Heves Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-23 / 69. szám
2002. Március 23., szombat 11. OLDAL Pyrker-gyűjtemény a várban A Múzsák kertje - a múzeumok ünnepén A XIX. század második felében a legtöbb vidéki város megalapította a maga múzeumát. Szinte elsőként az országban Eger, s Egerben Pyrker János László (1772-1847) pátriárka, érsek wlt az, aki kiváló kvalitású képgyűjteményét az érdeklődők előtt megnyitotta, és 1828 és 1844 között nyilvános képtárként működtette -mondta H. Szilasi Ágota, a Dobó István Vármúzeum művészettörténésze. - Pyrker János, aki velencei pátriárkaként jelentős' képgyűjteményt hozott létre, 1827- ben lett egri érsek. Képtárának, mely az Egerben valaha bemutatott, eredeti alkotásokból álló, legszínvonalasabb egyetemes képzőművészeti gyűjtemény volt, az érseki palota déli szárnyában reprezentatív teremsort építtetett.-Ez a gyűjtemény mégis elkerült Egerből...- Pyrker gyűjteményét Eger városára kívánta hagyni, mégis a reformkor felfokozott hazafias lelkületű légkörében másként döntött. Az 1836-os reform országgyűlésen, amelyen a küldöttek 500.000 forintot szavaztak Egy hónappal ezelőtt nyílt meg az Országos Széchényi Könyvtárban a Múzsák kertje című országos kiállítás, amely a Magyar Nemzeti Múzeum megalapításának 200. évfordulója tiszteletére, több mint negyven magyarországi múzeum gyűjteményéből készült. Az eseménysorozat Egerben folytatódott, ahol a Dobó István Vármúzeum és a budapesti Szépművészeti Múzeum művészettörténészei Pyrker érsek gyűjte ményét mutatták be a vár Gótikus palotájában. meg a Pesti Nemzeti Múzeum felépítésére, Pyrker 154 kvalitásos festményt adományozott a Nemzeti Múzeumnak, mely adományt végül 192 darabra egészített ki. Gyűjteménye jelentős részének a nemzet javára történő felajánlásával a Nemzeti Múzeum régi képtárának alapját teremtette meg. Pyrker ezzel a tettével olyan személyiségek mellé írta fel nevét, mint a múzeum- és könyvtáralapító gróf Széchényi Ferenc, illetve az Akadémia könyvtárát megalapító Teleki József gróf.- Melyek voltak e gyűjtemény legjelentősebb darabjai?- A Pyrker Képtár nagyrészt XV1-XVII. századi velencei festményekből állt. Nem hanyagolhatók el azonban a késő gótikus, illetve ' kora reneszánsz művek, valamint a német, a németalföldi és a francia mesterek alkotásai, illetve kortárs alkotók munkái sem. A gyűjtemény kialakulásáról nagyon keveset tudunk. Pyrker naplójegyzetei alapján írt életrajzában kevés adattal szolgál ebben a témában, s a levéltárakban vagy a korabeli sajtóban is csak néhány említés lehet segítségünkre abban, hogy a gyűjtemény keletkezését feltérképezhessük. Többször ajándékként jutott hozzá értékes festményekhez, valamint olasz ismerősei, restaurátorok és képkereskedők tanácsát követve vásárolt is. Több ezer darabos könyvtárában számos, a maga idejében korszerű művészettört é neti könyvet, gyűjteményi katalógust, albumot találunk, melyek útmutatást jelentettek számára gyűjteménye kialakításakor. Velencei újságokból értesülünk arról, hogy szemmel tartotta a képzőművészeti akadémia díjkiosztó ünnepségeit, ahol vásárolt is. Az 1830-as években felépülő egri székesegyház munkálataihoz is közülük választotta ki művészeit, például Marco Casagrande szobrászművészt. Több mű került képtárába kortárs művészek megbízása kapcsán. Ki kell emelnünk közülük Joseph Danhausemek (1805-1845) több, id. Markó Károlynak pedig egy festményét. Éber László 1902-ben, a Nemzeti Múzeum alapításának századik évfordulójára megjelent kötetben méltán áüíthatta tehát, hogy a Pyrker-féle adomány hatalmas lendületet adott a képgyűjtemény fejlődésének és méltán büszkesége volt a Nemzeti Múzeumnak, mivel olyan művek voltak benne, melyek a világ legnagyobb képtárainak is díszéül válhatnának. Kubinyi Ágoston igazgató 1846. március 19-én, József főherceg-nádornak, a múzeum törvényes pártfogójának neve napján ennek a gyűjteménynek az átadásával nyitotta meg hivatalosan az új, végleges épületbe költöző múzeumot.