Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-16 / 13. szám
Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar és a Mátra-Tan Kht. közös lapja A Szent István A FŐISKOLAI KAR AZ ÉSZAKI RÉGIÓ SZELLEMI KÖZPONTJA LEHET Beköszöntő A mikor a kedves Olvasó kezébe veszi ezt az újságot, és megtiszteli érdeklődésével a „Gyöngyösi Főiskola” első számát, akkor ez már a második lépés azon az úton, melyen az eddiginél is közelebb kerül egymáshoz a Gyöngyösi Főiskola és a térség, a megye lakossága. Az első lépést mi tettük meg ennek a terveink szerint havonta megjelenő újságnak a kiadásával, a főiskolai karról, valamint a Mátra-Tan Kht. tevékenységéről, amely a karunkon folyó képzésben a legfontosabb partner. Azon leszünk, hogy ezt az első lépést folyamatosan kövesse majd a többi. Szeretnénk kielégíteni az egyre erősödő igényt, hogy intézményünkről, törekvéseinkről és eredményeinkről minél hitelesebb képet kapjon a közvélemény. Ez az igény kézzelfoghatóan megjelenik a hozzánk érkező telefonhívások, személyes látogatások, rendezvényeinken való részvételek, de főként a bennünket választó diákok folyamatosan növekvő számában. Természetesen mi magunk is felelősek vagyunk ezért, hiszen a felsőfokú képzésen túl egyre több olyan tevékenységet elvállalunk, amelynek révén nemcsak Heves megyének, de az észak-magyarországi régiónak is egyik legjelentősebb szellemi központjává válunk. Meggyőződésünk, hogy egy vidéki felső- oktatási intézmény szerepe sokkal több, mint pusztán színhelyéül szolgálni a felsőfokú szakemberképzésnek, és különösen igaz ez az elmúlt, illetve az előttünk álló évtized történelmi léptékű változásainak fényében. Az intézményünkben felhalmozott és napról napra gyarapodó szellemi tőke, szakmai tudás, tapasztalat, kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolat- rendszerünk, nem utolsósorban pedig páratlan infrastruktúránk nemcsak lehetővé, de szinte kötelezővé is teszi számunkra, hogy mindezt a régió fejlődésének szolgálatába is állítsuk. Amikor a gyorsuló társadalmi-gazdasági változások az EU- csatlakozással kiegészülve valamennyi érintett szereplő számára egyszeri és megismételhetetlen történelmi lehetőséget kínálnak, hogy pozícióját hosszú távon jelentősen megjavítsa (vagy elrontsa), akkor ezzel a lehetőséggel intézményünk is élni kíván. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy sikeres intézmény csak sikeres környezetben lehetünk, ezért is szeretnénk minden erőnkkel támogatni, segíteni a régiót, annak a lakosságát, hogy ugyanígy élhessen a lehetőséggel. Ez együttműködést jelent számos területen intézményünk és a régió többi szereplője között, ami csak akkor lehet eredményes, ha az érdekeltek minél jobban ismerik egymást. Mi a partnereket jól ismerjük, hiszen különféle kutatások keretei között évek óta folyamatosan tanulmányozzuk a régió helyzetét, folyamatait, kihívásait és lehetőségeit. Intézményünk sem ismeretlen a partnereink számára, elegendő talán csak arra utalni, hogy ma már mintegy 13.000 fős hallgatóságunk jelentős hányada a régióból kerül ki, és végzés után ide is tér vissza dolgozni. Mégis fontosnak látjuk, hogy ezt az ismertséget erősítsük, és azokkal is kontaktusban legyünk, akikkel eddigi tevékenységünk kapcsán még ritkábban találkoztunk. E zért döntöttünk a „Gyöngyösi Főiskola” elnevezésű újság elindítása mellett, amelynek elnevezése illeszkedik intézményünk köztudatban élő (a hivatalos, formális elnevezést a lényegre egyszerűsítő) „márkanevéhez”. Szeretnénk, ha ennek a havonta egyszer megjelenő újságnak a hasábjain minden érdeklődő képet kapna a főiskolán és a Mátra Tan Kht.-ben folyó szakmai, társadalmi, kulturális, diák- és sportéletről, és természetesen tájékoztatást adnánk a széles közvéleményt érdeklő, éppen aktuális kérdésekről. Bízunk abban, hogy ez az újság betölti a neki szánt szerepet, és hogy ez így legyen, várjuk a kedves Olvasók visszajelzéseit is, amelyekben arról informálnak minket, hogy az olvasottak kapcsán, vagy általában intézményünkről miről hallanának még szívesen, mit szeretnének megtudni rólunk. A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG Versenyképes képzőhely a j övőért doktora -, tízen vesznek részt doktori képzésben. A jövőben MTA doktora fokozatok elnyerésére irányuló tevékenységre kívánom ösztönözni a vezető oktatók közül azokat, akik eredményes tudományos munkát folytatnak. A főiskolai kar területí elhelyezkedéséből adódóan kiemelt fontosságúnak tartom a térségben élők életfeltételeinek, életkörülményeinek vizsgálatát, a régió környezeti problémáinak feltárását és a gazdasági szerkezet átalakításának prognosztizálását. A felvázolt kutatási témák finanszírozása - a pályázatok készítése mellett - szükségessé teszi a régió területén gazdálkodók erkölcsi és anyagi támogatásának elnyerését is, melyben a főiskolai kar főigazgatójának meghatározó szerepet kell vállalnia. Az elkövetkező időszakban a főiskolai kar vezetésének kiemelt feladata, hogy alapozzon meg hosszú távra szóló stratégiát nemcsak az oktatás személyi feltételeiről, hanem az oktatást szolgáló infrastruktúra területén is. Megítélésem szerint a Mátrai úti központban további jelentősebb fejlesztés már nem valósítható meg, ezért arra kell törekedni, hogy a jelenlegi Kertészeti Tanszék területére irányítsuk azt. Elsőként a tornaterem elavultsága, illetve oktatási célú igénybevétele miatt indokolt egy sportcentrum kialakítása, amely igényességében meg kell, hogy feleljen nemzetközi rendezvények lebonyolítására is. Budapest közelségéből adódóan a sportturizmus, a Mátra közelsége miatt pedig úgynevezett rekreációs központ lehetőségének megteremtésére is alkalmas objektumot célszerű megtervezni, megvalósítani. A kollégium bővítése is a vezetői ciklus feladatainak része, mert igényként fogalmazódik meg, hogy a nappali tagozatos hallgatók legalább 50 százalékának legyen kollégiumi elhelyezése, ez minimum 400 férőhelyes kollégiumfejlesztést jelent. Ez a terveink szerint 15 hektáron elhelyezkedő kollégiumi falu a szorgalmi időszak befejeztével a Mátra térségében, Budapest közelségében az ifjúsági turizmust szolgálhatja. A pályázatomban felvázolt fejlesztési célok a megfogalmazott minőségi igényességgel megítélésem szerint magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy Gyöngyösön minimálisan két tudományterület, s annak megfelelően két önálló kar működjön. A kari önállóság az oktatás szervezésére kellene, hogy irányuljon, a gazdálkodás azonban továbbra is központosítva lehet csak eredményes. Pályázatomban olyan időszakot vázoltam fel, amely a főiskolai kar oktatóinak, dolgozóinak, hallgatóinak teljes biztonságát szolgálja, illetve, amely abba az irányba mutat, hogy már a következő négy év során 10-15 éves programot tudjunk megalapozni. így vezetői váltástól függetlenül biztos jövőképpel rendelkező gyöngyösi főiskolai karok lehessenek a Szent István Egyetem részei, és Észak-Magyarország oktatási-kutatási-továbbképzési bázisai, központjai. A Szent István Egyetem rektora az egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Karán a főigazgatói megbízás elnyerésére pályázatot írt ki Az eljárás záróakkordjaként a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Tanácsa Dr. Magda Sándor profesz- szort egyhangú szavazással 2002. január 1-től négyéves időtartamra a kar főigazgatójának megválasztotta A z alábbiakban az új első számú vezető programjának és fejlesztési koncepciójának kivonatát ismertetjük: Pályázatomban - mint olvasható - hangsúlyos kérdésként kezelem a személyzeti munkát, kiemelten az oktatók további pozitív megkülönböztetését. A szakmai és tudományos igényesség megőrzése, fokozása mellett cél a főállású oktatók jelenlegi 40 év körüli átlagéletkorának fenntartása, ily módon az oktatók várhatóan rugalmasan reagálnak a társadalmi és gazdasági környezet változásaira. A szakember-utánpótlásnál kiemelt szempontnak tartom az újonnan foglalkoztatott oktatók szakmai és tudományos felkészültségét és olyan szintű idegen nyelvi ismereté, melynek révén alkalmasak tantárgyaik határainkon túli oktatására is. Ezzel elérhetővé válik, hogy európai uniós tagságunk esetén ne csak hazai, hanem az EU-országok többségében elismert, versenyképes főiskolai képzőhely legyen Gyöngyös. Az elképzelés megvalósítása érdekében vonzóvá kell tenni a főiskolát, így a jelenlegi piacképes szakok mellett törekedni kell toDr. Magda Sándor: Versenyképes képzőhely legyen Gyöngyös vábbi új képzési irányok indítására is. Az agrárképzésen belül a mezőgazdasági mérnöki szak mellett célszerűnek tartom a környezetgazdálkodási mérnöki és kertészmémöki főiskolai szak, valamint vidékfejlesztő agrármérnök egyetemi szak elindítását. Az agrárképzést erősítendő, a 2001. évtől a gyöngyösi főiskolai kar részeként tevékenykedő kompolti kutatóintézetet és a hozzá tartozó putnoki kutatóállomást szerves részévé kell tenni az oktatásnak is. A közgazdász szakmacsoporton belül működő szakok mellett indokolt a közszolgálati közgazdász szak alapítása és indítása A közeljövőben hangsúlyt kell helyezni a kommunikációs képzésre is, az ilyen irányú ismeretek ma már nélkülözhetetlenek a pályájukat kezdő mérnökök és közgazdászok számára. Az ország legtöbb felsőoktatási intézményében, így a Szent István Egyetem gyöngyösi főiskolai karán is tart a vizsgaidőszak. A nappali és a levelező tagozatos hallgatók mindennapos vendégek a tanszékeken, a tanári szobákban. Felvételünk a Szerve- zéseiméleti Tanszéken folyó vizsgát örökítette meg. Megítélésem szerint a következő négyéves vezetői ciklusban az említetteken kívül más szakok indítása nem célszerű, sokkal inkább törekedni kell a meglévők és az újonnan kialakítandók, indí- tandók minőségi fejlesztésére. Törekednünk kell a következő időszakban is arm, hogy a főiskolai karunk iránti érdeklődés mind nappali, mind levelező, mind a távoktatás területén tovább erősödjön, és azon minőségi követelmények teljesítésére, amelyekkel elősegíthetjük, hogy a gyöngyösi főiskolai kar ne egy, hanem az egyik kiemelkedő intézmény legyen a magyar felsőoktatásban. A munkaerőpiac igényeihez és a főiskolai kar adottságaihoz igazodó új szakok indítása az oktatói létszám mintegy 10 százalékkal való növelését teszi szükségessé. A létszámnövelést, illetve az oktatók utánpótlását oly módon tervezem megoldani, hogy a legjobb hallgatóink közül kiválasztottakat az egyetemi végzettség megszerzésére - a velünk partneri kapcsolatban álló - európai és Amerikai Egyesült Államokban működő egyetemekre, illetve elismert hazai felsőoktatási intézményekbe küldjük. Ezzel is segítve a kar nemzetközi kapcsolatainak további építését, leendő kollégáink alma mater iránti elkötelezettségét. Megítélésem szerint a pályázatomban megfogalmazott célkitűzések megvalósulásához elengedhetetlen az eddigi eredményes kutatások további folytatása. A kutatási tevékenység kiszélesítését segítheti az, hogy a Fleischmann Rudolf Kuatóintézet a karhoz tartozik, így az eddigi kutatási területek mellett - a kompolti kutatási háttérre alapozva - az ökológiai adottságokhoz igazodó észak-magyarországi agrárgazdálkodás ki- terjedtebben vizsgálható. A jelenlegi főállású oktatók és kutatók közül 39 fő rendelkezik tudományos fokozattal - közülük egy kutatóprofesszor az MTA rendes tagja, két professzor az MTA