Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-12 / 10. szám

8. OLDAL HÍRLAP 2002. Januar 12., szombat WMM A G A Z N Már negyedik éve húzódik egy munkaügyi vita a Heves Megyei Önkor­mányzati Hivatalban. Tipikus példája annak, hogyan és miért mérgesed­het el a viszony egy köztisztviselő és a munkáltatója között. A nem min­dennapi csata eredménye még csak részben ismert - hivatalvesztés fe­gyelmi büntetés a munkavállalónak -, hiszen egy rendőrségi vizsgálat és három bírósági per jogerős befejezése még hátravan. Már csak a tanulsá­gok miatt is érdemes nyomon követni a történteket. Végső elkeseredésében kereste meg szer­kesztőségünket Sike Mária, aki 17 éve, 1984. szeptember 1-jén került a Heves Megyei Ta­nácshoz, s dolgozott rövid megszakítással ott, majd a Heves Megyei Önkormányzati Hi­vatal (HMÖH) egészségügyi és szociális iro­dáján Közgazdászi diplomát szerzett 1984- ben a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, az 1990-es években pedig felsőfokú szociális munkás végzettséget a szegedi orvosegyete­men, szociálpolitikusit a fővárosi Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen. Lelkiismereti okokból megtagadott visszavonás- Több éve húzódik a vitám a munkálta­tómmal, Heves megye főjegyzőjével - tér mindjárt a lényegre az asszony. - Korábban semmilyen kifogás nem merült fol a mun­kámmal kapcsolatban sőt az 1997. év végi minősítésemben kifejezetten jónak ítélték azt. A gondok szerinte azután kezdődtek, hogy 1998 januárjának végén legjobb tudá­sának megfelelően eleget tett egy rábízott feladatnak.- A főjegyző 1997 decemberében megbí­zott - emlékezik vissza -, hogy Barta Géza kollégámmal folytassunk le célvizsgálatot a Heves Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi In­tézet (GYM) egri Otthonházánál Határidő­re elkészültünk, s jegyzőkönyvbe foglaltuk a megállapításainkat. Az Otthonház gazdál­kodásában súlyos hiányosságokat tapasz­taltunk. Csak példaként említem: a szám­lák azt igazolták, hogy tisztítóeszközöket, csaptelepeket, szőnyegpadlót vásároltak közpénzből ám azokat sehol nem találtuk. De még sorolhatnám tovább a feltárt prob­lémákat. A dokumentum elkészülte után az érin­tettek közös megbeszélésen észrevételeket tehettek. A GYM vezetője határozottan cá­folta a kifogásokat.- Ezt követően a főjegyző berendelt ma­gához - folytatja Sike Mária -, és vissza akarta vonatni velem a vizsgálati jelentés­ben foglaltakat! Erre én nem voltam hajlan­dó, mire ő közölte, hogy annak munkajogi következményei lehetnek. Kollégámmal együtt azért nem vontuk vissza a jegyző­könyvünket, mert nem engedte meg a lelki ­ismeretünk. Mi elfogulatlanul pártatlanul teljesítettük a megbízásunkat, s csak az ér­dekelt, hogy az igazság ne szenvedjen csor­bát. Ezután a főjegyző a megbízott irodave­zetőt küldte a GYM-be, hogy ellenőrizze, jól végeztük-e a munkánkat. Készített egy feljegyzést, amelyben az szerepelt, hogy mi rosszul dolgoztunk, mivel ő semmilyen szabálytalanságot nem talált az Otthonház gazdálkodásában. Mindketten írásbeli fi­gyelmeztetésben részesültünk. Nem fogad­tam el, mert a megbízott irodavezető szak­szerűtlenül járt el, figyelmen kívül hagyta állítólagos vizsgálódása során a Számviteli Törvény (SZTV) előírásait. Ezt írásban is rögzítettem. Különben egy rendőrségi vizs­gálat szerint is megállták a helyüket a meg­állapításaink, csupán az nem volt bizonyít­ható, hogy ki a felelős a problémákért. Az asszony úgy véti, emiatt maradt ki az 1998. év eleji fizetésemelésből Nem bírva az idegi megterhelést, 1998. március 30-tól táp­pénzre ment. Úgy tudja, a vizsgálatban részt vett társának előbb másik munkakört keres­tek, majd elindították a korkedvezményes nyugdíjaztatását. A hiányzó öt évre szóló összeget a főjegyző letétbe helyeztette. Sike Mária táppénzes állománya 1999. április l&án járt le. Orvos szakértői véle­mény az egészségében állapotváltozást mondott ki, s fokozott koncentrációt nem igénylő munkakörbe történő elhelyezésé ja­vasolta meghatározott időszakra. Fiktív munkakör- A munkáltatóm ezután - fejtegeti to­vább - egy fiktív munkakört ajánlott fel ne­kem ! Olyat, amilyen az irodán soha nem lé­tezett! Ügyvédem révén kértem, hogy valós munkakörbe helyezzenek el, adjanak mun­kaköri leírást, ami alapján eldönthetem, megfelel-e az az egészségi állapotomnak. Ilyet nem kaptam A hivatal a bíróságnak sem tudott benyújtani olyan jegyzéket, amelyben a számomra felajánlott munka­kör benne lett volna. Döntésképtelen hely­zetbe hoztak engem! Ezért kértem a főjegy­zőt, hogy egészségügyi okból mentsen fel a köztisztviselői jogviszonyom alól. Ezt azon­ban nem tette meg. A munkáltató Sike Mária munkaviszo­nyának közös megegyezéssel való megszün­tetésére tett ajánlatot. Ebbe viszont a dolgo­zó nem óhajtott belemenni. Indokolja is, hogy miért nem:- Sokkal rosszabbul jártam volna! Kiszá­mítottam: a hivatal által kikalkulált összeg­ből ajándékok és az adó levonása után 200 ezer forintom sem maradt volna. Ennyivel kerültem volna tulajdonképpen az utcám. Holott azért, hogy a dolgok idáig fajultak, egyáltalán nem én vagyok a hibás! 1999 júliusában a munkaügyi bírósághoz fordult keresettel, amelyben többek között kérte, mondják ki munkaviszonyának fel­mentéssel való megszüntetését, ítéljenek meg neki vagyoni és nem vagyoni kártérítést.- Az Egri Munkaügyi Bíróság első fokon elutasította a keresetemet - említi Sike Má­lését is kértem. Az Igazságügyi Orvosszakértői Intézetben készük szakvéle­mény szerint a betegségem és a munkaügyi jogvita között igenis van ok-okozati kapcso­lat. A 2001 januárjában meghozott másod­fokú részítélet a munkaviszonyomat érin­tetlenül hagyta. Kereseti kérelmemet a kár­térítés tekintetében visszautalta az első­fokra. Ebben az eljárást a munkaügyi bíró­ság felfüggesztette, mert időközben felül­vizsgálati kérelmet nyújtottam be a Heves Megyá Bíróság döntése okán. Telt az idő, a helyzet továbbra is rende­zetlen maradt. Az újabb elmozdulást a holt­pontról az jelentette, hogy 2001. augusztus 29-re munkáltatója Sike Máriát berendelte nem. Az is furcsa, hogy - bár plusz-státu­sa az egészségügyi és szociális irodának nem volt - 2001. október 1-jétől mást ne­veztek ki a helyemre. A fegyelmi váségekre négy pont utak 1. A dolgozó 1999. április 17-ét követően több­szöri felszólításra sem tett eleget a munka­végzésre történő megjelenési kötelezettsé­gének, s ennek akadályát nem igazolta. 2. Folyamatosan nem tett eleget együttműkö­dési kötelezettségének az egészségi állapo­tának megfelelő munkakör kialakítása vé­gett, többszöri kérés ellenére sem. 3. A TÁKISZ-tól levélben kérte munkabérének folyósítását, elhallgatva, hogy 1999. április 17. óta nem végez munkát. „Arra hivatko­zik, hogy igényét a munkáltató felé is jelez­te, de üyen értesítésről nincs tudomásunk”. 4.1999. július 7-én az Egri Rendőrkapitány­ságon hivatali visszaélés gyanúja miatt felje­lentést tett a munkáltatói jogkört gyakorló önkormányzati hivatalvezető ellen, amiért nem volt hajlandó kérésére felmentéssel megszüntetni közalkalmazotti munkavi­szonyát. Sike Mária levélben fogalmazta meg el­lenérveit.- A törvény szerint fegyelmi eljárás köz- tisztviselő ellen - sorolja őket - csak a köte­lezettségszegés felfedezésétől számított há­rom hónapon belül indítható. Ez már rég le­tek. A nekem felajárűott munkakör sosem létezett az egészségügyi és szociális irodán, s hiába kértem a munkaköri leírást is róla, nem kaptam meg. így a munkáltató tette le­hetetlenné számomra az együttműködést! Akkoriban Szolnokon laktam, s nem volt miből Egerbe utaznom. A TÁKISZ-tól az el­maradt munkabéremet kértem, s ajánlotti tértivevénnyel tudom igazolni, hogy igé­nyemről levélben tájékoztattam a hivatalt. Ami a 4. pontot illeti, úgy vélem, minden magyar állampolgárnak joga és kötelessége feljelentést termi, ha bűncselekmény gyanú­ját észleli.. Sike Mária szerint más kifogása is akadt a fegyelmi eljárás okán:- A fegyelmi vizsgálóbiztos a hivatal jog­tanácsosa volt, aki a munkáltatót képviselte velem szemben eléggé jellemtelenül a bíró­ságokon. A fegyelmi tanács elnöke az al­jegyző, az egyik tagja pedig az a volt megbí­zott irodavezető, aki kétségbe vonta az 1998. év eleji célvizsgálati megállapításain­kat. Tehát mindhárman elfogultak. Emiatt is kifogást terjesztettem elő írásban, de azt tartották megalapozottnak. A fegyelmi határozat 2001. október 25-i keltezésű. Sike Máriát hivatalvesztés fegyel­mi büntetéssel sújtja, mert: 1. munkavégző­A sikerhez jó csapatmunka is kell A hatvani rendőrkapitány különleges évfordulós hónapja Miklós József rendőr alezredes életében a január kétségkívül elüt az esztendő többi időszakaitól, hiszen évfordulókkal telí­tett. Ebben a hónapban tarthatja számon ugyanis, hogy öt éve a Hatvani Rendőrkapitányság vezetőjévé nevezték ld. Éppen negyedszázada szintén januárban lett rendőr, és szintén az év első hónapjában kezdett el dolgozni, bizony már 40 éve. Mint mondja, mindegyik fontos momentuma az életének, van tehát miről beszélgetni az évfordulós hónapban.- Kezdjük akkor mindjárt a végén: öt éve, amikor január elsejétől hat­vani rendőrkapitánnyá nevezték ki, bizony nem sokan irigyekék, hi­szen az akkori városi rendőrség megbolydult méhkashoz hasonlí­tott, ahol - finoman szólva - né­hány kolléga nem igazán szerette egymást. Nem fék elvállalni abban a helyzetben a kapitányság vezeté­sét? Egyáltalán, vök döntési lehető­sége, vagy egyszerűen közökék Ön­nel, hogy el kell jönnie Hatvanba kapitánynak?- Természetesen volt mérlegelé­si lehetőségem, és akár nemet is mondhattam volna - válaszolja Miklós József -, de nem tettem. Egyrészt azért nem, mert úgy ítél­tem meg, hogy egy rendőrkapi­tányság vezetése férfias feladat, jó képességpróba, amit nem illik visz- szautasítania egy rendőrnek. Más­részt nagyon bíztam a hatvani kol­légákban, és úgy éreztem, hogy a konfliktus csak két ember között zajlik, tehát a többiek a munkát te­kintik fő feladatuknak. Ma már nyugodtam mondhatom: nem csa­lódtam. Az elképzeléseim és az el­várásaim sok mindenben beigazo­lódtak. Mindezt sok egyéb mellett az is bizonyítja, hogy a két elmoz­dított vezetőn kívül a többiek a he­lyükön maradtak, és talán nem hangzik túlzott dicsekvésnek, ha kijelentem, hogy a kapitányság is­mét jól működik.- Mindezt a legkülönfélébb szak­mai mutatókkal szokták alátá­masztani...- Nos, a rendőrkapitányságon a nyomozás eredményessége hét szá­zalékkal emelkedett az elmúlt idő­szakhoz képest, de ami ennél is jó­val fontosabb, az az, hogy az isme­retlen tetteses felderítési mutató 38- ról 52 százalékosra nőtt. Még egy számadatot említenék, nevezetesen azt, hogy a bíróság elé állítások szá­ma évi 7-ről 68-ra gyarapodott. Mindez pedig azt jelenti, hogy a ka­pitányság munkatársai az elmúlt időszakban jó néhány tettest megle­hetősen hamar elfogtak, és a gyorsí­tott eljárás keretében a bíróság igen rövid idő elteltével már a megfelelő büntetést is kiszabta rájuk. Termé­szetesen mindehhez mindenkép­pen szükséges az ügyészség és a bí­róság fogadókészsége is. De hál' is­tennek ezzel jól állunk.- Hatvanba történt kinevezése előtt a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság fegyelmise volt, tehát a kol­légák hibáit vizsgálta Talán ezért nevezték ki városi kapitánnyá?- Valószínűleg ez is közreját­szott kinevezésemben - mosolyo- dik el -, hiszen akkor valójában Hatvanban rendet kellett teremte­ni. Megvallom őszintén, hogy én jóval nehezebb feladatnak hittem, hiszen számomra a kapitányi funkció teljesen új munkakört je­lentett. Én úgy gondolom, végül is azért sikerült nagyban javítani a kapitányságon a munkát, az ered­ményességet, mert a kollégák elfo­gadtak. Eltelt ugyan a kölcsönös megismeréssel néhány hónap, de végül is úgy érzem, hogy sikerült egy jó csapatot alkotnunk.- Térjünk most vissza néhány évtizedet az időben. Annyi tudható Önről, hogy nem rendőrként kez­dett el dolgozni.- Ez pontosan így van, hiszen or­vod műszerésznek tanultam, és a képzettségem megszerzését követő­en először a szakmámban kezdtem el dolgozni egy kisiparosnál. Ké­sőbb azonban a munkaadóm visz- szaadta az ipart, és én állás nélkül maradtam. Ek­kor gondoltam egy nagyot, és jelentkeztem rendőrnek. Szin­te teljesen vélet­lenül, hiszen a rendőrséghez csupán annyi kapcsolat fűzött, hogy akkori fele­ségem családjá­ban több rendőr is volt. Huszon­nyolc éves vol­tam, és Buda­pesten, a XIV. kerületi Rendőr- kapitányságon kezdtem ezt a hi­vatást nyomozó őrmesterként. Később azután elvé­geztem a tiszthelyettesképzőt, majd a Rendőrtiszti Főiskolát. El kell azt is mondanom, hogy Zuglóban olyan parancsnokaim voltak, akikre ma is szeretettel emlékszem vissza. Ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kell a fegyelmisnek eljárnia. De én már akkor is úgy gondoltam, lehet azt úgy is csinálni, hogy nem min­denáron a fenyítésre kell töreked­ni, hiszen valami oka volt annak, hogy a kolléga a szabálysértést el­követte. Ha az ember rendesen ki­vizsgálja az ügyet, nem melléke­sen pedig ha mindent megbeszél az érintett kollégával, akkor bizto­san elfogadja a döntést, és legkö­zelebb megpróbálja elkerülni a hi- bázásra adódó alkalmat. Sokszor olyan volt, hogy az ember egyfajta lelki szemetesládának érezte ma­gát. Jó néhány kolléga később is visszajárt egy-egy beszélgetésre, vagy tanácsot kérni. Pedig ők is fe­nyítést kaptak, még az is lehet, hogy súlyosabbat is.- Nehéz voll fegyelmisnek lenni? Nem örvendhettek nagy népszerű­ségnek rendőrségi berkekben az ef­féle beosztásúak.- Azért volt nehezebb ez a be­osztás a bűnüldöző testületnél, mint más, mivel a saját munkatár­saddal szemben kellett eljárni, akit ismertél, s még az is lehetséges volt, hogy éppen a barátod volt, akinek az ügyében el kellett járnod Lehet, hogy a fegyelmi után barátok már nem maradtok, de azért csak egy kapitányságon dolgoztok, naponta találkoztok, egymás szemébe néz­tek. Úgy érzem, semmiképpen sem szabad elfelednünk, hogy a rendőr is ember, ő is megbotolhat. És az esetleges hibáikat általában a mé­dia alaposan fel is fújja. Tehát a többi vétkezőnél nem szokták fo­kozottan hangsúlyozni az elkövető szakmáját, ám a rendőrnél elsősor­Célvizsgálatból ria. - Úgy indokolt, hogy a munkáltató kizá­rólagos joga a munkaviszony felmentéssel történő megszüntetése, a bíróság ezt nem te­heti helyette. S az sem bizonyított, hogy a táppénzre kerülésem és a munkaügyi konf­liktusom között ok-okozati összefüggés len­ne. Megfellebbeztem. A Heves Megyei Bíró­ságtól igazságügyi orvos szakértő kirende­A négy éve tartó munkaügyi jogvita a Törvényház falai között folytatódik az új Köztisztviselői Törvény által előírt es­kütételre. Ő eleget is tett ennek.- Üzenet nyomán tavaly szeptember 4- én személyes egyeztetésre megjelentem az aljegyzőnél - meséli panaszosunk. - Ekkor kértem az elmaradt szabadságaim kiadá­sát. A szóbeli ígéret ellenére sem történt in­tézkedés. Szeptember 11-én levélben a fő­jegyzőhöz fordul­tam e kérésemmel. A jogszabály sze­rint a munkáltató erről az akadályo­zás megszűnése után 30 napon be­lül köteles intéz­kedni. Kértem a 15 év után járó köz- szolgálati érem át­adását is. Szeptem­ber 27-én kaptam a főjegyző aláírásával levelet, amelyben az áll, hogy az 1999. április 17. és 2001. szeptember 28. közötti időt ese­temben nem ismeri el közszolgálati jog­viszonynak, azt munkaviszonyom szüneteltetésének tekinti. Én azonban ezt sosem kértem, miként fizetés nél­küli szabadságot sem! A munkálta­tóm sem kívánta azzá tenni hivatalo­san. Felgyorsultak I az események. Szeptember 28-án r az asszony szerint megállapodtak a munkáltatóval, hogy október 1-jétől elma­radt szabadságát tölti. Ez idő alatt is jöttek- mentek a levelek. Besorolásról, elmaradt bérekről... Fegyelmi eljárás súlyos büntetéssel- Az egyik hivatalos papírban arról ér­tesítettek - mutatja a fejléces iratot -, hogy a főjegyző csakis a személyemmel kapcsolatban átruházta a munkáltatói jogkörét az aljegyzőnek. Szerintem tör­vényellenesen! Hiszen a közvetlen alá­rendeltjéről van szó! Az aljegyző azután rögtön küldött egy újabb levelet, tudatva velem, hogy fegyelmi eljárást indít elle­megszeressem a rendőrségi mun­kát. Szakmai és emberi szempont ból is nagyon jó iskola volt számom­ra a zuglói kapitányság.- Hogyan fogadták Önt, mim már nem olyan fiatal kezdőt?- Azt mondták nekem, hogy biz tosak benne úgysem mara dók sokáig. Té védték. Én ugyanis maradtam ezer a pályán, és első­sorban azért mert nagyon jc csapatba csöp pentem.- Hogyan let fegyélmisl- A Budapest Rendőr-főkapi tányságra hívtál« át 1983-ban. Rö vid töprengés után mondtair igent, hiszen ez teljesen új mun­kakört jelentett: a kollégák ballépé­seit kellett vizsgálni. Egyébkénl tudja, hogyan hívják a fegyelmise két a rendőrzsargonban?-Nem.- Hát fűrésznek. S nem másért merthogy a kollégákkal szember ________NÉVJEGY Mi klós József RENDŐR ALEZREDES Budapesten született 1948-ban. Orvosi műszerészként kezdeti el dolgozni 1962-ben, mint szak munkásképzős tanuló. Gépipari technikumot végez 1974-ben. 1976-ban Budapesten a zugió kapitányságon rendőr lett. 1983-tól a BRFK fegyelmise majd 1984-ben elvégzi a Rend őrtiszti Főiskolát is. 1986-tól a Heves Megyei Rend őr-főkapitányság fegyelmise. 1997. január elsejétől Hatvan vá rosi kapitánya.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents