Heves Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-20 / 92. szám
10. OLDAL 2002. Április 20., szombat N osztalgikus, boldog békeidők! Amikor a fővárosi kávéházak, cukrászdák asszonyi fecsegéstől voltak hangosak, amikor az urak a vadászat vagy lóverseny szenvedélyétől átitatva diskuráltak, s amikor megszülettek a várost felbolydító pletykák szerelemről, csalárdságról, féltésről és féltékenységről, izgalmasnak ígérkező válóperekről... Ebben a békebeli hangulatban született Annie és Sándor szerelme, Eisemann Mihály, Halász Imre és Békeffi István zenés vígjátéka, az Egy csók, és más semmi, amelyet a közönség most a Gárdonyi Géza Színház társulatának előadásában, Pécsi Ildikó rendezésében láthat. A jól ismert slágerekre épülő, ízig-vérig századelő-hangulatot teremtő, jellegzetesen pesti légkörű történet a magyar zenés vígjáték-irodalom örök klasszikusa. Egy kávéházban három hölgy [Ivády Erika, Poczik Andrea és Varga Lívia) pletykálja el az esetet, amely megesett, s amelynek elszenvedője a házassága másfél éve alatt is ártatlannak megmaradt Annie (Vásári Mónika), aki válni készül. A kínos eset jogi megöl dására régi ismerő sét, dr. Sáfrányt (Blaskó Balázs) kéri fel. Ám nem csak Annie szenved a saját házasságától. Boldogtalan Péter (Podlovics Lajos) is, aki a szobalány nyal, Tecával (Zám Andrea) folytatott szerelmi légyottja „gyümölcsének” próbál valamiképpen apát szerezni. S nem boldog a vérmes Robicsekné asszonyság (Fekete Györgyi) sem, akit férje (Vókó János) újra in flagranti ért, s most válni készül. Dr. Sáfrány praxisa virágzik. A válóperek nem csak a konyhára hoznak szépen, hanem az ügyvéd is élhet elfojtott szenvedélyének: a boldogtalan párok elválasztásának. Elválni azonban nem js olyan egyszerű: a szép Zöldhelyiné szereti az urát. Annie megismeri az igazi szerelmet férje ügyvédjének, Sándornak az oldalán (Bregyán Péter), Tecáék pedig a telefonkönyvből találnak apát a gyermeknek: Schön Tónit (Pécsi Ildikó), a különc vegyészmérnököt, aki eddig csak diplomát szült, és különös nevével ellentétben — nő. Minden adott tehát a fergeteges vígjátékhoz, amelyben olyan közismert és generációkon át Igazi békebeli románc: Egy csók, és más semmi... Népszerű zenés vígjáték a Gárdonyi Géza Színházban Pécsi Ildikó kiváló és érdemes művész rendezésében ialolt sláge- ■ rek csendülnek fel, mint a címadó dal, az Egy csók, és más semmi vagy a Hallod-^ Rozika te, avagy az Egy kis édes félhomályban. Mi más kellene még a sikerhez? A Pécsi Ildikó kiváló és érdemes művész rendezésében látható darab alapjai az ismert dallamokon és a broadwayi hangulatot idéző táncokon nyugszanak. A koreográfus Papp Csaba eredeti, látványos, revü- és show-elemekkel színesített táncokat dolgozott ki, amelyek a kor valamennyi divatos mozdulatából és táncából merítenek. A korrepetitor, Marik Erzsébet is alapos munkát végzett: a színészek biztos énektudásukkal adnak lendületet a darabnak, amely prózai részeiben kissé elnyújtott, barokkosán hömpölygő. Tulajdonítható ez talán annak a tőlünk már távol álló, idegennek ható, protokolláris viselkedési normáknak, amelyek merevnek, szertartásosnak hatnak egy ma bemutatott vígjáték keretei között. A zenés vígjáték kellemes meglepetése volt Blaskó Balázs játéka. A minden hájjal megkent ügyvéd, a nők nagy tisztelője és hivatásának cézára nem kívánja túlhangsúlyozni jellemének fonákságait. Az alakítás ezáltal válik nagyon élvezhetővé, hiszen a poénok éppúgy „ülnek”, ahogy a viselkedés is szavak nélkül, önmagáért beszél. Annie alakítójában, Vásári Mónikában egy újfajta énekes-táncos- komikus egyéniséget ismerhetett meg az egri közönség. Az eddig légiesen könnyed primadonnákhoz szokott nézők egy ízig- vérig rátermett színésznőt láthattak, aki ügyesen egyensúlyoz a prózájában ártatlan nő és a dalaiban kibontakozni készülő szenvedélyes asszony szerepe között. Partnerét, Bregyán Pétert továbbra is a visszafogottság jellemzi. A szívtipró és csábító szerepe nem az ő világa. A mélyebb érzésű alakításokban otthonosabban mozgó színésztől kissé idegen ez a figura. A közönségnek most sem okozott csalódást Zám Andrea és Podlovics Lajos kettőse, akik újfent tanúbizonyságot tettek arról, hogy milyen Ivády Erika, Lisztóczky Péter, Fekete Györgyi, Poczik Andrea, Fogarassy Péter, Vókó János és Blaskó Balázs pesek a helyzetkomikumokat kihasználni, kamatoztatva kiváló ének- és tánctudásukat, valóban fer- g e t e g e s Pécsi Ildikó hangulatot varázsolva a színpadon. Igazi örömjátékot láthatunk Fekete Györgyitől és Vókó Jánostól, akik egyenletes teljesítményt nyújtanak a színpadon, és szerepformálásukban cseppet sem érződik a századforduló távolságtartó világa. A darabban önmagában is izgalmas színészi teljesítményt nyújt Pécsi Ildikó és Kelemen Csaba. Pécsi Ildikó, alias Schön Tóni, igazi mély emberi érzelmeket jelenít meg a színpadon. Megjelenése pálfordulót jelent, hiszen felgyorsulnak az események, a slágerek és a táncjelenetek mellett előtérbe kerül a humor, a komikum, amelyet majd a bírósági jelenetben Kelemen Csaba, azaz Kulhanek bíró „szólója” tetéz be, egy- fotó: gál gábor séges, nagy kabarévá érlelve a produkciót. E jelenetben a szerzőknek talán egy olyan tudatalatti szándékát érezte meg, miszerint a bíróságon összejött emberi sorsokat mint egy nagy karmester vezényli egységbe. A közönség a könnyed szórakozás mellett egy meglehetősen nehéz műfajt láthat a színpadon. A századelő távoli világában ma is előforduló, élhető és érezhető emberi érzések, konfliktusok gyökereznek. A humor és a jól ismert slágerek biztos sikert jelentenek. A sze- Zám Andrea és Podlovics Lajos replők biztos tánc- és énektudása mellett a színészmesterség prózai oldala sem elhanyagolható. (E darabban talán ennek kell még idővel „ösz- szeémie”.) Ha e három együtt van, s a rendező, mint jó szakács, az arányokat szem előtt tartva mindezt összeturmixolja, akkor biztos lesz a vendégek sikere. Néhány előadás után, a közönség lelkes biztatásával, a színészek felszabadultabb játékával egész estés élményt kaphatnak a nézők. SZUROMI RITA Meghitt kapcsolat Moliére-rel nézőként, majd előadóként Színpadon játszhatta a szerző anyanyelvén legkedvesebb drámaírójának darabját Három héten át egyebet sem tett az Egerben élő Patkós Attila, mint lelkendezett. Ez persze csaknem harminc évvel ezelőtt történt, amikor 1973-ban megadatott neki a lehetőség, hogy részt vehessen Párizsban a hagyományos Moliére- napokon. Szinte reggeltől estig színdarabokat nézhetett, eredeti francia nyelven és környezetben. Akkor még csak a nyelv muzsikáját élvezte, s elsősorban arra volt kíváncsi, hogyan adják elő a kiváló drámaíró hazájában ezeket a színpadi műveket. Utóbbi pedig azért izgatta őt különösképpen, mert az idő tájt ő maga is szívesen játszott darabokban, gyakran szerepelt Budapesten az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Egyetemi Színpadán. Később azután — talán éppen a párizsi élmény hatására - beiratkozott a Tudományos Ismeretterjesztő Társasághoz, s alapfokú francia nyelvórákat vett. Ezt követően Novotnyné dr. Vágási Margitnál, az Eszterházy Károly Főiskola Francia Tanszékének tanszékvezető docensénél tanulta tovább Molière szép hangzású anyanyelvét. Régi vágya volt, hogy végül olyan tanárhoz kerülhessen, aki született francia. így amikor - immár három esztendeje - Egerben is megalakult a Francia Kulturális Intézet helyi tagozata, a Le Club de Français d' Eger, természetesen azonnal csatlakozott a társasághoz. Ezáltal a Megyei Művelődési Központban hetente alkalma nyílik arra, hogy franciául cseveghessen. De ez még semmi! A legnagyobb boldogság számára csak eztán következett. Ugyanis most lehetőséget kapott arra, hogy ő maga rendezzen és játsszon - természetesen franciául - Moliére-t. A Nők iskolája című darab egy epizódját tanulták meg Sarah Taylerrel, s a Gárdonyi Géza Színházból kölcsönkapott kosztümben állhatták színpadra. Beszédjüket, helyes kiejtésüket az intézet igazgatója, Maxence Dutat és felesége, Barbara Dutat tökéletesítette. Először az egri Művészetek Házában tartott, diákoknak meghirdetett francia előadói versenyen léptek fel, majd Pécs következett. A március utolsó napjaiban megrendezett Frankofon-héten ők - továbbá hozzájuk társulva, harmadikként Szűcs Levente, az Egri Dohánygyár óvodapedagógusa, aki Cyrano orrmonológját adta elő — képviselték megyeszékhelyünket. Az már önmagában is csodálatos volt Patkós Attila számára, hogy csaknem három évtized után nem mint néző, hanem mint színész kerülhetett igen meghitt kapcsolatba Moliére-rel. Az is boldoggá tette őt, hogy egy ősbemutatót - Magyarországon ugyanis franciául még nem játszották ezt a darabot - vihetett a közönség elé. Élményét az tetőzte be, hogy Pécsett valósággal a Frankofon-hét résztvevői körül forgott a világ.------------------!----------------BLy Sarah Tayler és Patkós Attila a Nők iskolájában a pécsi színpadon
