Heves Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-11 / 84. szám

MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL 2002. Április 11., csütörtök Rátóti eset Vácrátóton traktorral hajtott be egy férfi a helyi kocsma ajtaján, mivel az ivó már bezárt, mire a kiszáradt férfi odaért. A szomjas rátóti „jutalmát” - hol vannak már a régi szép idők! - nem Mátyás királytól kapta meg... ______ (-romi) KONCE RTEK A MÁSBAN. Ma 21 órakor Holló Miki és barátai adnak ingyenes koncertet az eg­ri Más-klubban. Pénteken 21 órakor heavy metál koncert lesz, az Extázis, az Ecliptica és a Roncszenekar közreműködésé­vel. KÖLTÉSZETRŐL. Ma este 6 órakor az egri Művészetek Há­zában Magyarnak lenni cím­mel tart előadói estet Ungvári P. Tamás. A házban 14 órától a Színtérnapok részeként mutat­ják be a Merlin Színház előadá­sában Benedek Elek legszebb meséit. KIÁLLÍTÁS. Április 16-án, ked­den 17 órakor nyílik a péter- vásárai művelődési házban Jacsmenyik József grafikus, fes­tő kiállítása, aki a Füleki Múze­um igazgatója. A tárlat május 5- ig látható. DIAB-KLUB. Szombaton 14 órakor az egri Civil Házban is­mét találkoznak a cukorbete­gek egyesületének tagjai, akik előadást hallhatnak a dia- betesről. SZÉPKORÚAKNAK. A Nyug díjasok Heves Megyei Szövetsé­ge szombaton 10 órától ötöd­ször rendezi meg a szépkorúak vers- és prózamondó versenyét a Megyei Művelődési Központ­ban. Az irodalmi délelőttöt a költészet napjának tiszteletére tartják. KÖLTÉSZET. Az egri Keresz­tény Ifjúsági Klub és Galéria ter­mében tartott tegnap nagy sike­rű előadói estet Horváth Ferenc színművész a költészet napja al­kalmából, Harapj, harapj, vagy én haraplak címmel. Ma 18 óra­kor a Forrás Gyermek- Szabadidőközpontban Szőke Ist­ván Attila versíró költői estje hangzik el. BARÁTOM, A KÖNYV. Az Éle tét az Éveknek Klubszövetség Barátom, a könyv címmel pályá­zatot hirdet a nyugdíjasoknak az olvasás éve alkalmából. A pálya- műveket május 15-ig kell eljut­tatni a klub címére (Megyei Mű­velődési Központ, Eger, Knézich K. út 8.). TRAFFIPAX. Ma az autósok 6-14 óra között traffipaxos se­bességmérésre számíthatnak Füzesabony belterületén és 14-22 óra között Mátrafü- red-Abasár belterületén. ■ A rokkanttá vert ifjú esete (Folytatás az 1. oldalról) A fiatalembert többször is megmű­tötték, napokig válságos volt az ál­lapota. Később az életveszély el­múlt, de nem sikerült teljesen fel­épülnie. Az orvosi bizottság 67 szá­zalékos rokkanttá nyilvánította. A bíróság B. Z. elsőrendű vád­lottat első fokon életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 3 év bör­tönre ítélte. Az ítéletet a vádlott és védője megfellebbezte. Állításuk szerint nem volt bizonyított, hogy az életveszélyt okozó sérülést a sértett a fahusánggal történt bán­talmazás miatt szenvedte el, vagy akkor ütötte be a fejét, amikor du­lakodás közben a földre zuhant. A Legfelsőbb Bíróság a védelem érve­ivel nem értett egyet, és a korábbi ítéletet helybenhagyta. A tárgyalá­son meghallgatott igazságügyi or­vos szakértő is kizárta annak lehe­tőségét, hogy a koponyacsonttörés földre eséstől, vagy eseüeg egy kö­zeli villanyoszlophoz való csapó- dástól keletkezett volna. Valószí­nűsíthető, hogy azt egy hosszabb tárggyal, nagyobb erővel leadott ütés okozta. A társtettesek közül K. L. hat hónap végrehajtandó börtönbün­tetést kapott. A többiek - szintén garázdaság bűntette miatt - más­fél, illetve 8 hónap börtönbünte­tést kaptak, négy, valamint 2 év próbaidőre felfüg­gesztve. A fiatalember életét az eset gyö­keresen megvál­toztatta, hiszen a történtek után máig sem sikerült teljesen felépül­nie. A napokban felkereste a hatvani áldozatvédel­mi irodát, ahol kárenyhítési kérel­met nyújtott be. Numan György irodavezető el­mondta, hogy a különböző bűn­cselekmények áldozatai, illetve azok