik évében járunk... Ő tudja PoUtikai tapasztalatai oly sokrétűek (az MSZMP-tagságtól mai szerepéig), hogy árokásási képességed nincs jogunk kétségbe vonni. Meg olyan sértődős is valahogy: az itt a fő baj, hogy nem ő lett az új Nemzeti Színház igazgatója, jaj, ezt is nagyon sajnáljuk. Tragédia. Aki tapsolni akar neki, az tapsol, ezen a szinten nincsenek érvek, nincs miről beszélgetni. Forduljunk inkább a szociálpszichológiához, hiszen az, ami itt most folyik, már a szakemberekre tartozik. Nézzünk néhány idézetet J. P. Forgás: A társas érintkezés pszichológiája című alapművéből. Például: „Ha egy csoportnak az a feladata, hogy összetett és gyakran ellentmondásos információ alapján döntést hozzon, komoly előnyök forrása, ha a csoporttagok minden korlátozás nélkül erőteljesen érvelhetnek a versengő álláspontok mellett. Az erősen kohézív csoportok ezt általában nem nagyon tűrik. Janis (1972), csoportgondolkodásnak nevezte azt a jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és az összetett problémáknak csupán egyetlen oldalát veszik figyelembe. A csoport általában bizonyos és optimista saját képességeit illetően, és a csoporttagok úgy vélik, hogy a csoport támogatása bármiféle esetleges kételyüknél fontosabb. Ez a csoportgondolkodás katasztrofális döntésekhez vezethet...”. Vagy: „A csoporttagság másik hatása, hogy az egyének hajlamossá válnak arra, hogy kevesebb közvetlen, személyes felelősséget érezzenek cselekedeteikért, mint akkor, ha egyedül cselekszenek. Bizonyos értelemben a csoport elrejti az egyéneket. Ennek következtében másokkal együtt cselekedve olyan tetteket is végrehajthatunk, amelyeket egyedül nem tennénk meg. A csoportban való lét azt is magával hozza, hogy a csoport elmossa egyéni megkü- lönböztethetőségünket és láthatóságunkat. Szokásos egyéni azonosságtudatunkat ideiglenesen a csoportidentitás érzése válthatja fel, és tetteink kikerülhetnek az egyéni ellenőrzés alól...” Persze, a jó képességű vezér tudja, meddig lehet elmenni, ám egy bizonyos pont után akár ki is csúszhat kezéből az irányítás még akkor is, ha a csoport ténykedését valójában ő maga indította el Most pedig egy kísérletről: „...a vizsgálatban részt vevő többi személy által kifejtett egyszerű csoportnyomásnak csaknem ugyanakkora hatása volt arra, hogy a kísérleti személyek halálos elektro- sokkot adjanak, mint a kísérletvezető közvetlen utasításának...” Az eljárás során Milgram (1964) háromfős csoportokat kért meg arra, hogy az ütés megfelelő szintjére megfelelő javaslatot tegyenek. Az instrukció úgy szólt, hogy a legenyhébb javaslat automatikusan elfogadásm kerít. Valójában a hárorrtból két kísérleti személy beavatott volt, s ők mindig egyre erősebb áramütést javasoltak. Ebben a helyzetben a magányos, az „igazi" kísérleti személy biztosíthatta volna, hogy végig a minimális 15 voltos ütést alkalmazzák. Ám csak akkor, ha szembeszáll a többiek véleményével. Ehelyett az történt, hogy a kísérleti személyek csaknem 70 százaléka engedett a csoportnyomásnak, és 150 voltos ütést is adott. Kiderült, hogy a két ember által kifejtett egyszerű csoportnyomás is elegendő volt ahhoz, hogy sokakban komformitást váltson ki anélkül, hogy ehhez a kísérleti vezető bármiféle támogatást adott volna. Messzemenő következtetéseket egyelőre ne vonjunk le. De annyi azért megjegyezhető: ha beindítunk egy tömeget, majd elmegyünk szórakozni Japánba a futbáll-világbajnokságra, az csoportlélektani szempontból nem tűnik ügyes húzásnak. Mert vezér nélkül mindenféle Árpád-sávos és kunbélás akarat belekeveredhet még a legjobb szándékú kezdeményezésekbe is. (A kísérletvezetőtől egy kicsivel nagyobb,,odafigyelést" kérünk.) Hír(telen)kék... Horn Gyula - mint mondta - nem foglalkozik a 70. születésnapja alkalmával neki szánt állami kitüntetéssel: nem tart igényt a nagykeresztre. Cipeli a magáét... * Az utóbbi napokban - Bülent Ecevit miniszterelnök eddigi tevékenysége miatti tiltakozás jegyében - hat miniszter távozott a török kormányból. Az utolsó oltsa el a lámpát... A honi egészségügyi sürgősségi ellátási rendszer kiépítésére biztosított összegből - mint egy vizsgálat során kiderült - eddig többek között udvari vécék építésére költöttek. A sürgető szükség nagy úr...! Az őszi önkormányzati választásokon válik önálló községgé az eddig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvárihoz tartozó településrész, Szorgalmatos. Legyen hozzájuk a sors irgalmatos... :k Szögletes uborkákat, paradicsomokat és dinnyéket termesztenek az Egyesült Arab Emirátusokban, hogy megkönnyítsék a csomagolásukat. Tök jó ötlet... Kidőlt a Miskolci Semmelweis Kórház ideggyógyászati osztályának helyt adó épület egyik fala. Nem bírta az idegi túlterheltséget... _________________________tsaivAs) A z írott források által igazolha tó egyik első említés Verancsic: Antal egri püspökhöz kötődik aki 1560-61-ben Bajor- és Morva országból hozat üveggyártó zsi dókat az egri vár épületeinek, fel
