Heves Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-23 / 69. szám

10. OLDAL HÍRLAP M A G A Z I N 2002. Március 23., szombat Megszenvedett rosszmájúság Hat hétig tartó hómás állapot után épült fel az első beteg A televízióban egy szervátültetéssel kapcsolatos műsor futott, az egyik orvos éppen arról beszélt, hogy hazánkban sokszor azért maradnak el bi­zonyos életmentő műtétek, mert nincs elegendő donor. A pécsi Kolter család tagjai is ott ültek a képernyő előtt, az egy szem fiú, az akkor 26 éves Norbert várat­lanul megszólalt: Tamasik Gyula- Ha egyszer történne velem valami - fordult a szüleihez -, nekem minden ép részemet felhasználhatják. Ne tilta­kozzatok ellene... - mondta elgondol­kodva. Mintha érzett volna valamit. Két hét­tel később ugyanis halálos autóbalese­tet szenvedett, szüleinek - legnagyobb fájdalmuk közepette is - eszükbe jutott fiuk szinte végrendeletszerű mondata, s közölték az orvosokkal, hogy ment­hetetlen gyermekük valamennyi szóba jöhető szervét használják fel mások gyógyítására. Négy súlyos beteg életét mentették meg ezzel: egy bonyhádi fér­fi kapta meg a szívét, egy szekszárdi, egy zalaegerszegi fiatalember a has­nyálmirigyét, illetve a veséit köszön­hette neki.- Engem pedig az egészséges májával mentettek meg - jegyzi meg csendesen a siroki Tamasik Gyula, akit hatvankette­dikként tartanak nyilván a honi máj- transzplantáltak sorában. Haragudtam az egész világra Akárcsak sorstársaié, az ő története is kész regény. Mint meséli, 35 évesen de­rült égből villámcsapásként érte a hír, hogy valami nem stimmel nála. Mert érezni nem érzett semmit...- Lejárt a jogosítványom, azt mentem érvényesíteni - kezdi az elején. - A vizs­gálat során először azt állapították meg, hogy a kelleténél nagyobb a májam, majd az derült ki, hogy egy, valamikor lá­bon kihordott sárgaság miatt van az egész. A komolyabb baj tünetei négy évvel később kezdtek jelentkezni, a korábban a helyi fémművekben dolgozó karbantartó műszerész egyre fáradékonyabb lett, napról napra gyengült, bőre sárgulni kez­dett.- Rettenetesen haragudtam a világra, hogy miért éppen velem történt mindez - néz maga elé.- Páni félelem tört rám, amikor egy­értelműen közölték velem, hogy vagy átültetés, vagy vége mindennek. Azt sem hallgatták el - 1998-at írtunk akkor -, hogy ötven-ötven százalék az esé­lyem. November 25-én műtötték meg, utána három hétig még kórházban volt, majd hazakerült. A körülményekhez képest jól érzi magát, csak hát leszázalékolták, most otthon segít a család mindennapos dolgaiban.- Nagy-nagy hálával gondolok arra a pécsi fiúra és a szüleire - mondja csen­desen. - De ez már egy másik törté­net... Ötvenöt százalékuk ma is él A siroki gyár vendégháza adott ott­hont a Magyar Májtranszplantáltak Egye­sülete által szervezett találkozónak. A három éve létrehozott sorstársi közösség tagjainak java része itt van, hogy oldott hangulatban beszéljék meg egymással - és a fehér kö­penyt ezúttal hanyagoló or­vosaikkal - gondjaikat, ter­veiket. Éppen szünetet tart a tár­saság, mindenki a napsü­tötte teraszra húzódik. Míg dr. Fehérvári Imre a többi­ekkel beszélget, én dr. Gö­rög Dénes mellé húzom a székemet, s arra kérem a budapesti Semmelweis Egyetem szakklinikájának sebészorvosát, hogy idézze fel a szervátültetés hősko­rát.- Az első májtranszplan­tációt az amerikai Thomas Starzl végezte el még 1963- ban - mondja a doktor. - Ez végül is sikertelen volt, mert akkoriban még nem voltak olyan jó gyógysze­rek, mint manapság. A be­teg egy-két napig élt csu­pán, nem tudták ugyanis megakadályozni az idegen test kilökődését. Néhány évvel később Angliában is kísérletet tet­tek a májátültetésre, ám mindaddig na­gyon rossz volt a túlélési arány, amíg fel nem fedezték az új gyógyszert, a Cyclosporint. Ez - akárcsak a szíveseknél - alapvetően megváltoztatta az utókeze­lés eredményeit.- Nálunk 1972-ben kezdődött el a transzplantációk kora, akkor végezték el az első veseátültetést, majd nem sokkal később sor került a májra is. Azóta százharminc ilyen speciális mű­tétet végeztünk el, s a páciensek ötvenöt százaléka ma is él.- Milyen okok miatt van szükség arra, hogy valaki új májat kapjon ?- A leggyakoribb a májzsugor, ám hadd tisztázzam mindjárt az elején, hogy ennek zömében nem az alkoholizmus az oka. Sajnos, a legtöbben vírusos fertőzés miatt kerülnek életveszélybe, s a beteg­ség bizonyos stádiumában nincs más megoldás, mint a műtét.- Mennyiben más ez a beavatkozás, mint például a szívátültetés esetében?- Egyáltalán nem túlzók, ha azt mon­dom - s ezzel cseppet sem szeretném ki­sebbíteni a szívátültetés bonyolultságát -, hogy sokkal komolyabb orvosi feladat­ról van szó. Már csak azért is, mert a máj nem konzerválható, 12-16 órán belül be kell ültetni. Másrészt a műtét során folya­matos vérátömlesztésre van szükség, rá­adásul nehezíti a helyzetet, hogy a vérsa­vóban ellenanyagok jelennek meg. Ezért komoly vizsgálat előzi meg a véradást, ugyanis lehet, hogy száz donor közül csak egynek a vére adható a betegnek.- Ez lenne akkor a műtét kritikus ré­sze?- Ezzel összefügg ugyan, de a legnehe­zebb feladat a beteg máj eltávolítása. Az ugyanis fokozott vérzékenységgel jár.- Mi a helyzet a donorokat illetően?- Kezdetben gondot okozott a megfe­lelő szerv megtalálása. Ám amióta létre­jött a Hungarotranszplant Kht., azóta egy helyen tartják nyilván a különböző szer­vekre váró betegeket, s amennyiben tu­domást szereznek egy-egy agyhalált szenvedett emberről, azonnal értesítene bennünket. Ez azonban még nem jelenti azt - mondja dr. Görög Dénes -, hogy az illető máját hasznosítani is tudjuk, mert a túlzott alkoholizálás miatt hazánkban sok a beteg ember, az egészségtelen táp­lálkozás következtében pedig meglehető­sen gyakori a zsírmáj, ami ugyancsak al­kalmatlan a beültetésre. Abc-s táblával értette meg magát- Én vagyok az élő csoda - huppan le mellém Unka, azaz Szűcsné Antal Judit. Dr. Görög Dénes Tuboly Attila Szűcsné Antal Judit Az egykori budapesti nyomdai kézisze­dőt 1994-ben májgyulladással vették be­tegállományba, ám miután állapota a ke­zelések hatására sem javult, orvosai a transzplantáció mellett döntöttek. - Húsz hétig tartó kivizsgálás után közölték, hogy nincs más megoldás. Barátaimtól kaptam egy mobiltelefont, ez csörrent meg 1995. január 5-én reggel, hogy azon­nal menjek be a klinikára. Délután fél 3- kor kerültem be a műtőbe, s hajnali fél 5- kor kerültem ki onnan, az országban el­sőként új májjal. Egy tizenhét éves lány volt a donorom. S hogy Linka miért nevezi magát élő csodának, annak is megvan a magyará­zata. Két nappal a műtét után ugyanis kómába esett, s hat hétig tartott ez az ön­kívületi állapot. Amikor magához tért - maga sem tudja, miért -, a nyolc éve halott édesanyját kereste a betegágy mellett.- Beszélni nem tudtam - idézi azokat a napokat -, ezért az ápolónők egy abc-s táblát kerítettek, s azon mu­togattam el, hogy mit érzek, mit ennék, mire lenne szük­ségem. Két hónapig ápoltak az intenzíven, ahonnan to­lókocsiban kerültem haza. Egy évig lábadoztam, de nem adtam fel: torna, torna és torna következett, s lám, a körülményekhez képest normális életet élek - néz fel a férjére, aki mindvégig biztos támasza volt. - Már­cius végén leszünk huszon­öt éves házasok... A lajosmizsei Szarvas Sándomé ugyancsak vírusos fertőzést kapott. Egyre sú­lyosbodó betegségét - majd Judit esetét - ismerve, nem fotó: oál gábor sok jóval kecsegtette magát.- Egy hétre rá, hogy meg­szültem második gyermeke­met, váratlanul lebénultam. Mint kiderült, jelentős rész­ben elhalt a májam, s hiába kezeltek, nem tudták meg­menteni az egészséges részt. Szülte az utolsó pillanatban jött az átültetés, ami megvál­tást jelentett számomra. S egy új élet kezdetét is, amit a negyvenes éveiben já­ró asszony ki is használ. Csa­ládjának és a sportnak él, s mint remek asztaliteniszező, a transzplantáltak számos versenyén vett már részt. Athénban egyéni aranyat, pá­rosban pedig bronzot szer­zett, legutóbb pedig részt vett a Japánban rendezett világjá­tékokon, ahol az új vesével élő Virág Lászlóval csak az ausztrál párostól kaptak ki, s ezüstérmesek lettek... A budapesti Tuboly Attila viszont egy sajátos magyar rekorddal dicsekedhet: a valaha öntödei mintakészítőként dolgozó férfi két hét leforgása alatt kétszer kapott új májat.- Állandó gyomorfájással mentem orvoshoz, mint megtudtam, vírus okozta a gondjaimat - kezd történe­téhez. - Hol jobban, hol rosszabbul éreztem ma­gam, két évre rá teljesen le­épült a szervezetem, már csak a műtét segíthetett. Amikor befeküdt a klini­kára, nem sejthette, hogy kétszer is rákerül a transz­plantáltak listájára, először 35., majd 37.-ként.- Öt éve, június 18-án műtötték először, ám há­rom nap után filmszakadás történt - mondja.- Miután keringési zava­rok léptek fel nálam, 31-én másodszor is beültettek egy új májat. Hosszú lábadozás után már-már úgy tűnt, hogy a negyvenéves férfi rendbe jött Az 1998-as év azonban rossz hírrel köszöntött be, a szervezetében lévő vírus erő­sebbnek tűnt, mint ahogy gondolták, s már-már felvetődött a harma­dik májátültetés gondolata, amikor győzött az orvosok tudománya.- Lekopogom - ütögeti meg a szék karját -, azóta nem romlott a helyzet. Bár a kilökődés­gátló mellett még háromféle gyógyszert kell szednem, a jövőt illetően bizakodó vagyok. Szarvas Sándorné A gyógyítás hihetetlen távlatai- Valóban, mit ígér a jövő? - tolmácso­lom a kérdést dr. Görög Dénesnek.- Jelenlegi ismereteink szerint hihetet­len távlatai vannak a gyógyításnak. A ná­lunk fejlettebb országokban már alkal­mazzák például az úgynevezett élő do- noros beültetést - újságolja a szakterület specialistája. - Ez azt jelenti, bár még nem veszélytelen az eljárás, hogy egész­séges májrészeket vesznek ki mondjuk a szülő szervezetéből, hogy gyógyítani tudják vele a csecsemő vagy gyermek be­teg szervét. De sor került már a felnőttek közötti metszet-átadásra is, amikor az egyik testvér volt a donor. A még távolabbi lehetőség - mint az orvos említi - a sertés szerveinek felhasz­nálása lehet. A kutatók felfigyeltek arra, hogy genetikai felépítés szempontjából ennek az állatnak a szervezete hasonlít a legjobban az emberéhez. így került szóba a disznó szívének, illetve most már a má­jának is az alkalmassága a transzplantá­cióra. Addig azonban még sok-sok labora­tóriumi vizsgálatot kell elvégezni, mert teljes alapossággal meg kell győződni ar­ról, hogy nincs-e a sertés szervezetében olyan, ma még nem ismert vírus, amely veszélyeztetné az ember egészségét.- Ha ezt kizárják, akkor előfordulhat, hogy a nem túl távoli jövőben állati erede­tű szív dobog, máj működik majd a beteg szerveink helyén?- Minden további nélkül, sebészetileg ennek már ma sem lenne akadálya. Négy férfival bővült a család- De ez már egy másik történet... - mondta a riport elején Tamasik Gyula, amikor a fiatal pécsi donor szüleit emle­gette. Az a bizonyos másik tör­ténet pedig úgy szól, hogy a bonyhádi Heidinger János - aki az egészséges szívet örökölte a balesetet szenve­dett Kolter Norberttól - a következő mindenszentek­kor hálából egy márvány­táblát készíttetett akkor még ismeretlen jótevője emlékére. Az egyik országos tévé- csatorna rövid tudósítást készített erről az esemény­ről, s a riportot látták a ha­lott fiú szülei is, akiket mé­lyen meghatott ez a nemes gesztus. Végül ők jelent­keztek, hogy megköszön­jék a nem mindennapi em­lékezést.- A lényeg az, hogy a ri­port kapcsán tudomást szereztünk egymásról, s akkor mi, a négy megmű- tött beteg, lehetőséget kér­tünk a szülőktől a szemé­lyes találkozásra. Erre ta­valy május elején került sor, ma is meghatódom, ha arra a napra gondolok. Amikor elváltunk tőlük, azt mondták, hogy elvesztették ugyan a fiukat, de úgy érzik, most négy férfival gyarapo­dott a családjuk. Én azóta ennek meg­felelően szeretem, s ha eljönnek hoz­zánk Sírokba, igazi családtagként foga­dom őket... SZILVÁS ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents