Heves Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-10 / 83. szám
✓ Áprilisi számunk tartalmából I smét köszöntjük tisztelt Olvasóinkat, immár negyedik alkalommal ebben az évben, a naptári tavasz közepén. Az előző hónap, március sem szűkölködött eseményekben, főiskolánk életében több fontos dolog történt, amelyek érdemesek a közvélemény figyelmére. Három esemény feltétlenül az élre kívánkozik: március 25-én a tanszálló névadója és Hanák Kolos domborművének avatása. A rákövetkező két napon (március 26-27-én) sikeresen lezajlott az a nemzetközi konferenciánk, amelyről előzetes információt márciusi számunkban adtunk. És nem utolsósorban március 31-ével lezárult a felsőoktatási intézményekbe továbbtanulásra jelentkezés, amelynek számszerű ismeretében újra elmondhatjuk, hogy a kar népszerűsége még tovább növekszik. Ismét helyet kapnak sportolóink szép eredményei, és egy kiállítás megszervezése is. Van még mutatni valónk a felnőttképzés és szaktanácsadás terén, mint ahogy akkreditált nyelvvizsgaközpontunkra is joggal lehetünk büszkék. Folytatjuk az egyes szakjaink színvonalas képzéséért felelős szakvezetőink bemutatását, részben azért, mert jó, ha nemcsak mi tudjuk, kiknek köszönhető intézményünk népszerűsége, részben pedig nagyon praktikus okból: elsősorban hozzájuk célszerű fordulni minden, az adott szakkal kapcsolatos szakmai vagy oktatási, szervezési, adminisztratív kérdéssel. Úgy gondoljuk, hogy mindaz, amiről e hasábokon rendszeresen beszámolunk olvasóinknak, nemcsak nekünk fontos, hanem mindazoknak, akik szívesen látják, hogy a megyében vannak fejlődő, sikeres cégek, intézmények. Éppen az olvasók visszajelzései igazolják azt, hogy eredményeink, ismertségünk és elismertségünk nemcsak minket, a főiskolai kar dolgozóit és hallgatóit töltenek el időnként jogos büszkeséggel, hanem azokat is, aki pontosan tudják, hogy mindez a térség fejlődése számára mennyire fontos. Ezért úgy gondoljuk, fölösleges hangsúlyoznunk, hogy miért végzünk kutatásokat a kistérségek lehetőségeinek feltárására, miért indítunk újságot, egyáltalán miért adunk ekkora publicitást eredményeinknek, vezetőinknek, stb. Vajon miért karoltuk fel annak idején a mátraaljai borvidéket képviselő „Gloria Sublimis” borrendet? Miért vállaltuk el a helyi Satumus rádió rendbetételét, működtetését? Miért támogatjuk a sportot? Miért akarunk Gyöngyös városával összefogva európai színvonalú sportközpontot építeni? Miért indítunk a régió, illetve a régióban levő kistérségek fejlesztésének megalapozását szolgáló kutatásokat, képzési programokat? Miért szervezünk rendszeresen - nem kis áldozattal - nemzetközileg is elismert rendezvényeket? A válasz roppant egyszerű: mi a magyar felsőoktatás egyik sikertörténete akarunk lenni, de sikeres intézmény csak sikeres környezetben létezhet. Ezért erőforrásainkat nem kímélve eddig is, ezután is mindent megteszünk, hogy Gyöngyös városát és környékét, a megyét hasonló helyzetbe hozzuk. Természetesen egy fecske nem csinál nyarat, de szerencsére sokan gondolkodnak hasonlóan, és a példamutatás tapasztalataink szerint ragadós. Ebből kiindulva miért ne kellene minderről a körülöttünk levőket időről időre tájékoztatni? Úgy érezzük, hogy a régió társadalmi-gazdasági szereplőinek hasonló felfogásban lehetne tevékenykedniük. Ideje volna megcáfolni Németh László következő gondolatát: ,A magyarokban a tunyaságnál csak egyvalami nagyobb: az irigység”. Ebben a reményben kívánunk olvasóinknak szép tavaszt, és készülünk a Gyöngyösi Főiskola májusi számára. A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG Felavatták Hanák Kolos domborművét A Mátrába érkező turisták, gyöngyösi vendégek eddig is találkozhattak Hanák Kolos nevével, mert az egykori díszpolgár emlékét megőrizték városunk lakói. Ezentúl a Hotel Opál bejárati előterében elhelyezett dombormű emlékeztet Gyöngyös és környéke idegenforgalmának, szervezett turisztikájának megalapozójára, irányítójára, aki a XIX. század végén, a XX. század elején munkálkodott a Mátraalján. sei lengyelek voltak, és J J XVI. századi letelepe- W désük után csakhamar magyarrá váltak. Hanák Kolos Szurdokpüspökiben született, és joggyakornokként 22 évesen Gyöngyösre kerülvén, rögtön megigézve a táj szépségétől, az itt dolgozó derék lakókat megszeretvén, elkötelezte magát a városért, és igyekezetével olyan elismerést váltott ki, hogy kortársai a „közügyek mindenesének” titulálták. Hanák Kolos életművét a Szent István Egyetem Gyöngyösi Gazdálkodási és Mező- gazdasági Főiskolai Kar korábbi tanára, dr. Misóczki Lajos dolgozta fel, és erről az intézmény könyvtárában bővebb forrásanyagot találhat az érdeklődő. Lokálpatrióták lévén a dombormű-avatás kapcsán idéztük fel Hanák szellemiségét, amelyből a ma itt élő „dolgos derék nép” az idő kútjából meríthet. (Folytatás a 2. oldalon.) MÉRLEGEN: A Vili. NEMZETKÖZI AGRÁRÖKONÓMIAI NAPOK A tudományág új eredményei a gyakorlatot szolgálják Amiről előző számunkban korábban már hírt adtunk, az akkor még közelgő nagy nemzetközi konferencia március 26-27-én lezajlott. A mérlegét megvonni elsősorban az a több mint 300 résztvevő hivatott, akik a plenáris ülésen, majd az ezt követő 12 szekció ülésén és természetesen az első nap estéjén, a szakember-találkozón megjelentek. Rögtön a konferencia zárása után már ki is küldtük e-mail-ben a körlevelünket valamennyi résztvevőnek, amelyben - még azon frissiben - megkérdeztük véleményüket, mi tetszett, illetve mi nem tetszett a konferencián, milyen szervezési változást javasolnak, stb. A z első reagálások már a konferencia alatt megtörténtek, és azóta is folyamatosan érkeznek. Abban gyakorlatilag teljes az összhang, hogy elismerik főiskolánk szervezőmunkáját és törekvését, hogy a program lehetőleg minden résztvevőt kielégítsen. Talán a legnagyobb elismerést eddig az lowed Állami Egyetem (Iowa State University, USA) részéről kaptuk, amelynek jelenlevő vezető képviselői felajánlották, hogy szívesen lennének a következő hasonló konferenciánk társrendezői. Aki valamennyire járatos ebben a körben, annak számára ez a következőket jelenti: tiszteletre méltó hagyománnyal rendelkező rendezvényünk ezzel az agrárökonómiai szakma világszerte jegyzett, nagy konferenciái közé emelkedhet. Egy ilyen konferencián a szakma világszerte legismertebb képviselői vállalnak szervezőbizottsági tagságot, előadásokat, jól érzi magát a térségben. A konferencia sikere a visszajelzések szerint elsősor- Dr. Joseph Jen ban a plenáris ülés szakmailag alapvetően irányt mutató előadásain túl (Dr. Joseph Jen, az USA Mezőgazda- sági Minisztériumának államtitkára, dr. Magda Sándor, főiskolánk főigazgatója »előadásának kivonata a 2. oldalon olvasható«, valamint dr. Stanley Johnson, az Iowai Állami Egyetem professzora tartottak előadást) a szekcióülések páratlanul széles választékának köszönhető. Összesen 12 szekcióban (szőkébb szakterületen) végül is 264 előadást tartottak a bejelentkezett hazai és külföldi szakemberek, emellett az úgynevezett poszter-szekcióban (a tudományos eredményeket tablókon, posztereken bemutató kiállításon) 72 kutató tette közszemlére eredményeit. Napjainkban, amikor egyre költségesebb az igazán színvoátveszi dr. Magda Sándortól a főiskolai kar legmagasabb kitüntetését ■ Dr. Stanley Johnson professzor előadását tartja szekcióelnökségeket, és „sikk” lesz a konferencián már megjelenni is, nem hogy előadásra felkérést kapni. Szükségtelen ragozni, hogy főiskolánk számára ez mekkora presztízst jelent, mint ahogy a Mátra-vidélúiek is milyen idegenforgalmi reklám, ha 40-50 ország 400-500 prominens képviselője néhány napig nalas konferenciák rendezése (és emiatt egyre kevesebb intézmény is vállalja a szervezést), egyre zsúfoltabb a szakemberek programja (ma már nehéz napolja elszakadni a munkahelyektől), annál inkább felértékelődnek azok a ritka fórumok, ahol kellemes környezetben személyesen lehet egyszerre találkozni mindazokkal, akik egy szakmában dolgoznak. Gyöngyösön a két nap keretében eszmét cseréltek a kutatók a következő kérdésekről: • az agrárgazdaság átalakulásának irányai, kérdései, tapasztalatai különböző országokban, és az ezzel kapcsolatos kormányzati, közigazgatási feladatok • a versenyképesség, jövedelmezőség ágazati és vállalati szintű tényezői az agrárgazdaságban • az EU-csatlakozás várható kihívásai az agrárszférában, az EU-programok lehetőségeinek kihasználása • az üzemek hatékony működésének összefüggései a mérettel, munkaerővel, minőség- biztosítással, működési formával, üzemszervezési megoldásokkal • környezetvédelmi, környezetpolitikai feladatok az agrárszféra fejlesztése kapcsán • a terület- fejlesztés, vidékfejlesztés időszerű kérdései, a falusi turizmus lehetőségei • szaktanácsadási hálózatok, információs rendszerek és szolgáltatások • a pénzügyi és ellenőrzési folyamatok, módszerek szerepe a mezőgazdasági üzemek irányításában • az egyes növénytermesztési ágazatok helyzete, kilátásai, fejlesztési feladatai • állattenyésztési ágazatok (szarvasmarha, juh, sertés, baromfi) helyzete, fejlesztési kérdései • a kertgazdaság fejlődési irányai • a mezőgazdaság, mint energiatermelő ágazat perspektívája • az élelmiszeripar és egyes szakágazatainak helyzete, kilátásai, fejlesztési lehetőségei- nem utolsósorban pedig a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek marketingjének aktuális kérdései. Ebből a rendkívül vázlatos és a témák gazdagságát csak elnagyoltan érzékeltető listából is kitűnik talán, hogy gyakorlatilag nem maradt az agrárgazdaság nak (és a kapcsolódó határterületeknek) olyan szférája, amelyről ne esett volna szó a tanácskozáson. Mégpedig nem általánosságban, a vágyak és probléma- felvetések szintjén, hanem részletekbe menően és konkrét kutatási eredmények, javaslatok alapján. A résztvevők örömmel vették kézhez azt a kiadványt, amely az elhangzott előadások szerzők által rendelkezésünkre bocsátott teljes szövegét (négy terjedelmes kötetben, mintegy 1500 oldalon) tartalmazza. Ezt a kiadványt nemcsak a résztvevők, de a szakkönyvtárak is megkapják, így a közzétett eredmények valóban a szakma, a szakemberek közkincsévé válhatnak. Az előadások egyoldalas összefoglalóit külön kiadványban (az úgynevezett rezümé-kötetben) jelentettük meg, amelyet a külföldi résztvevők számára angol, illetve német nyelvre is lefordíttattunk. Ezt a kiadványt a külföldi vendégeken túl a könyvtárak szintén megkapják. A konferencia teljes programja egyébként még néhány hétig a honlapunkon is megtalálható, ha bárki érdeklődne iránta ( www.gyfk.hu ). Beszámolómat csak azzal zárhatom, amivel a résztvevőknek kiküldött körlevelemet: ha úgy látják, hogy volt értelme két napot eltölteni Gyöngyösön és a főiskolán, akkor szeretettel várjuk vissza a két év múlva esedékes következő konferenciára! Dr. Dinya László tudományos FŐIGAZGATÓ-HELYETTES A KONFERENCIA SZERVEZŐBIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE
