Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-07 / 5. szám

10. OLDAL KÉK 2002. Janijár 7., hétfő , §§H TŰKOR Az ártatlanul elítélt álma (Folytatás az 1. oldalról) „Álláspontom szerint az idézett, az előzetes letartóztatásért járó kártalanításról rendelkező jog­szabály a bizonyítási teher szempontjából oly módon értei- ' mezendő, hogy a kártalanításra lehetőséget biztosító feltételek meglétét a kártalanításra igényt tartó felperesnek, míg a kártala­nítást kizáró körülményeket - amennyiben ezek valamelyiké­re hivatkozik - az alperes Ma­gyar Államnak kell bizonyíta­nia. Ez a bizonyítás jelen eset­ben az alperes részéről egyálta­lán nem történt meg.” - olvasha­tó a beadványban. Az alperes, ítéletében pedig az elsőfokú bíróság több kizáró körülményre is hivatkozott. Az ezeket megalapozó tényeket azonban - P. Péter József tanú­nak a jelen eljárás során (is) tett nyilatkozata kivételével - egy olyan másik eljárásban szerez­ték meg, illetőleg mindezek egy olyan ítélet ténymegállapításai­nak a részét képezték, amely döntésről a perújítási bíróság megállapította, hogy törvény- sértő, és amely döntést ezért ez a bíróság jogerős Ítéletével teljes egészében hatályon kívül helye­zett. A jelen ügy bírósága tehát lényegében nem tett mást, mint egy nyilvánvalóan törvénysértő és teljes egészében hatályon kí­vül helyezett ítélet egyes tény­megállapításait, illetőleg az ezekre nézve összegyűjtött - s utóbb meg­dőlt - bizonyí­tékok közül azokat, ame­lyek a kártala­nítás szem­pontjából a fel­peresekre nézve hátrányosak voltak kiválo­gatta és kritika nélkül valós­nak fogadta el és ebből vont le további követ­keztetéseket a kártalanítási jog­szabály alkalmazására nézve. A kártalanítást kizáró körül­mények törvényi szövegezésé­ből egyértelmű: a terheltnek a hatóság megtévesztésére való törekvése célzatos, ez a maga­tartása az eredményes felderítés meghiúsítása végett kell, hogy történjék. Jelen esetben Pusoma Dénes részéről ilyen irányultsá­gú célzatos magatartás egyálta­lán nem történt egyetlen - az íté­letben felsorolt - esetben sem. A bíróság egyebek között ki­záró okként hivatkozott Pusoma Dénes 1994. március 19-én tett vallomására, pontosabban - az ítéletéből kivehetően - annak ar­ra a részére, amelyben álmát meséli el. Amennyiben az I. fo­kú bíróságnak az álommal kap­csolatos jogi álláspontját elfo­gadnánk, teljesen új alapokra helyeznénk a magyar bizonyítá­si rendszert - véli dr. Magyar Elemér. Az álomlátás, álomfejtés nem képezheti részét semmi­lyen bizonyítási ténymegállapí- tási folyamatnak. Egyébként is, egy ilyen álom még a legkiter- jesztőbb értelmezés mellett is csak abban az esetben valósíta­ná meg a Be. 383. §-ában foglalt kizáró okokat, ha Pusoma Dénes nem azt mondta volna el, amit ténylegesen az esettel kapcsolat­ban álmodott, hanem ennek az álomnak a tartalmát illetően próbálta volna meg félrevezetni a hatóságot. Kérdés persze, ezt hogyan lehetne bizonyítani? Az eljáró bíróság kiemelt fon­tosságot tulajdonított egy olyan okiratnak, amely Pusoma Dénes „Beismerő tanúvallomás” meg­nevezésű írásbeli nyilatkozatát tartalmazta. „Az irat állítólag 1994. VI. hó 19. napján kelt és azt a nyomozóhatóság állítólag 1994. október 10. napján találta meg a zárkatársánál, P. József Péternél. Csakhogy, az a bizo­nyos beismerő levél június 19. napján készült a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság fogdájá­ban, ám azt P. József Pétertől csupán október 10. napján „fog­lalták le” a Heves Megyei Börtön­ben. Hogyan lehetséges, hogy több hónapon keresztül tudott rejtegetni egy ilyen - igen ko­moly bizonyítéknak tekinthető - iratot két olyan helyen is, ahol azt a rendszeres ellenőrzések sem vették ész­re és az átszállí­tásakor kötele­ző motozásnál sem találták meg nála?” „Álláspon­tom szerint az ügyben eljáró bíróság egy ele­ve elfogult és formális eljárás­ban, nem is tö­rekedve a kárta­lanítást kizáró feltételek valós vizsgálatára, s azok megfelelő értelmezésére, el­utasította egy olyan személy - ille­tőleg örökösei - kártalanítási ké­relmét, aki a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen bi­zonyíthatóan teljesen ártatlanul került hosszú időre előzetes letar­tóztatásba az egyik legsúlyosabb bűncselekmény elkövetésével vá­dolva. Ennek ellenére még az utóbb D. Alex ügyét elbíráló He­ves Megyei Bíróság is, a joggya­korlatban példátlan módon, mi­közben D. Alex felelősségét meg­állapította, ítéletében azzal is fog­lalkozott, hogy miért nem érde­mel Pusoma Dénes kártalanítást egy általa soha el nem követett bűncselekmény miatt. Az ítéleté­nek ezt a részét az abban az ügy­ben másodfokon eljáró Legfel­sőbb Bíróság törölte.” - zárul Pusoma Dénes örökösei jogi kép- viselőjének fellebbezése, isikéi „Amennyiben az I. fokú bíróságnak az álommal kapcsolatos jogi álláspontját elfogadnánk, teljesen új ala­pokra helyeznénk a magyar bizonyítási rendszert - véli dr. Magyar Elemér. Az álom­látás, álomfejtés nem képez­heti részét semmilyen bizo­nyítási ténymegállapítási folyamatnak...” MEGRENDELŐLAP VASÁRNAP I ! VASÁRNAPI * i HEVES “©HÍRLAP ELOFIZETESERE Neve:. Címe: fc Fenti címre megrendelem a Heves Megyei Hírlap Vasárnap Reggelt, 325 Ft havi díj megfizetésével. Kérjük, hogy a megrendelőlapot borítékban szíveskedjen beküldeni a kiadó címére: 3301 Eger Pf. 23 (Barkóczy u. 7. Előfizetési szándékát jelezheti kézbesítőinknek, illetve a 06-80-513-646-os ingyenes telefonszámon is. Kamaszok a gyermekülésben Január 1-jétől a személygépkocsi hátsó ülé­sén utazó, 12. életévét be nem töltött és 150 cm-nél alacsonyabb gyermekek csak bizton­sági gyermekülésben utazhatnak. A KRESZ szerint az ülésnek meg kell felelnie az ENSZ-EGB4403. előírásnak; ezt egy narancs- sárga embléma mutatja, és a gyermekülésen látható. Budapest A gyermekek méretének és súlyának megfele­lően különféle kategóriákat ír elő a rendelkezés. A legalacsonyabb kategória 12 hónapos korig (13 kg-ig) terjed. Ez a szék egy mózeskosárra emlé­keztető gyermekhordozó bölcső, amely a jármű­höz saját beépíthető övével rögzíthető. Az ülésre rácsatolható, megerősített háló vagy védőhuzat szerelhető, amely attól védi a babát, hogy ki ne repüljön az erős fékezéskor. A következő csoportba négyéves korig (18 kg- ig) sorolják a gyerekeket. Részükre olyan univer­zális biztonsági gyermeküléseket javasolnak a •szakemberek, amelyek 10 kg-ig menetiránnyal háttal beszerelve alkalmasak a gyerekek szállítá­sára, 10 kg felett pedig a menetiránnyal meg­egyező irányban rögzíthetők. A működő lég­zsákkal ellátott első ülésekre azonban semmi­képp ne helyezzünk fordított - azaz hátra néző - ülést, mert a légzsák súlyos, akár halálos sérülést is okozhat működés közben. A legutolsó csoportba azok az ülések tartoz­nak, amelyekben a gyerekek 12 éves korig, illet­ve 36 kg-ig szállíthatók. Ezek az ülések lehetnek Januártól kötelező a gyermekülés fotó: europress háttámlásak és háttámla nélküli, úgynevezett ülésemelők. A gyermeküléseknél alapvető szempont, hogy a támla - védve a gyermek csípőjét, felsőtestét és fejét - oldalt tartást is biztosítson. A támla, illet­ve a fejtámasz akkor megfelelő, ha a gyermek fü­le fölé ér. A korszerű üléseken már állítható a háttámla magassága, növelhető az ülőlap széles­sége, így az ülés „együtt nő” a gyerekkel. Nagyon fontos, hogy az ülés saját övrendsze­rét többször is állítsuk be aszerint, hogy milyen ruhában van a gyerek. A biztonsági gyermek­ülést kizárólag az autó szakszerűen beépített, két- vagy hárompontos övével szabad rögzíteni. A beszerelésnél tilos bármiféle barkácsolás. KOÓS Hasis: az első számú kábítószer A hasiskender, közismert nevén a cannabis továbbra is őrzi vezető helyét a kábítószerek listáján az Európai Unióban. A hatóságok leggyakrabban hasist koboznak el. Kivétel Portu­gália, ahol a heroin a legnépszerűbb drog - olvasható a kábí­tószer-kereskedelmet és -felhasználást ellenőrző, lisszaboni székhelyű EU-szervezet jelentésében. Nyugat-Európa A jelentés szerint viszonylag új jelenség a természetes és mester­séges kábítószerek vegyes fo­gyasztása. Hollandia máig a leg­főbb extasygyártó és -exportáló ország. Nem sokkal maradnak el tőle a balti országok, Bulgária, Cseh- és Lengyelország. Mike Trace, a drogmegfigyelő EU- szervezet igazgatótanácsának el­nöke méltatta az Unió kábítósze­rek visszaszorítására kidolgozott cselekvési tervét. Felszólította az Európai Unió tagországait a nem­zeti intézkedések összehangolá­sára a felvilágosításban, a meg­előzésben, a gyógyításban épp­úgy, mint a hatósági-bűnüldöző tevékenységben. Az EU szakmai szervezetének jelentése fölhívja a figyelmet a különösen erős függőséget okozó extasy terjedésére. Annak ellené­re, hogy a szintetikus drogok fo­gyasztása az Európai Unióban „nagyjából-egészében állandó”, az extasy esetében folyamatos növekedés tapasztalható. A leg­fertőzöttebbek a kedvelt idegen- forgalmi helyek, a legszenvedé­lyesebb fogyasztók pedig a húsz év alattiak. Az Európai Unió felnőtt lakos­ságának mintegy négy százaléka kipróbálta már az amfetamin- készítmények valamelyikét. A brit szigeteken még ennél is súlyosabb a helyzet: az arány 10 százalék. A heroinfogyasztás meglehetősen eltérő mértékű az Unió országai­ban. Növekedés figyelhető meg Finn-, Görög- és Svédországban, valamint Luxemburgban és Nagy- Britanniában. Nem változott a helyzet Németországban, Auszt­riában és Hollandiában. Hispániá­ban vidékenként eltérő a heroin­fogyasztás mértéke. Csökken ugyanakkor a befecs­kendezhető kábítószerek élveze­te a legtöbb EU-országban. Itáliá- ra, Luxemburgra, Portugáliára és Nagy-Britanniára azonban nem érvényes ez a kedvező tendencia. A szigetországban a legmagasabb a „problematikus drogok” fo­gyasztása; Írországban szintén vészesen növekszik a végső so­ron súlyos függőséget, eseten­ként halált okozó szerek forgal­ma. A jelentés ugyanakkor meg­állapítja, hogy a kritikus kábító­szer-fogyasztás területi megoszlá­sát nagyon nehéz egyértelműen meghatározni, emiatt pontos ada­tok helyett inkább becslésekre szorítkozhatnak a szakértők. Az ópiumtartalmú készítmé­nyek, beleértve a heroint is, to­vábbra is a legfőbb és legvesze­delmesebb drognak számítanak. A gyógyításra szoruló kábítószer- függők fele, sőt háromnegyede e két szert fogyasztók közül kerül ki az EU-ban. Az újdonsült drogo­sok többsége a harmincadik évét még be nem töltött férfi. Drámai tény, hogy a nők esetében még alacsonyabb az átlagéletkor. (EUROPRESS) Ők is őriznek és védenek ket. Nyugat-Európa több országá­ban beléptető-, illetve a kamera- rendszer segítésével kiszűrik a botrányos személyeket, nálunk erre még nincs lehetőség. A kon­certek, fesztiválok, karneválok a nyugodt események közé tartoz­nak, rendbontás nélkül zajlanak. PRIVACSEK ANDRÁS Biztonságban (Képünk illusztráció) FOTÓ: EUROPRESS Kiből lehet biztonsági ember? Aki magyar állampolgár, büntetlen előéletű, meghatározott szakképesítéssel rendelkezik, megfelel a pszichikai és egész­ségügyi követelményeknek, jó a megjelenése - a tömeg irű tációjának elkerülése végett. Jogosultságaik: jegykezelés, menekülő útvonalak biztosítása; indokolt esetben gázsprayt, gumibotot, riasztófegyvert használhatnak, végszükség ese­tén testi kényszert alkalmazhatnak. ÜGYELETI NAPLÓ este 6-tól este 6-ig FAGYHALÁL. Már hetvenket- ten haltak meg a hideg téli idő­járás miatt az országban. A hét végén a Veszprém megyei Somlóvásárhelyen egy 48 éves férfi ivócimborái társaságában hűlt ki egy elhagyott putriban, a Zala megyei Bókaháza kül­területén a patak melletti tölté­sen találták meg a járókelők egy 33 éves zalaegerszegi lakos holttestét, mu HALOTT CSECSEMŐ. Új­szülött csecsemő holttestére bukkantak a rendőrök szomba­ton a Hemád holtágánál. A sza­tyorba tett kisfiú halálát ellátat­lanság, illetve kihűlés okozta. A csecsemőre állampolgári beje­lentés nyomán talált a rendőr­ség. A nyomozás során kiderült, hogy a 17 éves édesanya román állampolgár, aki családja előtt is titkolta terhességét. A rendőrség csecsemőgyilkosság alapos gya­núja miatt eljárást indított, ep TELT HÁZ. Szociális munká­sok járják a fővárost, és meg­próbálják rávenni a hajléktala­nokat, hogy éjjeli menedékhe­lyeken töltsék a fagyos éjszaká­kat. A szeretetszolgálatok utcá­kat pásztázó munkatársai még el tudják helyezni a hajléktala­nokat. Az esetek többségében az utcán, parkokban, fák között magukat valósággal elbarikádo- zó hajléktalanokat a kemény hideg ellenére sem tudják rá­venni arra, hogy meleg helyre húzódjanak. Szombat estére a főváros területén működő tizenöt éjjeli menedékhely - közöttük három női szállás - 95-96 százalékig telt meg. mti ÁLRIADÓ. Ismeretlen tettes el­len indított eljárást a Budapesti ^Rendőr-főkapitányság Nyomo­zó Főosztály Szervezett Bűnö­zés Elleni Osztálya közveszély- lyel fenyegetés alapos gyanúja miatt. A 107-es központi segély­hívó telefonszámon egy férfi­hang tett bejelentést szomba­ton, mondván: robbanószerke­zetet helyezett el a Szent István téri Bazilikában. Időközben a Bazilika egyik alkalmazottja ki­vitte a gyanús csomagot az épü­let elé, majd értesítette a rend­őrséget. Az Készenléti Rendőr­ség Tűzszerész Szolgálatának munkatársai megállapították, hogy a gyanús csomag robba­nószerkezet-imitáció, amely robbanóanyagot, robbanó­szerkezetet nem tartalmaz, és a fenyegetés beváltására teljes­séggel alkalmatlan, ep ARZENÁL. Valóságos lőszer- raktárra bukkantak péntekről szombatra virradó éjszaka egy gépkocsiban a mezőszilasi rend­őrök. A 44 éves simontornyai lakos autójában gépfegyverbe, pisztolyba és kispuskába való lőszereket, valamint riasztó­pisztolyt és a hozzá való tárat, töltényeket találtak. A gépkocsi tulajdonosánál tartott házkuta­tás során egyebek között elő­került még hetvenöt darab, hevederbe töltött géppuska­lőszer is. A férfi korábban a megszűnt MHSZ-nél állt alkal­mazásban, elmondása szerint a lőszerek abból az időből marad­tak nála. Ellene lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt indított eljárást a rendőrség, mti RENDŐRBALESET. Eddig tisztázatlan okból négy rendőr sérült meg szombat hajnalban a főváros XII. kerületében, az Istenhegyi úton történt baleset­ben; egyikük állapota életveszé­lyes. A rendőrök autója egy villanyoszlopnak ütközött. A Volkswagen Golf típusú kocsit egy 21 éves tiszthelyettes vezet­te. A rendőrök lefelé haladtak az úton, amikor járművükkel a Pethényi út kereszteződésénél az úttest bal oldalán álló vil­lanyoszlopnak csapódtak, ep Magyarországon mintegy hatezer őrző védő szolgálat műkö­dik. Ezek közül azonban mindössze kétezer rendelkezik meg­felelő technikai és személyi bázissal - nyilatkozta lapunknak Lasz György biztonságpolitikai szakértő. Budapest A nyolcvanas évek végén egyre több őrző-védő cég jelent meg Ma­gyarországon, mivel a jogszabá­lyok semmiféle követelményt nem támasztottak a cégekkel szemben - mondta Lasz György. - Aki kijött a börtönből, céget ala­píthatott - tette hozzá. A cégalapítási feltételek 1998- ban szigorodtak. Napjainkra így 6 ezer ilyen céget tartanak nyilván az országban - 100 ezer munka­társsal -, ám a cégek közel 70 szá­zalékának nincs megfelelő techni­kai és személyi háttere - állítja Lasz György. Az ötször annyi la­kossal rendelkező Franciaország­ban mindössze 300 őrző-védő szolgálat működik. A biztonsági szakember szerint a legnagyobb gondot az okozza, hogy akadnak olyan cégek, amelyek - a szakkép­zett munkaerő hiányában - olyan civil embereket foglalkoztatnak a különböző rendezvények biztosí­tásánál, akiknek fogalmuk sincs arról, miként kell és lehet csele­kedni egy-egy veszélyes szituáció­ban. Épp ezért könnyen botrány­ba fulladhat a rendezvény. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a szolgá­latot teljesítő biztonsági emberek nem rendőrök, épp ezért - megfelelő jogo­sultság hiányá­ban - nem is in- tézkedhetnek rendőrök mód­jára. Az őrző­védőknek leg­többször a lab­darúgó-mérkő­zéseken akad munkájuk, fő­ként a találko­zók előtt és után, amikor az utcán csapnak össze a két tá­bor szimpati­zánsai. A szur­kolótáborok 5- 20 fős kemény magja csupán a botrány kedvé­ért látogatja az rendezvénye-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents