Heves Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-07 / 131. szám

Polgármester:

Varga Antal Alpolgármester:

Sárosi Károly Jegyző: Fónagy László Aljegyző: Tan Mihályné

Képviselő-testület tagjai:

Bényei Tamás, Érsek Zsolt, dr. Hegedűs Gyula, Kerek Zsuzsanna, Király Emöné, Királyné Zólyomi Erzsébet, dr. Kovács Mária, Lajosházi Sándor, Nagy László, Szöllősi Győző, Tan Ottó, Víg Zoltán.

A polgármesteri hivatal körzetközponti feladatot ellátó egységei:

okmányiroda, gyámhivatal, építésügyi hatóság. A városban rendőrőrs és polgárőrség működik.

Oktatási és művelődési intézmények:

Napsugár Óvoda, Hunyadi Mátyás Általános Iskola, Városi Zeneiskola, Március 15. Gimnázium és Szakképző Iskola, Városi Kulturális Intézmény és Könyvtár (Tájház).

Egészségügyi

intézmények:

Szociális Ellátó és Gyermek- jóléti Intézmény (Idősek Otthona, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Védőnői Szolgálat), 3 háziorvosi, 1 gyermekorvosi, 1 fogorvosi rendelő, Remény Gyógyszertár.

Gazdasági élet:

A város gazdasági élete - a mezőgazdaság jelenlétével - az iparra épül. Az 1900-as évek óta létesülő gyárak mellett - illetve helyett - több kisebb, jobbára külföldi tulajdonú üzem is alakult. A cégek, vállalkozások száma 146, a nyolc nagyobb és több kisebb üzemen kívül számos szolgáltató egység működik.

Testületek:

Lőrinci Kultúrájáért és Sportjáért Alapítvány • Lőrinci Tehetséggondozó Alapítvány • Lőrinci Generációk Alapítvány • Hunyadi Mátyás Általános Iskoláért és Tanulóiért Alapítvány • Kardos Nagy Ibolya Irodalmi Alapítvány • Összefogás Lőrinciért Egyesület, továbbá más, érdeklődési körök szerint alakult egyesületek (horgász, galambász stb.).

A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendje:

Hétfőn és szerdán 8-tól 12 óráig, délután 13-tól 16 óráig. Kedden és pénteken délelőtt 8-tól 12 óráig. Csütörtökön az ügyfélfogadás szünetel.

Az okmányiroda ügyfélfogadási rendje:

Hétfőn és szerdán 8-tól 12 óráig, délután 13-tól 15.30-ig. Kedden és pénteken délelőtt 8-tól 12 óráig. Csütörtökön az ügyfélfogadás szünetel.

Vezetői fogadónapok

Polgármester: hétfő. Alpolgármester: szerda. Jegyző: szerda.

Aljegyző: szerda.

Hétszáztizenhat plusz tíz esztendő

Rendhagyó várostörténeti leltár Varga Antal polgármesterrel

Kedves figyelmesség az idelátogatóknak: eligazodást segítő táblák az útkereszteződésekben

Az írásos krónikák alapján is több mint hétszáz éves település utolsó tíz esztendeje minőségi változást hozott az itteniek életében: 1992 január elsejével az egykori nagyközség városi rangot kapott. Jelentős lépés ez egy olyan közösség életében, amelynek ősei viharvert évszázadokon át az összetartás, az élni akarás, a fejlődés erejében hittek, s eszerint alakították életüket. A história szerint a Mátra és az Alföld találkozásánál lévő, részben dombos vidéket, folyópartot már a honfoglalás idején is letelepedésre alkalmasnak találták eleink. írásos forrás 1276-ban említi először az akkori falu nevét ecclesia de Laurencio alakban. A XV. századi dokumentumokban mint Lewrinci szerepel. Innen vezetett az út a már említett városi rangig, amelynek tíz évvel ezelőtti elnyeréséről a napokban emlékezett meg az önkormányzat.- Lőrincinek mindig is központi szerepe volt a térség életében- mondja Varga Antal polgár- mester, aki a jubileumi ünnepség kapcsán a megye magas rangú vezetői, valamint a hely- hatósági képviselők és a lakosság jelenlétében idézte a település történelmének főbb fordulópontjait. - Ezt igazolja, hogy a XVII. században sóelosztó működött itt az ezt igazoló hatósági bélyegzővel, amely egyébként jelenlegi címerünk alapját is képezi. És ez a szerep az utóbbi időszakban tovább erősödött: ma a város egy 16-18 ezres lélekszámú kistérség természetes centruma.

A polgármester úgy véli, 2001 tavaszára megérett a helyzet, hogy az akkori képviselő-testület - amelynek tagjai Balogh László, Gémesi Lajos, Hegyaljai József, Hegyi László, Király Emőné, Kis Lajosné, dr. Lőcsei Ágnes, Ladányi Illés, Pádár Dénesné, Silkó Róbert, Szöllősi Győző, Tari Ottó, Víg Zoltán és polgármesterként ő maga voltak- kérvényezze a városi rangot.

Mindezt alátámasztotta a 100 százalékosan kiépített víz- és villanyhálózat, a szemétszállítás megoldottsága, a 95 százalékos elkésziiltségú át- és gázrendszer, az intézményi struktúrán és alapellátási kötelezettségen túl a közép- és zeneiskola megléte, a gyermekorvosi ellátás, a szállásbiztosító idősek klubja, továbbá a kedvező foglalkoztatási lehetőségek, az üzlethálózat magas szintje, a kiváló közlekedési feltételek és a nem önkormányzati intézmények működése. Erőfeszítéseiket siker koronázta, hiszen a következő esztendőben Lőrinci a köztársasági elnök 409/1991. számú határozatával városi rangot kapott.- Az azóta eltelt időszak küzdelmes volt - folytatja a visszatekintést a polgármester. - Olykor hatásköri, de többnyire inkább gazdasági okok miatt nem mindig irányíthattuk úgy a sorsunkat, ahogy szerettük volna.

Az első időszakra jellemző, hogy az akkori vezetőség 58 ülésen 614 döntést hozott.

Noha a kezdeti esztendőkben addig ismeretlen kihívások vártak a településre - mindenekelőtt meg kellett birkózni a kényszerű gazdasági intézkedések negatív hatásaival -, sikerült megőrizni az intézmények működőképességét, a pénzügyi stabilitást, sőt bővíteni tudták a szolgáltatásokat is. Mindemellett két népszavazást tartottak, amelyek során a Mátravidéki Erőmű lakóinak többsége úgy határozott, hogy a jövőben is a város részeként kívánnak élni, illetve a lőrinciek állást foglaltak arról, hogy önként nem adnak át külterületeket a szomszédos Petőfibányának.- Az idők során rá kellett jönnünk arra, hogy lehetőségeink nem végtelenek - jelenti ki Varga Antal. - A hatáskörök alakulása, a tulajdoni és gazdálkodási szabályok változása, a társadalmi környezet módosulása megmutatta korlátáinkat; azt, hogy a kisebb önkormányzatok nincsenek alkupozícióban a gazdaság, a magánszféra szereplőivel szemben. Idő kellett ennek felismeréséhez és a megfelelő eszközrendszer megtalálásához. Bár mindent megtettünk például a munkahelyek megőrzése érdekében, mégis mintegy hatszázzal csökkent az álláshelyek száma. Ám az egyéb tényezők - közlekedés, képzett munkaerő, a szomszédos településeken működő társaságokkal való jó kapcsolat és az új cégek idetelepedése - eredményeként a munkanélküliség jelentősen az országos átMindezeken túl támogatást nyújtottunk a rendőrőrs, az OTP-fiók és a Szerencsejáték Rt. fogadóirodájának a kialakításához is.

A polgármester a visszatekintés következő állomásaként az oktatásügyet említi. A várossá válás idején 607 gyerek járt általános iskolába, amelyekben a tanulócsoportok átlaglétszáma 17 fő volt. Átszervezéssel ezt sikerült az ideális 24 főre

már több a más településről Lőrincibe járó diák, mint az innen máshová eljáró. Az óvoda esetében is tapasztalható a gyermeklétszám csökkenése, ennek ellenére három tag- intézményben köztük a cukorgyártól megvásárolt épületben - folyamatos a működés úgy, hogy egyetlen apróság felvételét sem kell elutasítani. A városban mindezeken túl - nem kötelező feladatként - színvonalas zene- és középiskolai képzés zajlik. Utóbbira azért is büszkék a helybeliek, mert az egykori szakmunkásképző intézet az elmúlt években óriásit fejlődve - nem kis anyagi áldozatok árán, amit a tanműhely, illetve a hajdani Csőszer-irodaház megvásárlása és a követelmények szerinti átalakítása is igazol - modem középfokú oktatási intézménnyé vált.

A gyógyítás feltételeinek megteremtése, biztosítása úgyszintén az önkormányzat kötelességei közé tartozik. A kisváros vezetése példaértékűnek tartja az ezzel kapcsolatos feladatok megoldását: az elsők között végezték el az átszervezést, vállalkozásba adták a gyógyító tevékenységet, s olyan induló és átmeneti rendszert dolgoztak ki, hogy a lakosság nem érezte meg a változást. Ma a településen három általános, továbbá egy-egy gyermek- és fogász háziorvos praktizál, valamint három védőnői körzet is gondoskodik a legkisebbek ellátásáról. Emellett további egy- egy házi- és fogorvos is dolgozik Lőrinciben, ám utóbbiaknak nincs területi ellátási kötelezettségük. És ugyancsak e témakörhöz sorolandó a szociális gondoskodás kérdése, amely mind a juttatásokat, mind az intézményi ellátásokat illetően - a lehetőségekhez mérten - gördülékeny.- A kultúra területén a változás igencsak szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy tíz esztendeje mindössze egy könyvtárral és három bezárt kultúrházzal rendelkeztünk,

A várossá válás 10. évfordulóján a polgármester is köszöntötte az idei kitüntetetteket. Balról: Varga Vilmosné, dr. Kovács Mária, Molnár Mihály, Tóth István, Mester Lajos, Varga Antal és dr. Lőcsei Ágnes

lag alatt van, jelenleg 4,6 százalékos. Elősegítettük a Csőszer és az erőmű területén létesített kisebb társaságok beilleszkedését, továbbá jelentősen közreműködtünk az MVM erőművének ' újraindításában.

emelni, s az egy igazgatóság kialakítása arányosabbá tette a pénzfelhasználást is, ami így a másfélszerese annak, amit a korábbiakban biztosítani tudtak. A pedagógusok biztonságban érezhetik magukat, és ma

ma pedig önálló városi művelődési házzal, minden település- részen rendezvények megtartására alkalmas létesítménnyel és nívós helytörténeti gyűjteménynyel büszkélkedhetünk - „leltároz” tovább a polgármester. - A

kulturális élet szervezett formában zajlik, napjainkra a hagyományőrző találkozóink, a Lőrinc-napok, az ifjúsági népzenei találkozók a városhatárokon túl is elismertséget vívtak ki.

A városképet és a komfortérzet javítását illetően Varga Antal szerint akad még tennivaló. A közterület- és park- fenntartást szinte kizárólag közhasznú munka szervezésével látják el. Az utak 100 százalékosan kiépítettek, noha némelyikük állapota nem a legjobb. A közművesítés színvonala kielégítő, a hulladékkezelés díját öt éven át a lakosság helyett az önkormányzat fizette.

A város 1990 óta minden évben fejlesztett, hol kisebb, hol jelentősebb mértékben. Az elmúlt 10 évben összesen 312 millió forintot fordítottak erre a célra, amelyből - a teljesség igénye nélkül - jutott az utak karbantartására, a szeméttelep rekultivációjára és az új tárolóra, a szennyvíztervekre és az összevont rendezési tervre, a fentebb említett oktatási és kulturális létesítmények megvásárlására, a régi temető rendezésére, az iskola tetőszerkezetére, közműfelújításra, a városháza teljes átépítésére, a cukorgyári lakótelep gázellátására, az erőműi közművekre, idősek otthona létrehozására, védőnői rendelő kialakítására, több kilométer hosszúságú kerékpárútra, az orvosi rendelőkre, az erőműi óvoda felújítására, új lakások kialakítására, és intézményi eszközfejlesztésre is.

Varga Antal úgy látja, a jövő újabb kihívások elé állítja a települést. Ezek közül a legfontosabb a szennyvízhálózat, amely - a szakmai tanács döntése alapján - Szűcsivel, Ecséddel, Zagyvaszántóval és Apccal közösen megvalósítva a legcélszerűbb. Lőrinci már benyújtotta ígérvényét a szakmai támogatásokra, s már tárgyaltak olyan cégekkel is, amelyek a lakossági finanszírozásban a legkedvezőbb feltételeket kínálják. Amennyiben az ígérvényre pozitív válasz érkezik, azonnal megkezdik a társulat szervezését. Az előzetes felmérések ismeretében biztatónak tűnik, hogy a lőrinciek többsége igényli a beruházást. Hogy mindez családonként mennyibe kerül, egyelőre nem lehet tudni; erről a pénzügyi konstrukciók konkrét ismeretében, a társulat megszervezésekor tájékoztatják az érintetteket. Ha minden a tervek szerint alakul, a csatorna- hálózat építése legkésőbb 2004- ben elkezdődhet.

Ugyancsak a rövid távú tervek közé tartozik a könyvtár felújítása. A több mint 10 millióba kerülő munkálatokat - pályázati pénzekből - két ütemben szeretnék végrehajtani. Ugyanígy pályázati pénzek igénybevételével kívánják elkészíttetni az új rendezési tervet, valamint - a Széchenyi-terv keretében - az erőműi volt iskolában 50 férőhelyes idősek otthonát alakítanának ki.- Ezeket a feladatokat néhány hét vagy hónap alatt nem lehet megvalósítani - mondja befejezésül Varga Antal polgár- mester. - Főleg a szennyvízhálózat évtizedes elképzelésének a kivitelezése vázol olyan, immár elérhető célt, ami miatt a megkezdett munkát szeretném befejezni.