hozzátartozói az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány (OKBK) segítségé­vel részesülhetnek kárenyhítés­ben. A kérelmet az iroda az iratok­kal a fővárosba, az OKBK köz­pontjába továbbítja. Több káreny­hítési kérelmet is sikerrel oldottak meg: egy rablás életveszélyes sérü­léseket szenvedett áldozata 200 Kárenyhítés az áldozatoknak Az év első három hónapjában 28 személy kereste fel az áldozatvédő irodát. Közülük tizennyolcán jogi tanácsadást kértek. A bűncselekmények áldozatai közül hárman testi sértés, öten lopás és ketten rablás szenvedő alanyaiként kértek kárenyhítést. ezer forint segélyt kapott, míg egy lopás sértettjének tízezer forintot juttattak. Néhány kárenyhítési ké­relem elbírálása még folyamatban van. it. z. mo Értelmezhető, szabályos számlák Április 4-i számunkban Értelmezhetetlen milliós számlák címmel megjelent írásunkban Szabó Ist­ván polgármester nyilatkozott arról, hogy az újjá-é- pülő martinsalakos házak esetében számára értel­mezhetetlen milliós számlák aláírására kénysze­rült, s a házak építési költsége szerinte rendkívül magas. Összehasonlításként említette az önkor­mányzati beruházásban épülő óvodát, amelynek költségei alig haladják meg az egyes lakóházakét Egercsehi Cikkünkre a Gyors Újrakezdési Kht. igazgatója, dr. Rajcsányi Päer ekképp reagált: „A Gyors Újrakezdési Kht., a közhiedelemmel ellentétben, nem építtetője a martinsalakos házak­nak, hanem koordinálja a feladatokat, szervezi a munkát és a kivitelezést ellenőrzi. Ennek ellátására rendelkezik egy szakapparátussal, amelyik együtt­működik az érintett lakókkal, az önkormányzatok­kal, a kivitelezőkkel, a finanszírozókkal, állami és magánintézményekkel egyaránt. A finanszírozás rendjét, benne a számlák tartal­mára és kezelésére vonatkozó előírásokat többol­dalas tájékoztatóban foglaltuk össze és juttattuk el minden önkormányzathoz még a múlt év októbe­rében. Valamennyi polgármesternek és érintett ön- kormányzati szervnek módja volt azt tanulmá­nyozni, észrevételezni, annál is inkább, mivel ezen eljárási rend szerint történnek a kifizetések 2001 novembere óta. A martinsalakos épületek ká­rosultjainak támogatásáról szóló kormányhatáro­zat megvalósításába eleve többszörös ellenőrzés van beépítve. Ezeken felül a Belügyminiszter utasí­tására külön is ellenőrzésre került januárban a fo­lyamat kivitelezése és a finanszírozás végrehajtása. Márciusban az Országos Katasztrófavédelmi Fő- igazgatóság ellenőrei tekintették át az építkezés és a számlázás részleteit. Jelentéseik megállapították, hogy az újjáépítés a jogszabályoknak és a kialakí­tott eljárásoknak megfelelően folyik. Egercsehiben négy ház épült fel. Ezek közül két épület nagysága (328, illetve 318 négyzetméter) kö­zelíti meg a polgármester úr által példaként állított 44 millió forintért épülő, 400 négyzetméteres óvoda nagyságát. A zöldmezős beruházásként épülő óvo­da költsége 110 ezer négyzetméterenként, amit nem terhel semmiféle többletköltség (nincs bontá­si költség, több hónapos elhelyezési támogatások, ügyvédi költségek stb.) Ezzé) szemben a fenti több­letköltségekkel együtt az említett két épület költsé­gei 118, illetve 121 Ft/m2. Milyen aránytalanságok­ról beszél akkor a polgármester úr? Még egyszer hangsúlyozzuk: nem célunk a fe­lesleges és értelmetlen vita, de szakmai hitelün­ket és hozzáértésünket nem engedjük tisztesség­telen módon megkérdőjelezni és támadni. Az a véleményünk, hogy a martinsalakos házak felújí­tása érdekében együtt kell működnie minden ér­dekeltnek.” ■ Diákszínjátszók fesztiválja Eger Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója jegyében rendezik meg április 12-14. között a Művé­szetek Házában a Diákszínjátszók Fesztiválját. A Szakmai Középiskolásokért Kulturális Egyesület, a Bornem­issza Gergely Szakképzési Intézet és a Honvédség Társadalom Baráti Körök Országos Szövetségének ren­dezvényét pénteken 15 órakor Elek Elemér igazgató nyitja meg, majd Kaposi József, az egyesület elnöke köszönti a megjelenteket. Ezt kö­vetően emlékeznek meg az 1848- as forradalom és szabadságharc hőseiről. Pénteken a fesztivált vár­hatóan 16 órakor a mosonmagya­róváriak produkciója nyitja meg, akiket az egri bomemisszások kö­vetnek. Őket dombóvári és főváro­si diákok követik. Szombaton veszprémi, szente­si, esztergomi, szombathelyi és nagyenyedi diákok produkciói lát­hatók. Á most bemutatott darabo­kat a szakmai zsűri értékeli, amelynek tagjai: Kaposi József ren­dező, Hajdú László drámatanár, Ficzere Béla és a Radnóti Miklós Színház színművészé lesznek. ■ SZUROMI RITA A költészet oltárán Elgondolkodtató kérdést tett fel a minap egy ismerősöm: miért kell a költészet napját megünnepelnünk? Miért kell az év 365 nap­jából egyet kiemelnünk, amelyet a lírának szentelünk? Miért nem ünnepelték száz, kétszáz évvel ezelőtt a költészetet, a költőket? Figyelmetlenebbek lettek volna talán ele­ink? Szó sincs róla. Akkor a vers, a költészet az élet mindennap­jainak része volt. Ma már nem az. S talán ezért is kell egyetlen napot nevesíteni, amely valóban csakis a költészeté. De mit érünk vele, ha csupán ezen az egy napon, április 11- én áldozunk a költészet oltárán? Van-e értelme, hogy (talán) egy héten át buzgóbban lapozzuk fel a könyvespolcokon poroso­dó versesköteteket, vagy belülről fakadó kötelességérzetből nem kapcsoljuk el a televíziót, ha az egyik csatornán vers hangzik el? A kérdések ezúttal is költőiek. A líra ünnepe nem egy napra koncentrálódik. A líra egyetemes, évszázadokat, korokat túlélő, és nemzeteken, generációkon átívelő örök érvényű zsoltár. Zsol­tár, mert az emberről szól. A halhatatlan emberről, aki ha testé­ben múlandó is, de érzéseiben, vágyaiban, akaratában örök. S amelyről mi, átlagolvasók, csak dadogva, időnként mások sza­vait plagizálva vagyunk csak képesek beszélni. Most, amikor egy eldurvult világban a költészettől távol lévő értékekért élünk, mindennél nagyobb szükség lenne arra, hogy a verseskötetek - ahogy nagyszüleink idején a Biblia - ott pi­henjenek az éjjeliszekrényen. Hogy talán az elalvás előtti utolsó gondolatunk ne az aznap történtekről vagy a legutolsónak el­hangzott hírekről szóljanak, hanem arról, ami örök és szép e vi­lágban. Hiszen minél racionálisabb egy világ, annál nagyobb szükség van arra az egyetemes szépre, amelyet művészetnek ne­vezünk. Annál inkább keresni kellene az embert, minél inkább akadoznak a szavaink, ha a jelenről kell szólnunk. S a legbizto­sabb támaszt ebben az egyetemes művészet adhatja nekünk. Bevallom, irigylem az ismerősömet. Ő még napról napra ké­pes meghallani e belső hangokat, s nem csak a pillanatnyi han­gulat nyomán tud fellapozni egy verseskötet. Mi pedig, nagy többség, ilyenkor kicsit a lelkiismeret-furdalásunkkal küzdve valljuk be magunknak: elvesztettünk valami emberit és szépet az életünkből. Pusztítottak a fagyok Az idén kevés gyümölcsre számítanak (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Soltész Sándor azt is el­mondta, hogy a szilvafák 40-70 százaléka szenvedett fagykárt az elmúlt hét végén. A hevesi térség szőlőiben 50 szá­zalékos fagykárt észleltek. Megyénk két borvidékén: Eger környékén és a Mátraal- ján a tavaszi fagyok nem pusz­títottak, ami károsodást ta­pasztaltak, az a téli hidegek hatása volt. Ezt egyébként az ültetvényeken a magas hoza­mok eléréséhez korábban al­kalmazott túlterheléssel, to­vábbá a nem megfelelő termő­helyi adottságok­kal és a gyenge minőségű nö­vényvédelemmel magyarázzák a szakemberek. Az említette­ken kívül az átte­lelt szántóföldi gabonaféléken és egyéb növé­nyeken is észleltek 25-30 szá­zalékos fagykárt. így például a repcén, az őszi és a tavaszi ár­pán, a zöldborsóban vagy a pillangós vörös herében. A fa­gyok miatt a tervezettől lénye­gesen kevesebb gyümölcster­mésre számítanak ebben az év­ben megyeszerte. Az FVM Heves Megyei Hiva­tal ezúton is felhívja az üzemi méretű gyümölcsültetvények­kel rendelkező termelők fi­gyelmét, hogy a településeken dolgozó falugazdászok közre­működésével mielőbb tegye­nek bejelentést a kárenyhítő támogatás érdekében. Egyéb­ként a sajnálatos fagykárok ha­tását csak akkor tudják teljesen felmérni, ha a gyümölcsösök a következő fejlődési szakaszba Az árakra is kihat A március végi, április eleji fagyhullám kedvezőtlen hatása a várható alacsony terméshozamokon kívül a magas árak­ban is megmutatkozik majd. Fel kell ké­szülni, hogy az idén a családi asztalok­ra a korábbiaktól drágább alma, körte, cseresznye vagy meggy kerül. kerülnek. A virágzás utáni idő­szakban láthatják majd világo­san, hogy mennyi termés ma­radt, ami be is érik. imentuszi A kormányoldal bizakodó Nem keresnek új szövetségeseket Heves megye- Örvendetes, hogy ilyen magas volt a részvétel, s ilyen sokan vették ki részüket az ország életének leg­fontosabb döntéséből - mondotta a vasárnap történtekről Horváth László, a Fidesz-Magyar Polgári Párt Heves megyei elnöke. Hozzá­tette: szintén örvendetes, hogy a Fidesz több szavazatot kapott, mint 1998-ban. Ugyanakkor ko­moly munka vár még a fiatal de­mokratákra és szövetségeseikre, de - miként fogalmazott - hisz ab­ban, hogy azt az előnyt, amit az MSZP szerzett az első fordulóban, a következő időszakban behozhat­ják. Lapunk kérdésére kijelentette: a Fidesz már létrehozta a polgári szövetségét, ehhez újabb erőket már nem keresnek.- Nem árulok el titkot - jelentet­te ki Nyerges Andor, a Magyar De­mokrata Fórum (MDF) megyei el­nöke -, hogy jómagam szoros küz­delem mellett a Fidesz-MDF győ- zelmét vártam múJt vasárnap is. Ezzel szemben az MSZP szerzett egy nagyon minimális előnyt. Úgy látszik, hogy a jelenlegi polgári kor­mány négyéves tevékenysége - amibe beleértem városunk, s me­gyénk szemmel látható fejlődését, a minimálbér két és félszeresére történő emelését, a nyugdíjak 16 százalékos reálérték-növekedését is - kevesebbet nyom a latba, mint a szocialisták betarthatat­lan ígéretdömpingje. Ám tovább­ra is bízom abban, hogy a válasz­tók újragondolják az elmúlt négy évet, és a második fordulóban bi­zalmat szavaznak az Orbán-kor- mánynak. Optimizmusra adhat okot az a tény is, hogy 12 megyé­ben a polgári oldal szerzett előnyt.___________________i-nei Tizenhat diák érkezett Frankfurtból az egri Eszterházy Károly Főiskola 2-es számú Gyakorló Általános Iskolájába és Gimnáziu­mába. Az iskolában tanuló felső tagozatosoknak másodszorra van lehetőségük vendégül látni kortárs német diákokat. A válto­zatos programot Héjjá Zsuzsanna némettanár kollégákkal és szülőkkel állította össze. Az egri gyerekek gyakorolhatták a német nyelvet, a frankfurti diákok megismerték a környék nevezetességeit fotó: pilisy elemér Folytatódik a járdaépítés Kerecsend Összesen mintegy kilencmillió forintba kerül a település Fő ut­cájának járdaépítése, amely már tavaly ősszel elkezdődött. A köz­lekedési tárca pályázati támoga­tásával megvalósuló, a lakosság részéről szorgalmazott beruhá­zás kivitelezői most a kedvező idő beálltával hozzáfogtak a fa­luközponttól a 3-as számú fő közlekedési útig vezető szakasz megcsinálásához. Korábban ké­szült el a másik irányban a járda - elsőbbséget biztosítva a temető jobb megközelítésének -, a falu­központtól a sírkertig. Az önkormányzat idén még két utca aszfaltburkolatának fel­újítását is tervezi. A rekonstruk­ciós program végére a József At­tila utca egy 150 méteres és a Pe­tőfi utca mintegy 300 méteres szakasza maradt. ■

Next

/
Thumbnails
Contents