Heves Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-04 / 103. szám

6. OLDAL TÜKÖR G A Z D A S Á G I 2002. Május 4., szombat HIHI RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. május 3.) Borsodchem 4 200 Ft Ű Egis 15600 Ft ű Matáv 991 Ft ű Mól 5 825 Ft ű OTP 2489 Ft ű Richter 17455 Ft ff TVK 3 060 Ft Ű Zalakerámia 1640 Ft ű BUX: 8801,00 +1,38% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX IV. 26-V. 3-IG «673.5Ç Î801.Û0 AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 394,05 Cseh korona 7,95 Euró 244,08 Japán jen (100) 211,27 Lengyel zloty 66,91 Svájci frank 167,69 Szlovák korona 5,78 USA-dollár 269,64 HÍREK KÖLTSÉGVETÉS. Az Európai Bizottság elkészítette az Euró­pai Unió 2003-as költségveté­sének előzetes tervezetét. A javaslat 98,2 milliárd euróval (közel 24 ezermilliárd forint) számol, ami az ideihez képest 2,7 százalékkal növelné a bü­dzsé összegét. A tervezetet még a tagállamok kormányai­nak és az Európai Parlament­nek is jóvá kell hagynia. EUROPRESS IGAZOLVÁNY. A Belügy miniszter nem járult hozzá a 2000. november elseje előtt ki­adott egyéni vállalkozói igazol­ványok érvényességének meg­hosszabbításához. Ezek az iga­zolványok július elsején el­vesztik érvényességüket, és ez­zel megszűnik a tevékenység folytatásának joga is. europress VEZETŐCSERE. A Dunaferr Rt. igazgatóságának mai rend­kívüli ülésén elhangzott, hogy Faragó Csaba, az ÁPV Rt. el­nök-vezérigazgatója lemondott a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. igazgatósági tagságáról, és ez­zel egyidejűleg az igazgatósági elnöki megbízatásáról is - kö­zölte a társaság, europress ADOMÁNY. A jövő év első fe­lében indulhat meg az új Su­zuki modell gyártása Magyar- országon - mondta Fórián Ist­ván, a Magyar Suzuki Rt. ve­zérigazgató-helyettese a Buda­pesti Műszaki Főiskolán, ahol az autótechnika szakirányú oktatásának támogatására egy személygépkocsit, egy komp­lett motort és egy automata sebességváltót adott át pénte­ken az oktatási intézménynek. Fórián István elmondta: az idén 15 személygépkocsit aján­dékoznak olyan felsőoktatási intézményeinek, ahol műkö­dik gépjárműves képzés, mti SÖRGYÁRTÁS. A múlt évi . teljesítménye alapján 30 száza­lékot meghaladó piaci részese­dést ért el és piacvezető lett a magyar sörpiacon a Borsodi Sörgyár Rt. - közölte Bognár Gyula, a cég elnök-vezérigaz­gatója. A Borsodi Sörgyár 2,15 millió hektolitert értékesített 2001-ben. A cég tavalyi nettó árbevétele elérte a 32,7 mil­liárd forintot, ami mintegy 5 milliárd forinttal több az elő­ző évinél, mti ■ Adóterhek együtt: 15 százalék Könnyebbség a vállalkozóknak, bevételkiesés a könyvelőknek A vállalkozók körében óriási várakozás előzi meg a kormány­zásra készülő MSZP által kilátásba helyezett egyszerűsített vállalkozási adó bevezetését. Az újdonság több adminisztrá­ciós tehertől mentesítené az évi 10 millió forint alatti bevétel­lel rendelkező vállalkozásokat, és az adóbevételek megőrzése mellett is tisztábbá teheti az elszámolásokat. PÉCS- A kezdeményezés célja az, hogy lényegesen egyszerűbbé te­gyük a vállalkozók adóbevallását, az adminisztrációt. Az új rend­szerben a költségelszámolás kényszere nélkül, pusztán a for­galom nyilvántartásával gazdál­kodhatnak a vállalkozók, akik mentesülnek az általános forgal­mi adó befizetésének, illetve visz- szaigénylésének adminisztrációs terheitől is - foglalta össze lapunk kérésére az újdonság lényegét Puch László volt baranyai szocia­lista párti országgyűlési képvise­lő, áld maga is bekapcsolódott az új adórendszer kidolgozásába. Az egyszerűsített vállalkozási adó lényege, hogy azok a vállal­kozók, akiknek éves árbevétele nem haladja meg a 10 millió fo­rintot, a forgalom maximum 15 százalékának befizetésével róhat­ják le adóterheiket. Ez a 15 száza­lék tartalmazza a jelenlegi 18 szá­zalékos társasági adót, a 25 szá­zalékos általános forgalmi adót, a 20 százalékos osztalékadót és a cégautóadót is. Egyéni vállalko­zók esetében e tétel választásával meg lehet majd szabadulni a vál­lalkozói kivét osztalékadójától is. A szabadon választható adóválto­zat ugyanakkor nem mentesít a vállalkozás személyi jövedelem- adójának, illetve a társadalom- biztosítási járulék terheinek be­fizetése alól. A tervezet formájában meglé­vő új adórendszer még számos nyitott kérdést tartalmaz. Nem kizárt, hogy a költségigényes ága­zatokban 15 százaléknál alacso­nyabb is lehet a kulcs, ugyanak­kor egyes elképzelések szerint az olyan nagy forgalmú ágazat, mint a kereskedelem vállalkozói na­gyobb árbevétellel is bekerül­hetnek a kedvezményezettek körébe. Gazdasági szakemberek sze­rint a várhatóan 2003-tól választ­ható újdonság főként az anyag- és eszközmentesen, komoly be­ruházások nélkül működő vállal­kozások számára hozhat majd je­Nem jelent adókiesést Az MSZP gazdasági szakértői­nek számításai szerint az egysze­rűsített vállalkozási adó beveze­tése nem járna együtt a kor­mányzati adóbevételek csökke­nésével. A vállalkozói terhek csökkentése ellenére a költség- vetés évi 110-120 milliárd forint­tal többet realizálhatna. Az szja- kötelezettség megtartása, illető­leg a minimálbér adómentessé­ge viszont minden bizonnyal a kényszervállalkozások és a mini­málbér-fizetések továbbvitelét eredményezi. 10 millió forint árbevétel alatt egyszerűbben adózhatna lentős elszámolási könnyebbsé­get, egyszerű adminisztrációt. Egyelőre tisztázatlan viszont a helyi iparűzési adó kérdése, a je­lenlegi álláspontok szerint ennek elmaradása hátrányosan érintené az önkormányzatokat. Zara László, a Magyar Adóta­nácsadók és Könyvviteli Szolgál­tatók Egyesületének elnöke a vál­lalkozók szempontjából roppant előnyösnek találja az új adófor­mációt. A szakember véleménye szerint az újdonság bevezetése FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY nem okozhat sokkszerű kereslet- csökkenést a könyvelők esetében sem, hiszen azok a vállalkozá­sok, amelyek alkalmazottakat tartanak, továbbra is szakmai közreműködésre szorulnak. Kér­dés az is, hogy az egyszerűsített adózáshoz milyen bevallás páro­sul majd, ugyanis azok elkészíté­sében is szerepük lehet az adó- tanácsadóknak. Elképzelhető ugyanakkor, hogy jelenlegi díjaik mérséklésére kényszerülnek a könyvelők. kaszás endre Válságban a sertéságazat A sertéstartók már április közepén jelezték a piacon kiala­kult feszültségeket, azóta tovább csökkentek a felvásárlási árak. A kritikus helyzetbe jutott ágazat egyensúlyának fenn­tartása érdekében most piaci beavatkozásra készül a tárca. Budapest A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium illetékesei bejelentették: a piaci jövedelem- szint stabilizálása érdekében át­menetileg növelik a vágósertés minőségi támogatását, és idő­szakosan szubvenciót nyújtanak az élősertés-kivitelre. Az átlagos minőségű vágósertések minőségi támogatása jelenleg kilónként 11- 12 forint, ennek növelését tervezi a minisztérium. A tárca hetekkel azután lépett, hogy a Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szö­vetségének (MOSZ) jelezték: a vágósertés átvételi ára április kö­zepére a tavalyi kilónkénti 335 fo­rintos átlagárról 285-287 forintra csökkent. Tóth István, a MOSZ titkára elmondta: a felvásárlási árak az ország több térségében 240 forintra zuhantak. A gazdák­nak a jelenlegi kompenzációval együtt is csak 296 forintos bevéte­le van, míg egy kiló disznó előállí­tásának költsége jelenleg 305 fo­rint. Az önköltségek emelkedésé­ben közrejátszott az energia, az importfehérje beszerzési árának drágulása és a minimálbér növe­kedése. A vágósertés árának visszaesé­se egyfelől a világpiaci árak mér­séklődésével magyarázható, de szerepe van benne a tavaly meg­szűnt exporttámogatásnak is, amelynek következtében mint­egy 3 milliárd forinttal kevesebb állami támogatás jut az ágazat­nak. A külpiaci értékesítési lehe­tőségeket tovább rontotta a ro­mán kormány által a magyar élő­sertés-importra kivetett 15 száza­lékos vám. (újvári) Magas lakásépítési kedv Budapest Az építésügyi hatóságok 4756 befejezett lakásra adták ki a használatba vételi enge­délyt, és az engedélyek alap­ján 9321 új lakás építése kez­dődhetett meg az első negyed­évben - tudatta a Központi Statisztikai Hivatal (HSH). A KSH legfrissebb adataiból kide­rül, hogy az építtetői kör változá­sával kisebb arányban épültek sa­ját használatra szánt lakások, és visszaesett a családi házas forma részesedése az értékesítésre szánt, illetve a többszintes, több­lakásos épületek javára. A lakás­építés elsősorban a fővárosra és a nagyvárosokra volt jellemző - a községekben stagnált. Míg Kö- zép-Dunántúlon, Közép-Magyar- országon másfélszeresére nőtt, az Észak-Alföldön harmadával emel­kedett a használatba vett lakások száma, az ország többi régiójában 10 százalékkal kevesebb lakás építését fejezték be. Az új lakás- építési engedélyek száma csak a megyei jogú városokban jelzi az építési kedv tavalyi lendületét, e településeken 40 százalékkal több új lakásra kértek engedélyt - min­den egyéb helyen visszaesett az engedélyek száma. europress Jó március, rossz negyedév Budapest A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes számításai szerint már­ciusban 32 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, amely tavaly márciusban 48 millió euró hiányt mutatott. A változásban meghatározó tényező, hogy ki­sebb volt az áruforgalom kiadási többlete, a viszonzatlan folyó át­utalások bevételi többlete pedig növekedett. Az áruforgalom 33 millió euró deficittel zárta a márciust, és 632 millió hiánnyal a negyedévet, szemben a tavalyi első negyedévi 419 mülió eurós hiánnyal. A szol­gáltatások és jövedelmek 23 mil­lió eurós, a nem adóssággeneráló tételek pedig 56 millió eurós több­letet termeltek. A szolgáltatáso­kon belül az idegenforgalom a márciust 140 millió eurós, a ne­gyedévet pedig 329 millió euró többlettel zárta, míg tavaly e két érték 194 millió, illetve 456 millió euró volt. A folyó fizetési mérleg első negyedévi hiánya 556 millió euró volt - szemben a 237 milliós tavalyi első negyedévi deficittel. Márciusban 56 millió euró köz­vetlen tőkebefektetés érkezett ha­zánkba - az első negyedévben összesen 244 millió euró -, és 5 millió euró magyar tőkebefekte­tésre került sor külföldön, ami az első negyedévben 34 millió eurót tett ki. Az MNB tartaléka március végén 11 milliárd euró volt. (Az euró átlagos árfolyama március- ban 244,71 forint volt.) d.l. Újabb lengyel exportvita Budapest A legújabb lengyel piacvédel­mi intézkedés elsősorban a honi baromfihús és feldolgo­zott paradicsom kivitelét ve­szélyezteti. Az intézkedés formai és tartalmi hibákat is tartalmaz, és ha nem vonja vissza azokat a lengyel fél, akkor saját élelmiszertermé­keit sújtó magyar ellenlépé­sekre számíthat. Lengyelország speciális, Magyar- országot is érintő védintézke- désként április 20-tól vámpótlékot vezetett be a baromfira, madár­tojásra, friss és tartósított paradi­csomra, uborkára, búzalisztre, rozslisztre, valamint a cukorszi­rupra, amennyiben azok import­ára nem éri el a külön rendeletben meghatározott küszöbárat. E ter­mékek közül a baromfihúsra és a feldolgozott paradicsomra már hosszabb ideje alkalmaz „piac­védelmi intézkedést” a lengyel fél. A korábbi viták lezárásaként a ba­romfihús esetében 5 ezer tonnás, a feldolgozott paradicsom tekinte­tében pedig 10 ezer tonnás meny- nyiségi korláthoz kötve állították vissza számunkra a CEFTA-ked­vezményeket. Jelen intézkedés e kontingensek kihasználását ve­szélyezteti, mert ha exportáraink több mint 10 százalékkal alacso­nyabbak a küszöbárnál, akkor ki­vetik rájuk a vámpótlékot. Major István, a Külügyminisz­térium helyettes államtitkára a minap rámutatott: Lengyelország az összes formai és tartalmi hibát elkövette, mivel sem az érintett feleket, sem a Világkereskedelmi Szervezetet (WTO) nem tájékoz­tatta, az intézkedés sérti a Kö­zép-Európai Szabadkereskedel­mi Megállapodást (CEFTA), és felborítja a legutóbbi len­gyel-magyar megállapodást. Ha néhány napon belül nem jelzi a lengyel fél, hogy eltekint az in­tézkedés végrehajtásától, akkor Magyarország életbe lépteti a már korábban kilátásba helyezett ellenintézkedéseket. A lengyel szankció 10 millió dollár értékű magyar exportot veszélyeztet. A magyar ellenintézkedés bizo­nyos feldolgozott élelmiszerekre terjedhet ki - például a cukorkák­ra és a csokoládéra -, hasonló mértékű nehézségeket okozva Lengyelországnak, mint a len­gyel lépés hazánknak. DÓCZY LÁSZLÓ Zöld utat a kéntelenítőnek! A tegnapi közgyűlés után megmenekülhet a Vértesi Erőmű, a társaság ugyanis felhatalmazást kapott a kéntelenítő be­ruházásokra. Már csak a pénzügyminiszter aláírására van szükség, hogy a cég felvehesse a szükséges hiteleket. Tatabánya A szőlőtermelők kimaradtak Közgyűlést tartott pénteken a Vértesi Erőmű. Mint ismeretes, a társaság egy hónappal ezelőtti rendes közgyűlését, amelynek egyik napirendi pontja a retrofit (a kéntelenítő beruházás) kérdé­se volt, az ÁPV Rt. döntése értel­mében felfüggesztették. A priva­tizációs szervezet a közgyűlésen nemmel szavazott a milliárdos beruházásra. A Vértesi Erőművet látszólag a Magyar Villamos Mű­vek pozitív hozzáállása mentette meg az idő előtti bezárástól. A közgyűlésen felhatalmazást kapott az igazgatóság, hogy a kéntelenítő beruházás 2004-ig va­ló befejezése érdekében az ez évi szerződéses kötelezettségvállalá­sokat megtegye - jelentette ki Holló Vilmos. Az igazgatóság el­nöke elmondta: a közgyűlés hatá­rozata szerint az erőmű vezetése a korábban lefolytatott hitel- tárgyalások eredményeképpen a mintegy 20 milliárd forintos élet­tartam-meghosszabbító beruhá­zása részbeni finanszírozásához szükséges hiteleket felveheti, amennyiben a vonatkozó kor­mányhatározat által előírt állami garanciavállalásról szóló doku­mentumokat megkapja. Elhangzott: a felhatalmazások csak akkor érvényesek, ha a pénzügyminiszter kiadja a kor­mányhatározat által előírt állami garanciára vonatkozó dokumen­tumokat, azaz anélkül hitelszer­ződés nem jöhet létre. Hogy erre mikor kerül sor, nem tudni. Meg nem erősített forrásból úgy tud­juk, hogy a pénzügyminiszter készen áll arra, hogy a hitelfelvé­telhez szükséges dokumentumo­kat belátható időn belül kiadja. Holló Vilmos hozzátette: a kor­szerűsítéssel 2004. december 31- éig kiépítenek egy olyan korszerű füstgáz-kéntelenítőt, amely kör­nyezetvédelmi szempontból el­engedhetetlen, továbbá felújítják az erőmű további három kazán­ját, amelynek költségcsökkentő hatása lesz. A sajtótájékoztatón Takács Károly, az erőmű vezérigazgatója és dr. Sunyovszki Károly oroszlá­nyi polgármester óriási sikerként könyvelte el a közgyűlési dön­tést, s mindketten azt hang­súlyozták, hogy az ügyben politi­kai konszenzus van. • hrl Budapest A kormány legutóbbi ülésén döntött a gyümölcsösökben keletkezett fagykárok enyhí­téséről, a szőlőültetvényeket ért veszteségek mérséklésé­ről azonban, úgy tűnik, „meg­feledkezett”. A szőlőtermő területeken is ko­moly károkat okozott a téli fagy. Az ország több bortermő vidéké­ről - Szekszárd, Kecel, Kiskőrös, Csongrád, Hajós-bajai borvidék­ről - folyamatosan érkeztek jelzé­sek a hegyközségekhez, ami miatt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa már áprilisban levélben fordult a földművelésügyi minisz­terhez, kérve a nem biztosítható elemi károk okozta veszteségek részbeni megtérítését. Akkor ígé­retet kaptak arra, hogy a gyümöl­csösökkel egyidejűleg a szőlőül­tetvényekben is felmérik a veszte­ségeket, illetve döntenek a kár­enyhítésről. Urbán Andrástól, a HNT főtit­kárától úgy értesültünk: egyelőre nem tisztázott, hogy a gazdáknak kinél kell majd bejelenteni a sző­lőben keletkezett kárt, és ki fogja azt felmérni. A hegyközségek leg­utóbb úgy állapodtak meg a szak­tárca vezetőivel, hogy a hegybírók lennének erre a legalkalmasab­bak, mivel ők vannak közvetlen kapcsolatban termelőkkel, míg a falugazdászok a hegyközségek­hez nem tartozó szőlőtermő vidé­keken látnák el ezt a feladatot. A HNT képviselője azt is sérel­mezte, hogy a hordós borok ex­portjához kért támogatási kére­lemre sem kaptak érdemi választ a hegyközségek. Pedig a Világ­kereskedelmi Szervezettel, a WTO-val kötött magyar megálla­podás mintegy 540 millió forint szubvenció igénybevételét teszi lehetővé. - ug -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents