Heves Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-13 / 61. szám
2002. március 13., szerda 3. oldal Gyöngyösi Főiskola AZ OKTATÁS ÉS A TUDOMÁNY FEJLESZTÉSE FÖLÖTT ŐRKÖDNEK Bemutatjuk a szakokat irányító szakembereket T anári pályafutásom kezdetétől folyamatosan oktatom a Gyepgazdálkodás című tantárgyat. Ezen túlmenően, a 70-es években a Takarmányozástan, Növénytermesztéstan és a Földműveléstan című tantárgyakat is tanítottam. A doktori és kandidátusi értekezésemet gyepgazdálkodási témából írtam. 1975-1980-ig a lejtős gyepterületek vizsgálatával, 1981-1990-ig a lejtős területek különböző gyeptípusainak hatékony hozamnövelésével foglalkoztam. 1986-1997-ig a ráfordítás-hozam viszonyok alakulását, 1997-től a tájkanikterhez illeszkedő gyepgazdálkodási stratégiákat vizsgálom az Észak-magyarországi Régióban 1997-ben állítottam be első sík területi kísérletemet a tass-pusztai tangazdaságunk területén. Itt a sík fekvésű gyepterületek növényösszetételére és hozameredményeire vonatkozóan értékelem a különböző technológiák, a műtrágyázás és művelések hatásait. A tass-pusztai gyepkísérlet mellett - FVM- pályázat keretében - két kísérletet állítottunk be a múlt év során Pélyen.- 1994-től kutatási témám a vidékfejlesztési területtel bővült. Elsőként a tájgazdálkodási, a fenntartható mezőgazdasági termelést szolgáló gyeptermesztési vizsgálataimat használtam fel a vidékfejlesztés lehetőségeként. 1997-98-ban készítettük el az EU-követel- ményeknek megfelelően a Hevesi Kistérség agrár- és vidékfejlesztési stratégiai programját. Vezetésem alatt készült el a Heves megye és az Észak-magyarországi Régió agrárstmktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programja. 1999-2001-ben dolgoztuk ki Pétervására és Körzete, Eger és Körzete, valamint a Tamamente és Körzete Kistérségi Társulások vidékfejlesztési stratégiai és operatív programjait. Eddig összesen 146 publikációm jelent meg, amelyekből több fontos könyvrészlet, jegyzet és tanulmány került kiadásra. Az oktatói és kutatói tevékenységem során az 1970« évektől folyamatosan részt vettem a tudományos diákköri munkában, valamint a tanszék szaktanácsadói tevékenységében.- 1990-es évek elejétől újjászerveztük a szaktanács- adást. Az elmúlt négy évben jelentős tanácsadási tevékenységet végeztünk az FVM Heves megyei és Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Hivatalának megbízásából. Jelenleg a Kar Szaktanácsadási Központját is irányítom. 1997-től a Mezőgazdasági Mérnöki Szak vezetője vagyok. Fontos feladatomnak tartom a mezőgazdasági képzésben a hagyományosnak mondható állattenyésztő, növénytermesztő és kertész szakirányok mellett új szakirányok bevezetését. A tipikus szakirányokon végzett hallgatóknak elsősorban a családi gazdaságokban, míg a környezetgazdálkodási, menedzseri, vadgazdálkodási és vidékfejlesztési szakirányok hallgatóinak elsősorban intézményrendszerekben van lehetőségük az elhelyezkedésre. A Mezőgazdasági Mérnöki Szak szaktárgyainak oktatását az Allattenyésztéstani és Takannányozástani, a Kertészeti, a Mezőgazdasági Műszaki, a Növénytermesztés-tani és Agrárkömyezetgazdálkodási Tanszékek és az 1999/2000-es tanévtől a Vidékfejlesztési és Szaktanács- adási Tanszék oktatói látják el. A matematika, idegen nyelv és közgazdasági jellegű tantárgyakat a más szakok tanszékeinek oktatói, címzetes oktatóink és meghívott vendégprofesszoraink oktatják.- A klasszikus agrármérnöktől az Állattenyésztő Menedzser Szakirányon végzett hallgató abban különbözik, hogy az utóbbi kellő jártassággal rendelkezik az állati termékek minőségbiztosítási rendszereinek kidolgozásában, a marketing, a kereskedelem, a termékforgalmazási ismeretekben, valamint a kereskeA középiskolát Gyöngyösön, a Vak Boty- tyán Gimnáziumban, az egyetemet a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végeztem - sorolta lapunknak dr. Szűcs István, egyetemi docens. A főiskolára kerülésem időpontjáig, 1971. szeptember 1-jäg gyakornokként és üzemegység-vezetőként a volt Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaságban dolgoztam. 1976-ban nősültem, három gyermekem van, Viktor, Alexandra és Antónia. 1999-ig ugyanazon tanszéken, a Növénytermesztési Tanszéken dolgoztam, aminek neve többször változott. Közben szakmérnöki és tanári diplomát szereztem. delmi jog területén. A mezőgazdasági menedzser feladata az integrátori szervezetek, TÉSZ-ek, közepes és nagyvállalkozások mezőgazdasági menedzsmentjének irányítása vagy segítése, azok speciális feladatainak ellátása. A környezetgazdálkodási szakirányon folyó képzés célja olyan széles ökológiai, biológiai, technológiai és magas szintű mérnöki ismeretek megszerzése, aminek segítségével a végzett hallgatók jártasak a minőségi mezőgazdasági termékek előállításában és képesek a természeti erőforrások racionális hasznosítására, az erőforrások védelmére, valamint a fenntartható mezőgazdasági termelésre. A vadgazdálkodási szakirányon a végzett hallgatók jártassággal rendelkeznek vadbiológia, apró- és nagyvadtenyésztés, vad- gazdálkodás és vadászat területén is. A vidékfejlesztési szakirányos hallgatók megismerkednek a vidék- és területfejlesztés kérdésein túl a vidéki életkörülmények, életfeltételek javításának lehetőségeivel, a falufejlesztés és -megújítás kérdéseivel, a kulturális értékek védelmével és az infrastruktúra fejlesztésével. 1997-ben vezetésemmel kidolgoztuk az Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakképzés Mezőgazdasági Menedzser Asszisztens képzés követelményeit. Munkánk eredményeként a 2000/2001-es tanévtől nappali és levelező tagozaton oktatjuk az e szakra jelentkezett hallgatókat. Az Agrár- és Környezetgazdálkodási Informatikus Asszisztens OKJ-szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeinek kidolgozása - melyet az illetékes minisztériumok befogadtak- megtörtént, a szakképesítés képzési programjának véglegesítése folyik, amely akkreditációs eljárásra vár.- A mezőgazdasági mérnöki képzés közép- és hosszú távú stratégiáját elkészítettük, amelynek eredményeként [17/2001. (VI. 1.) OM rendelet] elindítottuk a Vidékfejlesztési Szakmérnök Szakirányú Továbbképzési Szakot. Stratégia elképzelések figyelembevételével a Mezőgazdasági Mérnöki Szak mellett indítani kívánjuk a Környezetgazdálkodási Agrármérnöki Szakot, amelynek előterjesztését a Szent István Egyetem jóváhagyta. A Vidékfejlesztési szakirány tapasztalatai alapján úgy látjuk, hogy a vidék- fejlesztéssel és a területfejlesztéssel kapcsolatos tananyagmennyiség csak kaakterisztikusan más tantervbe helyezhető el. Ezért kidolgoztuk a Vidékfejlesztési Agrármérnöki Szak indítására tett előterjesztést, amelynek engedélyeztetési eljárása elindult. Az 1997-es Phare-programból három pályázatot nyertünk. Az egyikből a vidékfejlesztési szalunémök-kép- zés tananyagának kidolgozását és a szak indításához szükséges informatikai, térinformatikai eszközök beszerzését tudtuk megvalósítani. E program keretén belül sikerült mintegy 44 jegyzetet 306 ív terjedelemben, távoktatási formában elkészíttetnünk. A másik projekt támogatásából most fejeztük be a Mező- gazdasági Menedzser Asszisztens AIFSZ-képzés tananyagának megíratását- a jegyzetek kiadása folyamatban van. A harmadik projekt az Agrár- és Környezetgazdálkodási Informatikus AIFSZ-képzés tananyagát - mintegy 40 jegyzet elkészítését - tartalmazza. Együttműködésünk jónak mondható a szakközépiskolákkal, a Phare-program keretén belül nyolc középiskolával dolgozunk együtt. Jó munkakapcsolatot alakítottunk ki Heves, Borsod és Nógrád megye szaktanácsadóival, FVM-hivatalaival, földhivatalaival, a kistérségek vezetőivel, menedzsereivel, szakembereivel, gazdálkodóival és vállalkozóival.- A hazai oktatási és tudományos kapcsolatainkon túl együttműködünk az Európai Unió tagországainak több egyetemével, valamint az iowai és kaliforniai egyetemek - California Polytechnic State University és a San Luis Obispo College of Agriculture - oktatóival, hallgatóival. E bben az évben ismertem meg későbbi feleségemet, Magasházy Borbálát, aki szintén összefüggésbe hozható a mezőgazdasági tudományokkal, mert anyai nagyanyja a híres búzanemesítő, Székács Elemér leánya volt. Székács Elemér 1918-ban a Magyar Vetőmag-termeltető és -értékesítő Rt. vezérigazgatójaként Kompokon létesített nemesítőtelepet, és ennek élére Fleischmann Rudolfot hívta meg, így tulajdonképpen a kutatóintézet megalapítása a nevéhez kötődik.- A Gyöngyösre költözésem után születtek gyermekeim, Ferenc, Béla és Zoltán 1978-ban kerültem a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Karára pályázat elnyerése után, így a felsőoktatásban már 24 éve dolgozom. Jó szívvel emlékszem első kollégáimra, akik ma már nyugdíjasok. Dr. Muszély János és dr. Istók Barnabás lelknsmeretes tanárok voltak, tőlük sokat tanultam. 1983-ban a GATE Tanárképző Intézetének tanári szakán is diplomát szereztem, így pedagógiai ismeretekkel is rendelkezem. 1986-ban doktoráltam bárányhizlalással foglalkozó témakörben, majd 1993-ban védtem meg kandidátusi disszertációmat A juhászati ágazat gazdaságossági tényezőinek vizsgálata címmel. 1983-tól az Állattenyésztési Tanszék csoportvezetőjeként dolgoztam, majd 1991-től 1994-ig a megalakult Állattenyésztési Tanszék vezetője voltam. 1995-től az üzem- és munka- szervezési, majd 1997-től a Szervezéselméleti Tanszék állományába kerültem, ahol ma is dolgozom. 1986-ban az Egyetem Kiváló Dolgozója elismerést, 1991-ben és 1999-ben igazgatói dicséretet, 2000-ben pedig a Nyitrai Egyetem „ezüstmedál” kitüntetését vehettem át.- Hosszú pályafutásom során számos főiskolai bizottságnak és a kari, illetve az egyetemi tanácsnak is tagja voltam. Oroszul középfokon, németül alapfokon beszélek. Több alkalommal vezettem hallgatói cseregyakorlatot, a társintézmények Vorosilovgrád, Weimar, Brno, Jéna egyetemei voltak, és számos tanulmányúton vettem részt a környező országokban. Bernd Fritz jénai matematikus professzorral baráti viszonyban vagyok, a professzor szinte minden nyarat családjával együtt Gyöngyösön tölti. Az oktatásban végigjártam a ranglétrát, tanársegédként kezdtem, majd 1989-től egyetemi adjunktusi, 1995-től pedig magyar és német nyelvű előadás és bizottsági meghallgatás után egyetemi docensi kinevezést kaptam, 2001-ben az iskola vezetése előterjesztett főiskolai tanári kinevezésre.- Jelenleg a Széchenyi-terv keretében egy 3 éves kutatási téma altémavezetője vagyok. A témavezető dr. Szűcs István, a SZIE egyetemi tanára, aki Kaposvár, Debrecen, Mosonmagyaróvár agráregyetemeinek professzorait is bevonta a kutatásba. A téma igen időszerű, a magyar mezőgazdaság nemzetközi versenyképességének piád, szervezéá, regionáhs és környezeti összetevőit vizsgáljuk. A kutatásban Gyöngyösről mintegy 15 oktató és kutató vesz részt. Nagy öröm számomra, hogy olyan kiváló emberekkel dolgozhatom együtt, akik jártasak a kutatási metodikában, mint például dr. Pummer László, dr. Kerek Zoltán, dr. Miller György és dr. Dinya László. Az oktatás és kutatás mellett jelentős a publikációs tevékenységem is. Összes publikációm mintegy 180-ra tehető, köztük folyóiratcikk, könyv, jegyzet, tanulmány, ismeretterjesztő írás egyaránt megtalálHeves megyei kötődésű vagyok, Egerben születtem, és itt jártam általános és középiskolába - mondta érdeklődésünkre. ■ - 1966-ban a Gárdonyi Géza Gimnázium orosz tagozatú osztályában érettségiztem kitűnő eredménnyel. Agrármérnöki diplomámat 1972-ben kaptam meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán. A mezőgazdaság gyakorlatával a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban ismerkedtem meg, majd 1974-ben a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalathoz kerültem. ható. Több tárgy tananyagának kialakításában vettem részt, így húsz jegyzet résztémáit fejtettem ki az évek során, valamint 9 könyv írásában és szerkesztésében vettem részt. Az 1998-ban kiadott Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája című könyv, melynek írásában részt vettem (szerk. dr. Magda Sándor), 2000-ben nívódíjat kapott. Sokat foglalkoztam az Észak-magyarországi Régió helyzetével, a vidékfejlesztéshez kötődő programok írásában jelentős részem volt.- 2001-ben neveztek ki a korábban dr. Uebmann Lajos által irányított Gazdasági Mérnöki Szak vezetőjének, így tudományszervező és oktatáskoordináló feladataim ugrásszerűen megnőttek. A jelentős hallgatói létszám ndmcsak mennyiségi, hanem minőségi változásokat is eredményez az iskola életében, hiszen ma már csak az új módszerek alkalmazásával lehet a megnövekedett feladatokat ellátni. A Gazdasági Mérnöki Szakon folyó képzés alapvető célja olyan gazdasági szakemberek kibocsátása, akik a termeléssel kapcsolatos szervezési, gazdálkodási és irányítási feladatok teljesítéséhez, az előbbieket megalapozó elemzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek. Előbbi általános követelmények teljesülése mellett legyen lehetőségük a gazdasági élet egyes területeire vonatkozóan elmélyültebb, speciális tudásanyagot szerezni, ezzel a gyakorlat igényeihez alkalmazkodni. A Gazdasági Mérnöki Szak tartalma, szakirányai követik a gazdasági gyakorlat igényed. A szak az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjaihoz besorolt. Ezzel együtt a kereskedelmi, a pénzügyi és vállalkozási szakiránynak a tantárgyi struktúrája jól megfelel a hallgatói érdeklődésnek, valamint a gazdasági szféra elvárásainak. A többféle - nem elsődlegesen mezőgazdasági, hanem inkább arra épülő - specializá- ció, figyelembe véve a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét, funkcióját, éppen a rugalmas alkalmazkodás szempontjából lényeges.- Az oktatók jól felkészültek, mintegy 50 százalékuk tudományos minősítéssel rendelkezik, így kijelenthető, hogy az oktatás szakmai háttere biztosított. Az új oktatási épület átadásával számottevő oktatástechnológiai javulás következett be. Hozzájárult a technikai háttér bővüléséhez az az évről évre folytatott beruházási tevékenység, amely a •számítógépes eszközállomány bővítését és megújítását szolgálta. A szak iránti érdeklődés megfelelő, 2001-ben nappali tagozatra 109, levelező tagozatra 110 ponttal lehetett bekerülni. Hozzám tartozik az Agrárkereskedelmi menedzser-asszisztens felsőfokú akkreditált szakképzés irányítása is. Ennek szervezésében Molnár Marianna kolléganőm nyújt jelentős segítséget. Jelenleg Fertődön, Tatán és Debrecenben folyik a képzés, ebben az évben már végzős osztályok is lesznek. A képzés tartama 4 félév. Az agrárkereskedelmi asszisztens a különböző gazdasági ágazatokban (mezőgazdaság és kereskedelem) alkalmas az áru- forgalmazás, a beszerzés és az értékesítés területén szervezői, asszisztensi, ügyintézői feladatok ellátására. Képes önállóan szervezni és irányítani a felvásárlói, beszerzési, valamint a félkész és késztermékek kereskedelmi, külkereskedelmi folyamatát. Alkalmas kis és közepes méretű vállalkozás irányítására, beleértve a marketingtevékenységet, az értékesítést, a pénzügyi elszámolásokat és a finanszírozást is.- Fontosnak tartom, hogy munkatársaimhoz kötődő kapcsolataim szívélyesek legyenek, hiszen teljesítményt csak csapatmunkával lehet elérni, és az itt formálódó csapat megítélésem szerint szép jövő előtt áll. Dr. Szűcs István egyetemi docens Dr. Marschelek Sándor egyetemi docens
