Heves Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-13 / 37. szám
2. oldal 2002. február 13., szerda EGY LAKOSSÁGI FELMÉRÉS TAPASZTALATAIT ÉRTÉKELTÉK Főiskolai karunk és a gyöngyösi kistérség M int már szó volt róla, főiskolánkon január 25-én „A gyöngyösi kistérség lehetőségeinek alakulása az EU-csatlakozás nyomán” címmel megrendezett tanácskozás célja többirányú volt:- egyrészt közösen gondolkodni a térség jövőjén, hiszen aki itt él, mindenki érintett („egy hajóban evezünk”)- másrészt bemutatni, a főiskola hogyan látja ezt a jövőt, illetv a kirajzolódó lehetőségeket, feladatokat és betöltendő szerepeket- harmadrészt hagyományt teremteni, mert ehhez hasonló tanácskozások sorára lesz szükség, ha valódi előrelépést akarunk- végezetül pedig egyfajta „tükörbe nézés”, miután a lakossági felmérés eredményei jól megmutatják, hogy a főszereplő, az érintett lakosság mindezt hogyan látja. Felvethető a kérdés: miért éppen a kistérség, és nem a város, Gyöngyös, vagy Heves megye, esetleg éppen az EU-csatlakozás kapcsán érdekes Észak-magyarországi EU-régió kilátásaival foglalkoztunk? Egyszerű a válasz: az utóbbi időben minden elemzés arra mutat, hogy a fejlett gazdaságok versenyképessége a hozzájuk tartozó egyes régiók versenyképességén alapul (amelyekben nem egyetlen városé a kitüntetett szerep). Ugyanakkor a megyék szerepe e tekintetben egyre formálisabbá válik, hiszen a térségek jelentik az eleven gazdaságszervező erőt. A teljes EU-régió hasonló jellegű elemzésére pedig most pályáztunk, és e kistérségi felmérés tapasztalatait is szeretnénk felhasználni. Kérdés lehetne az is: miért éppen az EU-csatlakozás szemszögéből vizsgálódunk? Azért, mert nagyságrendileg akkora kihívás valamennyi szereplővel szemben, mint a rendszerváltás volt, és ahhoz hasonlóan egyszeri (és megismételhetetlen) történelmi lehetőséget kínál, hogy aki arra képes, az hosszú távra megerősítse (vagy éppen elrontsa) pozícióját. Ebből kiindulva feltett szándékunk, hogy főskolánk lehetőségeivel élve hozzájáruljunk a térség fejlődéséhez. Hogy miért? Mert a főiskola és a térség egymásra utaltak, hiszen meggyőződésünk, hogy:- versenyképes intézmény csak versenyképes környezetben lehetséges- versenyképes térség lehetetlen versenyképes szereplők nélkül Nem véletlenül említjük a versenyt. Ma már csak egy dolog állandó: a változás. Harc folyik a korlátozott lehetőségekért, a minél jobb pozíciókért: ez a verseny, ami állandó kihívást jelent, ahol - attól függően, hogy az érdekeltek mit tesznek - beszélhetünk a szereplők különféle kategóriáiról: vannak, akik elébe mennek a változásoknak, lesznek, akik reagálnak rájuk, és mindig akadnak, akik inkább csak csodálkoznak rajtuk. Főiskolánk minden törekvése azt igazolja, hogy az első kategóriába tartozunk, és - az említettek miatt is - szeretnénk, hogy ez igaz legyen a térségünkre is. Ebben sokféle módon tudunk és kívánunk közreműködni, de tisztában vagyunk vele, hogy ennek sikere nem csak rajtunk múlik („A lovat el lehet vinni a folyóhoz, de inni már nem lehet helyette!”), illetve, hogy ennek leghatékonyabb módja a példamutatás („Nem az a jó katona, aki azt mondja: előre, hanem aki azt, hogy: utánam!”). A térségfejlesztési lehetőségek meghatározásának kiindulópontja a lakossági vélemények megismerése. Ennek fontosabb eredményeit a konferencián dr. Magda Sándor bemutatta, és jelen számunkban is közöljük. Felhasználásuk többféle módon lehetséges:- Mindenekelőtt hasznos információ a térségi döntéshozóknak. Például, amikor a lakosság jelenlegi életfeltételeivel, kilátásaival, körülményeivel való elégedettségét vizsgáljuk, akkor látnunk kell, hogy mindössze 34 százalékuk tudott minden feltett kérdésről véleményt formálni, illetve megoszlásuk a három legjellemzőbb kategória között a következő volt: 23 százalék viszonylag elégedett mindennel, 30 százalék közepesen elégedett. és 47 százalék igen elégedetlen. Amikor fejlesztési irányokat, fejlesztendő területeket latolgatunk, legalábbis furcsa lenne a fenti eredményektől eltekinteni.- Alkalmas kommunikációs feladatok meghatározásához. Gondoljunk bele: a felmérés szerint a lakosság kb. 40 százalékának bevallása szerint nincs fogalma az EU-csatlakozás következményeiről, a határozott véleménnyel rendelkezők 60 százalékából 25 százalék általános javulást vár minden téren, 14 százaléka ellenkezőleg: minden területen általános rosszabbodást, és csak 21 százaléka képes differenciált véleményt formálni. A rendszerváltás kapcsán már van tapasztalatunk arról, hogy teljesen tájékozatlanul, netán illúziókkal telve nekivágni egy történelmi vállalkozásnak mennyi egyéni tragédiát hozhat magával. Mindez felelős kommunikációval tompítható, részben megelőzhető - „csak” tudni kell, a lakosság milyen rétegei milyen módon és milyen tartalmú in- formádóval érhetők (érendők) el.- És természetesen ezekre az eredményekre építve további felmérések alapozhatok meg a lakossági vélemények megismerésén túl az üzleti, a közszféra és a civil szféra területén is. Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy az ilyen jellegű felmérések az átfogó kép kialakítása mellett alkalmasak igen árnyalt elemzésekre is (például településenkénti jellemzők, vagy a fentebb említett kategóriánkénti vizsgálódások), így a térségi szintű „szűk keresztmetszetek” kimutatásán túl a helyi sajátosságok pontos leírására is. Dr. Dinya László TUDOMÁNYOS FŐIGAZGATÓ-HELYETTES A KUTATÁS VEZETŐJE A konferencia megnyitóján a téma jelentőségére utalt a a főigazgató-helyettes Emery Jakab (középen), az Arthur Andersen hazai vezetője a világcég szolgáltatásait ajánlotta AZ ARTHUR ANDERSEN BEMUTATKOZOTT A világ elismerése kíséri A kistérségi konferencia második részében a megjelent polgármestereknek, szakembereknek és hallgatóknak tartott prezentációt Emery Jakab, az amerikai Arthur Andersen világcég magyarországi ügyvezető igazgatója. Érdeklődéssel kísért előadásában kijelentette, hogy az auditáló, tanácsadó és könyvvizsgáló vállalat a világ 84 országában van jelen, és a náluk dolgozó szakemberek felkészültségük alapján méltán vívtak ki elismerést a cégnek. Magyarországon olyan jelentős megrendelőknek dolgoznak, mint a Matáv Rt., a Magyar Posta Rt., a DDGáz, a Mól Rt., a TVK, a Bábolna Rt., vagy az Egis Gyógyszergyár. Tevékenységük megismertetésére intenzív marketingmunkát folytatnak. Ennek köszönhetően egyre több a megrendelőjük. Mint a Magyar Atlanti Tanács, illetve az Amerikai Gazdasági Kamara igazgatóságának tagja, leszögezte: hazánkban tudatosan készülnek a teljes jogú európai uniós tagságra, így minden esély megvan arra, hogy 2004-re - a tervezett időpontra - valóban az Európai Unió tagállama lehessen Magyarország. Véleménye szerint ennek érdekében további erőfeszítésekre lesz szükség, hogy kedvező környezetet teremtsenek a külföldi befektetőknek.
