Heves Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-10 / 83. szám
4. oldal 2002. április 10., szerda Nyelvvizsgák főiskolai karunkon 2000. január 1-je új dimenziókat nyitott a nyelvvizsgáztatás eddigi gyakorlatában. Az azóta eltelt időszak bizonyította, hogy kellett a változás és a változtatás, melynek lényege az egypólusú - ITK; Rigó utcai központú - nyelvvizsgarendszer többpólusúvá alakítása. A fenti dátumú oktatási minisztériumi rendelet értelmében bármely jogi személy, illetve intézmény kérelmezheti akkreditációját a. / nyelvvizsgaközpont b. / nyelvvizsgahely létesítésére. A gyöngyösi főiskolai kar Idegennyelvi Lektorátusa 2000. január 1-je előtt is tartott évente több alkalommal ITK-nyelwizsgákat, hisz a jogelőd Gödöllői Agrártudományi Egyetem úgynevezett kihelyezett nyelvvizsgáira Gyöngyösön került sor. Igaz, erre csak a kar hallgatói jelentkezhettek. Az új nyelvvizsgarendelet lehetőséget teremtett arra, hogy a kar Gödöllőtől független, önálló nyelvvizsgahely lehessen. Ebből a lehetőségből rövid időn belül valóság lett, és ma már olyannyira hétköznapi realitás, hogy a nyelvvizsgaidőszakok váltakozása ritmikus rendet ad az Idegennyelvi Lektorátus nyelvoktatási gyakorlatának. Elsőként a Gazdasági Nyelvvizsga Központ nyelvvizsgahelyét akkreditálta a Nyelvvizsgáztatási Akkre- ditációs Központ 2000. május 16-án. Három szaknyelvből - üzleti, pénzügyi, idegenforgalmi - lehet nyelvvizsgázni a gyöngyösi főiskolán. A prioritás is mutatja a szaknyelv dominanciáját az oktatásban. Hisz manapság elképzelhetetlen diplomás szakember tárgyalóképes szaknyelvi ismeret nélkül. Egy diploma értékét csak növeli, ha hozzá szaknyelvi nyelvvizsga kapcsolódik. Ez a nyelvvizsga is - mint az általános nyelvvizsgák is - írásbeli és szóbeli nyelvvizsgákból áll. Jellegzetessége, hogy míg az általános nyelvvizsgák csak korrekt nyelvismeretet, a gazdasági szakmai nyelvvizsgák szakmai ismereteket kérnek számon. Évente három vizsga- időszak van (január, május, szeptember) a gazdasági nyelvvizsgáknál. Másodikként az Idegennyelvi Lektorátus hagyományos, általános nyelvi, ITK-Origó nyelvvizsga akkreditációját fogadta el a Nyelvvizsgáztatási Akkre- ditációs Központ, melynek értelmében a főiskolai karon 2001. július 11-től bármely jelentkező - tehát nemcsak főiskolai hallgató - úgynevezett Rigó utcai nyelvvizsgát tehet. Bemutatni ezt a nyelvvizsgát, úgy gondolom, nem igazán szükséges, mert a legismertebb nyelvvizsgáról van szó. Évente öt alkalommal (január, március, június, szeptember, november) hirdet nyelvvizsgát az ITK. A legújabb akkreditáció a SZIE „Zöld út” nyelvvizsgájáé, mely szintén szaknyelvi nyelvvizsga, és „perspektivikusan” az agribusiness szektor nyelvvizsgájává válhat. Természetesen nyelvvizsgáztatás eredményes nyelv- oktatás nélkül elképzelhetetlen. Ezért nagy feladat hárul az idegen nyelvet oktató nyelvtanárokra, hiszen a munkájuk értékmérője akarva akaratlanul a sikeres nyelvvizsgázók száma. Nacyné Kavalecz Anna LEKTORÁTUSVEZETŐ Márciusi Sportképek G yöngyösön március 23- án először került megrendezésre a Kócsag úti sportcsarnokban a nagy tömeget megmozgató ötlab- da-toma, Mező Helga testnevelő tanár kitűnő szervezésével, tizenkét férfi és négy női csapat részvételével. A versenyzők öt sportágban (futball, kosárlabda, röplabda, tollaslabda és asztalitenisz) mérték össze tudásukat. Egy csapat maximum öt főt nevezhetett, de a pályán egyszerre csak három játékos küzdhetett. A főiskolai kar lelkes kis csapata Bodó Attiláné vezetésével és aktív részvételével veretlenül nyerte el a díszes serleget. Március elején rajtoltak a kézilabdások, a nők az NB/II-ben, a férfiak az NB/l.B.-ben. Eddigi eredmények: női: Kisvárda - Gyöngyösi FKK 28:26 Tiszaújváros - Gyöngyösi FKK 32:24 Gyöngyösi FKK- Nyírbátor 28:23 férfi: Gyöngyösi FKK - Hajdúböszörmény 26:23 Gyöngyösi FKK - Békési FKC 28:28 Makó KC - Gyöngyösi FKK 28:27 Gyöngyösi FKK - Fehérgyarmat 35:35 Mindkét csapatnak további sikereket kívánunk. Bodó Attiláné VEZETŐ TESTNEVELŐ TANÁR Gyöngyösi Főiskola A Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar és a Mátra-Tan Kht. fizetett kiadványa. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Elnök: Dr. Ferenczi Márta Tagok: Bárdosné Kocsis Éva, Dr. Dinya László, Dr. Wachtier láván. 3200 Gyöngyös, Mátrai út 36. Gyöngyösi Főiskola TŰNŐDÉS EGY RANGOS KIÁLLÍTÁSRÓL Akik ablakot nyitnak a világ szebbik arcára N éhány nappal ezelőtt, nemzeti ünnepünk elő - estéjén lehetőségünk nyűt arra, hogy a televízió közvetítésének köszönhetően végignézzük Madách Imre Az ember tragédiája című művének színpadi változatát, s ennek köszönhetően újraértelmezzük a közismert alkotás örök érvényű sorait. Azt hiszem, Madáchhoz hasonlóan a ma embere is gyakran felteszi a kérdést: vajon van- e értelme az életnek, s ha igen, akkor hol kell keresnünk azt. A televízió és a rádió híradásai nap mint nap kegyetlen és szörnyű eseményekről tudósítanak bennünket: háborúk, erőszak, éhínség. - Hát ilyen a világ! - mondjuk minderre. - Ilyen értéktelen, fájdalommal teli. Olykor talán az az érzésünk, hogy a XXI. század elejére minden kiüresedett, és számítógép által vezérelt világunk lassacskán kezd hasonlatossá válni Madách Tragédiájának falanszteréhez. Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Trojan Márta művészettörténész március 26-án A világ szebbik arca elnevezésű csoportos képzőművészeti kiállítást a VIII. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok keretében. Az új épület 1.17-es szemináriumi terme néhány napra mintegy varázsütésre különleges hangulatú galériává változott. Előttünk festmények, kerámiák, üvegtárgyak, tűzzománc alkotások, 'melyek tanúságot tesznek arról, hogy mégsem olyan reménytelen a létünk, hiszen a világnak létezik egy szebbik arca, amely szerelemről, szeretetről, emberségről, a természet csodáiról szól. Es akik megidézték ezt számunkra: Erdélyi Tibor festőművész, H. Gőcze Judit grafikusművész, Hegedűs Erzsébet üvegművész, S. Fehér Anna keramikusművész, Valaczkai Erzsébet festőművész. Trojan Márta segítségével közelebbről is megismerkedhettünk a kiállított művekkel és azok alkotóival a kiállítás megnyitóján. Erdélyi Tibor a nagy hagyományokkal rendelkező hódmezővásárhelyi iskola méltó folytatója. Bensőséges hangulatú tájképein lakóhelyének, közvetlen környezetének egy-egy darabja jelenik meg: falurészletek, barátságos házak, mély tónusokban fürdő utcarészletek. Ezek az alkotások azonban sohasem „csak” a valóság pontos leképezései, hiszen minden egyes ecsetvonásban ott bujkál a művész őszinte vallomása, lakóhelyéhez fűződő szerete- te. Derűs és nyugodt pillanatokat idéznek fénnyel átitatott kertrészletei, lugasai, Velencét megjelenítő művei, melyek egy áhított világ harmóniáját közvetítik felénk. H. Gőcze Judit grafikusművész mesélő kedvű, páratlan színeket felvonultató tűzzománc alkotásokat varázsolt elénk. Legendák madarai, Krúdy hősei jól megférnek egymás mellett a keresztény hitvilág alakjaival, a világ teremtését példázó művekkel. A dekoratív vonalvezetésben, a felületek gondos kidolgozásában, a helyenként expresszív szín- használatban rejtőzik valami különös egyedi erő, mely a látszólag egyszerű témát is mitologikus, kozmikus magasságokba emeli. Bizánci Istenanyák és a Mária- tryptichon mellett a művek között találunk olyanokat is, melyek a természet állandó, ciklikus ismétlődésen alapuló törvény- szerűségeit rögzítik a képzőművészet nyelvén; a négy évszak a maga bájával, szeszélyeivel örök témája a művészetnek. H. Gőcze Judit alkotásait szemlélve önkéntelenül is Vivaldi szívet melengető muzsikája jut eszünkbe, hiszen a lágy színek kavalkádja olyan, mint egy zenekari mű. Hegedűs Erzsébet üvegművész egyedi tervezésű használati tárgyai: tálai, tálkái, órái színesítik ennek a különleges tárlatnak az anyagát. Nemes és hallatlanul érdekes feladat a minket körülvevő mindennapos használati tárgyakat művészi szintre emelni. Tudták már ezt úgy száz évvel ezelőtt is, amikor a pesti és a bécsi jómódú polgárok szalonjait színes üvegvázákkal, s a természet ihlette formákkal díszítették. Az iparművészet a szecesszióban virágkorát élte, de az itt látható tárgyak azt bizonyítják, hogy ez a hagyomány ma is élő. A szeszélyesen kavargó vonalak, plasztikus felületek Hegedűs Erzsébet művein leegyszerűsödnek, a főszerepet átveszi az áttetsző, hűvös és titokzatos anyag - az üveg. Szögletes tálalói, egészen finoman díszített tálkái ünnepélyességet visznek otthonainkba, egyszerű varázslatot, mely által szebbnek, értékesebbnek láthatjuk környezetünket, mindennapjainkat. S. Fehér Anna keramikusművész dísztárgyai, gyertyatartói, táljai szintén a szecesszió forma- vüágát juttatják eszünkbe. A természet - mely a művésznő legnagyobb ihletője - és az élővilág növényei, madarai jelennek meg a mívesen megmintázott tárgyakon. Egyedülálló az alkotó formavilága, és az a törekvése, ahogyan a plasztikus alakzatot elhelyezi a tárgyakon, ahogyan azzal kiemeli azok formáját. Már nem is használati tárgyakkal, hanem valódi műalkotásokkal állunk szemben, melyek színezése (barnás, szürkés, türkizes árnyalatok) még különlegesebbé, még egyedibbé teszik a kerámiákat. Milyen különös, hogy a természet szeretete ennyire mélyen él bennünk, és a legszebb formák is ebből a kimeríthetetlen forrásból táplálkoznak. Ennek az alapigazságnak a tükre S Fehér Anna munkássága. Valaczkai Erzsébet festőművész erdőrészleteket ábrázoló alkotásai vadakkal, őzekkel, szarvasokkal vannak benépesítve. A művek magukért beszélnek; a pontosan bemutatott állatok, a gondosan kidolgozott tájábrázolás objektív természetmegfigyelésből származik. Csak ámu- lunk azon, ahogyan megelevenedik a sajnos ma már egyre ritkábban előforduló vadvilág a művésznő alkotásain. Ami azonban igazán megkapó Valaczkai Erzsébet művészetében, az a szeretet és őszinteség, ahogyan papírra, vászonra viszi létező bolygónk egyik legnagyobb kincsét, a természetet.” Természet nélkül mi sem léteznénk. Ez az a természet, amely életben tart minket, amely megihleti évszázadok óta a művészeket, más-más módon, mindig igazodva a korhoz. Ők azok a kiválasztottak, akik képesek a világ szebb arcára nyíló varázsablakokat megnyitni előttünk. Szerencsés helyzet, valódi ajándék, amikor egy helyen ennyi érdekes, értékes és sokszínű művészi alkotással találkozhat a látogató. Ennek a kivételnek lehettünk részesei néhány napra, amikor mindannyian szépnek érezhettük magunkat, egymást és vüágunkat a kiállítás szemlélőiként. Bajusz Zsuzsanna KÖZMŰVELŐDÉSI TITKÁR reis 2002 Hír a felvételiről A főiskolai karunkra a 2002. évi jelentkezések száma megközelíti a 16 ezret. Egyes szakokra többszörös a túljelentkezés. Részlet a képzőművészeti kiállításnyitó műsorából