- Miként nézhetett ki az eredeti Pyrker-gyűjtemény? — Két teremben került kiállításra: az elsőben kizárólag olasz mesterek művei, a másodikban olasz, németalföldi, spanyol, német és osztrák festmények, valamint id. Markó Károly m ű- v e volt láthat ó. Mátray Gábor munkája nyomán pedig elkészült a gyűjtemény nyomtatott szakkatalógusa. A későbbiekben azonban a Magyar Nemzeti Múzeumnak sem az anyagi körülményei, sem kialakuló művészeti koncepciója nem tette lehetővé, hogy abba az irányba fejlessze képtárát, melyet Pyrker nagylelkű adománya megszabott. Mégis elvi jelentőségű volt, hogy létrejött a nemzeti képtárunk, ahol a honi közönség és a magyar művészek találkozhattak jeles alkotók kvalitásos műveivel. Az 1896-os millenniumi országgyűlés a különböző intézményekben őrzött képzőművészeti gyűjtemények egyesítésére megalkotta a Szépművészeti Múzeum létesítéséről szóló törvényét. Az elkészült új épületbe 1906-ban költöztek a gyűjtemények, köztük a Pyrker Képtár anyaga is. Azóta ez a gyűjtemény a Szép- művészeti Múzeum Régi képtárának egyik legjelentősebb egysége, s több festmény bemutatásra került a múzeum állandó kiállításán.- Mely darabok kerültek vissza Egerbe, a most megnyílt kiállításra?- Huszonhárom festmény néhány hónapra abban a városban látható, melyben Magyárországon először bemutatásra kerültek. A Szépművészeti Múzeum közreműködése mellett olyan közgyűjteményeket kell még megemlítenünk, amelyek Pyrker sokrétű életútjának valamilyen emlékét szintén megőrizték. Segítségünkre volt a kiállításra kerülő műtárgyak kölcsönzésében még a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, Egerből pedig az Érseki Gyűjteményi Központ Levéltára, a Főegyházmegyei Könyvtár és a Bródy Sándor Könyvtár. _____szuromi rita F arsang után, húsvét előtt gyermekiélekben Az asztalon festékek, kifújt tojások, ecsetek, egy vázában virágzó aranyeső. A tavasz hírnökei. A délutáni nap besüt az ablakon, fényben fürdeti az asztali csendéletet. A gyermekeket várja a kompozíció, az otthon fiatal lakóit, akik tojást pingálnak majd. Készülődnek a húsvétra. Az ifjú lelkekben már érezni a tavaszt. Felszabadultabbak, vidámabbak ilyenkor a fiúk és a lányok. Az ünnepekre való készülődést amúgy is szereük, a várakozás feldobja őket.- Ezek a fiatabk nagyon vágynak a sikerre - mondja Zsirkáné Nagy Ilona, a Lőrinci Gyermekotthon igazgatója. - Egy-egy szép tojás elkészítése már élménynek számít, és mi igyekszünk minél emlékezetesebbé tenni számukra az ünnepekre való készülődést. Legutóbb a farsang hozta lázba a Heves Megyei Önkormányzat által működtetett otthon huszonnégy lakóját. Korábban nem volt farsangolás, ám három éve úgy döntöttek, hogy megtartják a maskarás télbúcsúztatót. Ám az ötlet megszületése nem volt elegendő az elvárt megvalósításhoz, mert kezdetben a fiatalok vonakodtak, nem akartak bekapcsolódni a készülődésbe.- Akkor azt tettük, hogy mi, a felnőttek készítettünk először jelmezeket, és beöltözve tréfálkozni kezdtünk - meséli az igazgatónő. A példa ragadósnak bizonyult, mert sorra jöttek a gyermekek, hogy ők is szeretnének farsangi jelmezt. Az idén már mindenki készült valamivel a vidám télbúcsúztatóra. Annál is inkább, mivel sokan fogadták el az otthon lakóinak meghívását, és jöttek el a farsangi bálra. Nagyon szükséges a vendégek jelenléte, mert ezeknek a gyermekeknek érezniük kell, hogy ők is fontosak valakiknek. Legtöbbjükkel a családjuk nem tartja a kapcsolatot, és fiatal lelkűknek ez nagy fájdalmat okoz. Ezt igyekszik tompítani az otthon, megpróbálva nagy famíliájává válni az ifjú lakóknak. A gyermekotthonban élők közül a legfiatalabb 12, a legidősebb 23 éves. Károly a legnagyobb, ő a nyár folyamán már az otthon végleges elhagyására készül. Állami támogatásként egymillió forintot kap lakás- vásárlásra, ehhez jön még a megtakarított pénze, s így már tud venni egy kis házat az egyik környező településen. Pék a szakmája, s már munkahelye is van, így javában készül az önálló életre. Ázt mondja, hiányozni fog az otthon, ahol jó néhány évet töltött, de azt is akarja már, hogy a saját életét élje. A fiatalok 24 éves korukig maradhatnak a gyermekotthonban. Ezalatt kell felkészülniük, hogy kikerülésük után is megtalálják helyüket a világban. Nem könnyű ez, mint ahogy az otthon életébe történő beilleszkedés sem mindig problémamentes. De általában sikerül. Az igazgatónő egy tizenöt éves kislány esetét meséli, aki családjától többször is elszökött, kimaradt az iskolából. Szülei dolgoznak, a család megfelelő anyagi háttérrel rendelkezik, de a jelek szerint az apa és az anya nem tudta kezelni lányuk kamaszkori problémáit. Egy hosz- szabb időtartamú szökés után került a kislány a lőrinci otthonba. A beilleszkedés nem volt könnyű, de már szociálisabb lett, rendesen jár iskolába, és a tanulmányi előmenetelében is pozitív változás állt be.- A családból bekerülő gyermekeknél az a fő célunk, hogy egy idő után visszakerülhessenek famíliájukba, mert bármennyire igyekszünk, a szülőket pótolni nem tudjuk - mondja az igazgatónő. - Bízom benne, hogy ez a kislány is rövidesen visszatérhet a családjához. A gyermekotthon lakói havonta egyszer közösen festenek. Nagyméretű képeket készítenek U. Szegedi Árpád hatvani festőművész irányításával, zenei aláfestéssel. Az alkotói sorozat az elmúlt év őszén kezdődött. Az otthonban dolgozó pedagógusok szerint a közös festés pozitív hatással van a fiatalok viselkedésére. Szinte mindenki ott akar lenni a képek alkotásánál. Általában egy nagyobb és több kisebb festmény készül közösen. A fiatalok először kétkedve fogadták a festés ötletét, ám amint kipróbálták, egyre jobban belelendültek. Ma már senkit sem kell kérni, hogy álljon a vászon elé. A képnek szánt vásznat az asztalra terítik, majd festékbe mártott szivacsdarabkákkal készítik el a művet. U. Szegedi Árpád főként a mű szülés kompozíciós egyensúlyának megteremtésére vigyáz. A gyermekek által leggyakrabban használt motívum a virág, az ifjú lelkek virágai. Száradás után a képeket bekeretezik. Az alkotásokat a nyár elején szeretnék elárverezni, hogy a befolyt összegből a festéshez szükséges újabb alapanyagokat beszerezhessék A húsvétra való készülődést is egyfajta alkotásként élik meg a gyermekek. Imre, Sándor, Emma, Diana és Anikó ül le az asztal mellé tojást festeni. Előzőleg a konyhán „kifújták” a tojásokat: két végükre kis lyukat fúrtak, s így az egyiken befújva ki lehet préselni a tartalmát. Míg ők a tojásokat pingálják, az igazgatónő arról is mesél, hogy a gyermekek által használt színek a lelkivilágukról árulkodnak. Az otthonba újonnan bekerülők általában sötét színeket használnak a festésnél, ám később világosodnak a színek. Ez jelzi, hogy a gyermekek lelke is derűsebb lett. Tojáspingálás közben a fiúk húsvéti verseket gyakorolnak. Az Imre által mondott aratja a legnagyobb sikert. Rövid és egyszerű: Piros tojás, fehér nyuszi/ locsolónak jár egy puszi. Hát igen, a leginkább ez hiányzik: a simogatás, a szülői puszi. A locsolással kapcsolatban Dianának is vannak tervei: azt mondja, húsvét hétfőjén korán felkölteti magát, és egy veder vízzel megöntözi a fiúkat. Merthogy a locsolás nemcsak a srácoknak dukál. így hát fiúk, jó lesz vigyázni! TOMPA Z. MIHÁLY Közös pingálással készülnek a húsvéti tojások ________ fotó-, t. z. m.
