Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-07 / 5. szám

2002. Január 7., hétfő PF. 2 3 11. OLDAL Legyen mindenkié a Török fürdő! Idén ünnepli Eger városa az egri vár ostromának 450. évfordulóját. Annak az emlékét, amikor a maroknyi magyarság a 150 ezres török sereggel szemben olyan sok véráldozattal hősiesen meg­védte a várat. De vajon az utódok méltók-e dicső őseikhez? Megőrizték-e, amiért ők vérüket ontot­ták? Sajnos, nemleges választ kell adni. Nem be­csülik az értékes örökséget. Igaz, egyrészt önhi­bájukon kívül is, de mégis ki vannak zárva jus­suk, tulajdonuk szabad használatából. Ez a leg­történelmibb, leginkább Eger városához és Eger polgáraihoz tartozó ingatlan a Török fürdő. Az a fürdő, mely a rendszerváltás előtt még a város polgárai és az idegenforgalom számára szaba­don és korlátozás nélkül volt használható, láto­gatható mindannyiunk örömére és egészségére. A „szocializmus” építése idején a történelmi ha­gyományok és a városi polgárság és idegenforga­lom semmibevételével, az internacionalista álhu­manizmus hangoztatásával, a polgárság megkér­dezése nélkül meghozták a párt döntését, épül­jön reumakórház, melyhez csatolták az Eger vá­ros elidegeníthetetlen tulajdonát képező Török fürdőt, hogy pár tucat ember gyógyulását segít­se, és kizárták az örökségéből a hatvanezres vá­rosi polgárságot és idegenforgalmat. Mondván: az akkori SZTK-n keresztül továbbra is minden­kinek nyitva marad. Igen, már ha eléggé meg- nyomorodott már, netán hordágyon vagy ruhás­kosárban szállítható csupán. Esetleg sikeres kanosszajárását elvégezte, és az orvosi kört meg­járta, természetesen tele borítékokkal. így aztán az egészséges és fiatal polgárok még csak nem is álmodhattak róla, hogy bejussanak a saját fürdő­jükbe. Lassan a kizártak el is felejtették, vagy a mai fiatalok nem is tudják, milyen kincs van a birtokukban. Ma már csak az idős, nyugdíjas ge­neráció emlékszik a Török fürdő csodáira: a kel­lemes, kétféle hőmérsékletű medence vizére, iszappakolás, gőz, pihenőhelyiség, vendégbarát kiszolgálás stb. Mindezekről már csak elmondá­sokból tudhat a mai fiatalság, hisz mire olyan le­robbant egészségügyi állapotba jut netán, hogy a védőkörön belülre tud kerülni, már talán a ki tudja hányadik külföldi tulajdonos szabja meg a bekerülési feltételeket. Ne adj isten, ha a rémhí­rek igazak, ma is folynak és folytak tárgyalások külföldi érdeklődőkkel. Ha nem igaz, kérem, azonnal nyilvánosan cáfolják meg a polgárság megnyugtatására! Sajnos, a nagy átalakítás rá­nyomta bélyegét a Török fürdőre is. A már több mint 400 éve hibátlanul üzemelő fürdő víz- és szennyvízhálózatát oly szerencsétlenül cserélték át a kelleténél szűkebb keresztmetszetű csövek­re, hogy azóta is állandóan probléma a vízcsere, feltöltés. Miért nem hívtak olyan szakembert, aki értett volna hozzá? Nagyobb fürdőkultúrával rendelkező országokból, ilyen Törökország is például. De a vízszint-beállítást is tévesen végez­ték. Ez a kinti 3-as medencénél is jól látható. Saj­nos, hasonló szakmai színvonalú emberek kezé­ben van a jelenlegi strandi átalakítás is. Ezen urak még azt is el akarják hitetni, hogy a 33-35 Celsius-fokos víz helyett egészségesebb és na­gyobb forgalmat ígér a 26 Celsius-fokos József- forrás vize. Meg hogy a strandi három már meg­lévő öltöző kevés, és egy negyediket is kell építe­ni. Majd biztos építészeti kuriózumként fogják mutogatni az egri strandi öltözőszafárit ! Hogy teljes legyen a fölösleges építések sora, még egy híd építése jól jön az uraknak. Amíg a földhiva­tali visszarendezést elvégzi a jelenlegi városve­zetés, kérem, javaslom, követelem, hogy a Török fürdőt heti legalább 3-4 napra nyílt közfürdő­ként üzemeltessék, a városi polgárság és a vár­ható idegenforgalom érdekében. Korózs Frigyes Eger, Vályi István u. 12. tartó plakátmizéria Hatvani értékápolók Köszönet A Magyar Máltai Szeretetszol­gálat füzesabonyi csoportja kö­szönetét mond Haraszti György közgazdász nyugdíjas egész­ségügyi főigazgató-helyettes amatőr festőművésznek, aki a füzesabonyi Máltai Szeretet­szolgálat gyermek- és ifjúsági klub részére 8 darab festményt adományozott. Önzetlen segítség Csak az tudja, hogyan lehet szemüveg nélkül létezni, aki kénytelen szemüveget viselni, ráadásul jó vastagot, 5,5 dioptri- ásat, én ilyet használok. Decem­ber 18-án este egy szerencsétlen mozdulat következtében a szemüvegem leesett és a kerete kettétörött, így használhatatlan­ná vált, de a szemüvegem nél­kül én is. Nagyon elkeseredtem. Másnap reggel elmentem az eg­ri Tárkányi Béla utcai Ofotért üzletbe, szerettem volna na­gyon gyorsan egy újat csináltat­ni. Kiderült, hogy ilyen lencsé­jük nincs. Az eladó hölgy azon­ban addig-addig keresgélt, hogy talált egy megfelelő keretet, és felajánlotta, hogy a régi lencsét belecsiszolja az új keretbe. Alig telt el fél óra, és nekem újra volt szemüvegem. Ezúton a nyilvá­nosság előtt is szeretnék köszö­netét mondani a hölgynek, aki olyan fokú segítőkészségről tett tanúbizonyságot, amit még ma­napság is csak ritkán tapasztal­hatunk. Köszönetem mellett szívből kívánok a készséges hölgynek jó egészséget és to­vábbi eredményes, örömteli munkát szemüveges társaim ne­vében is. Tóthné Kovács Mária Eger, Széna tér Idősek ünnepe Tarnalelesz község önkormány­zata tavaly decemberben meg­tartotta a szokásos évenkénti idősek napját. Meghívót küldtek az idősek otthonában lakók ré­szére. Az idős emberek szép számmal megjelentek a művelő­dési házban, ahol Palkovics Ákos polgármester úr köszön­tötte a megjelenteket. A műsort az iskolás gyerekek dallal és verssel tették szebbé. A műsor­ban többen is felléptek, a hallga­tóság tapssal jutalmazta előadá­saikat. A polgármester úr kö­szöntötte az idős bácsikat és né­niket, jó egészséget kívánva a következő évre. Ajándékcsoma­gokat kaptak az idős emberek, akik könnyes szemmel mond­tak köszönetét, hogy megemlé­keztek róluk. Másnap az idősek otthonába jött el a polgármester úr, tele csomagokkal, melyet az otthonlakók részére készítettek, és kívántak boldog új esztendőt mindenkinek. Kovács Ágnes Hetekig Az elmúlt hetekben indult el az a kálváriasorozat, hogy sportver­senyt hirdetni kívánó plakát a bel­város oszlopaira kerüljön. A kál­vária novemberben kezdődött, és tartott december 10-ig. Kezdődött azzal, hogy a városban éveken ke­resztül megszokott plakátkira- gasztási rendszer megszűnt. Mi öt telefon és egy sor utánajárás ered­ményeként végre kaptunk egy cí­met, hogy mi egriek Budapesten kereskedjünk a kiragasztás ügyé­ben. Telefon ide, telefon oda, a legtöbb esetben rádiótelefon-költ­ségen. A válaszok: „Hagyjon üze­netet, visszahívjuk”. Újbóli tele­fon, a központos jelentkezik, megpróbálom kapcsolni, mondja. Sajnálom, úgy látszik, nincsenek bent (délelőtt 10 óra), majd java­solja, próbálja meg a főnökét. Mit lehet tenni, próbálkozunk, és is­mét rádiótelefonon. Ismét üzenet- rögzítő, visszahívási ígérettel. Az­tán várok és várok. Hívás nem jön, így ismét kénytelenek va­gyunk újra hívni most már az esti órákban. Egy igen kedves hang meghallgatja kérésünket, majd a válasz: „azonnal intézkedem”, mondja, és visszahívást kapok. Aztán megint várakozás. Hívás nincs. Ismételten, de már a har­madik nap próbálkozunk a cég központjával, míg végre megkap­juk az illetékest. Elmondva ismét a kérést, udvariasan közli, hogy holnap ad egy árajánlatot reggel 8 és 9 óra között. Másnap ismét vá­rakozás délután 1 óráig, majd is­mét mi hívjuk. Az illető közli, hogy harminc plakát kiragasztása adóval együtt 65 ezer Ft. Elször- nyülködve válaszoljuk, hogy ez a plakát kinyomásának közel tíz­szeresébe kerül. Az indoklás: a város felé bérleti díj, az adó, meg hogy Budapestről kell intézkedni stb., ez mind költség. Alkudozás ide, alkudozás oda, odáig jutot­tunk, hogy megpróbálják a sze­gény sportszerv pénztárcájához mérni a költséget, de csak holnap tud válaszolni. Ez már a hetedik nap. Természetesen az újabb vá­lasz másnap a mi hívásunkra vált ismertté, de az ár sokban nem vál­tozott. Kérve és mondva közöl­tük, hogy ennyi pénzünk van, ezért annyit rakjanak ki, amen­nyit jónak látnak. Lezárva az ügyet, kaptuk a választ, hogy hol­nap majd aki intézkedik a kira­gasztás ügyében, jelentkezni fog. Mondanom sem kell, nem jelent­kezett. Újabb telefon, újabb intéz­kedés, míg valaki jelentkezett, és nagy bocsánatkérés közepette kö­zölte, hogy ők a cég alvállalkozói, nincsenek közvetlen kapcsolat­ban, de tessék mondani a kívánsá­got, mondta udvariasan. A válasz: ismét intézkedem, hamarosan je­lentkezem. Jelentkezés termé­szetszerűleg ismét nincs. Lehetet­len helyzetben lévén csak ide for­dulhattam, de most már az alvál­lalkozóhoz. Telefon ismét, üze­netrögzítővel, majd jön a kény­szervárakozás. Aztán egy hívás, és megkapom a lehetőséget, hogy mi elvihetjük a plakátot - szeren­csére - a lakásunktól közel 800 méterre, és a név szerint megjelölt ülető két napon belül kiragasztja a plakátot. Lehetne még folytatni. A plakát kiragasztásának ez a szűk keresztmetszete. Nekünk egriek­nek Budapestre kell járni, telefo­nálni, hogy itt Egerben akár csak egy plakátot kb. 2000 Ft-ért kira- gaszszanak. Mert ha te teszed, azért megbüntetnek. A telefon- és benzinköltség megközelítően an­nyiba került, amibe a plakát ra­gasztása. Ehhez csak annyit még, hogy a cég és az alvállalkozó nem Egerben adózik. A kérdés: kinek jó ez? Mert az egrieknek valószí­nűleg nem. (teljes név és cím a szerkőben) A hatvani Hatvány Lajos Múze­um dolgozóinak gondos, lelkiis­meretes munkáját szeretném megköszönni. Nagyszerű, sokol­dalú volt a bronzkor hatvani kul­túrájának bemutatása. A tanuló- ifjúság számára példaértékű szemléltetőeszközként szolgált a történelemórákhoz. Helyet adtak Józsa Judit keramikusművész Honfoglalás című, 51 darabból álló alkotásának bemutatására. Korra való tekintet nélkül rácso­dálkozhatott a látogató az előde­ink által készített és használt egy­szerű, elmés munkaeszközödé, amelyek már feledésbe merültek. Ilyen csodálatos értékmegőrző a közelmúltban rendezett és most is megtekinthető Magyar gyéké­nyesek című kiállításuk is. Ízelí­tőt ad arról, hogyan használta és Örömmel számolok be arról, hogy az Eszterházy Károly Főis­kola Rajz Tanszékének hallgatói: Dunai Beáta, Tokodi Anita, Ka­szai Krisztina, Szalóki Mariann a Markhot Ferenc Kórház csecse­mő-, gyermek- és ifjúsági osztá­lyának szépítésében, barátságo­sabbá tételében önzetlen, áldo­zatkész munkájukkal aktívan részt vettek. Osztályunk 50 ágy- gyal működik, a kórtermek üveg­ajtóinak, ablakainak és a folyosó falának festését végezték el több napon keresztül. Jó hangulatú, Fájdalom A Krisna-hívők mély fájdalom­mal vették tudomásul George Harrison halálát, és együttérzé­süket fejezték ki családtagjai iránt. A volt Beatles-tag, George Harrison négyéves rákbetegséget követően, békésen halt meg Los Angelesben. Utolsó napjait Haré Krisna mantrát éneklő hívek kö­zött töltötte. Két kedves hívő ba­rátja Angliából és Új-Zélandról érkezett Los Angelesbe, hogy ve­le legyenek az utolsó napokban. George Harrison 1969-ben, Ang­liában találkozott Srila Prabhupádával, a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének ala­pító lelki tanítómesterével. Köze­li és szeretetteljes kapcsolat ala­kult ki közöttük, s a Krisna-tudat tanításai áthatották Harrison bel­ső életét és zenéjét. Nem múló szeszély volt ez a részéről, ha­nem egy életre szóló elkötelezett­ség a lélekvándorlás filozófiája, a vegetarianizmus és a mantra- meditáció mellett. Harrison tá­mogatta a Krisna-könyv c. kiad­vány angol kiadását, és ő írta a könyv előszavát is. Ő adomá­nyozta a Londonhoz közel fekvő Bhaktivedanta Manort a Krisna­használja a magyar ember a köz­vetlen környezetében kínálkozó természetes anyagokat, s készít belőle fontos használati tárgya­kat. Az ember benyit a múzeum kiállítótermébe, kizárva az autó­buszok és egyéb masinák zaját, a fullasztó szmogot, és ott a nyuga­lom, csend és a sokatmondó lát­nivalók. Mondhatnánk: ez a dol­guk, csinálják. Igen ám, de nem mindegy, hogy hogyan. Horváth László igazgató úr és Robotkay Zsóka tudatosan formálják a láto­gatók esztétikai érzékét, oktat­nak a tárgyak sokoldalú bemuta­tásával, és nagyszerűen teljesítik értékmegőrző, nemes feladatu­kat. Köszönet és tisztelet érte. Dr. Molnár Lajosné ny. pedagógus V. Sz. Ált. Iskola, Hatvan és búcsú hívőknek 1973-ban, és a közös­ség tagjai örökre adósuk marad­nak neki nagylelkűségéért. A Manor azóta is Európa egyik leg­fontosabb hindu templomaként szolgál. Hamison az elmúlt pár évtizedben népszerűségénél fog­va felmérhetetlenül sokat tett a lelki tudat, a béke és a szeretet vi­lágméretű terjesztéséért. A világ­hírűvé vált My Sweet Lord c. szá­mában megzenésítette a Haré Krisna, Haré Ráma imát. Ezt is­mételte akkor is, amikor 1999- ben egy őrült késsel támadt rá az otthonában, és súlyos sebeket ej­tett rajta. 2000-ben újra feléne­kelte a My Sweet Lord-ot, emlé­keztetve magát arra az életre, ami az anyagi világon túl van. Harrison visszahúzódó személyi­ség volt, akit sok Krisna-hívő sze­retett és csodált alázatos és em­berséges természetéért. Közössé­günk mélyen fájlalja a leghíre­sebb Krisna-hívő eltávozását. Ugyanakkor azonban biztosak vagyunk benne, hogy halála nem puszta vég, hanem lelki céljainak beteljesülése volt. Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége Barátságosabb kórtermek A kis betegeknek festettek Didergő utasok Az aranydiplomás kertészmérnök Ahogy beáll a téli hideg idő, a Berva-Mezőgép között közleke­dő buszok többségében leállnak a fűtéssel teljesen. Mint ezt de­cember 9-én, vasárnap délelőtt a 14-esen két ízben is tapasztal­tam, azonkívül 10-én délelőtt is. Ez a vonal legalább 15 km hosz- szú. Irigykedve nézem a buszve­zetőt, aki ingujjban ül a zárt fül­kében, amíg nekünk vacogni kell. Én egyszer bátorkodtam szólni. Durva hangon válaszolt a sofőr, hogy nem tudja bekapcsol­ni. Ne a szája járjon - így szólt -, intézze! S a kezembe nyomott egy cédulát, BRF-908, 521-123 felirattal. „Ezt magának kell in­tézni, nem nekem” - válaszolom. A busz megy, mindenki igen fá­zik. Amikor befordulunk a Szé­chenyi utcába, a Ráckapu tértől - történnek csodák! - a busz el­kezd melegedni. Hát mégis? Mi­ért a Ráckapu tértől kezdenek el melegedni a Berváról induló bu­szok? Miért kell az utasoknak 8-10 km-t fázniuk? S vasárnapon­ként meg végig a vonalon jéghi­deg buszok? Hiszen lehet őket fűteni. Kérdéseim: - Miért mele­gek a 12-es, 5-ös buszok, s miért hidegek a bervai buszok minden télen, kevés kivételtől eltekintve?- Miféle trükk, hogy míg a Bervától a Ráckapu térig didereg a nép, ott elkezd a busz meleged­ni, s mire a többség a postánál le­száll, már fűtik? Akkor most fűt­hető vagy nem fűthető? - Kinek az érdeke az üzemanyag ilyen spórolása, s mi okból? Hová lesz?- Nekem utasnak kell ezt intéz­nem, vagy a Volán dolga? - Miért kell az utasnak életveszélybe ke­rülni, ha jogosan reklamál? Miért kell durva válaszokat elszenved­ni, holott az igazat mondja? Cs. B. (cím a szerk.-ben) Hirtelen, de csendben távozott a hazai szőlőtermelés egyik, a min­dennapok szakmai eredményeivel bizonyító, szókimondó egyénisé­ge. Dula Gusztáv aranydiplomás kertészmérnök ugyan csak 75 évet élt, de azt mindvégig mozgalma­san. Sohasem nyugodott bele a dolgok jelenlegi állásába, mindig lázasan és türelmetlenül kereste az új és új megoldásokat, a válto­zást, a fejlődést. A sárospataki gimnáziumi évek után kétévi sző­lőbérlői, részesművelői jövedel­mének eredményeképpen lehető­vé vált, hogy az agrártudományi egyetemen kezdjen tanulni. A sors a vagyonától megfosztott tokaj-hegyaljai földbirtokos-cse­metét mint fiatal mérnököt az egri Mezey-családhoz sodorta, ahol már csak a szőlőbirtok államosítá­sát láthatta szomorúan. A Szőlészeti-Borászati Kutatóintézet egri állomásán kezdett dolgozni, de családjának üldöztetése őt is először Gyöngyösre a Domoszlói Állami Gazdaságba, majd pedig a Nyírségbe száműzi. Az '50-es évek nehézségei között az új fajták és művelésmódok meghonosítá­sát, a szőlőtermesztés-borászat korszerűsítését végzi. A kénysze­rűség szülte nagyüzemi körülmé­nyek között szinte egyetlen útként alkalmazható, Lenz Moser által fémjelzett művelésmódot az '50- es évek közepén külföldi szakiro­dalom alapján elsők között próbál­ja ki és alkalmazza. A '60-as évek elején végre hazatérhet családjá­hoz, s ha nem is Egerben, de a Mátraalján irányíthatja az első ma­gyarországi szőlőrekonstrukció szaporítóanyag-szükségletének előállítását. Á nagyrédei, abasári szőlőoltvány-termelőkkel együtt dolgozva újra életre keltenek egy híres ágazatot, megbecsülést vívva ki a szőlőoltvány-termelőknek Ma­gyarország határain túl is. A ma­gángazdaság, a szőlőbirtokosság híveként állami gazdasági emlő­kön nevelkedve, ő sem kerülhette el a szövetkezetek világát. A verpe­léti Dózsa Tsz volt, ahol munkája kiteljesedett. Több mint 600 hektár szőlőt telepítenek el munkatársai­val, fajtát és művelődésmódot vált­va. Kezük munkájának eredmé­nyeként újra híres lett a verpeléti leányka, muskotály és olaszrizling, sikerült visszacsempészni a hársle­velűt. Korszerűsíti a gyümölcster­mesztést és a zöldségtermesztést. A kiszolgáltatott helyzetű szőlőter­mesztést fejlesztve elindította a szövetkezet borászati ágazatát, ez­zel bizonyítva a szőlő-bor verti­kum igazi összetartozását, amit ab­ban az időben bizony sokan nem jó szemmel néztek. Régi tanító­mestere és atyai barátja, Katona Zsigmond professzor hívja, hogy vállalja el, legyen az Állami Biztosí­tó vezető kárszakértője. Eleget tesz a kérésnek, hiszen a vidék, Eger és a Mátraalja szőlőinek jó ismerője. Szerették ezt a nyughatatlan, min­dig csipkelődő, a szakmát szigorú­an megkövetelő „kis” embert. A te­relésen kívül csak egy gyerekkorá­tól dédelgetett passziója volt, a va­dászat. Számára ez a pihenés és a tisztesség volt. Kiváló puskás, ku­tyás, apróvadas vadász volt, aki a vadat tisztelte és csodálta. Megada­tott számára, hogy Széchenyi Zsig- monddal és Kittenberger Kálmán­nal is vadászhatott. Amikor 68 éve­sen letette a vadászpuskát, azt mondta, hogy boldog lehet az az ember, aki erdők-mezők vadjaival méretheti össze magát, és így őrzi meg emberségét. (név és cím a szerk.-ben) humánus jelenlétük különös színfoltja volt osztályunknak. A kórházban ápolt gyermekek és a látogató szülők, hozzátartozók örömére szolgált tevékenységük. Az osztály barátságosabbá, han­gulatosabbá vált a rajzok által. A festéshez használt festékanyagok egy részét a Fantázia festékbolt ajánlotta fel a gyermekosztály ré­szére. Ezúton is köszönetünket és elismerésünket fejezzük ki a munkáért és a felajánlásért. Dr. Kiss Klára osztályvezető főorvos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents