Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-12 / 10. szám

2002. Január 12., szombat HÍRLAP MAGAZIN 9. OLDAL- hivatalvesztés si és arra való megjelenési, továbbá 2. együttműködési kötelezettségének nem tett eleget. Sike Mária jogorvoslatért keresettel ismét a munkaügyi bírósághoz fordult. Eb­ben is tart a per. Megkérdőjeleződött az Otthonház-célvizsgálat Heves megye főjegyzője, dr. Vass Géza irodájában a másik oldal több érintettje is je­len van, hogy válaszoljon panaszosunk fel­vetéseire.- Az 1998. március 3-án Sike Máriának adott írásbeli figyelmeztetést az indokolta - magyarázza kérdésünkre dr. Vass Géza -, hogy az Otthonházban lefolytatott célvizs­gálat megállapításait az intézményvezető megkérdőjelezte, cáfolta Az 1998. február 18-i irodavezetői állásfoglalás is ellentmon­dott a célvizsgálatban foglaltaknak.-Sike Mária szerint viszont az nélkülö­zött minden szakszerűséget.- A közgazdasági irodát is megbíztam utóvizsgálattal. Az 1998. február 26-i zárótárgyaláson annak álláspontját megala­pozottnak, reálisnak tartottam. Az is tény, hogy feljelentés ment az Egri Rendőrkapi- tányságm az Otthonházzal kapcsolatban, miszerint ott bűncselekmények történtek, ám a rendőrség megszüntette az ügyben a nyomozást. Mint már írtuk, 1999. április 16-án letelt Sike Mária táppénzes állománya. Azóta - ahogy mondja - képtelen volt dolgozni, mi­vel fiktív munkakört ajánlottak fel neki.- Amikor a keresőképtelen állományt ki­merítette dolgozónk - veszi elő az iratokat és leveleket dr. Sass Barna Attila, a HMÖH jogtanácsosa -, felszólítottuk, hogy jöjjön dolgozni. A munkáltató kész volt arra hogy vele együttműködve, egészségi állapotának megfelelő munkát biztosítson neki Több­ször is kértük, hogy személyesen egyeztessen velünk arról, melyik az a munkakör, amely­re ő is alkalmasnak érzi magát. Erre azon­ban nem vök hajlandó.- Marika 1999. április 17. után legköze­lebb 2001. augusztus 29-én jelent meg a munkahelyén, felkérésre, hogy tegye le a köztisztviselői esküt. Először igazából csak 2001. szeptember 28-án mutatott együttmű­ködést a munkáltatóval - sommáz dr. Tóth László aljegyző. Miért nem született felmentéses megszüntetés? A hivatalvezető munkatársai lefűzött, ik­tatott dokumentumokkal példázzák, hogy 1999 tavaszán sűrű levélváltás történt köz- tisztviselőjük ügyében. Az 1999. április 7-ére dátumozott hiva­tali írás arról értesíti Sike Mária ügyvédjét, hogy a munkáltató már 1998. november 24-i levelében felajánlotta ügyfelének a sze­mélyes egyeztetést. Azért, hogy az egészségi állapotának megfelelő munkát adhassa­nak neki, ám ő nem élt e lehetőséggel A jo­gi képviselő reagálása: a törvény nem ír elő személyes egyeztetést, s a munkáltató köte­les felajánlani a dolgozó képességeinek, egészségi állapotának megfelelő munka­kört. Postafordultával ment az újabb vi­szontválasz: a hivatal szociális munkás munkakörbe kívánná elhelyezni beosztott­ját. Erre az ügyvédnő ismét kérte a munka­körre vonatkozó összes adatot, a munka­idő-beosztást, a bérbesorolást, a munkahe­lyi vezető megjelölését, a feladatkör leírá­sát, mondván, hogy ennek híján nem dönthető el, megfelel-e Sike Mária egészsé­gi állapotának a felajánlott munkakör vagy sem. Megint egy napon belül meg­született az újabb közlés, melyben az áll, hogy szükség van a személyes megbeszé­lésre, s a törvény egyébként is kötelezővé teszi az együttműködést a köztisztviselő számára.- A köztisztviselő viszont éppen azt ki­fogásolja, hogy olyan munkakörről lett volna szó, ami sosem szerepelt a hivatal munkaköri listáján...- Valójában, soron kívül, éppen az ő megszerzett képzettségének megfelelő mun­kakört kívántunk létrehozni, hogy egészsé­gi állapotára is tekintettel legyünk - mondja a jogtanácsos.