Heves Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-17 / 139. szám

I 2002. Június 17., hétfő TÜKÖR 9. OLDAL CSALÁDI Védjük bőrünket a káros sugaraktól! A túlzott napozásnak kitett bőr korai és késői károsodásokat szenvedhet. A nyara­lás kezdetekor nem árt, ha figyelemmel vagyunk erre a nagyon fontos ismeretre. A napégésért a szakemberek általában a rö- videbb hullámhosszúságú, nagyobb ener­giájú UVB-sugárzást tartják felelősnek, míg a nagyobb hullámhosszúságú UVA a bámulást segíti elő. Amikor a „napra megyünk”, legyünk tekin­tettel arra, hogy a visszaverődő fény meg­sokszorozza a kapott sugárdózist. Vízfel­színről csaknem száz százalékban, homok­ról és sziklafalról 25 százalékban verődik vissza a fény. Sokan nem tudják azt sem, hogy ablaküvegen, autóüvegen, plexin ke­resztül is le lehet égni vagy bámulni. A bőr­nek kettős védelmi rendszere van a napsu­gárzással szemben. Sugárzás hatására a melaninpigment termelése fokozódik, a sza­ruréteg megvastagszik. Mindkettőnek jelen­tős fényelnyelő, védő szerepe van. A bőr rendszeres hidratálása, zsírozása fontos, mert erősíti, szélesíti a szaruréteget. A gyermekekre jutó UV-sugárzás több­szöröse a felnőtteket ért sugárzásnak, ebben az életkorban nagyon kell figyelni a napon eltöltött időre. A kicsinyek több időt töltenek kinn a szabadban, nem szívesen vesznek fel trikót, és nem szeretik, ha védőkrémmel be­kenjük őket. Gyermekeknek főként a fizikai fényvédők ajánlottak. Nem érzékenyítenek, titán-dioxidot vagy cink-oxid mikropig- mentet tartalmaznak, és különösen jó fedő- képességűek. A ütán-dioxid egyaránt véd az UVA- és az UVB-tartományban. A fényvédő szereket 20-30 perccel a napozás előtt kell egyenletesen felkenni. Fürdéskor sűrűbben kell használni. A fényre való reakció szempontjából több bőrtípus-csoportot különböztetünk meg. A fényvédő krémek elnyelik vagy visszaverik, szétszórják az UV-sugárzást. A faktorszám azt jelzi, hogy a fényvédő használatával hányszor hosszabb ideig tartózkodhatunk a Kánikula: árnyékban és napon napon. A védőhatás jellege alapján megkü­lönböztetünk fizikai és kémiai szűrőket. Ha biztonságban akarjuk érezni magunkat a na­pon, olyan napvédő szert kell használni, amely úgynevezett fotostabil fényszűrőt tar­talmaz. Ez a fényvédő rendszer nem bomlik le egy óra alatt, hanem hosszú időn át véd az UVA- és UVB-sugárzás ellen. A nagyon világos bőrre 20-22-es, a vilá­gosra 15-20-as, sötétebb bőrre 10-15-ös, a sö­tét, csaknem kreol bőrre 5-7-es faktorszámú fényvédő szer ajánlott. A napozás, a napon való sportolás első napjaiban bőrtípustól füg­getlenül javasolt a magas fényvédő faktorú készítmények használata A jó minőségű fényvédő készítmények ma már E-vitamint, növényi olajokat, zsiradékokat is tartalmaz­nak, melyek fokozzák a védőhatást. A korszerű fényvédelem nem merül ki a modern napozók használatával. Életmó­dunk részévé kell válnia. Délelőtt 11 és dél­után 3 óra között lehetőleg kerüljük a direkt napfényt. Csecsemőket és kisdedeket az FOTÓ: PILIST ELEMÉR ezen kívül eső időben is csak félámyékban „napoztassunk”, mert a nyitott kutacs miatt könnyebben napszúrást kaphatnak. Ha mégis kint vagyunk a szabadban a déli órák­ban, világos színű pólót, trikót is kell felven­ni gyermeknek, felnőttnek egyaránt. Fokozott figyelmet, óvatosságot igényel­nek a nagyszámú festékes anyajeggyel ren­delkezők, a fehér bőrűek, valamint azok, akiknek a családjában bőrrák fordult elő. Ha minden óvintézkedés ellenére mégis leég­nek a nyaralók, üdülők, ezt vörösödés, fáj­dalom jelzi az érintett bőrterületen. Súlyo­sabb esetben hólyagos bőrreakció is kiala­kulhat. A tünetek enyhíthetők kamillás hi­deg borogatással, belsőleg adott fájdalom- csillapítókkal. A nap sajátos csalánkiütést és a fénynek kitett helyeken lapos, kékes-vörös, hosszú ideig fennálló, viszkető kiütéseket is előidéz­het. A napos időszak elején keletkezik ez a fénykiütés, amely később javul, ha a bőr kis­sé lebarnul. ■ A napfény és a kellemetlenségek Az iskolai táblákra évről évre betűnként írják fel a diákok a bű­vös szót: Vakáció! A családok - akik tehetik - ekkorra már megtervezik a nyári időtöltést. Jó magyar szokás szerint a többség a vízpartot választja pihenése helyéül: valamelyik kül­honi, vagy épp a magyar tengert, esetleg egy folyópartot. Az üdülésnek azonban vannak „apróbb” veszélyei, kellemetlensé­gei is, amelyeket azonban alapos felkészüléssel kivédhetünk. Ha a nyaralás elrontására is alkal­mas váratlan problémákat szeret­nénk minimalizálni, elsőként adó­dik a kérdés: milyen gyógyszere­ket vigyünk magukkal. Utazás előtt állítsunk össze egy kis „házi­patikát”! (A krémeket és kúpokat hűtőtáskában szállítsuk, és a nya­ralás idején is tartsuk azokat hűtő­szekrényben vagy hűvös helyen. A gyógyszereinket óvjuk a sugár­zó hőtől.) Milyen „házi orvoslásokra” ké­szüljünk fel, az adódó bajokat mely patikaszerekkel gyógyítsuk? Egyáltalán, milyen orvosságokat vigyünk magunkkal? Lázcsillapításra csecsemőknek, kisebb gyermekeknek kúp, na­gyobb gyermekeknek és felnőttek­nek tabletta ajánlott. Amennyiben hasmenésünk lesz, a széntabletta a legbeváltabb. Fájdalomcsillapításra számos, recept nélkül is kapható, kiváló mi­nőségű tabletta létezik. Mit te­gyünk, ha bennünket vagy gyer­mekünket hányás, hányinger gyö­tör ? A legegyszerűbb eljárások egyike a hideg folyadék kanalan­ként! adása, ami csillapítja a há­nyást. Sok gyermek és felnőtt szen­ved hosszabb utazás közben há­nyingertől, ilyenkor B6-vitamin be­vétele csökkentheti a panaszokat. Tetszik, nem tetszik, a nyaralás idején is előfordulhatnak kisebb- nagyobb sérülések. A horzsolt, vá­gott sebeket a rárakódott szennye­ződéstől meg kell tisztítani bő fo­lyó vizes lemosással, majd fertőtle­níteni kell azokat. Tüos a sebeket sebhintőporral beszórni, mert ke­mény var alakulhat ki, mely alatt a kórokozók elszaporodhatnak, és másodlagosan gennyedést okoz­hatnak. A sebek ellátásához steril gézlapokat és mullpólyát feltétle­nül vigyünk magunkkal. Nem hiá­nyozhatnak az úticsomagból a gyorstapaszok sem. Rovarcsípések okozta viszketés kínjait gélekkel enyhíthetjük. Amennyiben a csípés helye erősen megdagad, környéke erősen bevö- rösödik, célszerű Calcium 500 pezsgőtabletta adása is. Kullancs­csípés esetén a kullancs eltávolítá­sa kötelező. A napégés elkerülése érdeké­ben - különösen tengerparti, víz­parti nyaralás esetén - elengedhe­tetlen a napozókrém használata. A napszúrás megelőzhető sap­ka, kendő, napernyő használatá­val, vagy a haj vizesen tartásával. A napszúrás tünetei: fejfájás, há­nyinger, hányás, láz. A tünetek je­lentkezésekor besötétített helyen való fektetéssel, fejre alkalmazott hideg vizes borogatással, hányás- és lázcsillapító adásával a pana­szok csökkenthetők. Ha mindez kevésnek bizonyul, orvoshoz kell fordulni. Az enyhe megfázás jól kezelhe­tő Kalmopyrin vagy Aspirin adásá­val, kiegészítve torokfertőtlenítők alkalmazásával. Antibiotikumot ne vigyünk magunkkal, súlyosabb tünetek esetén úgyis orvoshoz kell fordulni, aki eldönti a további ke­zelés menetét. Egy betegség: A napallergia a bőr kórosan meg­növekedett fényérzékenysége. Nem a bőrtípustól, hanem más en­dogén tényezőktől, a szervezet hajlamától függ. (Itt el kell különí­tenünk azokat az allergiás reakció­kat, amelyeket nem maga a nap­fény vált ki, hanem a különböző krémek, napozáshoz használt kozmetikumok, ül. a kozmetiku­mok és a napfény együttesen okoznak.) Néhány órával vagy nappal a napon való tartózkodás után kellemetlenül, erősen viszke­tő és égető érzés kíséretében bőr­pír, csomók, hólyagok, csalánki­ütések, ödémák jelennek meg a bőrön. A polimorf szó a bőrtüne­tek sokféleségére utal. A panaszok többnyire az első erősebb tavaszi napsugarak hatására jelennek meg. Sokaknál a tünetek később enyhülhetnek, mintha a bőr meg- szokná a napsütést, de nyáron, amikor a nyaralás alkalmával megint intenzívebb sugárzásnak van kitéve a bőr, a tünetek újra ki­újulnak, erősödnek. A napallergia közvetett kiváltó oka az UV-sugárzás, kialakulásá­nak folyamata, ill. a közvetlen a napallergia allergén lényegében ismeretlen. Feltételezhető, hogy egy késlelte­tett típusú sejtes immunválasz van a jelenség hátterében. Erre utal a klinikai kórlefolyás, a bőrelválto­zások képe. Az allergiás betegek pigmentképzése egyébként telje­sen normális lehet. Sajnos a napal­lergiás bőr egyéb, nem napaller- gia-eredetű bőrbetegségei is rosz- szabbodhatnak, illetve érzékelhe­tővé válnak a napsütés hatására. A napallergia ellen sokszor csak a zárt tér jelent megoldást, hiszen - különösen a vízparton - még ár­nyékban is annyi ultraibolya-su­gárzás éri a bőrt, amennyi elegen­dő az allergiás reakciók kiváltásá­hoz. Az UVB-sugárzást ugyan ki­szűrő, de az UVA-t áteresztő üveg mögött (pl. autóban) sincs védve az erre érzékeny bőrfelület. Enyhe napallergiánál szóba jöhet a meg­előző szoláriumos kezelés, de rit­kán alkalmazzák, mert a fény ada­golása nem egyszerű. Az allergia elleni védekezésül egyébként olyan - patikában beszerezhető - fényvédő készítményeket kell használni, melyeknek UVA-szűrő hatása is megfelelő. _________■ V igyázzunk a szemünkre (is) ! A napfény vagy az egyéb mester­séges UV-fényforrások károsíthat­ják a szem felszínét, a szemlencsét (szürke hályog) vagy a retinát (sár- gafolt-sorvadás vagy napfogyatko­zás miatti vakság). A napfény vagy a mesterséges fényforrások foko­zott használata megégetheti a szem felszínét (szaruhártya és kö­tőhártya), hasonlóképpen, mint ahogy a nap a bőrt megégeti. Ha a szemet rendszeresen éri napfény, akkor egyéb szemfelszíni elválto­zások is kialakulhatnak, mint a kúszóhártya. A szürke hályog kiemelt egész­ségügyi probléma az egész vilá­gon, és a miatta végzett műtét a leggyakoribb műtéti beavatkozás időskorban. Számos laboratóriu­mi és közegészségtani vizsgálat igazolta, hogy kapcsolat van a napfény és a szürke hályog kiala­kulása között. Labo­ratóriumi vizsgálatok szerint mind az UV-, mind a kék hullám- hosszú sugárzás ká­rosítja a retinát (látó­hártya), és számos kutató szerint az UV- és a kék sugárzás szerepet játszik a re­tina öregedésében és a sárgatest sorvadá­sában. Pusztán az ellen- zős sapka viselése fe­lére csökkenti az expozíciót. A napszemüvegek képesek kiszűrni gyakorlatilag az összes UV-sug­árzást, de egy napszemüveg vásár­lásakor még nehéz megmondani, hogy az pontosan hogyan is visel­kedik. Az „UV-szűrő” címke azt je­lenti, hogy a szemüveg az UVB- sugárzás nagy részét kiszűri, de az UVA-sugárzás és a kék hullám- hosszúságú fény elleni védelem jelölése még nem megszokott. Az ablaküveg és az üvegből ké­szült szemüvegek az UV-sugárzás nagy részét képesek kiszűrni, a műanyag szemüvegek és a nap­szemüvegek azonban csak akkor, ha speciális, UV-sugárzás elleni ré­teggel látták el. A szolárium fényé­nek UV-tartalma 90 százalékkal kevesebb, mint a napsugárzásé, azonban a fokozott használattal a szolárium csövei öregednek, és megnövekedhet az UV-tartalom. A szembetegségek kialakulásá­nak megelőzése miatt az embe­reknek védeniük kell a szemüket, különösen ha fokozott napsugár­zásnak vannak kitéve. Ha leg­A gyógyító nap A napfény létfontosságú az egészséghez. Legalapvetőbb biológiai hatása a D-vitamin képzésében nyilvánul meg. Ez a vitamin nélkülözhetetlen a csontozat fejlődésében, fokozza a vérképző szervek működését, ja­vítja az általános állapotot, ezáltal nő a szer­vezet