Heves Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-13 / 37. szám
2002. február 13., szerda Gyöngyösi Főiskola 3. oldal AZ OKTATÁS ÉS A TUDOMÁNY FEJLESZTÉSE FÖLÖTT ŐRKÖDNEK Bemutatjuk intézményünk főigazgató-helyetteseit- Mondhatom, tősgyökeres gyöngyösi vagyok, mert 1971-től dolgozom a főiskolán - említette a profeszszor. - A feleségem itt a városban született, felmenői pedig legalább a XIX. század eleje óta Gyöngyösön vagy környékén éltek. Jóllehet, gépészmérnök vagyok (az Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán végeztem), a szőlő szeretete vonzott ide. Anyai nagyapámnak nagyon szép szőlője volt, ahol nyaranta néhány hetet eltöltöttem, és nagyon megkedveltem a szőlővel, borral való foglalatosságokat. Azóta is az oktatásban, kutatásban a szőlőtermelés, borászat gépesítése a kedvenc témáim közé tartozik. Kandidátusi értekezésem a musterjesztés hőmérsékletének szabályozása volt. Ma már a minőségi borkészítés szinte elképzelhetetlen az erjedési hőmérséklet szabályozása nélkül. Jelenleg OTKA- pályázat keretében végzek a szőlőtermelés, a borászat gépesítésével kapcsolatos kutatásokat. Természetesen ezzel és a mezőgazdaság gépesítési problémáival kapcsolatban számos publikációm jelent meg. Ezenkívül a munkavédelemmel, illetve az utóbbi időben falusi turizmus oktatásával és kutatásával is foglalkozom. Dr. Wachtier István a továbbiakban a következőket mondta:- Az eltelt több mint 30 év alatt a főiskolán a ranglétrát végigjártam. Jelenleg mint tanszékvezető egyetemi tanár végzem munkámat a Mezőgazdasági Műszaki Tanszéken. Ennek létrehozásában is jelentős szerepet játszottam. Emellett 1983-tól oktatási igazgatóhelyettesként següem a kari vezetés munkáját. 2001-ben - egy éven át - megbízott főigazgatóként szolgáltam az intézményt. Őszintén büszke vagyok arra, hogy a gyöngyösi főiskolán dolgozhatom, mivel az elmúlt időszakban a dr. Magda Sándor vezetésével elért sikerekben a kollégáimé mellett az én munkám is benne van. Az is nagyon jelentős eredmény, hogy 1994-ben a főiskolán végzett munkám eredményeképpen egyetemi tanári kinevezést kaphattam. Szakmai tevékenységem lehet, hogy túlzottan is széles körű, de szeretem a változatosságot. Több akadémiai bizottságban, a Magyar Akkreditációs Bizottság Távoktatási Szakbizottságában a kari Egyetemi Tanács tagjaként veszek részt a szakmai tudományos közéletben. A karon folyó oktatásfejlesztésbe mindig szívesen kapcsolódtam be. Az utóbbi időben az idegenforgalmi és szálloda szak elindításában, a Turizmus tanszék létrehozásában, a szakon oktatók megszervezésében igyekeztem karunk érdekeit szolgálni. Alapvetően munkatársaim, dr. Liebmann Lajos tanszékvezető egyetemi docens és Helgertné dr. Szabó Ilona tanszékvezető egyetemi docens munkájának köszönhető, hogy elnyertük a Tanszálloda és Turizmus tanszék építéséhez a PHARE- pályázatot. A tanszálló átadása a tervek szerint március 26-án lesz. A tanszállóban tanutazási iroda kialakítása is folyik, ahol a hallgatóink gyakorlati képzését magas színvonalon oldjuk meg. Megkezdődött az idegenforgalmi és szálloda szak nemzetközi kapcsolatainak kiépítése is. Többek között a heilbronn-i főiskolával alakulnak igen gyümölcsözően a kapcsolataink. A turizmus oktatásának fejlesztését a vendéglátó szálloda szak beindításával szeretnénk teljessé tenni. A főigazgató-helyettes a korábbi évek eredményeire így emlékezik:- Több rendezvény megszervezésében, lebonyolításában vettem részt kollégáim segítségével. Ezek között a már hagyományosnak számító északmagyarországi regionális szántóversenyeket említem elsőnek, melyet a Szent István Egyetemi Napok keretében a Mezőgazdasági Műszaki Tanszék dr. Turányik Béla kollégám irányításával augusztus végén rendez meg. Dr. Magyary István kollégám irányításával a Gyöngyöspack kiálUtások és tudományos rendezvények, illetve a Magyar Agrártudományi Egyesület Gépesítési Társaságának több országos tanácskozását szerveztük meg a karon. Gondolom, ezek is elősegítették azt, hogy Széchenyi professzori ösztöndíjban részesültem. Mint ahogyan már említettem, a karon folyó képzések fejlesztésében jelentős mértékben részt veszek. Tudom, hogy hallgatóink piacképes ismereteket leginkább úgy szerezhetnek, hogy az adott szakterület elismert képviselői részt vesznek a képzési programok kialakításában, a tananyagok elkészüésében, és természetesen ha mód és lehetőség nyílik, személyesen is részt veszek az oktatásban. Ennek a folyamatnak az iniciálása, megszervezése, irányítása rendkívül összetett feladat és természetesen közös munka eredménye. így alakulnak kapcsolataink a különböző vállalkozásokkal, pénzintézetekkel (pl. Inter-Európa Bank), államigazgatási szervezetekkel (például az APEH és a VPOP). Nagyon jó együttműködés alakult ki az utóbbi években a VPOP és a karunk között, sok munkatársuk vesz részt főiskolai képzésben, ez is indította el a közös gondolkodást a vámigazgatási szakirány, illetve vámügy- intéző tanfolyam indítását hallgatóink részére. Ezen együttműködés elismeréseképpen a január 26-i Nemzetközi Vámnap alkalmával A Vám- és Pénzügyőrségért Érem arany fokozata elismerésben részesültem. A legnagyobb örömöm, hogy a munkámhoz nyugodt családi körülmények biztosítják a kellő hátteret, ezért nagyon hálás vagyok a feleségemnek és a leányainak. Dr. Wachtler István kandidátus, egyetemi tanár, oktatási főigazgató-helyettes:- Emondaná röviden pályafutása főbb állomásait, jellemzőit?- 2000 májusától dolgozom a főiskolán főállásban, mint tanszékvezető egyetemi tanár, és egyben tudományos főigazgató-helyettes, de a felsőoktatásban már több mint 25 éve vagyok. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett mezőgazda- sági gépészmérnöki diplomával rövid gazdasági kitérő után a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolán helyezkedtem el, majd - miután tudományos minősítést szereztem - eléggé fiatalon meghívtak főigazgató-helyettesnek a Mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolára, ahonnan néhány év után hasonló beosztásba a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolára kerültem. Itt 1991-től főigazgató, ezzel párhuzamosan a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem rektorhelyettese, a Szegedi Universitas elnöke voltam, és 1994-ben a Főiskolai Főigazgatói Konferencia elnökévé is választottak. Ebben a társadalmi tisztségben végzett munkámnak köszönhetően az 1995. évi miniszterváltáskor felkértek, hogy vállaljam el a felsőoktatási helyettes államtitkári posztot, amelyben az 1998. évi kormányváltásig dolgoztam. Ezt követően a Szegedi Egyetem akkor alakuló Gazdaságtudományi Katának Marketing és Menedzsment Tanszékén lettem tanszékvezető egyetemi tanár, és két évig miniszteri tanácsadó is voltam. A Gyöngyösi Főiskolai Kar hívására Szegedről Gyöngyösre kötöztem, és a Közszolgálati Menedzsment Tanszék vezetőjeként a tudományos terület mellett még felügyelem a főiskola nemzetközi kapcsolatait, kuratóriumi elnökként a főiskola támogatásával működő helyi Satumus rádiót. Tagja vagyok több tudományos társaságnak, a Felsőoktatási Tudományos Tanácsnak, választott elnöke az EURASHE- nak (európai főiskolákat tömörítő, brüsszeli székhelyű nemzetközi szervezet). Eddig négy könyvem és több mint száz közleményem jelent meg menedzsment témakörben. Több mint 40 országban jártam hosszabb-rövi- debb tanulmányúton, angolul, németül és oroszul beszélek. A napokban, a tudományos diákkörök területén végzett sokéves szervezőmunkám elismeréseként átvehettem a „Tudással Magyarországén" emlékérmet.- Biztos, hogy minden belefért ebbe a hosszú felsorolásba?- Biztos, hogy nem, de a lényeg talán igen: az, hogy eddigi pályafutásom végig a magyar felsőoktatáshoz kötődik. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy végig benne voltam (és ma is benne vagyok) az üzleti gyakorlatban: büszke vagyok arra, hogy közvetlen a rendszerváltás után 6 évig voltam a Pick Szeged Rt. igazgatósági tagja (végigvittük a tőzsdei bevezetést és a társaság stratégiai átalakítását), 2 évig a pécsi Baranyatej Rt. igazgatóságának elnöke voltam (a privatizáció lebonyolítása), és már több mint 10 éve ügyvezetője vagyok az Inwest-2000 vezetési tanácsadó társaságnak. A Satumus rádió konszolidálása, működtetése, tanstúdióvá fejlesztése sem tipikus íróasztali feladat.- Gyakorlatilag minden beosztást kipróbált már a felsőoktatásban: főiskolai tanársegédtől kezdve egyetemi tanárig, tanszékvezetőtől államtitkárig, hogyan kötött ki a gyöngyösi főiskolán? Már a Főigazgatói Konferencia elnökeként gyakori vendég voltam Gyöngyösön, majd a minisztériumban dolgozva is óraadóként jól megismertem a Főiskolát. Érdekes volt látni, hogy amíg az intézmények többsége válságmenedzseléssel foglalkozott, addig a Főiskola azt mondta: szeretnénk fejleszteni, van 60 millió Ft-unk, ha a minisztérium is tesz mellé 60 milliót, megcsináljuk. Miután valóban végigjártam az egész felsőoktatást, ismerem összes kínját-baját, elfogadtam a gyöngyösi hívást, mert úgy gondoltam, jó lenne egyszer már olyan helyen is dolgozni, ahol van értelme és kézzelfogható eredménye a törekvéseknek. Elhagytam az egyetemi tanszéket a Főiskoláért (amin többen csodálkoztak), mert a presztízs fogalmát én sokaktól eltérően értelmezem: számomra legnagyobb presztízs egy kiváló csapatban, ambiciózus célokért dolgozni, és a Gyöngyösi Főiskola ilyen hely. Talán azért sem kaptam korábban semmiféle kitüntetést, mert többre becsültem azt, hogy három főiskolán is lehettem a hallgatók titkos választása alapján az „év tanára”, és inkább a munkára koncentráltam, kevésbé annak a látványos adminisztrálására, vállalva azokkal a főnökeimmel is a gyakori konfliktusokat, akik nem így gondolkodtak. Ugyanakkor több mint 15 éves intézményi és állami vezetői munka után szeretnék a szakmában is további komoly eredményeket elérni, és ehhez a Gyöngyösi Főiskola ideális helynek látszik. Jelenleg a vezetői feladatok ellátása mellett a rövidesen indítani tervezett „közszolgáltatási közgazdász”, illetve „médiakommunikáció” szakok előkészítésén dolgozom. Emellett kutatási pályázatok keretében a közszolgálati menedzsment reformjával, valamint a térségfejlesztés stratégiai és marketingkérdéseivel foglalkozom. Korábban a magánéletem eléggé háttérbe szorult a munka mellett, most Gyöngyösnek és a páromnak köszönhetően e téren is kiegyensúlyozottabb lehetek. Nem utolsó szempont az sem, hogy - bár alföldi születésű vagyok, szüleim és testvéreim Békés megyében élnek, valamint Szeged sem utolsó hely - mindig vonzódtam a hegyvidék felé, és most gyönyörű helyen lakom. Dr. Dinya László kandidátus, egyetemi tanár, tudományos főigazgató-helyettes:
