Heves Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-13 / 37. szám
Jelenlegi számunk tartalmából A SZŐLŐTELEPÍTÉS, AZ IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSE ALAP A JÖVŐHÖZ Az emberek bizakodnak Ö rülünk, hogy a Gyöngyösi Főiskola előző (első) száma várakozásainkat meghaladó érdeklődést váltott ki - legalábbis a hozzánk érkező telefonos, vagy éppen személyes visszajelzésekből egyértelműen erre tudunk következtetni. Számosán kértek további információt a bemutatott főiskolai szakokra történő jelentkezés tudnivalóiról. Emellett a térség fejlesztésével foglalkozó konferenciánkon is sokan vettek részt, éppen az előző számunkban megjelent programnak köszönhetően. Miután ezt a konferenciát nagy érdeklődés kísérte és kifejezett kérésként fogalmazódott meg, hogy az elhangzottakat nagyon hasznos lenne még tágabb kör számára írásban is közzétenni, ebben a számban erre sort kerítünk: Dr. Magda Sándor előadásának írásos változatából képet kap az Olvasó a gyöngyösi kistérségben végzett lakossági felmérés legérdekesebb eredményeiről, Dr. Dinya László (a kutatás vezetője) pedig arról ír, hogy ehhez hasonló felméréseknek mi a célja, és a Gyöngyösi Főiskola miért vállalkozik ilyen feladatokra. Az előző számban az Olvasók áttekintést kaptak a főiskolán folyó képzésről, ezúttal pedig végzős hallgatók véleményét, tapasztalatait olvashatják a főiskolán töltött évekről, és beszélnek végzés utáni terveikről is. A főiskola vezetésének bemutatása az új főigazgatót, dr. Magda Sándort követően a főigazgató helyetteseivel folytatódik, egyrészt mert a hosszabb távra szóló intézményfejlesztési elképzelések kidolgozásában, megvalósításában a vezetői csapat tagjaiként rájuk kiemelt felelősség hárul. Másrészt mert a térségben az intézmény kiterjedt (és egyre szélesedő) kapcsolatrendszerének működtetésében fontos szerepük van. Nem utolsósorban pedig helyet kap jelenlegi számunkban a főiskolai élet egyfajta „görbe tükre”, a sajátos, öniróniától sem mentes humorral készült karikatúra. Továbbra is azt kérjük, hogy tiszteljenek meg bennünket a bizalmukkal, és ha bármilyen, a Gyöngyösi Főiskolával kapcsolatos információt szívesen olvasnának, jelezzék azt nekünk. A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG A tudomány házigazdájaként M árcius 26-27. között kerül megrendezésre karunkon a nemzetközi tudományos életben is jegyzett 8. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok programsorozata. A kétévente rendezett eseményen több nemzet kutatói, professzorai publikálják az elért eredményeiket, melyek kapcsolódnak a tudományos napok témaköreihez. A konferencián „A mezőgazdasági termelés és erőforráshasznosítás ökonómiája” téma jegyében hangzanak majd el előadások, illetve mutatnak be posztereket tizenegy szekcióban. Két évvel ezelőtt „Régiók vidék- és mezőgazdaság-fejlesztése” témakörben tíz nemzet képviseletében 188 előadás hangzott el, melyet 46 poszter bemutatása kísért, mintegy kétszáz fő részvételével. Az idén több mint 230 előadás és 60 poszter szerepel a programban, amelyet február közepéig véglegesítenek. Várhatóan a rendezvény résztvevői tíz országból jönnek, köztük lesz az USA Mezőgazdasági Minisztériumának államtitkára, dr. Joseph Jen is, aki a Gyöngyösi Főiskola és a Californian Poly-technics közötti együttműködés érdekében nagyon sokat tett. A konferenciáiról részletesebben következő számunkban lesz szó. / Uj szakkönyv a szólóról A z idei Mezőgazdasági Könyvhónap egyik újdonsága az osztrák Karl Bauer kremsi tanár által szerkesztett Integrált szőlőtermelés magyar fordítása és a hazai viszonyokhoz igazítása. Ezt dr. Varga István kandidátus, főiskolai karunk kertészeti tanszékének vezetője és munkatársai végezték. A mű a Mezőgazda Kiadó gondozásában, a Szőlősgazdák könyve sorozatban jelent meg és karunk anyagilag is támogatta. A fordítás során kimaradt azoknak a szőlőfajtáknak a bemutatása, amelyeket Ausztriában termelnek, és kihagyták a szomszédos államban az ágazatot érintő jog- és államigazgatási szabályokat is. Ez a munka elsősorban kézikönyv, amely a gyakorló szakembereknek szól és a környezetbarát szőlőtermelést segíti elő. A szőlőfajtákról, a termelési technológiákról, a környezetkímélő talaj- és növényvédelmi munkákról szól. Az eligazodást jól segítik a könyvben megjelent színes fotók, különösen a szőlő kórokozóinak és kártevőinek bemutatásával. Emellett kiemelt szerepet kap a károsítók előrejelzési módszereinek értékelése is. A mű távoktatási célra is alkalmas, amely dr. Wachtler István kandidátus, főigazgató-helyettes munkájának eredménye. a gyöngyösi kistérségben Dr. Magda Sándor professzor előadását tartja A térségek szerepe Európában címmel tudományos tanácskozás helyszíne volt a főiskolai kar. A rendezvényen Dr. Magda Sándor egyetemi tanár, főigazgató ismertette a múlt év végén végzett lakossági felmérés eredményeit, kiemelve azt, hogy „Mit nyújthat a gyöngyösi kistérségnek az EU-csatlakozás?”. A következőkben az előadáson elhangzottakból idézünk. M egítélésem szerint 1990 csupán a politikai rendszerváltás éve volt - hangsúlyozta az előadó. - A gazdasági rendszerváltást az Európai Unióba való felvételünk teremtheti meg. Ezért nem közömbös, hogy európai uniós tagságunkra miként készülünk fel, miként teremthetjük meg annak a lehetőségét, hogy a mások számára oly sok örömet és megelégedést jelentő európai uniós tagság hazánknak, Magyarországnak is a lehetőségek közössége legyen. Ahhoz, hogy csatlakozásunk időszakára minél felkészültebbek legyünk, szükségesnek tartottuk egy olyan felmérés elvégzését, amelyből a gyöngyösi kistérségben élők jelenlegi életminőségéről, jövőbeni elvárásaikról alkotott véleményeket ismerhettük meg. A feldolgozást követően elmondható, hogy az itt élő emberek a közüzemi és a lakossági szolgáltatásokkal elégedettek, és az egyik húzóágazatunkká válható idegenforgalmat jelenleg olyannak ítélik, amelyen mindenképpen változtatni kell, továbbá elégedetlenek az elért életszínvonallal, valamint a gazdasági növekedéssel is. A különböző ágazatok településeken betöltött szerepét vizsgálva legkedvezőbb az alapfokú oktatás megítélése, „húzó”, fejlődő jelleget tulajdonítanak a kereskedelemnek és a közlekedésnek, ugyanakkor stagnálónak ítélik az idegenforgalmat, a foglalkoztatást biztosító ipart és a mátrai térségben úgymond minden család számára biztonságot, életminőség-javítást eredményező mezőgazdaságot. A megkérdezettek életszínvonaluk, életminőségük javulását az önkormányzatoktól várják. így mind napjainkban, mind a későbbiekben kiemelt fontosságúnak tartom azt, hogy az önkormányzatok a foglalkoztatás, a munkahelyteremtés és a lakosságot érintő kérdések megoldásához minél több támogatást kapjanak. Fontos ez azért, mert a foglalkoztatottak száma, országos aránya 54% (ez az érték az EU átlagában 65%), és a kisvárosok viszonylatában ez további 3-4%-kal csökken. Az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó kérdésekre adott válaszokból az tűnik ki, hogy a gyöngyösi kistérségben élők nem félnek, hanem inkább várakozással tekintenek az EUcsatlakozásra. Javulást remélnek az oktatás színvonalában, a környezet minőségében, az ipar fejlődésében, a kereskedelemben, a közlekedésben, a munkavállalás lehetőségében, az egészségügyben. A megkérdezettek szerint nőni fog a bevándorlás, javul a kulturális, szociális ellátás, nem félnek a közbiztonság romlásától, növekvőnek tekintik az elvándorlást, és javulást várnak az agrárszférában is. Mindez azt mutatja, hogy az emberek bizakodók, így ha nem akarjuk, hogy az itt élők az EU- csatlakozást követően csalódjanak, akkor már most megtervezett felkészítő munkát kell végezni. Fel kell tárni azokat a lehetőségeket, amelyek egy-egy településen már az EU-csatlakozás előtt megfogalmazhatók, mint például a szőlőtelepítés növelése, idegenforgalommal kapcsolatos beruházások fejlesztése, vagy más, komparatív előnyöket jelentő tevékenységek, amelyeknek ma korlátozott a fejlesztési támogatásuk. A fentiek jelentőségét megerősíti az, hogy a válaszadók 62,5 százaléka, aki nem akar elköltözni lakóhelyéről, 15,9 százaléka is csak munkavégzés miatt költözne el, és 13-14 százalék az, aki a családi körülményt jelölte meg esetleges elköltözése indoklásaként. Ez számomra azt jelenti, hogy az önkormányzati vezetőknek, a térség fejlődéséért felelős személyeknek azon kell munkálkodniuk, hogy az itt élő emberek ne kényszerüljenek lakóhelyük elhagyására, mert ők ehhez az életközösséghez ragaszkodnak, itt érzik jól magukat, itt érzik életük ki- teljesedésének lehetőségét. A fiatalok boldogulása iránt érdeklődve az oktatás az, ami nem korlátozó, a sportolás, a jövedelem, az elhelyezkedés és lakáshoz jutási lehetőség már inkább a kedvezőtlen kategóriába sorolódik. Kutatóként ezt a kérdéscsoportot tartom elsőként továbbvizsgálandónak, mert ha itt nem érünk el változást, akkor a térség kedvező földrajzi adottsága (Budapest közelsége) alapján növekedhet az elvándorlás, ám pont ezzel ellentétes cél megfogalmazása lehet csak elfogadható. A kiragadott példák alapján, megítélésem szerint az EU-csatlakozás előtt fontos feladatok hárulnak az egy-egy térségben elhelyezkedő felsőoktatási intézményekre, mert ezek az intézmények azok, amelyek segíthetik a térség önkormányzatát, vállalkozóit, a lakosságot abban, hogy jól fogalmazza meg a jövőre vonatkozó elképzeléseit, jól határozzák meg azokat a humán és anyagi erőforrás értékeket, amelyek a fejlesztést, fejlődést elősegíthetik. Véleményem szerint a gyöngyösi kistérség és annak városa, Gyöngyös több szempontból is kedvező helyzetben van - mutatott rá dr. Magda Sándor. - Egy térségnek, egy városnak a jövőbeni szerepe ugyanis nagyban függ attól, hogy miként helyezkedik el a főváros és a régió „fővárosa” közötti tengelyen. Ez alapján a vizsgált kistérség települései és Gyöngyös is ugyanazon 3. számú autópálya mellett helyezkednek el, amely a Budapest-Miskolc, Budapest-Debrecen régióközpontokat köti össze, de félúton érhető el így, ha egy köz- gazdasági, természeti adottságai üapján kedvező megítélésű térség és annak városa rendelkezik jól képzett munkaerővel, képzésüket biztosító közép- és felsőoktatási intézményekkel, életminőséget biztosító egészségügyi háttérrel, kulturális és sportolási lehetőségekkel, magas szintű infrastrukturális szolgáltatásokkal, akkor a tőke megáll és itt telepszik le. Itt ad lehetőséget új munkahelyek létesítésére, jobb életminőség elérésére, mert a tőke odamegy, ahol jól érzi magát. így lehet Gyöngyös centrumváros, így lehet a gyöngyösi főiskolai kar a térség jelenleginél is ismertebb, elismertebb intézménye. Ezek felismeréséhez megalapozott kutatásra, a kutatási eredmények minél teljesebb hasznosítására van szükség.
