Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-17 / 14. szám

I 2002. Január 17., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Szépség-ragasztó Bangkokban egy künikán a pat­tanások eltüntetésére ragasztót használtak a magánintézmény orvosai. A bőrgyógyászok akár 3 év börtönbüntetést is kaphatnak a különleges kezelés miatt. Még elképzelni is szörnyű, mi­lyen lehet a páciensek arca, ha történetesen pillanatragasztó volt a rendőrség által lefoglalt tubu­sokban. _________________|B. K.) D IAB-KLUB. Az egri felnőtt Diab-klub tagjai január 19-én, szombaton délután 2 órakor a Bajcsy-Zsilinszky u. 9. szám alatt találkozhatnak a legközelebbi előadáson. Ezúttal a lábgombáso­dás kezeléséről hallhatnak tudni­valókat, majd az idei foglalkozá­sok megtervezéséről, illetve egyéb szervezeti kérdésekről egyeztetnek. A szocialista Kövér az asztalt verte Eger- A Fidesznek az lett volna a feladata, hogy radikális, liberális, alternatív pártként megújítsa a po­litikai kultúrát Magyarországon. Az 1994 utáni Fidesz azonban már nem az a párt, ami korábban léte­zett. A jelenlegi legnagyobb kor­mánypártot a tekintélyelvű, pro­vinciális, kelet-európai konzervati­vizmus jellemzi - többek között ezt hangsúlyozta tegnap este a megyeszékhelyen dr. Fodor Gábor országgyűlési képviselő, az SZDSZ országos ügyvivője, aki az egyik szereplője Petőcz György „Csak a narancs volt” című köny­vének. E kötet a Fiatal Demokra­ták Szövetsége korai éveit és a pártban bekövetkezett szakadást mutatja be Fodor mellett Ungár Klára, Molnár Péter, Hegedűs Ist­ván és Szelényi Zsuzsanna vissza­emlékezésében. Molnár kivételé­vel mindannyian az egri Liberális­klub vendégei voltak szerdán, ahol az írón kívül a Magyar Na­rancs szerkesztője, a szintén egy­kori fideszes Vágvölgyi B. András is megjelent. A klubrendezvényt megelőző sajtótájékoztatón Petőcz György elmondta: ez az első olyan kötet, amely a rendszerváltás óta eltelt évek történetéről beszél mai politi­kusok primér emlékeivel. A Hírlap érdeklődésére kiderült: a Fidesz je­lenlegi vezetői gyakorlatilag nem reagáltak a leírtakra, bár bizonyára nem örültek túlságosan. A ma ma­gát nemzetinek, jobboldalinak val­ló politikai erő ügyvezető alelnöké- ről, Kövér Lászlóról például az ol­vasható a könyvben: 1990-ben még az asztalt csapkodta, hogy ő szocialista meggyőződésű ember. A szerző és az interjúalanyok nem tartanak semmiféle pertől, hiszen, mint mondták, csak a tények ke- rültek papírra. irénesi Csökkenő piaci árusítások VÁLLALKOZÓK KÖSZÖNTÉ­SE. Sírokban az önkormányzat vezetése a napokban adott foga­dást a helyi vállalkozóknak, akik­nek megköszönték az elmúlt évi együttműködést, s az iparűzési adóból befolyt mintegy 40 millió forintot. Erdőkövesden január 20- án, vasárnap este tartanak hason­ló találkozót a helyi művelődési házban. VÉRADÁS. A Magyar Vöröske­reszt Heves Megyei Területi Szer­vezete és az Egri Vértranszfúziós Állomás január 18-án Komlón szervez véradást. Az önkéntes donorokat az általános iskolában délelőtt 9-től 12 óráig várják. A KÉZMŰVESSÉGRŐL. Eger­ben, a Forrás Gyermek-Szabad­időközpontban négy foglalkozás­ból álló kézműves-kurzust szer­veznek az érdeklődő pedagógu­soknak, óvónőknek, valamint a kézművesség iránt érdeklődők­nek. Az első foglalkozás január 18-án, pénteken délután 3 órakor kezdődik. Ezen a tűzzománc technika alapjaival és a különbö­ző eljárásokkal ismerkedhetnek meg a jelentkezők. ÚJ HIVATAL. Miskolcon január 18-án délelőtt 11 órakor ünnepé­lyes keretek között nyitják meg a Belügyminisztérium Bevándorlá­si és Állampolgársági Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságát. A Kazinczy út 32. szám alatti hivatalban a Heves megyei ügyfeleket is várják majd. ÚJ TANKÖNYVEK. Egerben ma délelőtt 9-től 16 óráig tankönyv- bemutatót rendeznek a Heves Me­gyei Önkormányzat Pedagógiai Intézetében, a Széchenyi út 47. szám alatt. TRAFFIPAX. Ma reggel 6-14 órá­ig Karácsond-Nagyfüged között a 3204-es úton, valamint 7-15 óráig a 3-as számú főút Hatvan városi szakaszán számíthatnak sebes- ségmérésre a gépkocsivezetők. ■ (Folytatás az 1. oldalról) Mint a felügyelőség vezetőjétől megtudtuk: megyénk fogyasztóvé­delmi helyzete közepesnek ítélhe­tő. Kirívó szabálytalanságokat, fo­gyasztói megkárosításokat viszont nem tapasztaltak. Csökkent a je­lentősége a piaci árusüásnak, nö­vekedett a kistelepüléseken (műve­lődési, pártházakban és egyéb üres helyiségekben) árusítók száma. A bizonylattal kapcsolatos sza­bálysértések száma lényegesen nem változott, még mindig gya­kori, hogy az áru eredetét a hely­színen igazolni a vállalkozók, ke­reskedők nem tudják. A jótállási jegyek átadását első­sorban az áruházláncokban mu­lasztják el, arra hivatkozva, hogy majd utólag, postán megküldik. A vásárlók minőségi kifogásait a javító-karbantartó szolgáltatá­sok területén intézték szabályta­lanul. Ugyanakkor csökkent a reklámozással kapcsolatos sza­bálysértések száma. Konkrét panasszal 242 vásárló fordult a megyei fogyasztóvédel­mi felügyelőséghez, amelyeket minden esetben kivizsgáltak, és a jogos panaszok esetében a vál­lalkozók ellen eljárást indítottak. szók oka az inflációt meghaladó áremelés, a programcsomagok önkényes megváltoztatása, tele­fonszolgáltatóknál pedig az emelt díjas hívások számlázása. Ha­sonló a helyzet a kommunális szemét elszállításánál is. A felügyelőség igazgatója meg­jegyezte: az Európai Unió irányel­veihez igazodó hazai jogszabá­Eljárások, bírságok számokban Szabálysértési eljárást 336 esetben indítottak, melynek során 6,6 millió forint bírságot szabtak ki. Súlyosabb esetekben a fogyasztó- védelmi bírság lehetőségével éltek: 81 eljárásban közel 7,5 millió forint megfizetésére kötelezték a jogszabálysértőket. Az élelmisze­rek forgalmazása területén külön eljárásokban 57 minőségvédelmi bírságot szabtak ki, összesen 3 millió forint értékben. A panaszok jelentős része irá­nyult a közüzemi szolgáltatók - kábeltelevízió-, telefon-, gáz- és vízszolgáltatók - ellen. A pana­lyok egyre inkább szolgálják a fo­gyasztók védelmét, ugyanakkor növekszik a vásárlók döntési fele- lőssége is. _________________(kji I nternet-elérés olvasójeggyel Tíz új számítógéppel gyarapodott a Bródy Sán­dor Megyei és Városi Könyvtár informatikai rendszere. Az intézmény a Széchenyi-terv programjára adta be immár nyertes pályázatát. Heves megye- A megyéből igen nagy volt az érdeklődés e pályázati csomagra - tudtuk meg Tőzsér Istvánnétől, az intézmény könyvtáros-informati­kus osztályvezetőjétől, aki hozzátette: Egeren kí­vül Hatvan, Gyöngyös, Heves, Füzesabony, Bél­apátfalva, Kál és Párád is nyert 6-6 számítógé­pet, így a megye könyvtáraiba 52 internetes elér­hetőséggel rendelkező új számítógép kerül. A pályázat nyerteseinek kötelessége, hogy jel­képes tandíj ellenében oktatóprogramot indítsa­nak az internet-használat elsajátítására. Elsősor­ban azokat a felnőtteket, netán nyugdíjasokat cé­lozzák meg, akik életkoruknál fogva nem ismer­hetik az internet világát, és iskolai képzés formá­jában már nem sajátíthatják el azt. Ók többféle tanfolyamon ismerhetik majd meg a számítógé­pek világát, az intenzív kurzustól a hathetes tan­folyamig, amelyekben egy a közös: a húszórás képzésnek jelképes lesz az ára. A pályázati szer­ződés értelmében Egerben ezer, míg a kisvárosok­ban és nagyközségekben 600-600 tanulót kell ok­tatni, illetve igazolni a tanfolyamon való részvé­telüket. A számítógépeket várhatóan áprilisig üzembe helyezik, önálló terem hiányában egyelőre az ol­vasóteremben kapnak helyet. A gépeket olvasó­jeggyel vagy napijeggyel bárki használhatja. Kérdésünkre: mi a garancia arra, hogy nem a játékprogramok használata kerül előtérbe a használók körében, Tőzsér Istvánné azt vála­szolta:- Jelenleg is működik három internetes számí­tógép a könyvtárban, de az a pozitív tapasztalat, hogy nem a játék kedvéért térnek be, hanem a gyors információszerzés érdekében. A tíz számí­tógéphez nyomtató és szerkesztői program is tartozik, így szakdolgozatok készítésére is alkal­masak lesznek. A megyei és városi könyvtár napi tevékeny­ségében is előtérbe helyezi a tudományos is­meretterjesztést a világhálón. így került fel a közelmúltban ezer egri képeslap a századfor­duló megyeszékhelyéről, a Heves vármegye tör­ténetének négy kötete, illetve Bródy Sándor mű­vei, a közeljövőben pedig várhatóan Gárdonyi Géza összes műve is olvasható lesz a könyvtár honlapján. iszuromo SZILVÁS ISTVÁN _____ Z sebmatríca Ezennel bejelentek egy szabadalmat. Két nyomós oka is van annak, hogy ezt a nagy nyilvánosság előtt teszem. Az egyik az, hogy nem vész nyoma a bürokrácia útvesz­tőiben, a másik pedig, hogy később ne lehessen mindenféle politikai sandaságot belemagyarázni. Mert az nincs benne. Mindössze pénzügyi és személyes háttere van a találmánynak, ami tulajdonképpen egy, az autó szélvédőjére ragasztható mat­rica. Jó, tudom, ezt már kitalálták. De az enyém olyan, hogy a veszélyt jelző táblához hasonló ábra közepén látható zseb me­net közben szemmel látható változáson megy keresztül. Az út elején - főként a sztrádákra fordulva - még tisztán látható a stilizált ábra, lehajtáskor pedig már a kiforgatott változata je­lenik meg a vezető előtt. Hogy ne felejtsen! Mert az ember általában hajlamos arra, hogy a kilométereket faló autó csendes duruzsolása közepette elpilled. így viszont el-eltöpreng dolgokon. Például azon, hogy anno vajon mire is fordíthatták az útalapba befizetett pénzét, mert járva az országot, csak imitt-amott árválkodott egy-egy dicsekvő transzparens, hogy „ez a szakasz az útalap felhasz­nálásával készült". Aztán jött az autópálya-építés időszaka, az adóforintok milliárdjai mentek rá, hogy aztán keményen fizes­sük az úthasználati díjat. Hol a kapuknál, hol a matricákért. Apropó, kapu. Újabb milliárdokba került, amíg felépítették őket, mert hát az autóst ellenőrizni kell. Aztán egymilliárdért lebontották őket azzal, hogy jók lesznek majd a határ-ellenőr­zési pontoknál. De csak hatvanöt tudnak hasznosítani, azokat is meglehetősen borsos árú átalakítással. (Csodamatricám jel­zi, hogy egyre szegényedem.) És itt van a legújabb! A sztráda-kommandó, amelynek tag­jai ismét csak mélyen nyúlnak a tárcámba. Nem, nem azért, mert sumák lennék, s nem vettem volna meg a szupermodem, kamerákkal leolvasható bilétát, hanem azért, mert valahol va­laki nem tudja, miként kell regisztrálnia a pályára igyekvő au­tót. Vagy éppen nincs kedve hozzá, mert ide kell bekönyvelni, oda adminisztrálni, aláíratni, kinek van ideje erre. Shaa pi­ros tárcsások leintenek, könyörtelenül megfizettetik a hanyag­ság árát - velem. Amikor a tortúra után végre fel merem emel­ni a földre szegezett tekintetem, hát mit látok: ott vigyorog a szélvédőn a kifordított zseb. És üres. Ügyes. Telefon kórházi ágyaknál Eger A Matáv kezdeményezte és a kórház vezetése is támogatta, hogy telefonkészülékek kerülhes­senek a kórtermekbe. A Markhot Ferenc Megyei Kórház sajtórefe­rensétől, dr. Lajos Zoltántól meg­tudtuk, hogy az intézménynek mindez egy fillérjébe sem került. Ugyanakkor segíti a betegek gyógyulását, komfortosabban érezhetik magukat azáltal, hogy ily módon is kapcsolatot tarthat­nak hozzátartozóikkal. Ehhez persze némi önmérsékletre is szükség lesz, elsősorban a hoz­zátartozók részéről. Gondolniuk kell arra, hogy a késő esti hívá­sok zavarhatják a kórteremben fekvő betegek nyugalmát. A telefonok önálló, a készü­lékeken látható[ hívószámokkal rendelkeznek. így nem kell a központ kapcsolására várniuk azoknak, akik a beteget kere­sik. A betegek pedig az úgyne­vezett Barangoló kártyával kapnak vonalat. Kenesei Tibor, a Matáv terüle­ti szolgáltató központjának ve­zetője kérdésünkre elmondta, hogy január végéig nyolcszáz ké­szüléket helyeznek üzembe az egri kórházban. Valószínűleg minden ágyhoz kerül majd egy. Jelenleg hatszáz telefonszám máris hívható. A kártyákat a kórház terüle­tén nem árusítják, azokat az ér­tékesítőhelyeken (például a postán) vásárolhatják meg a be­tegek számára a hozzátartozók. Mindazon túl, hogy ez egy rendkívül humánus ötlet, az ak­ció „üzleti oldaláról” is megkér­deztük a miskolci központ ve­zetőjét. Kenesei Tibor beismer­te, valóban nemcsak az ember­szeretet munkált bennük. A már megépült szabad kapacitá­saik jobb kihasználása érdeké­ben kínálták fel ezt a szolgálta­tást. S nemcsak az egri kórház­ban, hanem országosan is. Hoz­zátette még azt is, hogy erre azért is nyílt lehetőségük, mert a vezetékes készülékek nem za­varják a műszereket, azok nyu­godtan használhatók. Szemben a kórházból kitiltott mobiltele­fonokkal. (NÉGYESSY) Belvízvédelem: városias falu Nagyréde- Már a sok települést érintő 1999-2000-es árvizek előtt, tehát 1997-ben és 1998-ban is komoly károkat, problémákat okozott a településen a szokatlanul nagy mennyiségű csapadék. Ezért ha­tároztunk úgy még 1999 elején, hogy elkészíttetjük a település komplex, átfogó vízrendezési ter­vét - mondta lapunknak Balázs József, a falu polgármestere. Az elkészült terv birtokában tavalyelőtt pályáztak először tá­mogatásért a belvízrendezési munkákhoz, ám akkor nem jár­tak sikerrel. Tavaly ismét bead­ták a pályázatot, s ezúttal több mint 310 millió forint állami céltámogatást nyertek a 443 millió forintos beruházáshoz, melyet három év alatt tervez­nek megvalósítani. A teljes programban 30,5 kilo­méter árok burkolása, a falun át­folyó három patak medrének ren­dezése, szükség szerinti burkolá­sa, valamint egy, a községet kö­rülvevő 3,5 kilométeres övárok és a hozzá tartozó hordalékfogók el­készítése szerepel. A polgármestertől azt is meg­tudtuk: bár még csak néhány nap múlva kezdődik el a közbeszer­zési eljárás, a céltámogatás elnye­résének hírére máris több cég ér­deklődött a kivitelezés iránt. A jelentős állami források mel­lett is komoly teher hárul a beru­házásból a falura, ezt részben fe­dezi a gázközmű-kártalanításból származó bevétel, de reményeik szerint sikerül egy víziközmű-tár- sulatot alakítani az építkezésre, s ezzel lakossági forrásokat bevon­ni. Természetesen egyéb lehető­ségeket is igyekeznek megragad­ni, így például napokon belül pá­lyázatot nyújtanak be a vízügyi alaphoz, és megyei területfejlesz­tési támogatásért is pályáznak majd. Balázs József szerint a szű- kebb térség egyik legnagyobb be­ruházása előtt állnak, s ha ez el­készül, akkor Nagyréde infra­struktúrája teljessé válik, s egy­ben - a biztonság mellett - eszté- tikusabb is lesz a falu. Lapunk úgy tudja, a települé­sen néhányan szorgalmazzák, hogy a vízrendezés befejeztével meg kellene pályázni a városi cí­met. Ennek kapcsán a polgármes­ter elmondta: nem az elnevezés a fontos, sokkal inkább a tartalom, az ellátottság szintje a mérvadó. Vagyis az, hogy milyen szintű szolgáltatásokat, életkörülmé­nyeket nyújt a település a lakói­nak. (S. P.) A hajnalban pöfögő autóbusz zavaró, de ajánlatos elviselni (!?) Száj la A faluból telefonált szerkesztősé­günkbe az a feldúlt olvasónk, aki elpanaszolta, hogy immár több éve kénytelen elviselni a Hársfa úton parkoló autóbusz kora haj­nali zúgását, s az ilyenkor kibo­csátott rengeteg füstjét. Mint mondta, a környéken idős embe­rek és kisgyermekek is laknak, akik a zaj és a bűz miatt képtele­nek pihenni. Gondjával már a polgármesteri hivatalt is felkeres­te, ám megoldást senki nem tu­dott ajánlani. A község korábbi jegyzője, Lővei László jól ismeri az ügyet, hiszen ő maga is több alkalom­mal járt a helyszínen, s tárgyalt az Agria Volán Rt. képviselőjével. Úgy véli, hogy mivel a jármű a közút szélén parkol, ezért való­ban felmerült annak a lehetősége, hogy a sofőrt megkérik, más he­lyen parkoltassa az autóbuszt. Az Agria Volán Rt. illetékese azon­ban azt a felvilágosítást adta, hogy ebben az esetben az önkor­mányzat köteles gondoskodni a jármű biztonságáról, illetve meg­világításáról. Mivel ezt nem tudták megolda­ni, maradt minden a régiben. A dolognak azonban más vonatko­zása is van. Az eldugott kis zsák­faluban élők elemi érdeke ugyanis, hogy az iskolás gyerme­kek, illetve a környékre eljárók időben jussanak el munkahelye­ikre, illetve a tanintézetbe regge­lente. A sofőrnek pedig kötelessé­ge fűtött, meleg busszal várni az utasokat. Az idei kemény télen a jármű vezetőjének arról is gon­doskodnia kellett, hogy időben elindulhasson. Ehhez azonban időközönként éjszaka is járatnia kell a motort. A község polgármestere, Vahalcsik István is úgy fogalma­zott: bármilyen furcsa, de ebben az ügyben nem lehet igazságot tenni. Megérti a pihenni vágyó­kat, de az utazó lakosság kívánsá­gát is figyelembe kell venni. Az senkinek nem lehet érdeke, hogy a járatot a fenti kifogás miatt vég­leg megszüntessék. Az Agria Volán képviselője csupán annyit fűzött a történet­hez, hogy a jármű parkolását a helyi polgármesteri hivatal enge­délyezte, így e körülmény változ­tatásáról is egyedül a helyhatóság dönthet. (bartai

Next

/
Thumbnails
Contents