Heves Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-07 / 131. szám

2002. Június 7„ péntek L Ő R I N C I 11. OLDAL Sikeres kollektív munka A Hunyadi Mátyás Általános Is­kola két épületben, a városköz­pontban és a selypi településré­szen várja minden tanítási napon 483 tanulóját. A 33 pedagógusból álló tanári munkaközösség a napi megszokott munka mellett diffe­renciált csoportokban foglalkozik a matematika, a magyar és az idegen nyelvek oktatásával, és kis létszámú tanulócsoportok ismer­kedhetnek az informatika rejtel­meivel is. Mindkét iskolai telep­helyen 12 számítógéppel felsze­relt terem várja a diákokat. Nagy gondot fordítanak a felzárkózta­tásra, az egyéni fejlesztésre is, így csökkentve a hátrányos helyzetű diákok lemaradását. Királyné Zólyomi Erzsébet, az intézmény vezetője elmondja, hogy az iskola tanulói - az előző évekhez hasonlóan - az idén is jó néhány országos és megyei verse­nyen képviselték sikerrel az isko­lát. Az ötödikes Almási Zoltán egy ISO résztvevővel megrende­zett országos történelmi vetélke­dőn az 5. helyet szerezte meg, míg a hatodikos Szokodi Szabolcs angol nyelvi tehetségkutató ver­senyen lett negyedik. Két nyolca­dikos diák, Dénes Mirjam és Vaj­da István a Mutasd be szülőfölded Európának címmel meghirdetett országos pályázaton lett díjazott, a negyedikes Czimer Ádám és a hatodikos Séber Márton pedig Az önkormányzatiság bázisa Az önkormányzatiság bázisintézménye a polgármesteri hivatal. Nincs olyan állampolgár, akinek ne akadna dolga az ott tevé­kenykedőkkel attól a pillanattól kezdve, hogy születési adatait az anyakönyvben rögzítik. A lőrinci városháza jelenlegi - a megnövekedett feladatokat is közmegelégedésre ellátó - struk­túrájának kialakítása Fónagy László jegyző nevéhez fűződik. Az elmúlt években nemcsak kül­sőségeiben újult meg a Szabad­ság téri épület: az apparátus „mozgása” is alkalmazkodott a XXI. századi demokráciák olajo­zott működését elősegítő elvárá­sokhoz. Mindehhez jelentős szakértelemre volt szükség, hi­szen a szerkezeti átalakítás nem történhetett ötletszerűen. Sze­rencsére a település Fónagy László jegyző személyében olyan első számú hivatalnokkal rendelkezik, aki nagy hozzáér­tésről tanúbizonyságot téve ve­zényelte a folyamatot.- Igazán látványosan 1997 óta bővül a tevékenységünk, főleg a lakossági ügyek intézése, illetve a szociális intézmények műkö­dési engedélyeinek a kiadása te­rén - vázolta tevékenységük főbb ismérveit a hivatal vezetője. - A gyámhivatal öt település - Lőrinci mellett Apc, Zagyvaszán­tó, Rózsaszent-márton és Petőfibánya - gyám- és gondnok­sági ügyeit intézi Kis Zsuzsanna irányításával. A kiemelt építési ügyek hatóságához - amelyet Schlosz Gabriella vezet - szintén az említett önkormányzatok tar­toznak, Rózsaszentmárton kivé­telével. Rengeteg kijelöléses ügyet látnak el Hatvannal és Rózsaszentmártonnal közösen, emellett az építési, használatba­vételi, telekalakítási, bontási en­gedélyek kiadása is itt történik. A hivatal új feladatait reprezentáló harmadik egység az okmányiro­da, ahol a személyi iratok, gép­kocsiokmányok -se vonatko­zásban a szabálysértési hatósági feladatok -, valamint a vállalko­zói dokumentumok ügyintézése zajlik. Az okmányiroda vezetője Misinszki Teréz.- A városházának természete­sen megvannak a „hagyomá­nyos” feladatai is, amelyeket iro­dákba szerveződve látnak el munkatársaink - folytatta Fó­nagy László. - A pénzügyi irodát Tari Mihályné vezeti - aki egy­ben aljegyző is -, főbb feladataik Fónagy László jegyző közé pedig az adókkal, a teljes önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos intéznivalók tartoz­nak, de munkatársuk, Szita Zollánné intézi a passzussal - marhalevéllel - összefüggő teen­dőket is. Az igazgatási iroda Hegyi Sándomé irányításával a gyámhi­vatal, valamint az okmányiroda fennhatósága alá nem tartozó, he­lyi hatáskörű gyám- és szociális, továbbá munkanélküli-, mozgás- korlátozotti és egyéb ügyeket in­tézi. Ide tartozik az anyakönyve­zés - az anyakönyvvezető Bényei Tamásné - és a társadalmi esemé­nyek szervezése is. A településüzemeltetési iroda „gazdája” Elek Lajos. Feladataik között szerepel az önkormány­zati vagyon kezelése, a közterü­let-, út- és parkgondozás. Az irodán belül a vállalkozások nyilvántartását és ellenőrzését, a működési és telephelyengedé­lyek kiadását, a mezőgazdasági, külterületi földértékesítési eljá­rással, favágásokkal kapcsolatos ügyeket Molnár Zsolt intézi. Az iroda kompetens az egyéb építé­si, közlekedési, vízügyi, környe­zetvédelmi, igazgatási és közte­rület-felügyeleti kérdésekben is. Végezetül a szervezési iroda - vezetője Antal Tünde - látja el az önkormányzatisággal és a képviselő-testülettel kapcsola­tos teendőket - mutatta be a hi­vatal belső felépítését Fónagy László, aki szerint a tapasztala­tok és a vizsgálatok is azt bizo­nyítják: a magas színvonalú munkának köszönhetően az ál­lampolgárok várakozásmentes, gyors és pontos ügyintézéssel találkozhatnak a városházán. Mindenki megelégedésére. Folyamatos megújulás A húsz esztendeje önálló intéz­ményként működő Városi Zeneis­kola nemcsak a település, hanem az egész térség egyik meghatározó tanodá­ja, amelyben a helyi általános és középis­kolások mellett hatva­ni, apci, zagyvaszán­tói, petőfibányai és rózsaszentmártoni fia­talok - összesen mint­egy négyszázan igyekeznek elsajátíta­ni az ismereteket.- A klasszikus tan­szakok mellett 1994- ben a megyében első­ként indítottuk el a könnyűzenei képzést, két esztendő múltán pe­dig a művészetoktatást - mutatja be az intézményt Kelemen Attila igazgató. - Növendékeink megyei és országos szinten is képviselik városunkat, az eredmények isme­retében igen magas színvonalon. A zeneiskolára a pezsgés, az ál­landó megújulás a jellemző. Kele­men Attila szerint erre szükség is van, ha szeretnének megfelelni a jelenkor igényeinek: az oktatás színvonalának, mi­lyenségének és a szü­lők elvárásainak a megfelelő arányú ötvö­zése alakítja ki az isko­la önálló arculatát. A jövő tervezésére az iskola vezetése nagy súlyt helyez. Szeptembertől beveze­tik a csoportos kamara­zenélést, a kisifjúsági zenekar- és kamara­csoportok oktatását, majd szerepeltetésüket a városi és megyei rendezvénye­ken. Legfontosabb feladatuknak továbbra is a muzsika megszeret­tetését, a tehetségesebb növendé­kek zenei pályára való felkészíté­sét tartják. Növendék- és pedagó­gus-hangversenyeikkel pedig a ze­neszerető és zeneértő közönség igé­nyinek kívánnak megfelelni. Kelemen Attila Tehetséggondozás az oviban A Napsugár Óvodának már a neve is derűt sugároz, ám amint az em­ber belép a termekbe, nyomban rádöbbenhet, hogy mennyire talá­ló az intézmény elnevezése, hi­szen a hangulatos bútorok, játé­kok és felszerelések között csupa jókedvű gyermeket talál. Az óvo­dának három tagintézménye van a városban, az egyik Lőrinci köz­pontjában, a másik Selypen, míg a harmadik az erőműi lakótelepen található. Összesen 213 ovis van a településen. Az óvodai oktató-ne­velő munkára komplex pedagógiai programot dolgoztak ki, melyben éppúgy fontos sze­rep jut a tehetség- gondozásnak, mint a felzárkóztatásnak - mondja Kerek Zsuzsanna igazga­tónő. Az óvoda be­fogadta az értelmi fogyatékos gyerme­keket is, hiszen tár­sadalmi beilleszke­désüket már a leg­zsengébb korban meg kell kezdeni. Ugyanakkor jó, ha a többi óvodás is szokja a másságot, tehát rájön, hogy az önhibájukon kívül sérült gyermekek­nek is joguk van a megfelelő élethez. Az óvodában rendszeresen tarta­nak házi versenye­ket és vetélkedőket, hiszen a tehetségek felkarolását is fontosnak érzik. Az idén kiemel­kedő eredmény is született, hi­szen az egyik ovis, Begov Virág a megyei mesemondó versenyen a harmadik lett. A helyi hagyomá­nyok megismertetését és ápolását is sikerrel végzik az óvodában. A termekben több olyan feledésbe merült használati tárgy is van, amelyet egykor nagyapáink még naponta használtak. Az óvoda jó kapcsolatot épített ki az általános iskolával is, hi­szen az intézményből kikerülő gyermekek kisdiákként ismer­kedhetnek majd a betűvetés és a számolgatás rejtelmeivel. A óvo­dának és az iskolának már együt­tes terve is van: szeretnének egy közös tornatermet. Az igazgatónő A kiscsoportosok mindig kaphatók egy kis játékra úgy véli, hogy összefogással és önkormányzati segítséggel az álom belátható időn belül való­sággá válhat. A térség meghatározó oktatási intézménye A Március 15. Gimnázium és Szakképző Iskola festői környe­zetben, a Schossberger-kastélyban és kertjében fogadja a város­ból, valamint a közelebbi és távolabbi településekről érkező ta­nulókat. Az régi, immár műemlék jellegű épületek mellett, az 1949-ben létrejött iskola az eltelt több mint ötven esztendő alatt újabb létesítményekkel is gyarapodott. Maga az intézmény is nagy fejlődést könyvelhetett el, hiszen az egykori vájáriskolá­ban ma már gimnáziumi osztályok is megtalálhatók. Az iskola az elmúlt tíz évben is nagymértékben bővült, hiszen két új ruhaipari tanműhely, hat új tanterem, két nyelvi labor és egy új számítástechnikai terem is várja már a diákokat. Az intéz­ményhez harminc férőhelyes kollégium is tartozik. Dr. Patócs László, az oktatási intézmény igazgatója elmondja, hogy az iskola pedagógiai prog­ramja megfelelő alapossággal ké­szült, s így az elképzelések sze­rint az eljövendőkben elismert­sége és vonzereje tovább növe­kedhet. El szeretnék érni, hogy az intézményt minél több to­vábbtanulni szándékozó diák vá­lassza. Ugyanakkor a különböző vetélkedőkön és sportrendezvé­nyeken is szeretnék növelni a ta­nulók részvételét és eredményes szereplését. A minőségfejlesztés terén is jó eredményeket ért el az iskola, és a Comenius intézményi modell a továbbfejlesztéshez is megfelelő alapot biztosít.- Az iskola akkor működik eredményesen, ha az intézmény­nyel kapcsolatban lévő partne­rek elégedettek az oktató-nevelő munkával, a diákok felkészülé­sével - mondja az igazgató. Az újabb sikerek lényeges feltétele, hogy az iskola és a diákok eljö­vendő munkahelyei között szo­ros kapcsolat alakuljon ki. így mindkét fél alaposabban megis­merheti a másik elvárásait. Az utóbbi időben megválto­zott a szakmák iránti igény. A térségben létrejött új munkahe­lyekre immár komplex felké­szültséggel rendelkező fiatalokat várnak, akik valamelyik világ­nyelv jó ismerői is. Az elvárá­soknak csakis akkor lehet meg­felelni, ha jó felkészülési lehető­ségeket biztosítanak a diákok­nak. Mindez a lőrinci tanintézet­ben adott, hiszen jó körülmények között, szakava­tott pedagógusok irányításával fo­lyik a diákok képzése. Az iskola okta­tási szerkezete több éven ke­resztül alakult ki. Jelenleg az ál­talános oktatás és a szakképzés együttesen bizto­sítja a „több lá­bon állást”. A kö- Dr. Patócs László zeljövő oktatás- fejlesztési tervei között szerepel több új szakközépiskolai osztály beindítása is. Az új tanulócso­portokban informatikai és szoft­ver-üzemeltetői szakképzést szerezhetnek majd a diákok. Az intézmény- vezető hangsú­lyozza, hogy to­vább kell bővíteni a Heves Megyei Munkaügyi Köz­pont Hatvani Ki- rendeltségével ki­alakított jó kap­csolatot. Részben azért, hogy folya­matosan tájéko­zódjanak a térség munkahelykínála­táról, részben pe­dig azért, hogy az átképzésre és szaktanfolyamokra jelentkezőknek megfelelő lehető­séget biztosítsanak a tanulásra. Fontosnak tartják az iskolá­ban a kilencedik évfolyamra fel­vett tanulók felzárkóztatását, hogy a több tanulónál is tapasz­talt tanulmányi lemaradást meg­szüntessék. Indokolt esetekben kisebb csoportokra bontva foly­tatnák az oktatást, hiszen így a tanulók tudásszintjének emel­kedése gyorsabb lehet. Az igazgató úgy látja, hogy a szakképző intézmény a térség egyik meghatározó iskolája, amely szakmát, érettségit, tech­nikusi minősítést és a felsőokta­tási intézményekben való to­vábbtanulási lehetőséget nyújt diákjainak. Az eljövendőkben az oktatásban betöltött szerepe tovább erősödhet, hiszen a ko­rábbi időszakhoz hasonlóan az oktatási intézmény kész az el­várt szinten megfelelni a kor ki­hívásainak. A várossal egyidős, tízéves harmadikosok matematikaversenyen végzett a legjobb tíz között. Ugyancsak ki­magasló eredménynek számit, hogy a nyolcadikos Kerek Henriet­ta megnyerte a Kossuth-évforduló alkalmából meghirdetett orszá­gos rajzversenyt. A tanulás mellett nagy gondot fordítanak az iskolában a sportra is. A tanulók egyre sikeresebben szerepelnek a megyei diákolimpi­án, valamint a duatlon- és a triatlonversenyeken. Ugyanakkor igyekeznek felkarolni a művésze­tek terén jó teljesítményt nyújtó­kat is. Erre jó lehetőséget biztosít az évente megrendezett diákgála. Az igazgatónő úgy véli, hogy a si­kerek a jó kollektív munkának kö­szönhetőek. ■

Next

/
Thumbnails
Contents