Heves Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-13 / 61. szám

2. oldal 2002. március 13., szerda Gyöngyösi Főiskola MÁRCIUS 25-26: AGRÁRÖKONÓMUSOK GYÖNGYÖSI TALÁLKOZÓJA Szakmai tudományos konferencia Minden szakterületnek van néhány olyan nagy rendezvénye, amelyet kiemelkedően fontos seregszemlének tart a szükehb szakmai közvélemény. Általában „ülik” ezen részt venni, lehetőleg előadást tartani a legújabb eredményekről, vagy legalább talál­kozni a hazai, külföldi „műhelyek” képviselőivel, és megvitatni a legidőszerűbb, leg­izgalmasabb témákat. Bár az Internet korszakában a kutatók akár napi kapcsolat­ban is lehetnek egymással, sőt a takarékosság jegyében videós távkonferenciák is ren­dezhetők, a személyes kapcsolattartás, találkozás pótolhatatlan. A két évvel ezelőtti konferencia díszvendége dr. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt K étségtelen ugyanak­kor, hogy egyre költ­ségesebb, bonyolul­tabb egy-egy nagy rendezvény meg­szervezése, és emiatt egyre ke­vesebben képesek vállalni a ve­le járó terheket. így aztán felér­tékelődnek a gyérülő konferen­ciák és az azokat megszervező intézmények. Főiskolánk már hagyományosan színhelye az agrárökonómia (és határterüle­tei) kétévente sorra kerülő leg­nagyobb hazai konferenciájá­nak, a Nemzetközi Agrárökonó­miai Tudományos Napoknak, amelyre ezúttal már 8. alkalom­mal, 2002. március 26-27-én kerül sor Gyöngyösön. A szokásoknak megfelelően ebben az évben is aktuális té­mát választottunk a konferencia vezérmotívumának. Az utóbbi fél évszázadban a mezőgazda- sági termelés növelésében meg­határozó szerephez jutottak az erőforrások fejlesztésének és hasznosításának tudományos ismeretei, mind a természet- és műszaki tudományok, mind a gazdaságtudományok körében. Az agrárökonómia tudományos művelése összekapcsolja a tár­sadalmak elegendő mennyisé­gű és megbízható minőségű élelemmel való ellátásának szükségességét a mezőgazdasá­gi termelők biztonságos jövede­lemre és méltó életkörülmé­nyekre irányuló igényeivel. A konferencia célja áttekinte­ni a mezőgazdasági termelés erőforrásainak racionális hasz­nosítását szolgáló gazdaságtu­dományi módszereket és alkal­mazásukat a vállalkozások, a természeti tájak és gazdasági ré­giók, valamint a nemzeti és a nemzetközi tevékenységek szintjén. Az összefüggések, ten­denciák és új eredmények átte­kintését szolgálja a plenáris ülés mellett az eddig bejelentett 238 előadás és 65 poszter szak­értői szekciókban történő meg­tárgyalása, A konferencia alkalmával megemlékezünk Earl 0. Heady (Iowai Állami Egyetem, USA), „Economics of Agricultural Production and Resource Use” című műve (szabad fordítás­ban: „A mezőgazdasági terme­lési erőforrások hasznosítása”) első megjelenésének 50. évfor­dulójáról. Ez a könyv szemléle­tében új utat nyitott az agrárter­melésben érintettek gondolko­dásában, és máig ható tudomá­nyos érvényű megállapításai nagyban befolyásolták a szak­ma hazai képviselőnek tevé­kenységét is. Heady professzor személyesen is sokat tett az ag­rárökonómia hazai fejlődéséért abban a nehéz időszakban, amikor szakembereink elzártsá­ga a világtól éppen csak enyhül­ni kezdett. Néhány éve már a főiskola aulájában mellszobor állításá­val adóztunk az elhunyt pro­fesszor emlékének, a tehetséges fiatal kutatók támogatását pe­dig a „Heady-alapítvány" szol­gálja. Az alapítvány tőkéjéhez tavaly komoly összeggel járult hozzá egy másik USA-beli egye­temmel, a Californian Poly- technics-szel fennálló együtt­működésünk keretében hos­szabb időt nálunk töltő Ron Taskey professzor is. A Nemzetközi Tudományos Napoknak most is része a hagyo­mányos gyöngyösi Magyar- Né­met Tudományos Szekcióülés, amelynek keretében áttekintjük és értékeljük németországi in­tézményekkel (Hochscule Jena, Hochschule Gotha) fennálló együttműködéseinket. Az első nap délelőttjén a ple­náris ülést dr. Szendrő Péter, a Szent István Egyetem rektora nyitja meg, majd az Iowai Álla­mi Egyetem (Earl O’Heady ko­rábbi munkahelye) képviseleté­ben Prof. Dr. Stanley Johnson te­kinti át Heady professzor mun­kásságának hatását az agráröko­nómia fejlődésére. A megemlé­kezést követően kerül sor dr. Magda Sándor főigazgató elő­adására, amelyben bemutatja a konferencia alapgondolatának aktualitását „Mezőgazdasági ter­melésünk erőforrásainak haté­kony hasznosítása” címmel. Még ugyancsak a délelőtti plenáris ülésen a konferencia valamennyi résztvevője előtt veszik át díjaikat a Heady- alapítvány pályázatának nyerte­sei, illetve a főiskolai kar emlék­érmét dr. Joseph Jen, az USA Mezőgazdasági Minisztériumá­nak államtitkára, aki korábban a Californian Polytechnics dé­kánjaként döntő szerepet ját­szott abban, hogy intézménye­ink között létrejött a sokrétű együttműködés. A valamennyi résztvevőt érintő délelőtti ple­náris ülés a Heady-tanítványok nevében a szobrot megkoszorú­zó Prof. Dr. R.C. Agrawal emlék­beszédével, majd az aulában a poszter-szekció megnyitásával zárul. Délután a konferencián az alábbi 12 párhuzamos szekció­ban hangzanak el az előadások: 1. Agrárközgazdaság 2. Üzemtan és üzemgazdaság 3. Környezetgazdálkodás 4. Vidékfejlesztés 5. Szaktanácsadás és oktatás 6. Mezőgazdasági számvitel és kontrolling 7. Növénytermesztés ökonómiája 8. Állattenyésztés ökonómiája 9. Kertgazdaság ökonómiája 10. Élelmiszer-feldolgozás 11. Mezőgazdaság és energiatermelés 12. Marketing A legtöbb szekció az előadók nagy száma miatt kétnapos lesz (26-án délután, 27-én délelőtt), a részletes programot minden résztvevő megkapja, de az ér­deklődők március 8-tól már a fő­iskola honlapján is megtekint­hetik ( www.gyfk.hu ). Számos külföldi partnerintézmény jelez­te részvételét: részben a már említett, hagyományos együtt­működő partnereink (Németor­szágból, USA-ból, de a Nyitrai Egyetem is Szlovákiából), rész­ben pedig együttműködési szándékkal most jelentkezők (például: Idegenforgalmi Főis­kola - Izmir/Törökország, Növi Sad-i Egyetem - Szerbia). De lesznek előadók Lengyelország­ból, Moldáviából, Oroszország­ból, Ukrajnából, Romániából is. Úgy gondoljuk, hogy ez a nagy érdeklődés nemcsak intézmé­nyünknek, de a térségnek is jó alkalom, hogy elvigyék jó hírün­ket a világba, és bármikor szíve­sen látogassanak újra karunkra, s egyben a Mátra vidékére. Nagyon jó látni, hogy mind­ezt több térségbeli vállalat, in­tézmény ugyanígy látja, és szponzori felkérő leveleinkre készségesen vállalták lehetősé­geikhez mérten a konferencia valamilyen formában történő támogatását. Annak érdekében, hogy még emlékezetesebbé te­gyük a konferenciát, az első na­pot kötetlen formájú, fogadás­sal és vacsorával egybekötött szakember-találkozó zárja, amelyen természetesen bemu­tatjuk (és reményeink szerint még kedveltebbé tesszük) tér­ségünk kiváló borait is. Korai lenne még a program alapján mérlegelni a konferen­cia várható szakmai eredménye­it (erre majd áprilisi számunk­ban visszatérünk), de az már biztosnak látszik, hogy az elő­adások, illetve az előadók olyan új kutatási eredményeket akar­nak bemutatni, amelyek jelentő­sen hozzájárulhatnak eddigi tu­dásunk bővüléséhez például az agrárszféra versenyképességé­nek alakulása, az EU-csat- lakozás agrárszférát érintő kihí­vásai, a közszféra szerepének változásai terén, és még sok más területen. Az előadások egyol- dalnyi összefoglalója külön kö­tetben megjelenik, akárcsak a teljes szöveget tartalmazó mint­egy ezeroldalas tanulmánykö­tet, amelyeket a résztvevők megkapnak, és természetesen könyvtárakhoz is eljutnak, sőt a már említett honlapunkra is fel­kerülnek, letölthető formában. Nagyon bízunk benne, hogy valamennyi vendégünk azzal távozik Gyöngyösről: kár, hogy csak kétévente rendez a főisko­la ilyen konferenciát! Dr. Dinya LAszló tudományos FŐIGAZGATÓ-HELYETTES, A SZERVEZŐBIZOTTSÁG ELNÖKE Mátra-Tan Kht.: szolgálat oktatásért, képzésért A Mátra-Tan Kht. önálló jogi személyként működik, köz­hasznú és üzletszerű tevékenységet folytat. A közhasznú tevékenységet a gyakorlati oktatás, kutatás és szakta­nácsadás területein fejti ki. Konkrétan bekapcsolódik a vidékfejlesztési programokba is, különös tekintettel a kis­térségi, megyei és regionális tervek készítésére. Tasspusztán modern logisztikai központ segíti az oktatást és a szaktanácsadást • • Ü zletszerű tevékeny­séget a 463 hektáras mezőgazdasági te­rületen folytat, ter­melő és szolgáltató tevékenységek keretében, nö­vénytermesztési, szőlőtermesz­tési, borászati, gyümölcster­mesztési, műszaki és állatte­nyésztési ágazatok megszerve­zésének és fenntartásának út­ján. Továbbá nyomdai tevé­kenységet is végez és idegen- forgalmi szállodai szolgáltatás bevezetését is tervezi. A főiskolai kar megalakulása óta (1962) a gyakorlati oktatás feltételeit tervszerűen fejlesz­tette, bővítette. 1993-ig vi­szonylag kisméretű tanüzem­ben (50 hektár) kellett a felada­tokat megoldani. A tangazda­ság területe 1993-1994-ben ug­rásszerűen 463 hektárra növe­kedett. A korábbi időszakban meglévő termelési feltételek je­lentősen bővültek. Ez a növeke­dés nem jelentette minden eset­ben a legkorszerűbb eszközök, berendezések meglétét. Az el­múlt években minden lehetősé­get megragadtunk a fejlesztés­re. A meglévő saját erőt külön­böző pályázatok során elnyert támogatásokkal egészítettük ki. Tekintettel arra, hogy egy korszerű tangazdaság létreho­zása eszköz- és tőkeigényes, a magas szakmai színvonalnak megfelelő felszereltség csak több éven keresztül érhető el. Napjainkban már eredménye­sen működtetjük a növényter­mesztési, az állattenyésztési, a kertészeti és a borászati ágaza­tainkat. Létesítettünk egy „nehézfé­mes” kísérleti területet is. A ju­hászat törzstenyészet lett, a szaporulatot tenyészanyagként értékesítjük. Komoly fejleszté­seket hajtottunk végre a szőlé­szet területén is. Három hektá­ron fajta- és művelésmód-gyűj- teményt, valamint 20 hektáron olyan ültetvényt telepítettünk, amely 10 alany hatásának vizs­gálatára alkalmas, öt hektáron gyümölcsfajta- és művelésmód- gyűjteményt művelünk. A főiskolai kar hallgatóin kí­vül a Szent István Egyetem más karairól is jelentkeznek oktatá­si igények, valamint az észak­magyarországi régió mezőgaz­dasági középiskoláinak is biz­tosítunk gyakorlási lehetősé­get. A tangazdaság folyamatos fejlesztése lehetőséget biztosít a „klinikai rendszerű” gyakor­lati képzés megvalósításához, így közvetlenül javíthatók a gyakorlati képzés feltételei. Az ismeretszerzési lehetőségek bővítése elősegíti a jártasságok és készségek kialakulását és fejlesztését is. Törekvésünk továbbra is ar­ra irányul, hogy a térségben meglévő mezőgazdasági szak- középiskolákkal közösen való­sítsuk meg az FVM által megfo­galmazott térségi regionális ok­tatási, szaktanácsadói feladato­kat. Az FVM szaktanácsadói hálózatához tartozó kari szak­emberek alkotják a Mátra-Tan Kht. szaktanácsadó központjá­nak bázisát. A szaktanácsadás évek óta működik, igen sokféle területen. Jól bevált az ültetvé­nyek növényvédelméhez kötő­dő szaktanácsadás, amelyet a saját ültetvényeinken szerzett tapasztalatok alapján folyta­tunk. A termelők részéről az igény évről évre növekszik. A kht. jól szolgálhatja a vi­dékfejlesztéshez kapcsolódó feladatok elvégzését. Az észak­magyarországi régióban a kht. megfelelő információt biztosít (adatbázis, informatikai eszkö­zök stb.) a fejlesztési tervek ké­szítéséhez. A tangazdaság tass-pusztai telephelyén talál­ható Közép-Európa legmoder­nebb, talaj nélküli termesztés­sel működő fóliaháza. Ennek a vezérlése teljesen automatizált, egy meteorológiai állomással közvetlen kapcsolatban áll, amely számítógépen keresztül a külső környezeti tényezők fo­lyamatos érzékelése segítségé­vel alakítja ki a belső klimati­kus viszonyokat. A fóliaházban az árutermelés mellett jelentős számú kísérlet is folyik, ezek el­sősorban alkalmazott kutatási célokat szolgálnak. A tangazdaság Mátrai úti te­lephelyén található a közeljö­vőben átadásra kerülő tanpin­ce, amely 2050 hektoliter bor tárolására alkalmas. A tároló­ban a reduktív jellegű borok előállításához szükséges leg­korszerűbb technológiai beren­dezések kapnak helyet. Irányí­tott hűtéssel kombinált szőlő- feldolgozást, mustkezelést és erjesztést kívánunk megvalósí­tani. A kész borok tartályon­ként! hőmérsékletének szabá­lyozását számítógépes rend­szer vezérli. Távlati céljaink között szere­pel egy egyetemi ipari park lét­rehozása is. BArdosné Kocsis Éva ÜGYVEZETŐ

Next

/
Thumbnails
Contents