Heves Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-01 / 126. szám

10. OLDAL HÍRLAP MAGAZIN 2002. Június 1., szombat ülönös gócpontoknak is nevezhetők Egerben a Rozália, a Menház, a Mátyás király és a Knézich utca meghatározott ingatlanai. Ezeken a telke­ken az Uj Otthon 2000 Lakásépítő és -fenntartó Szövetkezet szervezésében kezdtek bele lakások felhúzásába. Ugyanakkor az új otthonhoz jutás reményében az e szövetkezethez fordulók egy része ma már legszíveseb­ben elátkozná azt a napot, amikor belevágott a dologba. A szövetkezet ügyvezető elnöke szerint viszont hét ember akar­ja az akaratát százhúszra ráerőltetni. Új otthonukra várók kálv Több építtető - a hivatalos megálla­podásban foglaltak ellenére - a mai napig sem tudott határidőre hozzá­jutni lakása tulajdonjogához, ho­lott eddig már milliókat áldozott rá. Vannak, akik 90, sőt egy helyen 100 százalékban kifizették a szerződés­ben megszabott árat, de még csak be sem költözhettek új otthonukba. A csábító újsághirdetés Hogy miért jutottak ebbe az el­keserítő helyzetbe? Nos, ennek megvilágításában segíthetnek az építtetők elmondásai (akik közül a legtöbben nem szívesen szerepel­nek teljes nevükkel a nyüvánosság előtt, mivel helyzetük még rosz- szabbra fordulásától és további re­torziótól tartanak), illetve a szövet­kezettel fennálló jogviszonyról árul­kodó dokumentumok, igazságügyi szakértői szakvélemények, s az Új Otthon 2000 ügyvezető elnökének nyilatkozata.- Vagy odavész mindenünk, vagy nem tudom, hogy ezután már mit tegyünk! Kilépni ebből a körből, úgy érzem, nem lehet - összegzi a velük történteket az egyik, neve el­hallgatását kérő lakásra váró, aki még 2000 elején figyelt fel az Új Ott­hon 2000 újsághirdetésére.- Akkor még az Ady úton volt a szövetkezet irodája - emlékezik -, s amit akkor Dósa László ügyvezető elnök ajánlott nekünk, igen jónak tűnt. Leginkább az, hogy a több mint hatmillió forintos árat a laká­sért megszabott pénzügyi ütemezés szerint kellett fizetnünk, nem pedig egyszerre. Mi a szerződésben vállalt összegeket rendre időben befizet­tük, talán egyszer vagy kétszer volt pici csúszásunk, s mára már majd­nem száz százalékban leróttuk a teljes vételárat. Ám az építkezés egy­általán nem a tervezett ütemben haladt. Olyannyira nem, hogy a megál­lapodásban rögzített tavaly nyár vé­gi lakásátadási határidő a mai na­pig nem teljesült! Tudni olyan csa­ládról is, amely már befizette a tel­jes árat, de birtokon belülre mégsem kerülhetett, pvert késnek a közmű- rákötések. Ők nincsenek szerződé­ses viszonyban a közművekkel, csak a szövetkezet, ám ennek elin­tézésében az nem hajlandó közre­működni.- Valójában csak a belső vakolá­sok voltak meg a lakásban - pana­szolja az előbbi illető. — Egy sor dol­got saját erőből keü megvalósíta­nunk. Például a gázrendszer kiala­kítását. Vannak, amiket a saját költ­ségünkön kell kicseréltetni, mert nem a terv szerint építették be, vagy kiderült róluk, hogy nem üzemképesek. A várakozó - bár csaknem a tel­jes árat befizette a szövetkezetnek — még mindig nem költözhetett a lakásba a tervtől való elmaradások miatt. Ennélfogva helytállónak tű­nik többedmagukkal együtt az a fel- tételezésük, hogy az Új Otthon 2000 vezetése maga előtt görgeti a korábbi vállalásaiból eredő, de még azokban sem teljesült kötelezettsé­geit, s az így keletkező lyukakat igyekszik az újabb befizetésekből betömködni. így aztán nagyon ne­héz akár csak megtippelni is, hogy a lakásra várók mikor juthatnak jo­gos tulajdonukhoz.- A legidegesítőbb az egészben az — zárja mondandóját —, hogy kölcsönt kellett felvennünk a szerző­dés szerinti ár kifizetéséhez. Azt pe­dig — kamatostul - akkor is vissza kell fizetnünk, ha egyáltalán nem lesz lakás... Hiábavaló ütemterv, sajátos banktitok A Rozália úton M. Péteréknek ta­lán annyiban kedvezőbb a helyze­tük (ha lehet egyáltalán annak ne­vezni), hogy ők már a lakásukban laknak. De nem érdemes ezért iri­gyelni őket!- Mi hirdetési újságban figyel­tünk fel az Új Otthon 2000 hirdeté­sére — magyarázza a férj. — Az Ady úti irodában ültünk le megbeszélni a lehetőségeket Dósa László ügyve­zető elnökkel. Nagyon megtetszett az ajánlata, mert sorházról vöt szó, s a 11,9 millió forintos ár reálisnak tűnt. Fix áras szerződést kötöttünk. A megállapodásban az is szere­pelt a pénzügyi és műszaki üteme­zésen túl, hogy 2001. november 15-i átadással, a nyolc napon belül meg­szerzendő használatbavételi enge­dély után a vevő (az építtető), va­gyis M.-ék tulajdonba kapják a la­kásukat.- Az építkezés tíz nap csúszás­sal kezdődött — említi M. Péter -, de úgy gondoltuk akkor még, hogy ennyi belefér. Már az első két ütem­ben kétmillió forintos túlfizetésünk volt. Az ügyvezető elnök építési normakönyv alapján kalkulálta a költségeket a legolcsóbb első osztá­lyú anyagokból, s az áll a megálla­podásunkban, hogy a birtokbaadás után megy végbe az elszámolás.- Miután túlfizetéseink voltak - veszi át a szót a feleség -, s tudo­másunkra jutott az is, hogy komoly minőségi gondokkal, késésekkel ha­ladt a szövetkezetnek a lakásépítke­zése a Menház úton, ezért 2001. jú­nius 20-án szerződésmódosítást ajánlottunk Dósának. Az volt a meggyőződésünk, hogy sosem lesz befejezve az építkezés. Hallottuk a kivitelezőktől, hogy a szövetkezet milliókkal tartozik nekik, az anya­gokat szállítók sem kapták meg mind a teljes ellenértéket. Mi albér­letben laktunk két gyerekkel. Azt javasoltuk tehát, hogy magunk, ön­erőből szeretnénk befejezni az épít­kezést. Bár láttam, hogy Dósával nem lehet tisztességes üzletet köt­ni, de úgy tűnt, belemegy ebbe a módosításba. M.-ék egyébként igazságügyi szakértőt kértek fel a tavaly nyár ele­jéig végzett munkák szakvélemé­nyezésére. Kiderült: amíg ők a meg­állapodás szerinti vételár 81 száza­lékát lerótták, addig az építkezés csupán 42 százalékos készültségül egyetlen számlát sem voltak hajlan­dók nekünk kiadni. Képzelje el, nem tudhattuk meg, hogy hová lett a saját pénzünk! Érdekes, amikor a takarékszövetkezet egyik vezetőjét megkértük, ő először közölte ve­lünk, jogunk van tudni a pénzünk sorsáról, s ide is adja a számlákat. Ám egy-két óra múlva már ő is a banktitkot emlegette... Penészesedő falak, hol vannak a számlák? M.-ék körbevezetnek a kész­nek még nem nevezhető lakás­ban. Az első ütemezés után de­rült ki, halljuk tőlük, hogy nincs kész a derítő, a teraszokhoz az alap, a sorház miatt a telkeket egymástól elválasztó fal. Kihagy­ták a tetőből a szigetelőanyagot, a szerződés szerinti Velux tetőtéri sítést a mi ügyvezető elnökünktől... Bizonyos, ha megfelelő az ellenőr­zés, mindez nem így történt volna, így csak azt mondhatjuk, a pénzin­tézet is tálcán kínálta a lehetőséget ahhoz, hogy valahol eltűnjön az ál­talunk befizetett pénz. Ezután jött egy újabb fordulat: az Új Otthon 2000 ügyvezető elnö­ke közölte M.-ékkel, hogy tartozá­suk van a szövetkezet felé. Igaz, nem tudja, hogy mennyi, de emiatt nem adja meg nekik a tulajdonjo­got.- Nemhogy a túlfizetésünket nem kaptuk vissza - háborog a nej -, de még újabb tartozást is követelt tőlünk! Az összeget a mai napig nem mondta meg. Holott csak a de­rítőre 440 ezer forintot fizettünk ki pluszban, s a férjemnek és a baráta­inak kellett egy sor építési műveletet kellene. Ezt azonban nem teszi. Mutatják az eredeti szerződést. Az „ellenjegyezte” felirat mellett, alatt sem aláírás, sem pecsét nincs... Már csak azért is érthetőnek tű­nik M.-ék visszafogott, de jogos in­dulata, mert eddig már több mint 15 millió forintjukba van az új ott­honhoz jutás, amit az Új Otthon 2000 szövetkezet szerződéssel ta­valy november 15-ig 11,9 millióért vállalt, s ennek csupán a 42 százalé­kát teljesítette. Magánszemélyek önkéntes szövetkezése- Ma Egerben tizenegy helyen építünk lakásokat - közti kérdés nélkül az irodájában Dósa László, az Új Otthon 2000 Lakásépítő és - fenntartó Szövetkezet ügyvezető el­nöke. — A szövetkezet ingatlanokat Knézich Károly utcai építkezés: itt is mutatkoznak bizonyos gondok ablak helyett az olcsóbb Schindlert építették be. A mű­anyag ablakpárkány és ereszcsa­torna helyett lemezest tettek fel. A helyettesítő anyagok árkülönbö­zetével szintén nem számoltak el. A betonkoszorút kívülről nem szi­getelték le, egy helyen pedig úgy­mond ,,túlszaladt” az épület alapja. Kilógott a falból. Erről is van fényképfelvétel, miként a fa­elvégezniük. Ha Dósára várunk ugyanis, akkor ma sincs belőle semmi. A szerződésben eredetileg 600 ezer forint saját munkát vállal­tunk. Amikor kénytelenek voltunk kivenni a kezéből az építkezést, a teljes befejezésre, tehát 58 száza­iéiba maradt 1,7 millió forint. A vil­lany- és a fűtésszerelést, a belső va­kolást, az aljzatkészítést mi végez­tük el. Mi mégis azt mondtuk Dósá­Az igazságügyi szakértői vélemény A Rozália úti építtetők egyetértésével Kövesdi Györgyné okleveles mérnök, igazságügyi szakértő helyszíni szemléje után készítette el szakvélemé­nyét. Ebben a kivitelező által vállalt, de el nem vég­zett munka felsorolásáról, költségvonzatáról, az üzemszerű használatot nem befolyásoló, elvállalt, de véglegesen elmaradt munkaértékek meghatáro­zásáról, a nyílt kivitelezési hibák okairól, az ebből eredő helyreállítási munkák költségeiről, a kivitele­ző által vásárolt, beépített helyettesítő, illetve a terv­ben eredetileg meghatározott anyagok értékkülön­bözetéről tett megállapításokat. A szakvéleményben az alábbiak is olvashatók: „a szerződés melléklete ugyan tartalmaz pénzügyi ütemezést, viszont nem alapul egy előzetesen egyeztetett, követhető és ellenőrizhető tételes költ­ségvetésen. A kivitelező 2001. július 10-i jóváhagyá­sával befejezésre átadott munkanemek közötti fe­dezethiány a korábbi túlszámlázás miatt már eb­ben a stádiumban is egyértelmű. Az iratanyagban található számla szerint 7 millió 600 ezer forintot vett fel szerkezetkész állapotra, mely a statisztikai adatok szerint is csak 40-42 százalék, 4 millió 10 ezer forint lehetett volna. A továbbiakban azokról a saját munkaként el­végzett feladatokrólX jegyez tényállásvázlatot a szakértő, amelyeket rossz minőségük vagy be nem ' fejezettségiik, illetve el nem kezdettségük miatt a kivitelező helyett az építtetőknek kellett elkészíteni­ük. Szerepel közöttük belső vakolás és glettelés, belső gáz-, fűtés- és vízszerelés, villanyszerelés, alj­zatbetonozás, burkolás, belső ajtók vásárlása és beépítése, teljes festés és mázolás, derítőépítés, tel­keket elválasztó fal alapozása, építése stb. A nyílt kivitelezési hibákból néhány: elhagyott hőszigetelé­sek, lakáselválasztó fal hanggátlása, szabálytala­nul beépített tetőtéri ablakok hőszigetelései, az építtető által kényszerűen vállalt helyreállítási költ­ségekkel együtt. S ugyanitt olvashatók a helyettesí­tő anyagok terv szerintiekkel szembeni árkülönbö­zetei, például a párkányokra vonatkozóan, vagy mert Velux árnyékoló helyett Schindler ablakokat építettek be. Ezeknél egyértelmű a tervtől eltérés, s az, hogy olcsóbb anyagok kerültek az épületbe. Az összefoglaló részben a szakértő leírja, hogy ,,a négyzetméterenkénti 100 ezer forintos globál vállalkozási ár megalapozott és gyakorlatilag tel­jesíthető volt”. Ugyanakkor „a helytelenül és meg­fontolatlanul alkalmazott helyettesítő anyagok okozták — több tényező egymásra hatásával — fő­leg a tetőtérben a megjelenő építési hibákat... A multinacionális világ anyagtúlkínálata, merész és flexibilis árrendszere ellenére meglepő a költsé­gek alakulása... Az elszámoláskor a tulajdonost megilletik a következők: az elvégzett saját mun­ka, továbbá a helyreállítás költségei, valamint a szerződéstől eltérő helyettesítő anyagok árkülön­bözetei.”.- Megkerestük az elnököt, hogy számoljunk el - mondják. - Nem volt hajlandó egyetlen számlát sem megmutatni, mondván, hogy ő csak a füzesabonyi takarékszövet­kezet felé köteles elszámolni. Azon­nal a pénzintézethez fordultunk, hogy mutassák meg nekünk, mire fordította a lakásépítő szövetkezet vezetése a befizetéseinket. Ott vi­szont banktitokra hivatkozással lak penészesedéséről, és sok más kifogásolni valóról.- Az is felháborító - lapozgatja a dokumentumokat az asszony —, hogy az általunk befizetett 81 szá­zalékos összeg után igényette vissza az ügyvezető elnök az áfát, holott csak 42 százalékot építettek be! Kér­tük a takarékszövetkezet ügyinté­zőnőjét, ellenőrizze, mire költötték a pénzünket. Ő erre kért egy össze­nak, kifizetjük az állítólagos tarto­zásunkat - persze, ha megmondja, hogy az mennyi -, csak adja meg a tulajdonjogot. Ezt írásban is kértük idén március elején, azóta nem jött válasz. M.-ék úgy vétik, mint a szövetke­zet tagjai, hogy a magát a szövetke­zet ügyvédjének tekintő ügyvédnő sem méltányosan jár el, hiszen ne­ki a tagok érdekeit is képviselnie FOTÓ: PERL MÁRTON vesz és szakértők bevonásával, egy­ségár-gyűjtemény, illetve vázlatterv alapján készül a költségbecslés. Legtöbbször ilyenkor még építési engedély sincs, csak vázlatterv, mert a költségbecslés alapján dől el, érdemes-e belefogni a beruházásba vagy sem.- Ki lehet szövetkezeti tag?- Aki egyetért a szövetkezet cél­jaival, feltétel nélkül elfogadja az alapszabályunkat, az SZMSZ-t, és az itt kialakult szokásokat.- Aki építtetni akar, annak fel­tétlenül szövetkezeti tagnak kell len­nie?- Természetesen. A szövetkezet csak belső szolgáltatást végez tagja­inak. Nekik a leglényegesebb az építtetői jogosultság érvényesítése. Belépéskor aláír a tag egy nyilatko­zatot, mely szerint az adott ingat­lant ő fel kívánja építtetni, rendelke­zik a szükséges pénzforrásokkal, és azokat a szövetkezet rendelkezésé­re bocsátja. Ezt megteheti a jogerős építési engedély megléte előtt is. Ennek és a szakhatósági engedé­lyeknek a birtokában kezdődik az építkezés. Mindegyikhez tartozik egy pénzügyi-műszaki ütemezés...- Említette, építési engedély hí­ján is köttetik szerződés a tagokkal Mi van, ha nem jut a szövetkezet jogerős építési engedélyhez?- Az SZMSZ szerint a szövetke­zet már vázlatterv alapján is meg­hirdetheti az ingatlant. A tag befizet egy összeget, amit mi vagy beszá­mítunk a bekerülési költségbe, vagy - ha nincs építési engedély - visszakapja. Ha van építési enge­dély, de mégsem akarja befejezni a tag az építkezést, kiléphet a szövet­kezetből, de maga helyett egy fize­tőképes személyt kell ajánlania. Ez négy éve működő gyakorlat.- Az építési engedély azért bi­zonytalansági tényező?