- A sikertelen személyes egyeztetési kí­sérletek után Sike Mária azt kérte, felmen­téssel szüntessék meg a munkaviszonyát. Miért nem került erre sor?- Felmentését munkatársunk már 1998 tavaszán is kérte - hangzik a felelet. - Ám a törvény szerint a felmentéshez jogszabály­ban előírt jogcím szükséges, ez pedig nem volt meg. Ezért a munkáltató a közös meg­egyezést ajánlotta, amit azonban Sike Mária nem fogadott el.- Azért, mert így anyagilag rosszul járt volna...- Köztisztviselőnk tanulmányi szerző­déssel végezte el felsőfokú oktatási intéz­ményben a szociális munkás szakot. A munkáltatói támogatást be kellett számíta­nunk abba az összegbe, amit távozása ese­tén kaphat. Mivel ez a kérése sem teljesült, az asz- szony keresetében a munkaügyi bíróságtól kérte, hogy kötelezze munkaviszonyának felmentéssel való megszüntetésére a mun­káltatót. Mint már tudjuk: az elsőfokú ítélet úgy indokolt, hogy ilyesmire kötelezni a munkáltatót a bíróságnak nem áll módjában.- Csak a tényszerűség kedvéért jegyzem meg - említi dr. Sass Barna Attila -, hogy először az Egri Munkaügyi Bíróság Sike Má­ria keresetlevelét elutasította, mivel az nem volt alkalmas idézés kibocsátására, s hiány­pótlást rendelt el. Azután a bíróság helyt adott az igazolási kérelemnek. Az elsőfokú ítélet 2000. január 11-i keltezésű. A jogtanácsos idéz az indok­lásból: ,A Köztisztviselői Törvény rendelke­zése szerint közszolgálati jogviszony kine­vezéssel és annak elfogadásával határozat­lan időre létesül, a kinevezés tartalmát mó­dosítani csak a közigazgatási szerv és a köz- tisztviselő közös megegyezésével lehet. (...) Az állandó bírói gyakorlat szerint a munkál­tató a köztisztviselői jogviszonyt rendes fel­mentéssel is csak akkor 'szüntetheti meg, ha a felmentésben megjelölt ok valós. A felperes (azaz Sike Mária) munkaképesség-csökke­nése átmeneti, tartósan megváltozottnak nem tekinthető. Nem kezdeményezte reha­bilitációs eljárását a munkáltató rehabilitá­ciós megbízottjánál, illetve az alperes (a HMÖH) üzemorvosánál sem jelentkezett, így alperes nem vöt köteles vele szemben re­habilitációs eljárást lefolytatni A felajárűott munkakörrel kapcsolatos tárgyalások pedig meghiúsultak (...)”. Az írásbeli figyelmeztetés kapcsán a bí­róság arra hívta fel a figyelmet, hogy „a munkáltató az utasítási jogából eredően Igazság, jog, emberség Sike Mária szerint - amit egyik, a fegyelmi eljárás során írásba foglalt észrevételében meg is fogalmazott - kis odafigyeléssel, sokkal nagyobb emberséggel elkerülhető lett volna, hogy ilyen kálvária legyen az ügyből. Úgy véli, most már nincs más hátra, mint jogi lehetőségek igénybevételével tovább küzdeni az igazáért. bármikor felhívhatja a köztisztviselő figyel­mét az általa helytelennek tartott magatar­tásra, még ha ellene fegyelntit nem is indít’’. A hivatal jogtanácsosa azt is közli, hogy beosztottjuk 2000. február 8-án fellebbezett a Heves Megyei Bírósághoz joggal való visz- szaélésre hivatkozva, mert a munkáltató nem járult hozzá a közszolgálati jogviszo­nya felmentéssel való megszüntetéséhez.- Bár Sike Mária elfogultsági indítványt nyújtott be a megyei bíróság valamennyi tó­rájával szemben - folytatja dr. Sass Barna At­tila -, ez nem találtatott megalapozottnak. A megyd bíróság 2001. január 26-i részítéleté­ben a felmentés, az írásbeli figyelmeztetés és a szabadság pénzbeni megváltása tárgyá­ban hozott elsőfokú döntést helybenhagyta. A köztisztviselő asszony a Legfelsőbb Bí­rósághoz nyújtott be ezután felülvizsgálati kérelmet, kérve, hogy helyezze hatályon kí­vül a megyei bíróság részítéletét, s utasítsa új eljárásra az elsőfokú bíróságot. Arra hivat­kozik beadványában: eljárási jogai sérültek azzal, hogy már az első fokon pártfogó ügy­védet nem rendeltek ki a számára, így nem tudta szakszerűen érvényesíteni igényét. A bíróság sem tájékoztatta ezen jogáról- Mi ellenkérelmet terjesztettünk elő - mutat újabb iratot a jogtanácsos. - Szerin­tünk nem alapos a felülvizsgálati kérelem, mert a felperes két éven át folytatott egyez­tetést velünk, képviselték őt egy ideig ügy­védek is, ismeretei pedig alkalmassá tették önálló pervitelre. Az Egri Munkaügyi Bíró­ság kellő tájékoztatással is ellátta. A pártfo­gó ügyvéd kirendelése nem alanyi jogon já­ró jogosultság, hanem erről a bíróság dönt­het, s ő ezt nem is kérte. A Legfelsőbb Bíró­ság majd dönt a kérelméről. A fegyelmi szankcióhoz vezető folyamat- Úgy vélem, az is sokat nyom a latban - veszi át a szót az aljegyző -, hogy 1999. áp­rilis 17-től 2001. szeptember 28-ig Marika meg sem kísérelte, hogy felvegye a munkát.- Ezzel szemben 2001. augusztus 29-én letettem a köztisztviselői esküt - mond el­lent utóbb Sike Mária -, s jegyzőkönyvek ta­núsítják, hogy szeptember 4-én és 6-án is bent voltam a munkahelyemen. A hivatal képviselői szerint akkor is sza­badságának a kiadását igényelte.- A jogszabályok szerint a munkáltató köteles a szabadságot elszámolni - véleke­dik a köztisztviselő. - Én 2001. szeptember 10-én levelet írtam Vass Gézának, szóbeli megegyezést szorgalmazva. Azt is kérte, hogy az önkormányzati hi­vatal ismerje el közszolgálati jogviszonynak az 1999. április 17. és 2001. szeptember 28. közötti időszakot, és e szerint hajtsa végre az illetménybesorolását. Mivel a munkáltató erre nem volt hajlandó, emiatt is keresettel fordult a bírósághoz. Ez a per - miként a többi - szintén tart még. A hivatal képviselői azt is nehezménye­zik, hogy 1999. jútius 7-én Sike Mária felje­lentette a rendőrségen a főjegyzőt hivatati hatalommal való visszaélés gyanúja miatt, merthogy őt nem menti fel a közszolgálati jogviszony alól. Ez ügyben is folyik az eljá­rás. Még 1999 augusztusában feljelentés-ki­egészítést rendelt el az egri kapitányság, ira­tokat kért be, ám azóta semmilyen lépés nem történt.- Sike Mária törvényellenesnek tartja, hogy a főjegyző csak az ő esetében átru­házta a munkáltatói jogkört az aljegyző­re, aki közvetlen beosztottja, tehát végre kell hajtania az utasításait. Mi tette ezt szükségessé?- Kénytelen voltam átruházni a Sike Má­riával összefüggő munkáltatói jogkörömet - feleli a főjegyző -, mivel három év alatt a minimális együttműködésre sem vöt haj­landó velem További lépésre már nem lát­tam lehetőséget. A Köztisztviselői Törvény erre lehetőséget ad Alighogy a jogkör átruházása megtör­tént, az aljegyző fegyelmi eljárást indított Sike Máriával szemben (az indokokat ko­rábban már négy pontban olvashatták).- Nem jogellenes, hogy a fegyelmi vizs­gálóbiztos a hivatalt ezen ügy pereiben is képviselő jogtanácsos, a fegyelmi tanács elnöke a munkáltatói jogkört gyakorló al­jegyző, az egyik tag az az egykori irodave­zető, aki megcáfolta a négy évvel ezelőtti célvizsgálat megállapításait?- Kétségtelen - reagál a kérdésre dr. Sass Barna Attila -, Sike Mária is kifogásolta ezt, ám a munkáltató szerint sem elfogultságra, sem összeférhetetlenségre utaló körülmény nem merült fel A fegyelmi határozat 2001. október 25-én született meg. Sike Máriát a törvény rendel­kezéseire hivatkozva hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtják. Az indoklás: megjelené­si, illetve együttműködési kötelezettségé­nek folyamatosan nem tett eleget. Amikor a tanulságokra kérdezünk rá, dr. Sass Barna Attila így összegez:- Úgy érzem, a munkáltatóban az elmúlt évek alatt mindvégig megvolt a szándék, hogy minél gyorsabban és minél megnyugta­tóbban rendezni lehessen ezt a munkaügyi jogvitát. Megtehető lett volna, hogy még 1999 tavaszán vagy nyár elején fegyelmi eljá­rást indítunk ellene, mivel nem vette fel a munkát, mi azonban inkább azt kerestük - akár új munkakör létrehozásával is -, hogy miként találhatnánk megoldást a problémá­ra. Ám köztisztviselőnk kezdettől fogva a pénzhez ragaszkodott. Fizetett is volna a hi­vatal, csak ebben nem volt meg az összhang. Lapunknak természetesen nem tiszte a négyéves ügyfolyam történéseinek elbírálá­sa. A bíróságoknak épp elég munkát adnak az iratokban foglalt, a tárgyalótermekben el­hangzó érvek. (Az ítéletekre később vissza­térünk.) Azt azért lelkűk mélyén bizonyára az érintettek is érzik: a történet semmikép­pen sem állítható bárminő emberi együtt­élés követendő mintájául. SZALAY ZOLTÁN „Úgy érzem, nem szabad elfelejtenünk, hogy a rendőr is ember, s olykor ő is meg­botolhat” FOTÓ! T. z. M. ban ezt emelik ki. Én mindig azt szoktam mondani, hogy a rendőr­ség is ugyanolyan munkahely, mint mondjuk a Magyar Államvas­utak. Persze, egy rendőrtől -joggal - fokozottan várják el, hogy példa­mutatóan éljen, de hát ő is esendő. Ráadásul ez a munka nagy stresz­szel jár. Például az utcán szolgála­tot teljesítő rendőr esetében, aki a munkaideje alatt akár tíz-tizenkét polgárral szemben is intézkedik, és az mindegyik külön-külön valami­lyen konfliktushelyzetet szül. Nem titok, hogy mindez igen komoly fe­szültséggel jár együtt, amit fel kell dolgoznia már a szolgálat teljesíté­se közben is, hiszen a következő polgárral szemben már nyugod­tan, higgadtan és legfőképpen szakszerűen keü imézkednie. Ha ezt a feszültséget nem tudja a munkahelyén feloldani, akkor ha­zaviszi a családjába. Mondanom sem kell, hogy ez nem jó, és talán ennek is tulajdonítható, hogy sok a rendezetlen családi körülmények között élő rendőr.- Öt esztendő távlatából hogyan érzi: megérte elvállalni a kapitány­ság vezetésé?- Szakmai szempontból biztos, hogy megérte - bólogat a rendőr al­ezredes -, tehát jó erőpróba volt, amit úgy érzem, becsülettel teljesí­tettem. A magánéletem szempont­jából viszont jóval nehezebb volt az eddig eltelt időszak, hiszen a családom Egerben maradt, és ez a távolság sok nehézséget szült.- Mennyire vonzó a fiataloknak manapság a rendőri szakma?- Én úgy érzem, hogy vonzó le­het, hiszen most már a bérek is el­fogadhatóak a testületnél. Azt vi­szont nem szabad elfelejteni, hogy a szépsége mellett azért nehézsé­geket is rejt ez a szakma. A rendőr­ség feladata, hogy betartassa a tör­vényeket, és bizony ehhez sokszor szigorúság is szükséges, ami per­sze nem mindig népszerű.- Gondobm, minden városi ka­pitánynak vannak vágyai...- Áz enyém igazán nem mond­ható túl nagynak: évek múlva sze­retnék hatvani városi rendőrkapi­tányként nyugdíjba menni. TOMPA Z. MIHÁLY Uj ESKÜVŐI RUHASZALON nyílt a város szívében ^ Eger, Szent J. út 12. sz. /bent az udvarban/ 9 w> ■■ ) 2002-es kollekciók '' saját kivitelezésű !\ menyasszonyi, “ _____ • \j koszorúslány- és m enyecskerubák, a leendő menyasszonyokat. Nyitva tartás: H-P: 9-16.30-ig Szó: 9-1 2-ig Vezető európai autómárka egri képviselete középfokú végzettséggel, számítógépkezelői és autós műszaki ismeretekkel rendelkező raktáros anyaggazdá keres. A szakmai önéletrajzot „Alkatrész 53330" jeligére 2002. január 26-ig kérjük 3300 Eger, Pf. 23. címre. J HEVES Mf HÍRLAP V, Hírlap a TESCO-ban! Új értékesítési pontot alakítottunk ki az egri TESCO Áruházban, a gyermekmegőrzőnél, ahol- feladhatja apróhirdetését most 50%-os kedvezménnyel karácsonyig,- megrendelheti lapunkat a helyszínen- válaszolunk a Heves Megyei Hírlappal kapcsolatos kérdéseire, kéréseire,- meghallgatjuk javaslatait, véleményét. Ne feledje: Már a TESCO Áruházban is elér bennünket! Szeretettel várjuk. hétköznap: 12-20 óráig, szombaton: 10-16 óráig TESCO

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents