Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-17 / 14. szám

6. OLDAL H O R I Z O N T 2002. Január 17., csütörtök Ezerhatszáz kérelem Minden negyedik diák igényel hitelt Nem kell újraigényelni a má­sodik félévben a diákhitelt, a folyósítás automatikus - ol­vasható a Diákhitel Központ Rt. közleményében. - Az egri Eszterházy Károly Főiskolán ez 1615 hallgatót érint, ugyan­is ennyien kértek tanulmá­nyaik folytatásához anyagi segítséget. Heves megye Január 15-ig az országban 70 ezer 146 egyetemi és főiskolai hallgató jutott hozzá a diákhitel esedékes összegéhez - olvasható a közle­ményben -, közülük hétezren most veszik fel első alkalommal a hitelt, amely így visszamenőleg el­érheti a 105 ezer forintot is. Ebben a hónapban országosan kétmilli­árd forintot utalnak ki a kérelme­zőknek. A mostani kifizetéssel az eddig folyósított diákhitel összege eléri a 7 miüiárd forintot. Akik már rendelkeznek érvé­nyes szerződéssel, azoknak az új félévben nem kell újabb kérelmet benyújtaniuk, a folyósítás auto­matikusan történik. Az összeg további folyósításának egyetlen feltétele van, az, hogy a hallgató­nak időben be kell iratkoznia az új félévre a tanulmányi osztá­lyon, mert a Diákhitel Központ ezen keresztül ellenőrzi, hogy a hallgató megkezdte-e tanulmá­nyait, vagyis jogosult-e az ös­szegre. Az új ügyfeleknek vi­szont kérelmi lapot a tanulmányi osztályon kell kérni. Hazánkban - tudtuk meg Őri András kommunikációs igazga­tótól - minden negyedik főiskolai vagy egyetemi hallgató beadta kérelmét a diákhitelre. A legtöbb a Budapesti Közgazdaság-tudo­mányi Egyetemről érkezett, itt a hallgatók 62 százaléka élt a lehe­tőséggel. Egerben a hallgatóknak csupán 23,3 százaléka kért diákhitelt. Ahogy országosan, úgy városunk­ban is érvényes az a megállapítás, hogy a kérelmezők egyharmad ré­sze első évfolyamos hallgató. _____________________(-ROMI) K épviselői kerekasztal Kézzelfogható sikerek a Mátraalján Gyöngyös és térsége A város és a környező települések önkormányzataival egyaránt jól működő napi munkakapcsolat­ban állunk. A napi problémáikat ismerem, éppúgy, mint a fejlesz­tési elképzeléseiket. Mégis célsze­rűnek tűnt, hogy tematikusán is áttekintsük az eddig elvégzett munkát és a jövőre vonatkozó el­képzeléseket - mondta tegnap dr. Mánya Kristóf (Fidesz) ország- gyűlési képviselő azon a kerek- asztal-beszélgetésen, melyre a térség polgármestereit és a sajtó képviselőit invitálta.-A honatya többek között azt hangsúlyozta: az elmúlt három esztendőben majd 2,5 milliárd forint állami pénz érkezett a térségbe, a lakos­ság életminőségét javító beruhá­zások, fejlesztések támogatására. Ennek nyomán kézzelfogható bi­zonyítékai vannak a Mátraalján is a kormányzat gazdaságépítő és családerősítő politikájának.- Nem tartom magam klasszi­kus értelemben lobbyzó, „kijáró típusú” képviselőnek, ám nagyon sok település öröklött hátrányok­kal küzd, s ezek enyhítésére konkrét ügyek felkarolására is vállalkoztam - húzta alá a hon­atya. A következő ciklusban min­denképp megvalósítandó célként jelölte meg egy emelt szintű szol­gáltatásokat kínáló nyugdíjasház megépítését Gyöngyösön, az egy­házzal és az önkormányzattal együttműködve. A Bugát Pál Kórház szolgálta­tásainak teljessé tételéhez elen­gedhetetlennek nevezte egy sür­gősségi traumatológiai osztály fel­állítását. Mondván: az ehhez alapfeltételként szolgáló CT már rendelkezésre áll, s a kórház-re­konstrukció következő lépése­ként meg kell valósítani a fekvő­beteg-ellátást is nyújtó osztályt. Ugyancsak kiemelt területként említette az ipari parkot, amely­nek már eddigi működését is „si­kertörténetként” aposztrofálta, s kijelentette: minden remény megvan arra, hogy néhány hóna­pon belül egy úgymond „európai léptékű” beruházás kezdődhes­sen a gyöngyösi ipari parkban. __________________________________ISUHA) TÉLI A(U)KCIÓ AZ FHB-NÁLÜ! Magánszemélyek, jogi személyek és egyéb szervezetek 2002. január 21-én 15 óráig tehetnek vételi ajánlatot az FHB korábban kibocsátott, fix és változó kamatozású jelzálogleveleire. A hatéves fix kamatozású jelzáloglevél kamata évi 9,5%, a nyolcéves változóé (2002.09.12.-ig) 11,1%. Az FHB aukciós limitárat nem határoz meg. Kamatot az FHB évente kétszer fizet, tőketörlesztés a fixnél a futamidő végén egyösszegben, változónál a 7. és 8. évben 50-50%-ban. A jelzáloglevelek névértéke 10 000,- forint, a tőzsdén szabadon adhatók-vehetők. A jelzáloglevél a kockázatot kerülők biztonságos értékpapírja, a hasonló állampapírokénál magasabb hozammal. A magánszemélyeknek adóhitel kedvezményt is biztosít, az árfolyamnyereség után nem kell adót fizetni. Vételi ajánlat tehető: a CIB Értékpapír Rt., az MKB Ép.Rt., a Raiffeisen Ép.Rt., az Aegon Ép.Rt., a CA IB Ép.Rt., a Concorde Ép.Rt. és a Takarék Bróker Rt. kijelölt fiókjaiban. További információ: aukciós értékesítési helyek, FHB 06-40-200-115-ös hitelvonala, Internet: www.fhb.hu ©FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. K&H: elektronikus szolgáltatások Heves megye Az ország gazdasági kilátásairól, a Kereskedelmi és Hitelbank vállalati és lakossági üzletágának új szolgáltatásairól is szó esett azon a tegnapi egri vállalati ügyíéltalálkozón, amelynek helyszíne a Hotel Eger volt. OTP után az ország második leg­nagyobb pénzintézete lett. A la­kossági banki piacon a második, míg a vállalati üzletág­ban az első helyet foglal­ják el. Helyzete alapján a pénzintézetnek stabil, univerzális bankká kell válnia. A nagy hagyo­mányokkal rendelkező vállalati tevékenységet tovább akarják fejlesz­teni, ugyanakkor a mos­tani, 600 ezres lakossági kört sze­retnék egymillióra emelni. Ehhez hozzájárulhatnak azok a beveze­tett lakáshitelek is, amelyekkel igen jó pozíciót értek el. A találkozó résztvevői meg­tudhatták azt is, hogy pénzinté­zet közel 180 fiókkal, 270 ATM- mel (pénzjegykiadó automatá­val), valamint hétezer kereske­delmi kártyaelfogadó hellyel ren­delkezik. Az előadó szólt arról is, Várkonyi Edit, a pénzintézet ve­zérigazgató-helyettese először ar­ról a makrokörnyezetről beszélt, amelyben partnereiknek - köz­tük a kis- és középvállalatoknak is - működniük kell, hiszen az befolyásolja működési feltételei­ket. A gazdasági növekedésről szólva elmondta, ez idén 4-5 szá­zalék körül alakul, függetlenül bármilyen jövőbeni eseménytől, hiszen Magyarország már ráállt egy olyan növekedési pályára, amelyről nehéz letérni. A bank csökkenő inflációra számít, ami az ügyfelek számára jó hír, mert ezt követnie kell a kamatok csök­kenésének. A tavalyi év értékelése kap­csán Várkonyi Edit kijelentette: az új Kereskedelmi és Hitelbank (az egykori K&H és az ABN AMRO egyesülése folytán) az hogy a jövőben a klasszikus hi­telkártyák megjelenésére is szá­mítani lehet. Külön figyelmet fordítanak az elektronikus banki szolgáltatá­sokra: a telecenteren, a terminá­lokon, az Interneten keresztül intézhetik ügyfeleik a különbö­ző tranzakciókat, illet­ve a mobiltelefon segít­ségével hozzájuthat­nak az aktuális infor­mációkhoz. Hároméves stratégi­ájukról szólva elmond­ta: pozícióik megőrzé­sén túl céljuk - a teljes körű univerzális banki tevékenység alapján - az, hogy a hagyományos területeken túl erősítsék biztosítási ágazatukat, nyugdíjpénztári tevékenységü­ket, s hogy a betétek mellett al­ternatív befektetési lehetősége­ket is kínáljanak partnereiknek, amelyek a magasabb kockázat mellett nagyobb hozamot is ígérnek egyben. Terveik között szerepel egy ingatlanalap elin­dítása is, mégpedig külföldi esz­közök igénybevételével. Ezt kö­vetően a bank szakemberei a vál­lalkozói csomag részleteivel és a vállalkozói hitelezés folyamatá­val ismertették meg a találkozó résztvevőit. Lapunk megkérdezte Várkonyi Editet: vajon miért olyan óvatos a bank a valódi hitelkártyák kibo­csátását illetően? A pénzintézeti vezető az óvatosság okaként a magas kockázatot említette első helyen. Utalt rá, hogy rengeteg a visszaélés: példaként említette, hogy emiatt az American Express kártyák kibocsátásával kapcso­latban kellett szerződést bontani­uk. Hozzátette: hazánkban még hiányzik az az adós-nyilvántartá­si rendszer, amely követi az ügy­felek hiteltörténetét. Bizonyos bankok egyszerűen nem szolgál­tatnak adatokat. Ugyancsak hát­ráltatja e kártyák gyors elterjedé­sét, hogy még mindig jelentős a betéti és a hitelkamatok közötti különbség, s ezen a helyzeten csak az infláció radikális csökke­nése segíthet. __________________________________(HAVAS) Egy kiállítás képtelensége Minden rendben van, tehát valamit mégiscsak elhibáztunk. A nehézségeken edződött ma­gyar probléma-előállító gondolkodás hossza- dalmasan tud megbirkózni az egyértelmű helyzetekkel. Mint amilyen egy köztéri óriás­plakát-kiállítás. Megnyugodhatunk, nem tör­tént különösebb az egri rendezvény körül sem, csak ami úgyis hozzátartozik a minden­napjainkhoz. Semmi rendkívülit nem látok ab­ban, ami megesett. Egy jellegéből és hagyományaiból fakadóan pezsgőnek, változatosnak vagy nyitottnak még nagy jóindulattal sem nevezhető kulturális­művészeti élettel bíró kisvárosban, más rokon honi és külföldi településekhez hasonlóan, problémák előidézője lehet egy ilyesféle kiállí­tás. Ami nem baj. Sőt, a közösség számára még akár hasznos is, ha ennek nyomán netán kialakul valamilyen diskurzus, vita, emberek közötti beszélgetés. Ez egyúttal azt is jelentené persze, hogy a bemutató az alkotókkal és ren­dezőkkel együtt elérte a célját, hiszen kérdése­ket tett föl, szembesített, megmozgatott érve­művek az esztétikumból lefokozódnak a politika sekély vizére, és azzal, hogy elvesztik valódi értelmüket, egy újat nyernek, ez pedig, kérem tisztelettel, nem más, mint a derék és jól ismert propaganda. ” két és ellenérveket, elgondolkodtatott. Minden alkotás halála a zsákutca: az érdektelenség, a passzivitás és a süket közöny. A legfőbb kérdé­sek egyike, hogy képes-e a mű egyáltalán eljut­ni az emberekig, fülön fogni, karon ragadni, megérinteni őket. Érzelmeket kiváltani, haso­nulást, azonosságérzést, rajongást előidézni, vagy tiltakozást és elutasító dühöt. Az ilyen produkció megmutathatja nekünk, milyenek vagyunk, de legalábbis hogy milyennek szeret­nénk látszani. Hogy ami itt van, nem pusztán rólunk szól, hanem nekünk. Ebből a szempontból némi hiányérzetem van. Eszmecsere, képviselt értékek és eszmé­nyek melletti kiállás, érvek és ellenérvek ta­lálkozója helyett jellemzően inkább csak a befagyott csönd és óvatos maszatolás került napvilágra a zavarónak minősített bemutató és képei kapcsán. Mígnem a kiállítás bezárt. A fejcsóválók, úgy tűnik, nem tartották elég megbízhatónak a nyilvánosságot, hogy kiáll- janak elé. Egerben december végén, a Geszti Péter mé­diaszemélyiség és szövegíró nevével fémjelzett @rc művészeti csoport eddigi két hazai óriás­plakát-versenyének anyagából válogatott kiál­lítás képei több ponton is beleütköztek a hely szellemébe. Térben és időben. Egyrészt a nagyméretű plakátok arányai, léptéke miatt, ami a kisváros szűk; ráadásul kitüntetett teré­ben már eleve másképp hatott és sűrítettebben érvényesült, mint a fővárosban, ahol a tágas Felvonulási tér adott helyet a versenynek. Míg itt a város szívében, a Dobó téren, az év végi té­li hidegben kissé jégzajlásos módon torlódtak össze az óriástáblák, ami pár esetben még azt is megnehezítette, hogy a szemlélő a szüksé­ges távolságból fogja be látómezejébe a hatal­mas téglalapokat, hacsak nem akart a hideg patakban fürdőzni vagy fára fölhágni. A befogadás azonban két plakát esetében akkor nehezült meg alapvetően és véglete­sen, mikor a képeket - Balogh Gábor, Traxler Tamás és Mécs Miklós alkotását - a kiállítás megnyitását követően váratlanul letakarták. A hely s az idő ugyanis az ellenérvek szerint nem tűnt megfelelőnek arra, hogy a képeket a közönség megszemlélje. A felirat szerint az Egri Érseki Hivatal kérésére, a kíváncsiak szá­mára közzétéve egyúttal a világhálón hozzá­férhető és a teljes versenyanyagot tartalmazó @rc kép.mutatás internet címét ( www.arcproject.hu ). Érdemes lenne meg­nézni, volt-e érzékelhető forgalomnövekedés az érintett webhelyen. Megjegyzem: a már letakart két plakáton láthatóan némi rongálódás esett, az utólag föl­helyezett magyarázó feliratot próbálták letép­ni. Míg a többinél nem láttam hasonló „kézi munka” nyomát. Jelen írásnak nem feladata foglalkozni azzal, hogy milyen indíttatásból, érvek alapján, illetve mely politikai felhangok kíséretében esett meg a kiállítás és a „letiltás”. A hírek szerint az in­tézkedés indoka az lett volna, hogy egyes val­lásos emberek érzé­kenységét, érzületét sértette a legnagyobb keresztény ünnep, a karácsony központi személyének, a Jézust jelképező alakok képi fölhasználásának módja és környezete. Az óriásplakátokat eddig há­rom hazai városban - Budapesten, Pécsett és Nyíregyházán - mutatták be minden inzultus nélkül. Ha innen nézzük, Egénél együtt ellen­zéki irányítású városok. Hordozhat-e közvetlen politikai tartalmat egy művészeti-kulturális esemény? Természe­tesen, igen. A hazai millenniumi eseményso­rozat jó példája volt ennek. Csakhogy, mindez azt is jelenti, hogy a művek az esztétikumból lefokozódnak a politika sekély vizébe, és az­zal, hogy elvesztik valódi értelmüket, egy újat nyernek, ez pedig, kérem tisztelettel, nem más, mint a derék és jól ismert propaganda. Ilyen degradáló szándékot pedig eleve nem feltételezek az @rc kiállítás szervezőitől és al­kotóitól, noha a propa­ganda, kissé finomab­ban, a manipuláció ta­gadhatatlanul igen kö­zel áll a plakát mozgó­sító és figyelemfölkeltő műfajához, még egy fal sem választja el őket. A bemutatott plakátok egy része a fogyasztást egyedüli emberi célként eszmé- nyítők kulturálatlansága és életet ellehetetle­nítő konzumvilága mellett kifejezetten a tár­sadalmi élet és a közélet problémáira, a nyo­mor, a rasszizmus, a politika, sőt a pártpoliti­ka témáira hegyezte ki méltánylandó igyeke­zettel vagy szerény eredménnyel vizuális és szójátéki fricskáit. S ebben tagadhatatlanul a jelenlegi hatalom blöffjei, kiüresedett sem- mitmondása is látványosan, kidomborítva je­lent meg. Nem lehet azonban elfelejteni, hogy a ma gondjai, a szegénység, a társadal­mi védőháló eltűnésében, a szolidaritás hiá­nyának növelésében játszott szerep koránt­sem lőcsölhető rá mégoly tehetséges politiku­si garnitúrára sem. Ebben a mostani ellenzék, azaz a korábbi hatalom teljesítménye sem szeplőtlen. Nyugodtan tehát ő sem alhatik. Azt mindenesetre nem tartom túl szerencsés lépésnek, ha egy amúgy nem különösebben lélekháborgató kiállítás darabjait elzárják a nézők elől. Még azt találja hinni a polgár, hogy valami titok van itt, lépegetünk vissza az időben, amikor a nagyközönség nem talál­tatott elég méltónak, felnőttnek és érettnek arra, hogy bizonyos alkotásokat bizonyos megfontolásokból megtekintsen. Úgy vélem, hogy a profanizált Jézus-ábrá­zolásokkal dúsított képeket, melyek koránt­sem lépik át a blaszfémia szentségtörő és is­tenkáromló tartalmát, nyugodtan rá lehet szabadítani a nézőre. A szóban forgó plaká­tok egyikén a keresztre feszítés történelmi és művészi hagyománnyá, toposzává vált Krisz­tus-alakok láthatók, gyűrűn lógva, ágyhoz kö­tözve és a kereszten. A feliratok szerint az edzőm és a feleségem ilyennek szeretne látni, a feszület alatti szöveg pedig a következő: én meg csak meg szeretném váltani a vüágot. A keresztre feszített Jézus alakjával, a közis­mert korpusz felidézésével épp azt jelképezi, hogy napjaink kiüresedő emberének világa nem képes fölismerni, és elmegy a Megváltó mellett, valami mást, hétköznapiságba hullot- tat, közönséges talmit remél tőle. A baj csak az, hogy számomra ezt a köz­lést meglehetősen mérsékelt alkotóerővel a szimpla poénra erőtlenül felfűzve jeleníti meg. Nem elég szellemesen, színvonalasan megvalósított képi világgal teszi közzé. De gustibus non est disputandum. Hogy az ízlé­sek különbözőek, azt mutatja a másik mű is, amelyik a töviskoszorús, jelképszerű vérző krisztusi fejet mezítelen nőalakokkal övezi. Találgatni tudok csak-, felteszem, mintha ők lennének okozói a bajnak. Nem túlságosan meggyőző. A szerzők mindkét esetben közismert val­lási-egyházi szimbólumhoz nyúltak, adtak más jelentést, pontosabban a fölhasználás módja módosította, tette idézőjelbe és fogal­,,A bemutatott plakátok egy része a fogyasztást egyedüli emberi célként eszményítők kulturálatlansága és életet ellehetetlenítő konzumvilága mellett kifejezetten a társadalmi élet és a közélet problémáira hegyezte ki méltánylandó igyekezettel vagy szerény eredménnyel vizuális és szójátéki fricskáit. ” mazta át némiképp az eredeti tartalmat.A vi­tának talán arról kellett volna szólnia, hogy ezt milyen igényesen, alkotó módon, illetve sikerrel és eredményesen teszik-e. Erről el le­hetett volna gondolkodni. Erre minden bi­zonnyal jók lettek volna ezek a plakátok. Azokról a plakátokról ugyanis, amelyek - mint négyévente mindig - hamarosan most is ellepik majd az utcát, úgysem lesz mit mondani. KOVÁCS JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents