Heves Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-01 / 126. szám

2002. Június 1., szombat R L A P A G A Z 11. OLDAL ája az Új Otthon 2000-rel Elszámolás építményenként Az építtetők a lebonyolításban résztvevő pénzintézetet is szóba hozták. Az ő álláspontjuk megismerése végett fordu­lunk a Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezethez (Takszöv). Kaposvári Komád ügyvezető tájékoztatása szerint a Takszöv az Új Ott­hon 2000 és tagjai közötti megállapodások teljesedése során a lakás- vásárlók finanszírozását, a vásárlás szakaszolt pénzügyi bonyolítását végzi az ügyfelek megbízása alapján. Az építtetők forrásaihoz önhatal­múlag sem a Takszöv, sem a lakásszövetkezet nem nyúlhat hozzá A beruházásokat a pénzintézet rendszeres helyszíneléssel ellenőrzi, a ki­vitelezések során kifizetett számlákról számlamásolatokat kémek, amiket építményenként rendszereznek. A szakember kitér arra is, hogy a Takszövnek nincs elszámolási kö­telezettsége a lakásszövetkezet tagjaival. Az egyes ingatlanokra, illetve ellenértékűkre vonatkozó elszámolást a lakásszövetkezet és tagjai kö­zötti szerződés rögzíti a felek kötelezettségeként. Azért sincs mód elszá­molásra a Takszöv esetében, mert a kiviteli számlák másolatai csak építményenként, nem lakásonként állnak rendelkezésükre, ezek meg­bontása nem lehetséges, s nem is feladatuk.- Ügyfeleinknek - közli Kaposvári Konrád — az őket érintő kérdé­sekben minden lehetséges információt megadtunk, ám a lakásépítő szövetkezet bankszámlájával kapcsolatban - legtöbbször erről tájéko­zódtak - a törvény előírásait betartva felvilágosítással nem szolgálhat­tunk, és a jövőben sem tehetjük meg. Végül az ügyvezető hozzáfűzi: „a lakásszövetkezet helyzetének pontos felmérésére, az esetleges visszaélések megállapítására a lakás- szövetkezet közgyűlése hivatott, ahol annak vezetése mindenről szó­ban és írásban beszámolni köteles. Tudomásunk szerint az Eger, Má­tyás király út 40., valamint a Knézich Károly út 34. szám alatti építte­tők ügyvédek segítségét vették igénybe mindezek érvényesítésére, szükség szerinti jogi lépések megtételére.”. esővető is van a tervben, azt is elké­szítik. Végül 150 ezer forintért bitumeneztették le fejenként a bel­ső udvart, hogy meg tudják közelí­teni emberi formán a lakásaikat.- Hát akkor így nem sok értelme van szövetkezeti tagnak lenni - me­rül fel bennünk a kétely.- Nem kötelező, uram, nem kö­telező! - bizonygatja az elnök.- Igen ám - vetjük közbe -, de van egy elfogadható, hogy ne mondjuk, nagyon is csábító aján­lat! Az Önöké! — Igen, aminek megvan az SZMSZ által megszabott műszaki tartalma! Amikor valaki belép a szövetkezetbe, erről felvilágosí­tást kap.- Arról is, hogy amit a tervező berajzol a tervbe, az mégsem sorol­ható a műszaki tartalomhoz? — Ha az építkezés műszaki tar­talma eltér az SZMSZ-étől, akkor az utóbbi az irányadó, mivel az ingat­lanrészek előkalkulációs költsége az SZMSZ műszaki tartalmával lett meghatározva. Minden felnőtt ma­gyarállampolgár köteles körültekin­tően megnézni minden egyes részle­tet! Egyébként a szövetkezetnek szervezési szempontból az a jó, ha a tag nem végez saját munkát, mert a problémák 90 százaléka a saját munkavégzésből adódik. Volt elszámolás, vagy sem? — A hozzánk fordulók szerint ők az ütemezés alapján tavaly nyár ele­jére kétszer annyi befizetést teljesí­tettek, mint amennyi százalékosan a szerkezetkész állapot volt. Ezért aggódtak, hogy mikor lesz így befe­jezve az építkezés. — Nem, kérem — válaszol hatá­rozottan Dósa úr, miközben az üte­’ mezésről szóló dokumentumot ke­resgeti. - A Rozália úton, amikor M.-ék megkerestek, az 5/1 és 5/2-es ütem között tartottunk. Tehát az ütemezésnek megfelelően. Egy sor munka ezután kezdődött volna, augusztus 15-i határidővel. Ők ek­kor kértek elszámolást, s hogy sze­retnének saját munkát végezni.- Tehát elszámolást is kértek?- Meg is kapták.- Ők azt állítják, Ön nem volt hajlandó az elszámolásra- Mit neveznek ők elszámolás­nak?- A 81 százalékos befizetés és a 42 százalékos szerkezetkész állapot között például elég nagy az arányta­lanság, így jogosnak tűnik az elszá­molási igény, nemde?- Elnézést, nem így működik a szövetkezet. Azért fix áras a szerző­dés, mert az építkezés adott összeg­be kerül. A bekerülési költségből vonjuk le azokat a munkálatokat, amelyeket a szövetkezettől a tag nem kér. S ha ez tíz másik építkezé­sen így van, akkor a Rozália úton is így kell lennie. Ha ők utólag jönnek rá arra, hogy ők nem ilyen bvat akartak, hát, elnézést, ezzel tisztá­ban voltak a legelejétől. Mellesleg azt kérték, hogy a komplett 6-os üte­met ők csináJJiassák meg. Megint felmerül, miért erőltették M.-ék ezt, ha minden rendben volt? Erre veti közbe a Mátyás király úti építtető hölgy, hogy valószínűleg si­ettették az építkezést, úgy látták, nem halad úgy, ahogyan ők szeret­nének beköltözni. (Ez nem megle­pő, hiszen két gyermekkel albérlet­ben laktak... — A szerk.) Az elnök közben más építtetők elszámolása­it mutatja. Arról is szól, hogy vol­tak, akik az egyeztetésen nem je­lentek meg, miközben kifogásolták az elszámolás kapcsán született szövetkezeti levelet. Ezután az SZMSZ-t idézi, miszerint ha valaki nem ért egyet kötelezéssel, belső bi­zonylattal, az három napon belül Az ominózus sorházépítkezés a Rozália úton. A tulajdonjog egyelőre kérdéses köteles észreváett tenni. Ha nem te­szi, köteles a bizonylaton szereplő összeget a szövetkezetnek megfizet­ni. Erről felügyelőbizottsági határo­zat van. Vitathatja ugyan, de köte­les befizetni. Az építtető a tavaly de­cemberben küldött levelére nem re­agált, hanem ügyvédhez fordult. M.-ékről is érdeklődünk. Dósa László szerint megtörtént az elszá­molás, bizonyítékként egy felméré­si naplót mutat, amelyen pár mon­datos kézírásos szöveg szerepel, M. aláírásával is ellátva.- M. tehát átvette saját munkára a lakást - nyomatékosít az elnök. - Kérem rögzíteni, nem lakás céljára nem birtokbaadásra kapta a kul­csot, hanem csak azért, hogy oda bevihesse a saját anyagát, a saját alvállalkozóját, és elvégezhesse a saját munkáját. M.-ék minőségi kifogásait vet­jük fel ezek után. Az elnök szerint az SZMSZ alapján a garanciális és szavatossági követeléseket az al­vállalkozóval szemben az építte­tők a lakásszövetkezet útján érvé­nyesíthetik.- M.-ék szerint a tetőszigetelés­sel gond volt - halljuk a magyará­zatot. - Szerintem meg az volt a baj, hogy októberben beköüöztek a gyerekekkel, nem volt szellőztetve, és a falak elkezdtek penészedni. Bir­tokomban van a gyártó cég szakér­tői véleménye, hogy a beépített hő- szigetelés megfelelő. Nem hiszem, hogy a szövetkezet ezért felelősségre vonható. Ha akad rossz kivitelezés, kérem, odamegy az alvállalkozó, aki csinálta, és kijavítja saját költsé­gen. Nem engedték be. (Talán ez is érthető, hiszen ha valaki egyszer rossz minőségű munkát végzett, mi a garancia arra, hogy a javítás már szakszerű lesz? - A szerk.)- Jelenleg hét ember akarja az akaratát százhúszra ráerőltetni! - panaszkodik Dósa László. — A 64 ingatlanrészből háromnak a leendő tulajdonosa vitatkozik. Ha a szövet­kezettel fejeztették volna be a mun­kát, a Rozália úton is az történhetett volna, mint a Mátyás király út 99-101.-ben, ahol nem volt megfe­lelő az aljzatbeton. Köteleztem az alvállalkozót, hogy csinálja meg rendesen. Tulajdonjogi labirintus A legfőbb kérdés: hogyan juthat tulajdonjoghoz az építtető? Az el­nök szerint ehhez az kell, hogy használható legyen a lakás, megle­gyen a használatbavételi engedély, s mindent kifizessenek a szövetke­zetnek a tagok.- Sajnos, több építkezésen ko­moly gond — említi Dósa úr —, hogy vannak szövetkezeti tagok, akik nem fizetnek. Vagy nem akar­nak, vagy nem tudnak. A becsüle­tesebbik része a tagságnak méltán veri az asztalt, hogy Idfizette a fix árat egy hónapja, egy éve, s még­sem jut tulajdonhoz. A szövetke­zet nem vállalhatja, hogy bármit is megelőlegezzen. Ugyanis nincs eszköz arra, hogy a tag tartozását behajtsuk. Ha valaki még adó­sunk, akkor megtehetjük, hogy az ingatlanrésze tulajdonjogát köz­gyűlési határozattal a szövetkezet nevére jegyeztetjük be. Ezt a tag 30 napon belül megtámadhatja, ilyenkor az egész ingatlanra ráteszik a perfeljegyzést, és senkinek nem lesz tulajdonjoga. Mindaddig, amíg a perel nem dől. Az pedig meglehet, hogy három év. — Az SZMSZ mit mond ilyen esetre?- Lehetséges ki­zárás a tagságból, ám az erről szóló határozat is megtá­madható. Volt is ilyen eset. Ám a bí­róság kimondta, hogy ingatlanhoz fűződő jogról van szó, ezért rátette a tulajdoni lapra a perfeljegyzést. Vagyis az ingatlan- rész el nem adható, az ügyfél nem fizet, s még a per is pluszpénzébe kerül a szövetkezetnek. Ugyanott tartottam tehát, mintha nem zárták volna ki az illetőt. A legutóbbi köz­gyűlésen kértem, hatalmazzon fel a tagság, hogy a tag fizetéséből letilt­ható legyen a tartozása. Nem sza­vazták meg. Most úgy felelőssé ten­ságügyi szakértői szakvélemény is megerősíti. — Uram, ez fix áras szerződés. Azaz, ha a 11 milliós ingatlant a szövetkezet 4 millióból építi fel, vagy 16 millióból, az a másik szerződő fe­let nem kell, hogy érdekelje, mert ő egy fix árra kötött szerződést! Szer­ződésmódosítás nem történt, ők csak saját munkát kértek. Miért kér­ték? Jogos lenne a Rozália útiak tá­madása a szövetkezet irányába, ha nem végeztek volna saját munkát, s a szövetkezet ennek ellenére sem tudta volna határidőre befejezni az építkezést. Újabb dokumentumok kerül­nek elő. A szövetkezet kinnlevő­ségeiről készültek tavaly decem­ber 31-én. Az elnök megemlíti, van, ahol olyanok is bent laknak, akik még tartoznak. Erre vetjük fel, hogy a Knézich Károly utcá­ban tudomásunk szerint van, aki már csaknem a teljes, illetőleg a százszázalékos fix árat befizette, mégsem lakhat a lakásában, mert nincs közmű-rákötés. Az el­nök ezt az állítást elutasítja, mondván: az, hogy a Knézich úton a 24 ingatlanrészből egy tel­jesen kifizette az árat, abból az Egy vállalkozási sor története Az illetékes szakhatóságnál lévő dokumen­tumok és közlések alapján az alábbiak ösz- szegezhetők egy nagyszabásúnak indult épí­tési vállalkozás történetéről. Első lépés: alpintechnika Az első ténykedés Alpin 88 Kft.-ként érhető tetten. Dósa László alpintechnikával vállalta azon házak ta­tarozását, kisebb munkák végzésé, ahol túl drága lett volna az állványzat. Ám már ekkor is kacérkodott egy jövedelmezőbb bevétett forrássab a lakásépítéssel Ebben az időszak­ban vásárolt meg egy Koszorú úti telket, s elkezdő­dött a piramis nyílása. Az építési engedély megszer­zése előtt már meghirdette a leköthető lakásokat. Még az építési engedély a birtokában sem volt, ami­kora földmunkák már elindultak. A telekre hatlaká­sos társasházat terveztetett, amelynek építésienge- dély-kérelmét elutasította a polgármesteri hivatal ha­tósági osztálya. Az építkezés leállt, hosszú perfolyam kezdődött, megépíthető-e a hatlakásos ház, vagy csak a rendezési tervben szereplő négyre van jogosuttság. Végül jogerősen elutasították Dósa kérelmét, így kény­telen volt 4 lakás építésé befejezni. Az épület mellet­ti telekrészen most befejezetlen épület porladozik. Oda sportcentrumot álmodott, majd miután ez a ter­ve is kútba esett, saját irodahelyiséget szánt. Az épü­let engedélyek és pénzhiányában ma is torzóként áll Az Alpin 88-hoz fűződik egy Szvorényi úti építke­zés is, ahol szakemberek, művezetők, megfelelő mun­kagépek, eszközök nélkül, jogerős építési engedély hí­ján kezdték el a munkálatokat. A szomszédoknak je­lentős károkat okozva elkészült az épület, sok mű­szaki hiányossággal, de a lakásoknak nem volt hely­rajzi számuk. Később a lakók bírósági úton, perrel követelték, hogy tulajdonjogilag is kerüljön a lakás a nevükre. Az 1990-es évek végén elindult a társasház-építési láz. Az azóta jó nevű vállalkozóvá vált Keller József bebizonyította, hogy tisztességes haszon mellett ma­gánvállalkozók is építhetnek társasházakat. Ezt látva Dósa László is nagyobb volumenű vállalkozásokba kezdett. Második lépés: társasház Az 1990-es évek derekán Új Otthon 2000 néven szövetkezetei jegyzett be a cégbíróság, amely a névvál­toztatás ellenére Dósa László vállalkozása maradt. A szövékezeti forma tőkeerőt nem feltéelez, a tagok be­fizetéseikkel működtetik. Az Alpin 88 ténykedése volt az a Rozália úti épít­kezés, ahol egy még kialakítatlan telken indította el az építkezést. Menet közben derült ki, hogy a telek alatt gázvezeték halad, amelyet el kell helyezni on­nan. Ám Dósa a telektulajdonost éppúgy nem fizéte ki, mint a tervezőt. Az építési hatóság ismét elutasítot­ta a kérelmét. Csak két év múlva kezdődhetett meg az építkezés, már az Új Otthon 2000 nevére akkor a ter­veknek megfelelő négylakásos társasház falait kezd­ték felhúzni. 1999-től kezdődtek az igazán nagy volumenű épít­kezések: az Új Otthon 2000 telkeket vásárolt a Kné­zich utcában, a Menház és Napsugár út sarkán, a Mátyás király út 99-101.-ben, a Mátyás király út 40.- ben és a Pacsirta utcában, valamint a Fertőbánya úton. A harmadik lépés: bérlakások Az igazi nagy változás az országos bérlakás-épí­tési program elindulása után következett. A 2001- ben bejegyzett Otthonunk 2000 szövetkezet bér­lakás-építő programba kezdett. Ám a régi, rende­zetlen ügyeket tovább tolta maga előtt. A Nagyvá­radi út 1. szám alatt felépített társasház tetőterét eladta a szövetkezet, ám erről az ott lakókat — akiknek a zsúfoltság miatt káruk keletkezett - nem értesítették. Bár a használatbavételi engedély megérkezett a lakásokra, arról az ott élőket néni tájékoztatták, mert akkor a lakásokat birtokba kellett volna adni. Nem rendeződött a Fadrusz út 26. szám alatti épület sorsa sem, amelyre kétlaká­sos társasház épült, ám időközben négy család költözött bele. A matematika törvényei szerint ket­tőjüknek nincs a tulajdonszerzése bejegyezve a földhivatali tulajdonlapon. A bérlakás-építés jó alkalmat adott arra, hogy Dó­sa László szövetkezete egyszerre több telket felvásá­roljon. Az Árpád úton három telekre nyolc lakás he­lyett húszat(!) terveztetett. E körbe tartozott a Külső­sor üti építkezés, ahová négy helyett tíz(!) lakást gondolt kialakítani, illetve egy Tímár úti szerződés- kötés is e kategóriába tartozott volna, ahová lakó­parkot akart építeni, ám ez nem jött létre. Időközben építészek jöttek-mentek — több ne­ves egri építész is távozott, mivel egyiküket sem fi­zette ki a Dósa László irányította szövetkezet -, s nagy mozgás volt a bérelt irodák, az adminisztratív munkákat elvégző titkárnők között is. Az utolsó lépcső S hogy mi lett volna e vállalkozás végkimenetele? Ha kellő szaktudás,'szakembergárda mellett indul a vállalkozás - a szakmában dolgozók szerint -, úgy Dósa László a város 3-6. legnagyobb vállalkozója lehetett volna, holott eredeti szakmája nem vág egybe az építőiparral, hiszen katonai pályára készült. Ám már az első időben elkezdett szétnyílni a piramis: a rendezetlen ügyek halmozódtak, a magát építési me­nedzsernek nevező Dósa csak előre tudott menekül­ni: újabb telkeket kellett vásárolni, hogy újabb lakók fizethessenek be a leendő építkezésbe. S közben érdekesen alakult az építőipari cégek re­akciója is. Maguk között tartották Dósa Lászlót, aki­nek ugyan ismerték a ténykedését, de hagyták, hadd éljen... Nos, ez az EU-országokban ismeretlen, ott a szakma tisztasága érdekében nagyon komoly minő­ségi és etikai követelmények működnek egy-egy szakterületen belül is. Ám úgy tűnik, a piramis most végleg szétnyílt. Van tovább hova előremenekülni? FOTO: ÖTVÖS IMRE ni egy vezetőt, hogy nincs a kezé­ben kényszerítő eszköz, nem hi­szem, hogy etikus.- Tulajdonképpen az építtető mikor juthat a már kifizetett ingat­lanrésze tulajdonjogálwz?- A fix áras szerződés nem al­kalmas ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, mivel ahhoz törvény szerint részközgyűlési határozat kell. Ez a szerződés valójában har­madik személy felé bizonyítja, hogy a szerződő szövetkezeti tag, építtetői jogosultságot érvényesít­het. Tehát nem ingatlan-nyilván­tartási bejegyzésre szolgál. A tag tulajdonjoga kizárólag akkor je­gyezhető be, ha a részközgyűlési határozatot egyszerű szótöbbség­gel elfogadták, ezt a pénzintézet a bejegyzendő terhek tekintetében jóváhagyta, s a lakásszövetkezet a bejegyzéshez hozzájárult. A szö­vetkezet akkor tagadhatja meg a hozzájárulást, ha a tag az építte­téssel, fenntartással kapcsolatos valamennyi kötelezettségének maradéktalanul nem tett eleget.- Maradjunk még a túlteljesí­tésben lévő építtetőnél. Ezt igaz­- Mint már szó volt róla, tavaly nyáron az tűnt fel nekik, hogy nagy az eltérés a befizetés és a szerkezetkész állapot között...- Én azt állítom, hogy a pénz­ügyi-műszaki ütemezésnek megfe­lelően teljesített a szövetkezet. Ké­rem rögzíteni: a szövetkezetnek so­ha nem volt nagyobb időbeni csú­szása a beruházásokon, mint amekkora csúszás a szövetkezeti ta­gok részéről volt az előleg megfizeté­sében az adott építkezésen!- Megoldás lehetne, hogy a tagság tudja meg, ki az, aki kés­lekedik...- Ebben teljesen igaza van.- ...Fura álláspont ugyanis, hogy aki teljesít, az viselje annak az ódiumát, hogy mások nem fi­zetnek.- Ez nem így van! - tiltakozik az elnök.—Az SZMSZ szerint a szö­vetkezeti tagnak joga van javasolni, hogy zárják ki, aki nem fizet. Éljen ezzel a jogával! (Mint láthattuk, fen­tebb maga az elnök mondta, meny­nyire reménytelen ez, ha a kizárt tag megtámadja a kizárási határo­zatot... - A szerk.) összegből a beruházást nem le­het befejezni.- Ön szerint ki az igazi vesztese ennek az ügynek: a szövetkezet vagy a kifogásokat benyújtó tagok? - szól a zárókérdés az ügyvezető elnökhöz. — Egyértelműen a szövetkezet — feleli magabiztosan -, a szövetkeze­ti tagok a vesztesei, mert ez az egész a szövetkezettel szemben bizalmat­lanságot ébreszt. Nem hiszem, hogy a Rozália útiak vesztesek len­nének, mivel ők már bent laknak a lakásukban. Az baj, hogy a szövet­kezeti tagok úgy kezelik a szövetke­zetei, mint ellenérdekelt felet, holott tudniuk kell, hogy a szövetkezet tu­lajdonképpen ők maguk. Aki ide belépett, a szabályainkat elfogadta. Ha utóbb megbánta, sajnálom, de a körültekintés a belépéskor min­denkinek kötelessége. A szövetke­zetbe történő belépés előtt minden­ki teljes körűen tájékoztatva lett. Ha valaldnek nem felel meg a konst­rukció, miért nem lépett ki? A szö­vetkezet által építtetett ingatlanokra nagy a kereslet. SZALAY ZOLTÁN t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents