Heves Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-10 / 83. szám
2. oldal Gyöngyösi Főiskola 2002. április 10., szerda Szaktudás a mezőgazdaság egyik erőforrása A plenáris ülés szónoka dr. Magda Sándor professzor KERTÉSZETI TANSZÉK: GYAKORLATOT SZOLGÁLÓ TANFOLYAMOK A JÖVŐ ÚTJA: A VERSENYKÉPES AGRÁRSTRUKTÚRA Felnőttképzés és szaktanácsadás A Kertészeti Tanszék munkatársainak többsége a kertészeti termelésben kezdte pályafutását, melyet kutatói munkásság után vagy közvetlenül váltott fel a felsőoktatásban végzett tevékenységre. így valamennyien meg vagyunk győződve a szaktanács- adás és továbbképzés szükségességéről. N agy az igény erre a segítségre azok körében, akik a rendszerváltás után kezdtek kertészeti termeléssel foglalkozni. Heves megyében kiemelkedően magas azon családok száma, akik jövedelemkiegészítésként valamelyik kertészeti növény termesztésével foglalkoznak, de többségük nem rendelkezik mezőgazdasági szakképesítéssel. Azok is igénylik a naprakész szakmai segítséget, akik ugyan egész korábbi életükben mezőgazdaságban dolgoztak, de az alapos szakismeretet igénylő mindennapos döntéshozataltól távol voltak. Úgy gondoljuk, hogy az EU küszöbén különösen nagy szükség van erre a tevékenységre azért, hogy minél kevesebb családot és vállalkozást érjen kellemetlen meglepetés. Az EU- ban olyan családi és társas vállalkozások, továbbá szövetkezetek lesznek a magyar gazdák és vállalkozások versenytársai, amelyekben a szakismeret és a kereskedelmi kapcsolat száz vagy több éve kumulálódik. Azt gondoltuk, hogy minden tőlünk telhetőt meg kell tenni, hogy a kertészeti termesztéssel, elsősorban a szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkozó Ids- és középüzemek szakmai színvonala olyan szintre emelkedjen, amellyel esélyük lesz a talponmaradásra. Az elmúlt két évben hét vincellér- és két bo- rásztanfolyamot szerveztünk, csoportonként átlag 20 fővel. A hallgatók többsége az egri és mátraaljai borvidéken dolgozik, de tokajiak és budapestiek is részt vettek a képzésben. A tanfolyamok átlag hat hónapig tartanak. Ezalatt a hallgatók a szőlőtermesztés, a borászat, a vállalkozási ismeretek és a géptan alapjait sajátítják el, illetve megismerik azokat az információforrásokat, melyekre később is szükségük lehet. Heti 1-2 alkalommal, 4 órás konzultáció után - a tanfolyam második felében - kiemelkedő szakmai színvonalat képviselő üzemekben üzemlátogatásra és borbírálatra kerül sor. Minden résztvevő számára maradandó élményt jelent a Danubiana Bt.-ben, Szőke Mátyás és Gál Tibor családi üzemében, vagy a Disznókő Rt.-ben és a Hill-Top Neszmély Rt.-ben tett tanulmányút. A kertészeti tanszék munkatársai a főiskolai kar anyagi támogatásával kiadásra előkészítettek egy osztrák szerzők által írt kiváló kézikönyvet, ami a tanfolyamok hallgatóit a későbbi munkájukban is segíteni fogja. A tanfolyamok a szakismeretek megszerzése mellett az emberi kapcsolatok ápolására is kiváló lehetőséget biztosítanak: a korábban végzett Gyöngyös környéki gazdák megalapították a Mátraaljai Borbarátok Körét, amely alkalmat ad egymás szakmai támogatására. A tanfolyamok mellett 6. alkalommal tartottunk helyszíni metszési bemutatót és elméleti előadást. A vártnál is nagyobb sikere volt az idén január 26-án tartott egész napos tudományos tanácskozásnak, melyet a fajtaváltás és átoltás témakörének megvitatására szenteltünk. A Kertészeti Tanszék szaktanács- adási munkáját a jövőben egri és tokaji partnerekkel közösen az észak-magyarországi szőlőtermesztő régió minden szőlőtermesztő gazdája számára hozzáférhetővé szeretnénk tenni. Dr. Varga István TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szakmai megbeszélés a szőlősorok között A nagy sikerű VM. Nemzetközi Agiúrökoriómiai Tudományos Napok plenáris ülésén dr. Magda Sándor professzor, a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Katának főigazgatója tartott előadást mezőgazdasági termelésünk erőforrásainak hatékony hasznosítása címmel Ebből közlünk kivonatol A magyar mezőgazdaság a maga földrajzi és éghajlati övezetében viszonylag kedvező természeti feltételekkel rendelkezik - hangsúlyozta az előadó. - Termőterületünk művelési ágainak arányai a XX. században tartósan kialakullak, azon számottevő változtatás gazdaságilag és társadalmilag egyaránt szükségtelen, de jelentős minőségi változás szükséges a termőterület minden művelési ágának hasznosításában. Szántóföldi növénytermesztésünk a most elmúlt évszázad utolsó negyedäten emelkedett ki saját korábbi és a környező hasonló sorsú országok agrárszínvonalából és váll nemzetközileg versenyképessé. A századvégi rendszerváltozást azonban a szántó művelési ág termelése jelentősen megsínylette. Az átalakuló birtokviszonyokkal járó bizonytalanság hatására romlottak a talajművelés feltételei, csökkentek a korszerű erőforrás-ráfordítások, estek a hozamok. Olyan ágazatok kerültek előtérbe, amelyek a mezőgazdaság extenzív irányban történő változásához vezettek az elmúlt 12 évben, például a szántóföldi növények vetésterületében a gabonafélék aránya mintegy nyolc százalékkal nőtt. Olyan, jobb jövedelmet biztosító növények vetésterülete pedig, mint a cukorrépa, burgonya, 20-40 százalék körüli csökkenést mutat, hasonlóan az olyan kézimunkaerő- igényes és magas árbevételt (400-500 ezer Ft/ha) adó zöldségnövényekhez, mint a vöröshagyma, sárgarépa, petrezselyem, paradicsom, de említhető a fejes káposzta és a zöldpaprika is. Az ültetvények közül a gyümölcsösök területe átmeneti csökkenés után kissé emelkedő (1-2 százalék), de hátrányként említhető, hogy a fajtaösszetétel nem igazodik az export elvárásaihoz, s a jellegzetes magyar tájfajták is mellőzésre kerülnek. A magyar mezőgpzdaság nemzeti értékeként kezelt szőlőterület viszont megengedhetetlen mértékben csökkent, és nem javult a magyar borászat helyzete sem A termőföld után az állatállomány a legjelentősebb produktív erőforrás. Sajnálatos módon az állatállomány nemcsak létszámában épült le, hanem a megmaradt állomány hozama is csökkent. Mérséklődött a korábban európai színvonalú fajlagos tejhozam, nem javult az előzőleg sem megfelelő vágósertés-minőség, a baromfiágazatok egyik értékesítési válságból a másikba bukdácsolnak. Az az ellentmondásos ökonómiai jelenség, hogy az alacsony munkabérek és a viszonylag olcsó takarmánynövényeink ellenére magasak az állattenyésztési önköltségek és kedvezőtlen a jövedelempozíciójuk, arra utal, hogy rossz hatásfokú a megmaradt állatállományunk erőforrásként! hasznosítása. A mai nagyon rossz helyzetből is látszik a kiút. Országunk gazdasága stabilizálódik, ami az életszínvonal emelkedésében is realizálódhat, s ez együtt járhat - többek között - az állattenyésztési termékek fogyasztásának és így belföldi keresletének emelkedésével. Továbbá számunkra is tágpbbra nyühat az európai piac, természetesen kétoldalúan, azaz versenyhelyzetben. Mindkét reményünk realizálásának nyitja a minőségjavítás, amelynek mind a növénytermesztés, mind a kertészet, mind az állattenyésztés hatékonyságában, mind a termékek minőségében be kell következnie. A szántóföldi növénytermesztés fejlesztésének lehetősége döntő mértékben az üzemi méret technológiát befolyásoló hatásának következményéként valósulhat meg. A zöldség-, a gyümölcs- és szőlőtermesztés, valamint a borászat fejlesztésének lehetőségéhez elengedhetetlen a termékpályás integráció. Megvalósítására pedig jó lehetőséget biztosíthat a kormány szövetkezést támogató intézkedése, mint például a pince- szövetkezeteknél, a hűtőházaknál a hosszú lejáratú kamatmentes hitel. A tej-és tejtermék fogyasztás várható növekedésére a szarvasmarha ágazatban a tehénállomány és a fajlagos tejtermelés növelésével egyaránt fel kell készülni Ez összetett feladat és a szarvasmarha alacsony reprodukciós képessége miatt lassú folyamat, így ennek megvalósulása a jelenleginél nagyobb arányú nemzetgazdasági áldozatvállalással realizálható. Miközben az elmúlt évtizedben Nyugat-Európa legtöbb országában nőtt a sertéstartás, nálunk az állomány mérete a felére csökkent. A sertés szapora állatfaj, létszáma gyorsan növelhető, de ennek csak a vágóállat minőségének javításával együtt van értelme, amely a jelenleginél magasabb színvonalú szakértelemmel valósítható meg. Átfogó eredménnyel járhat a szakosított termelők szélesebb körének szervezett kialakítása és a velük több oldalról biztosított közép- és hosszú távú szerződéses rendszer megalkotása és működtetése. A juhágazatban felül kell vizsgálnunk a meglehetősen egyoldalú pe- csenyebárány-hasznosítást, és erőfe szítéseket kellene tennünk a tej- és tejtermék-termelésük kiterjesztésére. Indokolt az állományok létszámának növelése is. Agrártermelésünk szerkezetének alakítása nem választható el az agrárnépesség foglalkoztatásától, különösen a fiatalok számára is vonzóvá tett alkotó munkalehetőségtől. Az ifjú gazdanemzedéket arra kell felkészíteni, hogy általános műveltségét színvonalas akkreditált felsőfokú mezőgazdasági szakképzéssel megtoldva, tekintélyt is adó okleveles gazdaként művelje földjét, tenyéssze állatait, legyen részese az új évszázad mezőgazdasági fejlődésének. Fizikai munkájában is szellemi felkészültsége legyen irányítója, aki termelési erőforrásainak hasznosításában tudatosan alkalmazza a biológia, a technika, a gazdasági hatékonyság korszerű ismereteit. Az olyan erőforrások, mint a gépek és a műszaki berendezések, a kémiai és biológiai anyagok és eszközök, az informatika és a szellemi szolgáltatások alkalmazásában érvényesülnie kell a gazdasági hasznosság és a takarékosság követelményeinek, a természet és az emberi környezet, az egészség megóvásának. A szaktudás a mezőgazdaságnak is erőforrása A fejlett mezőgazdaságok évszázados tapasztalata, hogy az egészségesen fejlődő és töretlenül korszerűsödő mezőgazdaság kulcsa az oktatási és tudományos intézményi háttérrel rendelkező mezőgazdasági szaktanácsadás. A racionális, hatékony és versenyképes mezőgazda- sági termelésnek és erőforrás-hasznosításnak számunkra is reális lehetősége a jól szervezett, magas színvonalú szaktanácsadási hálózat nagyon gyors megvalósítása. Hangsúlyozandó, hogy: valódi tudományos alapú mezőgazdasági szaktanácsadó szolgálatra van halaszthatatlanul szükség, ami nem azonos az állami adminisztráció ki- terjesztésével. A szervezett szaktanácsadás hiánya európai uniós versenyképességünk egyik korlátja. A mezőgazdaság által igények erőforrások akkor hasznosulnak hatékonyan, ha a termelés szerkezeté, irányát az ökológiai és ökonómiai szempontok határozzák meg. A területhasznosító növények közül a hatékonyságot az ágazat mérete, míg a foglalkoztatási, vidékfejlesztési szempontokat a tájjellegű komparatív előnyöket összegző növények, ültetvények, állatfajok adják. Legfőbb feladatunk kilábalni a remélhetőleg átmeneti agrárválságból, kiépíteni korunk új követelményeinek megfelelő verseny- képes agrárstruktúrát, ami lehet nagyon változatos, de minden elemében hatékonynak kell lennie. Mezőgazdasági termelésünk erőforrásainak gazdaságilag hatékony hasznosítása érdekében agrárvállalkozásaink és üzemeink működését jól átgondolt és ökonómiai- lag megalapozott gazdálkodási rendszerek felé kell terelnünk. Tanácskozásunk fontos eredménye lenne e törekvés néhány sarokpontjának megközelítése és a következő két esztendőben az új fejlődési pálya gazdálkodási rendszereinek tudornányos megalapozása - zárta előadását dr. Magda Sándor professzor. Felavatták Hanák Kolos domborművét (Folytatás az 1. oldalról) Lelkes és fáradhatatlan munkája kapcsán szűkebb hazánk természeti, idegenforgalmi adottságait egyre többen ismerték fel az országban. Ehhez járult a szervezés - propaganda - előadások, a Magyarországi Kárpát Egyesület Máim Osztályának, később pedig a Magyar Turista Egyesület Mátra Egyletének vezetőjeként végzett munka. Ezen tárgykörökben mintegy 58 írásos műve jelent meg, amely a táj etnográfiájával, történelmével foglalkozott. Útikalauzokat szerkesztett, turistautakat jelölt ki, kezdeményezte Bene nevének Mátrafüredre változtatását, millenniumi emlékoszlop állítását Kékestetőn. Nyitottságával, szorgalmával, jó kapcsolatteremtő képességével könnyen illeszkedett a századvégi kisvárosi közéletbe. Joggya- komoki státusát elfoglalva szinte azonnal a Gyöngyösi Kaszinó Egyesület tagja, és megalapítja a Rózsa Kompániát a fiatalok társadalmi életének fellendítésére. Gyöngyösön nősült, boldog családi életet élt, négy gyermeket nevelt. Körülbelül 25 évet töltött Gyöngyösön, amely meghatározta életét. Abasáron birtokot vásárolt és szőlő mintagazdaságot hozott létre. Később hivatali elfoglaltsága Budapesthez kötötte, de összes szabadidejét a Mátraalján töltötte barátaival, családtagjaival, innen indult a Mátrába túrázni. Szívbéli városának polgárai részére ingyenes jogi képviseletet is adott. Politikai képviseletet nem vállal - többszöri felkérés ellenére sem -, de társadalmi tevékenységet mindig szívesen végzett a köz érdekében. Ezen tulajdonságai és folyamatosan végzett munkái alapján örvendetes, hogy a mai gyöngyösiek ezzel a Hanák Kobs-domborművel itt à Mátra- Tan Kutató-Oktató KHT szállodájában újabb emléket helyeztek el, ami felidézheti számúidon Hanák Kolos szellemi öröksé gér, amelynek felidézésére apró kis törté nettel emlékezzünk, ami akár a gyermek Hanák Kobshoz is kapcsolódhatna. A XIX. század vége felé az apró kis Mátra környéki falvakba bejáró elemi iskolások gyalog, több kilométert járva érkeztek az órákra, többnyire pontos időre. Akadt egy amúgy szorgalmas-becsületes nebuló, aki rendszeresen elkésett. Tanítója tudta, hogy ugyan távol laknak, de az erdőn egy közeli úton gyalogolva nem tarthat ilyen sokáig az út, hiszen a gyermek elmondása szerint időben indul. A rejtély akkor vált megoldottá, amikor egy ízben a tanító az erdőn keresztül hazakísérte a kisfiút. Induláskor megnézte zsebóráját, érkezéskor konstatálta hogy ez a rövid 2 kilométeres út 21/2 óráig tartott. Ezt bizony észre sem vette. Útközben a természet százezer cső^81 dájára figyel- v é n nem vet- ^ j te figyelembe az idő múlását. Ajánlatos a mai embernek is - a gyermek szemén keresztül - rábámészkodni az erdő, a Márta csodáira. Ekkor tegyük el az óránkat a zsebünkbe. Bozsik István az Avar Túrakerékpár Klub elnöke íme Hanák Kolos domborműve a Hotel Opálban.