ellenálló képessége. Egyes borhibák­nál igen jótékony lehet a napfény is. Ilyen például a pszoriázis. A változás korában a nőket sújtó jelentős probléma a csontritku­lás. A napfény ugyancsak gyógyír a bajra. alább olyan napsütés van, ami már bámulást vagy leégést okoz­hat, akkor sapka vagy napszem­üveg használata javasolt a szem védelmére. Egy régen volt nyár története- o Hét hegyen és dombon túl, a hatszögletű erdő közepén kitaposott ösvény mutatja, merre is van az állatok iskolája. Ha az arra tévedő mégsem tudná, hogy ott bizony az erdei nebulók oko­sodnak, a kiszűrődő hangokból már sejte­ni lehet, hogy a szünidőt váró diákok munkahelyére" bukkant. Sze­gény Dömötör tanár bácsi alig bír­ja megfékezni az izgága nebuló­kat. Hát persze, hiszen csupán néhány nap, és ennek a nehéz tanév­nek is vége. A simogató nap­sugárnak, a tisztáson keresz­tülfutó szellő csalogató sza­vának már komoly felada­tot jelent ellenállni. Jól tud­ja ezt „mindenki" Dömötör bácsija, hát gondolkodni kez­dett, s hogy mire jutott, máris meg­tudjátok. Tábort szervezett a kicsiknek, ahogyan az hajdanán az Ő korában volt. El is mondta ezt a gyermekeknek, akiknek mosolya őszülte kíváncsiságot és várako­zást árult el. Elérkezett a nagy nap estéje. A kis virgoncok sátrakat állítottak fel, fa­ágakat gyűjtöttek, amit aztán kupacba rak­tak. Nyársakat faragtak, majd a közeli for­rásból bádogkannába vizet vettek. Mind­mind serénykedtek, és siettették a tanár bácsi egyre rejtélyesebb meglepetését. A sötét égbolton ragyogtak a csillagok, fény­lett az ébredező hold, s lent a földön már vidáman pattogott a tűz. A tábortűz, me­lyet körbeült az erdő apraja, s csillogó szemmel figyelték Döme bácsit, aki mesél­ni kezdett.- Őszes hajamat látva talán el sem hiszi­tek, de én is voltam fiatal. Akkoriban még nem volt ennyi készen kapható játék, így magunknak találtuk ki, mivel tehetjük szó­rakoztatóvá a hosszú nyári estéket. Akkor is - mint most - körbeültük a tüzet. Társas­játékokat játszottunk, énekeltünk, amihez a tücsök és a cincér szolgáltatta a zenét, a bölcs bagoly pedig vigyázott, ne essék baj. Jóízű történeteket elevenítettünk fel, na­gyokat nevettünk, megtapsoltuk egymást, majd a megéhezett pocakokat parázson sült szalonnával töltöttük meg. Persze hí­vatlan vendégeink is akadtak, a szúnyo­gok. Hatalmasakat csapkodtunk, hado­násztunk, ettől még mókásabb volt műi­den. Nektek is elmesélem, amit akkor sok­sok évvel ezelőtt pajtásaimmal is megosz­tottam. Öten voltunk medvebocsok testvé­rek. Szerettünk az erdőben bóklászni, mert ott mindig történt valami, és annyi látnivaló volt, sőt még édesanyánk is meg­dicsért, ha frissen szedett gombával vagy illatos szamócával állítottunk haza. Egy napon azonban (vesztünkre) rábukkan­tunk a méhek titkos mézgyűjtő helyére. Nosza, nekünk sem kellett több - ugye csúnya dolog a lopás, mi sem annak szán­tuk -, nekiálltunk, hogy egy kis mézet csenjünk. Tudjátok, a medvék odavannak a mézért. A szorgos méhecskék azonban résen voltak. Több százan rajzottak utánunk, mi pedig, hát... szégyen a futás, de hasz­nos, mégis ezt a módját választottuk a me­nekülésnek, még a finom édességet is hát­rahagyva. Mikor hazaértünk, drága anyánk nem ismert ránk, olyan dagadtra csipkedtek a kaptáraikat védő méhek, na­pokig nem mertünk a barlangból kibújni, mert a fürge gyíkocska, de még a csinos katica is könnyesre kacagta magát, mikor meghallották, mi történt. - No de biztosan nektek is vannak hasonló élményeitek. Rajta, meséljétek el! - biztatta a kis csapa­tot Dömötör bácsi.- Én is tudok...! Velem pedig az történt, hogy...- És talán még most is mondják az érde­kesebbnél érdekesebb történeteket, ha­csak az álom el nem ringatta már őket. B. ÁRVA! ILDIKÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents