Heves Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-24 / 299. szám

2001. DECEMBER 24., HÉTFŐ 7. OLDAL „Karácsonykor az emberek lelke nyitottabb” A gyermekotthon szenteste is a családot igyekszik pótolni Fenyőillat lengi be a Lőrinci Gyermekotthont. Persze, ez még nem az igazi, hiszen csak díszítő zöld ágacskákat látni mindenfe­Mindenki kap ajándékot. Az ott­hon névre szóló csomagokkal ked­veskedik lakóinak, s persze a gyer­mekek is tesznek egymásnak vala­Franciska szintetizátoron kíséri a énekeseket lé. A karácsonyfát az ünnep elő­estéjén állították csak fel. Ám a díszek már korábban ké­szen voltak, az ajándékok is na­pokkal előbb a csomagokba ke­rültek és az ünnepi műsorban szereplést vállalók is napok, vagy inkább hetek óta próbáltak már. Nagyon várta már a kará­csonyt mindenki. A huszonnégy állandó lakó és pedagógusok is. A karácsony itt sem hasonlít­ható össze a többi ünneppel. Anikó, a 12 éves kislány azt mondja, hogy már hetekkel ka­rácsony előtt megváltozik itt a le­vegő, mindenki izgatottabb és ti­tokzatosabb egy kicsit. Mindez az ünnepi műsor és az ajándéko­zás miatt van. Vajon sikerül-e jól szerepelni a meghívottak előtt és vajon örülni fognak-e a kisze­meltek a titokban vett, vagy ké­szített meglepetéseknek? mit a fa alá. Az is hagyománynak számít már, hogy a vendégek, az otthon támogatói is hoznak mindig karácsonyi csomagokat. Számukra a gyermekek az idén gyönggyel dí­szített kis karácsonyi csizmát ké­szítettek. Varrtak, hímeztek délutá­nonként, amíg el nem készültek a takaros kis csizmácskák. A vendé­gek ezt kapják majd. Régebben, amíg léteztek válla­lati brigádok, szentestére a gyer­mekeket családok vitték el. Ám mindez már a múlté, jó tíz éve meghaltak a brigádok és velük együtt az állami gondozott gyer­mekek elvitele is megszűnt. Most akinek van családja, az kará­csonyra hazamegy, a többiek vi­szont az otthonban maradnak az ünnepekre is. A tizenöt éves Elemér a mara­dók között van.- Nekem semmivel sem különb a karácsony a többi munkaszüne­ti napnál - említi kissé keserűen. - Ez az ünnep számomra nem je­lent semmit, mert engem a csalá­dom elfelejtett. Kerek Jánosáé, az otthon he­lyettes vezetője láthatóan elérzé- kenyül, amikor az Elemér szavait hallja.- Bármennyire is igyekszünk, a családot nem tudjuk mindenkinél pótolni - magyarázza. Pedig szenteste az otthon legtöbb dolgozója bejön egy-két órára a Az ünnep előtti estéken közösen készítették a díszeket Anikó és Imre gyöngyfüzérrel díszíti a karácsonyi csizmákat gyermekek közé. Süteményt hoz­nak, édességet és szeretetet. Ez utóbbit szó szerint kell érteni, min­denfajta érzelgősség nélkül, hiszen ezeknek a gyerekeknek karácsony­kor is érezniük kell, hogy valakik számára fontosak, hogy van, aki a szentestén is velük akar lenni. A huszonnégy lakónak a fele hazamegy karácsonyra. Ám az otthonban előtte megrendezett ünnepi műsoron még mindenki ott akar lenni. Indulhatnának már korábban is haza, de ők inkább maradnak.- Nekem ez az otthon is a csalá­dot jelenti, itt is érezni akarom, hogy karácsony van - közli hatá­rozottan a tizenhat éves Nikolet- fotó. T. z. M. ta, aki már minden ajándékot elő­készített: ittenieknek és az ottho­niaknak egyaránt. Hónapokig gyűjtötte a zsebpénzét, így min­denkinek tudott vásárolni valami­lyen karácsonyi meglepetést. Azt mondja: jó volt készülődni a kará­csonyra. Előbb hetekig azon törte a fejét, hogy ki milyen ajándék­nak örülne a legjobban, majd fo­kozatosan vásárolt be. Nem egy­szerre, hanem több napon át, mert ajándékot venni és adni is öröm. És ezt az örömet minél to­vább akarta érezni. Franciska megtakarított pénzé­ből már korábban szintetizátort vett. Az ünnepi műsoron ő szol­gáltatja majd a zenei aláfestést. Azt mondja, egy karácsonyi elő­adás egészen más mint a többi. A zene itt nagyon fontos, ebben a műsorban a billentyűkön játszani annyit jelent mint egy kicsit meg­ajándékozni minden egyes hallga­tót. Az emberek lelke ilyenkor nyitottabb, jobban odafigyelnek egymásra és mindezt a zene csak fokozni tudja. A nagy karácsonyfát minden évben a nappaliban állítják fel. Nemcsak szenteste ülnek köréje a gyermekek, hanem később még jó néhány délutánon is. A fenyő a szépre emlékeztet: van remény arra is, hogy a felnőtté cseperedíő otthonlakók elérhetőnek érezhes­sék a családi szeretet. Igaz, van, aki ezt még nem ér­zi. Am ez nem az ő hibája. TOMPA Z. MIHÁLY Tévéből az angyal Horváth József öt éve azzal köszönt el Detken a család­jától, hogy dolgozni indul. Három leánya, s a negyedik gyermekükkel félidős álla­potos felesége akkor látták utoljára. Azóta azt sem sej­tik, él-e még, avagy már ré­gen meghalt. Időközben a negyedik lány, Daniella is megszületett, s a família igen szűkös körülmények között tengeti életét. Az im­már 15 éves Hajnalka ezért is határozott úgy: kará­csonyra meglepi szeretteit olyasmivel, ami más ottho­nokban természetesnek mondható. Amikor Lukóczki Gábor, a gyön­gyösi televízió szerkesztő-ripor­tere kitalálta Kérjen lehetetlent! című műsorát, azt hitte, a né­zők furcsábbnál furcsább ötle­tekkel rohamozzák majd meg. Eldöntötte, hogy megpróbálja a legextrémebb óhajt is teljesíteni, hacsak az nem ütközik a képze­letet is felülmúló kiadásokba, esetleg nem sérti a jó ízlés hatá­rait. Amikor azonban a beérke­ző leveleket bontogatni kezdte, körvonalazódott előtte, hogy a legtöbb „lehetetlen” kívánság nem egyéb, mint az emberek alapvető jussához való jog kife­jeződése. És ekkor sajnálni kezdte, hogy ez alkalommal mindössze három kérésnek te­het eleget... Persze, meghökkentő soro­kat is tartalmaztak a beérkező borítékok: egy gyöngyösi levél­író például lakóhelyét, a Pesti utcát szeretné aszfaltoztatni, mert - mint vázolta - a hivata­los szervektől évek óta hiába várnak a megnyugtató megol­dásra. Herédről műfogsorra ér­kezett igény, egy 80 esztendős bácsi pedig szemüveget kért. Akadt, aki azt szerette volna, hogy tetőtől talpig márkás sportcuccokba öltöztessék, egy 12 éves kisfiú minden egyebet megelőző vágya pedig, hogy pattogatott kukoricát szórjon egy helikopterből.- Ez utóbbit már meg is szer­veztem, de az időjárás végül közbeszólt. Megígértem a srác­nak, hogy tavasszal visszaté­rünk a dologra. Ezúttal azonban olyan óhajok közül válogattam, amelyek hozzájárulhatnak az ünnep emelkedettségéhez - je­lentette ki az ifjú szerkesztő. * Nos, a Kérjen lehetetlent! cí­mű műsor első stációját tegnap este már láthatta is a városi tévé közönsége: egy gyöngyöstarjáni fiatalember, a testileg és szelle­mileg sérült 20 éves Kristóf álma vált valóra, amikor kedvenc elő­adója, MC Haver kopogtatott be az ajtaján. Kristóf együtt tölthe­ted a muzsikussal egy egész délelőttöt, dedikált CD-t kapott ajándékba, s - mint annak a ka­mera is tanúja lehetett - olyan élmény részesévé vált, amely vélhetően hosszú időtartamra meghatározza mindennapjait. (Folytatás a 9. oldalon) Daniella nem hisz a szemének Hogyan gondolkodik Ön a karácsonyról? 1. Az Ön számára a karácsony tényleg á szeretet ünnepe? a) Igen, szereti a karácsonyt (1) b) Igen, legalább egy napig a helyére kerül a világ (2) ej Igen, ez a legkedvesebb „hajsza” az életében (3) d) Nem, mert ez sokkal inkább a fogyasztói társadalom ünnepe (4) 2. Hogyan szeret leginkább ünnepelni? a) Hagyományosan, családi körben (1) b) Boldogan, jó barátok között (2) ej Lazítva, valamely délvidéki szigeten (3) d) Sehogy (4) 3. Mi az ünnep lényege Ön szerint? a) Az, hogy végre együtt van az egész család (1) b) A sok ajándék (2) ej Az, hogy nem kell dolgozni menni (3) d) A libasült, a rántott hal, a bejgli (4) 4. Higgyenek-e a gyerekek a Télapóban? a) Igen, mert a gyerekeknek szükségük van a mesére (1) b) Miért csak a gyerekek higgyenek benne? (2) ej Nem, ez butaság (4) d) Nem, de ha valakiben egyáltalán higgyenek, a lekor inkább a Jézuskában (3) 5. Mit írna fel a kívánságlistájára? a) Legyen béke a családban és a fa alatt (3) b) Éljen békében önmagával (2) ej Legyen béke a földön (1) d) Semmit (4) * Megoldás: 5 pont: A karácsony az Ön számára az a hagyomány, az a családi ünnep, amely a szeretetet, a közös örömöt, és a békességet jelképe­zi. Ön az, aki felnőttként sem tud és akar mesék nélkül élni. A ka­rácsony Önnek egy egész évre erőt ad. 6-10 pont: Ha a karácsony vidám és ajándékokban gazdag, akkor Ön elégedett. Hogy van karácsony, nem bánja, ha nem lenne, nem bánná. Valószínűleg csak akkor szomorkodna, ha egyszer egyedül és örömtelenül találná a szeretet ünnepe. 11-15 pont: Egy ünnep a sok közül, nem tekinti többnek a kará­csonyt egy-egy hétvégénél. 16 pont felett: Felesleges pénzpocsékolás, sok felesleges holmiért, még több fáradság - később lekoplalandó kilókért. Legfeljebb a gye­rekekért kell megőrizni, hogy legyen mire emlékezniük egy rideg vi- lágban, ha már felnőttek lesznek. __________________ieuropress)

Next

/
Thumbnails
Contents