- A jogerős építési engedély semmire sem garancia sajnos. A Pa­csirta úton például hat hónap után vonta vissza a közigazgatási hivatal a jogerős építési engedélyt, hiába kezdte meg a szövetkezet az építke­zést, nem érdekelt senkit a szövet­kezet jóhiszeműen szerzett és gya­korolt joga. Nézze, amikor egy ma­gánszemély megvesz egy telket, ön szerint tudja, hogy meg fogja kapni az építési engedélyt? A szövetkezet magánszemélyeknek az összegyűj­tése. Ugyanazokkal a kockázatok­kal és lehetőségekkel működik, mint a magánszemélyek. Azzal a különbséggel, hogy a szövetkezetre nézve sokkal kedvezőbb az elbírá­lás minden szinten, mint teszem azt, társasházi építkezésnél. Dósa úr hangsúlyozza: a tagok­kal kötött fix áras szerződések pénzügyi-műszaki-ütemezései nem a konkrét műszaki tartalmat hor­dozzák. Azok nem tételes, hanem százalékos elszámolások a bekerü­lési költséghez képest. Tartalmaz­zák az építkezés közvetlen és köz­vetett költségeit is, mindent, kivé­ve, amit az SZMSZ nem sorol e körbe. így a költségvetésben nin­csenek benne a tereprendezés, a térburkolatok, a konyhabútor és tartozékai, a beépített szekrények, a világítótestek, a közműfejlesztési hozzájárulás, rendkívüli esemé­nyek költsége. S az előkalkuláció idején még nem ismert, de később felmerülő költségek. Ha a tag hú a szabályokhoz, nincs gondja a szövetkezettel- A hozzánk fordulók szerint a fix áras szerződésben szerepel a la­kástulajdonjog átadási határidejé­nek időpontja Szerintük azonban tavaly júniusban a pénzügyi és a ki­vitelezési ütemezés arányai nagyon eltértek egymástól, előbbi javára. Ebből arra következtettek: ha azt akarják, hogy megépüljön a laká­suk, több saját munkát kell vállal­niuk a szerződésben kikötöttnél...- Ez nem igaz! - emeli meg a hangját az elnök. - Ezt visszautasí­tom! A tagok nem kötelesek saját munkát vállalni, végezni! Aki nem vállal saját munkát az ingatlanrésze építkezésén, az a szerződött fix áron kapja meg a lakását. A Rozália útiakat sem kötelezte senki, hogy saját munkát végezzenek!- Megkeresték Önt a Rozália út­ról szerződésmódosítás érdekében?- Nem. Nem.-Ők azt állítják, hogy igen.- Én a szerződésen lényegesen csak a közgyűlés hozzájárulásával módosíthatnék, mivel ez forma­szerződés, minden szövetkezeti tagnak egységes.- Tehát 2001 júniusában a Rozá­lia úti építtetők egyáltalán nem ke­resték meg Önt?- Ők azt kérték, hogy több saját munkát szeretnének végezni, nem szerződésmódosítást.- Mivel indokolták ezt a kérést? Főleg, ha nem kötelező a saját mun­ka?- Azzal, hogy ők mást akarnak. Padlófűtést a bekalkulált radiátor­fűtés helyett például. A Rozália úti építkezéssel az a probléma, hogy hozzájárultam ahhoz, hogy a részle­ges téeles költségvetésben rögzített saját munkavégzési lehetőségen túl több saját munkát végezhessenek. Ha nem teszem, akkor ezen az ösz- szegen nincs vita Ők arra jöttek rá bölcsen, hogy nekik sokkal többe kerül saját maguknak befejezni az építkezést. Kérem, ha a szövetkezet fejezi be az építkezést, akkor nekik egy vassal sem kell többet fizetni! A Rozália úti volt az az építkezés a szövetkezet életében, amelyik tény­leg határidőre ment. . - Ismét kérdem: miért volt jó ne­kik, hogy a szövetkezet helyett dol­gozzanak?- Azért, mert nekik nem jó ez a csempe, nem jó az a belső ajtó, más padlószőnyeget akarnak stb. Ez az ő saját dolguk. És az ő költségük is. Miután felsoroljuk, hogy más ki­fogások is érték az addigi kivitele­zést, kiderül, hogy az M.-ék által ki­fogásolt hiányosságok java része nincs is benne a költségvetésben. Ezt erősíti meg egy, az irodába hí­vott Mátyás király úti építtető. A hölgy szerint a tervező mindent be­rajzolt, holott neki csak a falakat kellett volna a tervben rögzítenie. Ők is azt hitték, hogy mivel járda,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents