Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-05 / 4. szám

/ Egy ötesztendős kisfiú élete négyemeletnyi zuhanás után Az ötéves kisfiú álmaiban ismét szaladgál, és hiszi, hogy ez valóság is lehet Ez a történet egy kisfiúról szól, aki orvos szeretne lenni vagy rendőr. De az is megtörténhet, hogy va­dász lesz. Mint a nagytatája. A vadászat amúgy egy­szer már megmentette, hiszen napokig kómában fe­küdt, és az orvosok azt mondták, hogy ha rövidesen nem tér magához, akkor kevés a remény az életben maradásához. Ricsi - így hívják a kisfiút - nem re­agált semmilyen külső ingerre. Ekkor a nagytata odalépett hozzá, megpaskolta az arcát és azt mond­ta: Ébredj Ricsiké, mert indulnunk kell az erdőbe vadászni! Erre a kisfiú elmosolyodott, és másnap magához tért. Akár orvos, akár rendőr, akár vadász lesz Ricsi, jó lábakra lenne szüksége. Ám jelenleg deréktól lefelé béna. Igaz, a remény, hogy saját lá­bain szaladgáljon, még nem halt meg. Ricsi most ötéves. Tragikus törté­nete 2000. április 21-én kezdő­dött. Azon a délutánon az édes­anya dolgozni ment, a kisfia pe­dig otthon maradt az élettársával. Máig nem tisztázott körülmények között Ricsi kiesett a gyöngyösi negyedik emeleti lakás ablakából. A szemtanúk elmondása szerint egy második emeleti redőnyben egy pillanatra fennakadt, majd to­vábbzuhant az utca felé. Az anyu­ka úgy tudja, hogy lent egy fiatal­ember megpróbálta elkapni, de nem sikerült. Állítólag a fiatalem­ber keze el is tört, de pontosan nem tudni, mivel a férfi nem vár­ta meg a mentők megérkezését, hanem eltávozott a helyszínről. Zuhanás a negyedikről Ha úgy vesszük, Ricsinek több szempontból is szerencséje vott a szerencsétlenségben, hiszen ekkora zuhanást ritkán szoktak túlélni. Az aszfaltból kiálló sárkapaió mellett ért földet. Ismét csak a szerencsé­nek tulajdonítható, hogy a közeli benzinkútnál éppen akkor tankok egy mentőautó, így a kisfiú szinte azonnal megfelelő ellátásban része­sülhetett. Nem mozdították meg avatatlan kezek, s ez később még nagy jelentőséggel bírhat, hiszen utólag megállapították, hogy a ge­rincvelője nem szakadt el. Ricsit előbb Hatvanba, majd Bu­dapestre szállították kórházba. Előbb csak életmentő műtéteket hajtottak rajta végre. Négy napig le­begett élet és halál között, míg vé­gül a nagyapa hangjára reagált, re­ményt adva az érte aggódó anyjá­nak, a nagyszülőknek és az orvo­soknak. Egy éve dr. Varga Péter Pál, egyedüli orvosként vállalva a műté­tet, a Budai Gerinc Centrumban inplantátummal erősítette meg a kisfiú gerincét, így lehetővé vált, hogy Ricsi többet tudjon mozogni. A kisfiú februártól a fővárosi Pető Mézet óvodása. Bentlaká­sos, csak a hétvégeken tér haza a nagyszülők házába. Millimétemyi remény A festői környezetben található kis mátrafüredi ház emeleü részé­ben lakik Ricsi 26 éves édesanyjá­val, Kelemen Beatrixszal. Nemrég járógépet kapott. A szerkezettel már három lépést meg tud tenni. Nem kis teljesítmény ez tőle, fő­ként, ha figyelembe vesszük, hogy Ricsi mindössze 20 kiló, a járógép pedig 27. Igaz, van jóval könnyebb változata is, de azt az egészségbiz­tosító nem támogatja, a családnak pedig nem telik a több tízezer fo­rintos szerkezet megvételére. An­nál is inkább, mivel Ricsi növeke­dik, így néhány hónap múltán már új gépre lenne szüksége. A kisfiú ugyanolyan eleven, mint a hasonló korú gyermekek. Legin­kább kúszva szeret közlekedni, a kezével tolva magát. Tavaly októberben, egy alaposabb orvosi vizsgálatkor bizonyo­sodott be, hogy a ge­rincvelő nem szakadt el. Igaz, a zúzódott csomok között egyet­len millimétemyire vékonyodott, de több szakember véleménye szerint is ez a vékony szál tovább éltetheti a reményt, hogy Ricsi­ből ismét szaladgáló kisfiú válik majd. A gyermek rendsze­resen jár reflexoló- gushoz is. Az ered­ményt a nagyapa nyomban meg is mu­tatja: hanyatt fekteti Ricsit, majd egy bizo­nyos ponton megérinti a talpát. A kisfiú „lebé­nult” lábai felrándul- nak, tehát bizonyos in­gerekre reagálnak.- Most roppam fon­tos, hogy a lábizmok ne sorvadjanak el, hiszen külön­ben később már használhatatlan- ná válhatnak - mondja az anyuka. A nagymama nemrég egy mű­sort látott az egyik kereskedelmi tévéállomáson: egy amerikai pro­fesszorról szólt, aki Ricsihez ha­sonló gerincsérült embereket állí­tott talpra. A szakemberrel szeret­nék felvenni a kapcsolatot, ám egyelőre még az észak-amerikai telefonbeszélgetésre sem telik. A műtét, amely várhatóan ismét használhatóvá tenné Ricsi lábait, szintén több millióba kerülne. A családnak pedig nincs pénze. Ricsi az édesanyjával. Reménykednek a gyógyulásban ti meg az egészségbiztosító. Már­pedig nem elég feljmni a főváros­ba, ott a helyi jármokon is el kell buszozni az intézetig. Már próbál­ták, de mindez nagy megpróbálta­tást jelent gyermeknek, szülőnek egyaránt, hiszen a távolsági és he­lyi jármú tömegközlekedési jármű­veknél sem vették figyelembe a mozgáskorlátozottak igényeit. Nemrég a közös udvaron talál­ható házban lakó nagynéni elha­lálozott, és az ingatlant a szülők örökölték. A lakást átengednék Ricsinek és az édesanyának, ám ahhoz, hogy ott tudjanak élni, bi­A gyógyításra gyűjtenének A nagyszülők elárulták, hogy gyűjtést szeretnének indítani Ricsi unokájuk meg gyógyításéért. Csakis támogatásokból lennének képesek ugyanis fedezni az amerikai műtét költségeit. A gyógy­uláshoz viszont el kell utazniuk az Egyesült Államokba, mivel itt­hon egyelőre senki sem váSalja a Ricsi egészségének helyreállí­tását célzó orvosi beavatkozást. Az anyuka mindössze tizen­hatezer forint gyermekgondozási segélyt kap. A nagymama biztosí­tási üzletkötő és vállalkozóként dolgozik, igen szerény bevétellel, a nagyapa pedig munkanélküli. Hivatásos vadász a szakmája, de sehol sem kap munkahelyet. Je­lenleg a vadgazdálkodási techni­kumot végzi, majd a főiskolára is szeretne beiratkozni, ám szakké­pesítésével együtt az optimizmu­sa nem nő: azt mondja, bárhová jelentkezik, 45 évesen immár túl öregnek tartják, és inkább a fiata­lokat alkalmazzák. Elutasított kárenyhítés Ricsi Budapestre történő utaz­tatása is nem kevés pénzbe kerül. Az mm az intézetig autóval teszik meg, ám csak a buszjegy árúi térí­zonyos átalakításokat kellene végrehajtani. Az átépítés után já­rógéppel vagy tolókocsival is tud­na közlekedni a lakásban a gyer­mek. Az átalakításhoz viszont csak akkor igényelhető támoga­tás, ha az ingatlan a mozgássérült kisfiú vagy az anyja nevén van. Kelemen Beatrixnak viszont van még két húga is, és a szülők úgy látják, nem tehetik meg, hogy csak az egyik lányuk nevére írják az örökölt ingatlant. Az anyuka már a gyöngyösi ál­dozatvédelmi irodához is fordult tá­mogatási kérelemmel. Kerékgyártó Attüáné irodavezető úgy gondolja, hogy az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány (OKBK) segítségével az áldozm vagy hozzátartozója kárenyhítés­ben részesülhet. A kérelmeket az FOTÓ: T. Z. M. iroda továbbította is, ám azt a vá­laszt kapták, hogy jelenleg nem bi­zonyított bűncselekmény elköveté­se, így kárenyhítés nem jár. Kelemenék végül a Fehér Gyűrű Or­szágos Közhasznú Társaságtól kap­tak harmincezer forint támogatást. Ricsi két élete A roppant nehéz anyagi hely­zet ellenére a család optimista. Bíznak benne, hogy sikerül segítő­ket találniuk, akik adományaik­kal fedeznék a kisfiú útjm az Amerikai Egyesült Államaiéba, és az ottani műtétet is. Felhívást sze­retnének megfogalmazni, kérve, hogy aki tud, az nyújtson segítsé­get Ricsi meggyógyításához. Mint mondják, a próbálkozás nem len­ne kidobott pénz, hiszen több jel is arra vall, hogy a fiúcska gyó­gyítható. Mindezt szakemberek is megerősítették. A család jelenleg akkor a leg­boldogabb, ha Ricsi panaszkodik, hogy fáj a hasa. Vagy amikor a kúszás közben kisebesedett lábm kenegetik, és reklamál, hogy fáj­dalmat okoznak neki. Mindez azt jelenti, hogy a kisfiú lábai érez­nek, tehát megmenthetők. Ricsi lelkében a vele történt tra­gédia vélhetően nem hagyott mély nyomot. Ugyanúgy válaszol a kér­désekre, mint a hozzá hasonló öt­éves kisfiúk. Tudja, mi az, hogy gravitáció, kapásból sorolja az au­tómárkákat, a mesehősöket, és na­gyon szépen le is rajzolja őket. Az esettel kapcsolatban csak annyit mond, hogy volt egy élete, amikor szaladgálni is tudott, és van egy élete, amikor csak kúszni tud. Gyakran álmodja azt, hogy ismét szaladgál Ő is és a körülötte élők is hiszik, hogy ebből az álomból még valóság lehet. tompa z. mihály RÉNES MARCELL Majd ha fagy Két férfi fagyhaláláról számolt be e hét csütör­tök reggeli közleményében a Rendőrségi Tájé- koztmási Iroda. A főváros XVIII. kerületében egy negyvenhét éves budapesti, Nyírbmor külterületén, a Nyírjes-tanyán pedig egy ötvenegy esztendős férfi fagyott meg a sajm otthonában. A múlt esztendő novemberében tizennégy, de­cemberben már negyvenkilenc áldozma volt a mostani télnek - olvashmó ugyanott. A hír csupán ennyi. Semmi extra, semmi meglepetés. A pos­tás nem harapta meg a kutyát, az új amerikai elnököt nem kap­ták rajta a titkárnőjével, nem került elő a keresett terroristave­zér, nem támadt a lépfene-baktérium, nem zuhantak le repülő­gépek, nem dőltek össze felhőkarcolók. Egyszerűen csak az a helyzet, hogy 2001 és 2002 fordulóján, a XXI. században, egy nem különösebben hideg télen, az Euró­pai Unió kapujában álló Magyarországon hatvanöt ember meg­fagyott. És éppen hogy elkezdődött a január. Azaz, a télnek nincs még vége jó darabig. Azért nem teljesen biztos, hogy itt minden rendben van. Milyen hőmérséklet szükséges az emberi test kihűléséhez? Hány fok mínusz a határ? Talán nem is csak ez számít. Hanem a huzamosság. A mele­gedés hiánya Az állandóan hideg falak, padlók, mennyezetek. Gondoljuk el, voltak már errefelé a jelenleginél sokkal dur­vább telek. Pár éve például mínusz húsz-huszonöt. Az már igen. Két deci pálinka nélkül az orrát sem dugta ki az ember. Ehhez képest most alig süllyedt a higanyszál tíz fok alá. Mondhatni, normális. Esett egy kis hó, míg le nem takarították, csúsztak az utak, kész. Szimpla kontinentális időjárás az év ezen szakában. Meg hatvanöt halott. Nem mondhatni, hogy normális. Hónapokig fűtetlen lakások. Fizetetten számlák miatt kikap­csolt gázszolgáltatás. Árverezés, lakásmaffia. Depresszió, beteg­ség, alkoholizmus. Hajléktalanszálló. Már az se. Szabad ég, ra­gyogó csillagok, hulló hópelyhek. Kukák. Reggelre betemet a fe­hérség. Nagyjából ennyi. Egy másik országban közben karácsony van, színes égők, gyertyák, ajándékok, boldogság, szeretet, töltött káposzta, má­kos kalács. Meleg. Szilveszter, társaság, kellemes hangulat, pezsgő, virsU, koccintás, új esztendő. Még mindig meleg. Egy másik ország közben parlamertti választásokra készül. Egy miniszterelnök-jelölt ügyében nyomozás indul befolyással való üzér­kedés gyanúja miatt. Az éppen regnáló miniszterelnöknek egy szava sincs ahhoz, hogy az állami irányítású nagyvállalat benzinkútjainál a saját apja bányájából származó díszkövet kötelező árulni. Egy ál­lamtitkárt köztörvényes bűnügyben első fokon elítélnek, lemond Egy másikat pórázon, bilincsben vezetgetnek, perében semmiféle íté­let nem született, mégis rég le kellett mondania. Egy ellenzéki párt óriásplakátokon szedi ízekre a legnagyobb kormánypártot, utóbbi egész oldalas újsághirdetésekben reklámozza önmagát „Országgyű­lési beszámoló” címszó alatt. Mindenki csendes és szelíd kampány­ról prédikál, mégis mindenki torkaszakadtából gyalázkodik. Egy másik országban közben nem emelkedik a benzin ára, de drágább lesz a tömegközlekedés és az áram, nőnek a közüze­mi díjak. Német márka, osztrák schiüing, olasz líra, görög drachma és francia frank helyett eurót váltanak az utazásra in­dulók. Folytatódik a már hagyományosnak tekinthető vita arról, hogy vajon mennyi lesz az ez évi infláció. S arról, hogy hány ha­zai munkavállaló nem tud majd dolgozni, vagy csak alacso­nyabb fizetésért a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos, munka­erő-piacot megnyitó román-magyar megállapodás után. Ezek mennek a melegben. Szabályozott hőmérsékletű tanács­termekben, hivatalokban, irodaházakban, folyosókon, ottho­nokban, légkondicionált autókban. Voltaképpen mindegy is, tél van-e kinn, vagy nyár. A hidegben viszont: fény kihull, lehelet megszegik. Azt tudni csak, hogy a jeges kéz csontig hatol mozdulatlan tömbbé dermeszti a szárét, lehűti, megfagyasztja a vért. Irreverzibilis hibemádó. Mikor ébredünk fel? Majd ha fagy. Hír(telen)kék... A jelenlegi magyar politika - Kupa Mihály ex-pénzügyminiszter sze­rint - csupán önmagát hajlandó komolyan venni. Mint minden cirkusz a világon... * A gazdasági csődbe ment dél-amerikai ország törvényhozása előtt két hét alatt négy ideiglenes államfő tette le az esküt, majd távozott idő előtt. Önként, dalolva: „Ne sírj értem, Argentína...!” * Huszonötezer dollárt adnak annak az ötven jelentkezőnek, akik hajlandók jelenlegi nevüket egy ismert márkanévre cserélni. Az én nevem, az én nevem jó Viagra János... * A híres szalámigyártó dinasztia Ausztráliában élő leszármazottja, Pick Tamás negyvennégy évi távoliét után végleg visszatelepült Magyarországra Ő lesz a Pick Asz... * A Hírős kommandó váratlan rajtaütéssel vette őrizetbe szilveszter éjszakáján azt a férfit, aki öt fiatal nőt kényszerített arra, hogy pros­tituáltként dolgozzanak neki. Most megtudta, milyen az, ha erőszakkal lefektetik... * A legutóbbi kiadós havazás után az egyik detki családban a gyere­kek szánkója elé fogták a háziak kedvenc kecskéjét. Csak éppen nem akart mekk-mozdulni... __________ (szilvás)

Next

/
Thumbnails
Contents