Heves Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-10 / 83. szám

2002. április 10., szerda 3. oldal Gyöngyösi Főiskola AZ OKTATÁS ÉS A TUDOMÁNY FEJLESZTÉSE FÖLÖTT ŐRKÖDNEK Bemutatjuk a szakokat irányító szakembereket Egy dunántúli kis faluban, Ácsteszéren születtem. Középiskolai tanulmányaimat Kisbéren a Táncsics Mihály Gimnázium­ban és a tatai Jávorka Sándor Mezőgaz­dasági Technikumban folytattam. A Gö­döllői Agrártudományi Egyetemen 1976- ban üzemszervező agrármérnöki diplo­mát, 1982-ben pedig gazdaságelemző szakmérnöki képesítést szereztem. Egye­temi doktori értekezésemet, amelyet veze­téselméleti témakörben készítettem, 1987- ben védtem meg. 1995-ben szereztem meg a közgazdaság-tudományok kandidátusa fokozatot. Feleségem középiskolai tanár itt Gyöngyösön, a lányom egyetemi hall­gató Budapesten. P ályámat a gazdasági gyakorlatban kezd­tem. A gyakornoki idő letelte után terme­lésirányítóként, majd üzemgazdászként dolgoztam. 1981-ben kerültem ide Gyön­gyösre, ahol tíz évig termeléstechnológiát oktattam. 1991 óta foglalkozom a vállalatgazdaságtan tantárgykor tantárgyi programjainak fejlesztésével és oktatásával. Valamennyiünk számára nagyon fontos a minta, az elődök példája. E tekintetben szerencsés­nek mondhatom magam, mert olyan tanáregyéniség indított el a pályán, mint dr. Muszély János főiskola tanár. Szakmai igényessége, következetessége, a tanít­ványaival kialakított közvetlen kapcsolata és megértő szigom máig ható példa számomra. Sok tapasztalatot köszönhetek azoknak a szakembereknek is, akikkel az üzemekben együtt dolgozhattam.- Az elmúlt évtized nagyon mozgalmas volt számomra, mert főnökeimtől — ahogy valameny- nyi munkatársam - sok feladatot és lehetőséget kaptam. Ilyennek tartom azt, hogy megszervez­hettem a Vállalatgazdasági Intézeten belül műkö­dő Vállalatgazdaságtan Tanszéket, ahol fiatal, na­gyon tehetséges munkatársakkal dolgozhatom együtt. A tanszéki munka mellett bekapcsolód­hattam az intézetben folyó oktatásfejlesztési és oktatásszervezési munkába is. 1997-től dolgozom szakvezetőként. 2001-ig a gazdasági mérnöki és a gazdálkodási szak koordinálása volt a feladatom. Emellett a gazdasági mérnöki szakhoz kapcsoló­dó agrárkereskedelmi menedzser-asszisztens akk­reditált iskolai rendszerű szakképzés, valamint a közgazdász-szakmérnök szakirányú továbbkép­zési szak elindításában is tevékenyen részt vet­tem. 2001-től éppen az elvégzendő munka meny- nyisége miatt már csak a gazdálkodási szakon fo­lyó képzés ügyeinek intézését vállaltam. A szakvezetői tevé­kenység - jellegéből adó­dóan - igen sokrétű és idő­igényes. Valójában csak támogató és segítőkész kollégák, tanszékvezetők és tantárgyfelelősök köz­reműködésével végezhető eredményesen. Elmond­hatom, hogy ebben a támogatásban nekem részem van. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lenné­nek megoldandó konfliktusok. Az ilyen státusban dolgozók ugyanis egy igen kemény présben mű­ködnek, hiszen amellett, hogy „adminisztrátorai” a szaknak, a jogszabályokban megfogalmazott képe­sítési követelményeket, az egyetemi és a kari veze­tés elvárásait, az egyes oktatási egységek, tanszé­kek természetesen meglévő külön érdekeit, vala­mint a hallgatói érdekeket kell ütköztetniük.- Úgy gondolom, azzal, hogy '91-től csupán egy oktatási területért vagyok felelős, lezárult egy nagyon fontos időszak a szakmai munkámban. A '90-es év­tized és annak is különösen a második fele az új kép­zési irányok kialakulásával alapozó és egyben alkal­mazkodási időszaknak tekinthető, amely úgy tűnik, hogy egy nagyon előrelátó stratégia megvalósulását jól szolgálta. Kialakult, formalizálódott az az együtt­működési keret, amelyben a szakirányokat gondozó tanszékek és a szakvezetők együtt dolgozhatnak. Örülök annak, hogy ez a döntési mechanizmus, és a Helgertné dr. Szabó Hona tanszékvezető asszonnyal együtt elkészített és fejlesztett tantervek más szakok indítását is megalapozták.- A további feladatunk - a szakon oktató tanszé­kekkel szorosan együttműködve - a gazdálkodási szakon folyó oktatás versenyképességének megőrzé­se és fejlesztése. Ez sem egyszerű feladat olyan körül­mények között, amikor már tagadhatatlan, hogy a felsőoktatás fontos piaccá vált, ahol évről évre élesebb a verseny, mert a közgazdasági képzésben - a gaz­dálkodási szakon különösen - a képző intézmények számát illetően gyors bővülés következett be az el­múlt években. Emellett arra is számítanunk kell, hogy e verseny nemzetközivé válik azáltal, hogy kül­földi egyetemek közreműködésével, vagy külföldi tő­kével alapított és támogatott képzések indulnak el az országban, másrészt a külföldön folytatott felsőfokú tanulmányoknak a lehetőségei is egyre inkább bővül­ni fognak. Azt hiszem, hogy az oktatásminőségnek, vala­mint a felhasználói szféra igényeire való folyamatos figyelemnek a jövőben még nagyobb szerepe lesz, mint eddig volt. A képzés diverzifikációja — éppen az elvárásokra tekintettel - fontos kérdése az alkal­mazkodásnak. A gazdálkodási szakon belül létező szakirányok nagyobbrészt lefedik azokat a special- izációkat, amely iránt érdeklődés lehetséges. Ter­mészetes ugyanakkor, hogy olyan szakirányok hát­térbe szoruljanak, amelyek az oktatásfejlesztés eredményeként önálló szakká váltak. Továbbra is alkalmazandónak tartom azt az elvet, hogy a szak­indításnak a feltételeit a szakirányok működtetésé1 vei kell megteremteni. Ez lehetőséget ad mind a sze­mélyi háttér biztosítására, mind pedig a tárgyi esz­közrendszer megteremtésére. így jött létre a gazdál­kodási szak is, hiszen a gazdasági mérnöki szakon megszerzett oktatási tapasztalatok següettek ben­nünket a közgazdászképzés indításában. Jelenleg működő szakirányaink az államháztartási, az ide­genforgalmi, a marketing, a pénzügyi, a vállalko­zásszervező és a vámigazgatási. E tanévben hirdet­jük meg új specializációként a gazdasági informati­ka szakirányt. A Kari Tanács elfogadta a statisztikus és gazdaságelemző szakirány tantervét is. A special- izáció lehetőségét illetően változás lesz a gazdálko­dási szakon folytatott képzésben, mert a pénzügyi szak, valamint az idegenforgalom és szálloda szak indítása miatt a párhuzamos szakirányok meghirde­tését a gazdálkodási szakon szüneteltetjük. Szeren­csés feltételnek tartom, hogy a végzett hallgatókat a későbbiekben alkalmazók is bekapcsolódnak az egyes szakirányok tantervének kialakításába, a szükséges készségek meghatározásába, sőt az el­méleti és gyakorlati okta­tásba is. Ezzel mindkét fél csak nyerhet, hiszen az e közreműködésre hajlandó intézmény olyan szakem­berhez juthat, aki rendelkezik azzal a szakmai kom­petenciával, amely a nála ellátandó munkaköri fel­adatok elvégzéséhez szükséges. E tekintetben speci­ális a vámigazgatási szakirány helyzete, de érdekes lehet a gazdaságelemző szakirány is.- A gazdasági főiskolai képzésben az is feladatunk, hogy a gyakorlatias képzés mellett felkeltsük, illetve fenntartsuk az igényt a felsőfokú tanulmányok folyta­tására. Úgy tűnik, hogy ezt sikerült elérnünk, mert a távoktatásban végzett hallgatók közül többen is foly­tatják az egyetemeken tanulmányaikat. Ez is azt mu­tatja, hogy az elmúlt évek erőfeszítései eredménye­sek voltak. Természetesen nem állhatunk meg ezek­nél, mert a folyamatos megújulás a fejlődés alapfelté­tele. A XXI. század első évtizedében újabb feladatok jelentkeznek intézményünkben is. Ebben részt venni azt hiszem, elismerés mindannyiunknak. Az Alföldön, Püspökladányban született. A középiskola elvégzése után 1982-ben szerzett szervező üzemmérnöki diplomát Gyöngyösön, a GATE mezőgazdasági főis­kolai karán. Fél évtizeddel később a Gö­döllői Agrártudományi Egyetemen okleve­les üzemszervező agrármérnöki oklevelet kapott, mérlegképes könyvelői, illetve adótanácsadói tanfolyamot is végzett. Dolgozott a tamamérai, a nagyfügedi és a karácsondi termelőszövetkezetben, majd a felsőoktatásba került, a jelenlegi munkahelyére, a Szent István Egyetem gyöngyösi gazdálkodási és mezőgazdasá­gi főiskolai karára. A pénzügyi tanszék vezetője, 1994-ben szerezte meg a közgaz­daság-tudomány kandidátusa címet. K arácsondon lakik a férjével, aki mezőgaz­dasági vállalkozó. Szakmai, oktatói tevé­kenységében meghatározó a számvitel tantárgy, emellett tanította a kisvállalko­zások pénzügyei és számvitele tantárgyat is.. Táigyfelelőse a pénzintézeti gyakorlatoknak, okle­veles könyvvizsgálói oktató is, emellett tanít és vizs­gáztat a mérlegképes könyvelői tanfolyamokon. Tudományos tevékenységét jelzi, hogy 83 publiká­ciója jelent meg, ebből húsz külföldi Tagja a Miskolci Akadémia Bizottságnak, 1998-2000 között Bólyai Já­nos ösztöndíjas volt, jelenleg Széchenyi István-ösz- töndíjas. Több díjban és elismerésben részesült. Tag­ja a főiskolai kar tudományos bizottságának, valamint 2001-től a Szent István Egyetem közgazdasági dokto­ri iskolájának is. Arról tájékoztatta lapunkat, hogy a gyöngyösi főis­kolai karSzámviteü és Pénzügyi Tanszéke 1997 már­ciusában jött létre, melynek megalakulásától a vezető­je. Azt megelőzően az irányításával tanszéki osztály­ként működött a szervezeti egység. Dr. Liebmann La­jos tanszékvezető egyetemi docenssel közösen dol­gozták ki a gazdálkodási szak, a szakközgazdász szakirányú továbbképzési szak tantervét, engedé­lyeztetésre való előkészítését. Vezetőként dolgozott a pénzügyi szak tantervének kimunkálásában, elfogad­tatásában és a képzés beindításában, továbbá az adó- igazgatási szakirány tantervének elkészítésében és in­dításában. Közreműködött az APEH-hal kötött együttműködési megállapodás előkészítésében, és fo­lyamatosan tartja a kapcsolatot a hivatallal. Azt is elmondta, hogy az oktatási miniszter2000má­jusában engedélyezte a pénzügyi szak indítását, melyen a képzést szeptemberben kezdték meg nappaä, levelező és távoktatási tagozaton Szakvezetőként feladata a képzés szervezése és folyamatos korszerűsítése. A pénzügyi szak indítását a felhasználói szféra igé­nyei alapján kezdeményezte a gyöngyösi főiskolai kar, és azokat figyelembe véve alakultak ki a szakirányok: adóigazgatási, hitelintézet, vállalkozási pénzügyek is. A tanterv elkészítése során a specializációk tantárgyi struktúrájának kialakításában gyakorlati szakembe­rek működtek közre, akik később az egyes tárgyak oktatásában is részt vesznek. A felméréseik szerint a pénzügyi szakos közgaz­dász végzettségűek iránti igény jelentős. Az elhelyez­kedési lehetőségek kedvezőek, mert a főiskolai kar együttműködési megállapodást kötött az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal (APEH), valamint az Lnter-Európa Bank Rt.-veL Ezek biztosítják a képzés szakmai hátterét (specializációk oktatása, gyakorló- hely), másrészt a hetedik félévi egybefüggő szakmai gyakorlat során - más képzésektől eltérően - a nap­pali tagozatos hallgatók gyakorlati tapasztalatokra tesznek szert, amely az elhelyezkedést jelentősen megkönnyíti. Mind az APEH, mind az Inter-Európa Bank Rt. a gyakorlaton résztvevő hallgatók közül szándékozik az ilyen képzettségű szakemberek után­pótlását biztosítani, azaz a gyakorlat teljesítése során már álláshoz juthatnak az azt kiérdemlő hallgatók. A képzés szakirányai: sági szakemberek képzése, akik a korszerű közgazdasá­gi, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani, va­lamint idegen nyelvi ismeretek mellett jártasak az adó­zással összefüggő kérdésekben, ezáltal alkalmasak az adózással és adóztatással kapcsolatos feladatok ellátásá­ra. A hitelintézetinél a hallgatók az elsajátított korszerű közgazdasági, alkalmazott gazdaságtudományi és mód­szertani ismeretek felhasználásával, legalább egy idegen nyelv kellő ismerete mellett legyenek képesek a hitelin­tézetek, pénzügyi vállalkozások gazdasági szervező-irá­nyító és elemző feladatainak ellátására A vállalkozási pénzügyek szakirányán a képzés célja, hogy a hallgatók az elsajátított korszerű közgazdasági, alkalmazott gazda­ságtudományi és módszertani ismeretek felhasználásá­val, legalább egy idegen nyelv kellő ismerete mellett le­gyenek képesek a vállalkozások gazdasági szervező-irá­nyító és elemző feladatainak ellátására. A végzettség szintje: főiskolai Az oklevélben szerep­lő képzettség megnevezése: közgazdász pénzügyi sza­kon a szakirányok megjelölésével A képzési idő nap­pali tagozaton hét félév, amely egy félév szakmai gya­korlatot is tartalmaz. A szakmai gyakorlatot adóigaz­gatási szakirányon az APEH által biztosított gyakorló- helyeken (rendszerint a lakóhely szerinti megyei igazgatóságokon), hitelintézeti szakirányon az Inter- Európa Bank Rt. fiókjaiban, vagy más - a hallgató ál­tal választott - hitelintézetnél, vállalkozási pénz­ügyek szakirányon a hallgató által választott vállalko­zásnál kell teljesíteni. Levelező tagozaton a képzési idő nyolc félév. A táv­oktatási tagozaton a képzés ideje minimum hat, ma­ximum 12 félév. Mindkét képzési formában teljesíteni kell a szakmai gyakorlatot is. Ha a hallgató munkáltatójának igazolása bizonyít­ja, hogy munkakörében végzett tevékenysége során egyúttal teljesíti a szakmai gyakorlat követelményeit is, azt beszámítják. Amennyiben a hallgatónak nincs munkahelye, vagy az nem biztosítja az egyenértékű­séget a szakmai gyakorlattal, akkor — a nappali tago­zatos hallgatókkal azonos módon - féléves szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük. A képzés főbb tanulmányi területei: az általános alapozó ismeretek: gazdasági jog, gazdaságtörténet, természeti erőforrások, üzleti kommunikáció, vá­lasztható tárgyak, a közgazdasági-módszertani alapismeretek: gazdasági matematika, informatika, makroökonómia, mikroökonómia, statisztika, szá­mítástechnika, számvitel I-II. ^.szakképzéshez köz­vetlenül kapcsolódó közgazdasági szakismeretek: pénzügyi alapismeretek, vüággazdaságtan, techno­lógia, vállalati gazdaságtan, vezetési ismeretek, marketing alapismeretek, vállalati információs rendszerek, biztosítás-gazdaságtan, controlling, nemzetközi pénzügyek, üzleti tervezés, üzleti ide­gen nyelv, választható tantárgyak, valamint a szak­irányok speciális tárgyai. Az adóigazgatási szakirányon: adóigazgatási eljá­rásjog, pénzügyi jog, adótan, tőzsdei ismeretek, pénz­ügyi menedzsment, adóellenőrzés. A hitelintézeti szakirányon: vállalkozások pénzügyei, bankrendszeri ismeretek, tőzsdei ismeretek, bankszámvitel, bank­üzemtan, bankmenedzsment. A vállalkozási pénz­ügyek szakirányon: vállalkozások pénzügyei, tőzsdei ismeretek, pénzügyi menedzsment, számvitel Hl., vál­lalatelemzés, cégminősítés, vállalkozások ellenőrzése. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből és a vizsgák (kollokvium, szigorlat és záróvizsga) letételé­ből tevődik össze. A vizsgára bocsátásnak az egyes tantárgyak sajátosságaiból, a vizsga jellegéből adódó­an külön feltételei vannak, például egyéni feladatok teljesítése, szakdolgozat elkészítése. Általános kötelező szigorlatot kell tenni közgazda­ságtan, makro- és mikroökonómia tantárgyakból. Módszertani tárgyakból: gazdasági matematika, in­formatika és statisztika tantárgyak anyagából, továb­bá számvitelből, üzleti idegen nyelvből. teljesítése. Egy idegen nyelvből középfokú, államilag elismert, akkreditált szakmai (pénzügyi) nyelvi komplex nyelvvizsgára, továbbá két opponens által bírált és elfogadott szakdolgozatra van szükség. A főiskolai kar, valamint - többek között - a hall­gatók nyelvi képzésének támogatására létrehozott Nyitott Világ Alapítvány akkreditált nyelvvizsgahely­ként működik, így a vizsga letételére helyben lehető­sége nyílik a hallgatónak. A záróvizsga része a szak­mai tárgyakat átfogó (komplex) szóbeli vizsga és a szakdolgozat megvédése. A kari, illetve országos Tu­dományos Diákköri Konferencián első, második vagy harmadik helyezett hallgató dolgozatát — ha a Kari Tudományos Diákköri Tanács javasolja és a Kari Ta­nács jóváhagyja - a Záróvizsga Bizottság jeles ered­ménnyel, védés nélkül fogadja el - tudtuk meg a pénzügyi szak irányítójától. Dr. Liebmann Lajos egyetemi docens Azárómzsgámbocsátas lóigazgatási hitelintézeti HELGERTNÉ DR. SZABÓ ILONA feltételé aúmtervben előírt vállalkozást pénzügyek . követelmények az abszo­akimnya Az adóigaz- egyetemi docens Intórium megszerzése és ’tncim r’Al r\lwan IzrWrrn vH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents