Heves Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-10 / 262. szám
12. OLDAL HÍRLAP MAGAZIN 2001. November 10., szombat ■■■ Ä 1§V WÊM MÊÊ Keresik a Gárdonyi-leveleket Hetvenkilenc éve hunyt el az Egri csillagok írója A napokban emlékeztünk Gárdonyi Géza halálának 79. évfordulójára. Ebből az alkalomból beszélgettünk a sokszor méltatlanul elhallgatott íróról Király Júlia irodalomtörténésszel, Gárdonyi-kutatóval.- Az utóbbi években valóban fellendültek a Gárdonyi-kutatások. Sikerült feltárni az egri múzeum Gárdonyi-hagyatékát, eddig ismeretlen kéziratok kerültek elő, megkezdődhet tehát a hagyaték tudományos feldolgozása. Megjelenhetnek a művek kritikai kiadásai, tanulmányok születhetnek, s elindulhat az új, minden szempontot kielégítő monográfia előkészítése is. Jelenleg előkészületben van a kézirat-katalógus, a Gárdonyi-bibliográfia. Ezek nélkülözhetetlenek a kutatáshoz. Az egri múzeum évkönyve folyamatosan közli a hagyatékban szereplő kéziratokat, s az azokhoz tartozó valamennyi, a gyűjteményben szereplő egyéb anyagokat (cédulák, titkosírásos feljegyzések, sajtó). Megjelenhettek az első, ehhez a munkához kapcsolódó tanulmánykötetek (Nagy Sándor, Z. Szalay Sándor). Az életmű publikálása folyamatban van. Szeretnénk a titkosírásos feljegyzéseket egy új, bővített kiadásban a nagy- közönség elé tárni, és a már említett bibliográfia, szövegkritikai kiadások sem váratnak sokáig magukra reményeink szerint. Érdekes volna néhány novella megjelentetése úgy, hogy közöljük hozzá Gárdonyi feljegyzéseit, esetleg rajzait. Ugyancsak újdonság lenne Gárdonyi levelezésének feldolgozása is. Ennek azonban van egy komoly nehézsége. Birtokunkban ugyanis zömmel csak azok a levelek vannak, amelyeket Gárdonyi kapott. Amiket ő írt, még szerte az országban találhatók. Nem olyan régen éppen sikerült ezek közül néhányat megvásárolni. De ez még csak töredék.- Gárdonyi novelláiban többször felbukkan Eger. Melyek azok az írások, amelyeket ismerni illene az egrieknek?-Eger valóban nagyon sok no- A Jókai-sarok a Gárdonyi-házban y: A legendás pipatórium vellájában szerepel. De kisregénye színhelyéül is választotta a várost (A kürt című regény). Bár véleményem szerint nem érdemes üyen szempontok alapján műveket kiemelni az életműből. Az lenne a legfontosabb, hogy elérjük: érdeklődjenek az író után, olvassák műveit.- Gárdonyinak élnek még leszármazottjai. Tartják-e ők a kapcsolatot a városscd?- Gárdonyinak él egy unokája, Gárdonyi Emőkének hívják, s az Az író legismertebb portréja író József nevű fiának gyermeke. Tartjuk vele a kapcsolatot, bár ő egészségi állapota miatt ritkán tud Egerbe jönni. Annál lelkesebb támogatója a Gárdonyi-ügynek az ő fia, Keller Péter mérnök.- Jövőre kerek évforduló lesz. Hogyan készülnek erre az ünnepre? Gárdonyi Géza dolgozószobája, ahogy azt még életében használta- Gárdonyi Géza nevét még Egerben is többnyire csak az Egri csillagok kapcsán emlegetjük, holott életműve ettől jóval jelentősebb. Mi az oka annak, hogy évtizedeken át Gárdonyi elhallgatott író volt?- Gárdonyit sokáig csak az Egri csillagok kapcsán emlegették. Nem hallgatták el, de különösebben nem is méltatták. Sokkal inkább régi, megrögzött, s tudományosan megalapozatlan kliséket, mítoszokat emlegettek vele kapcsolatban. Például, hogy örökké megmaradt néptanítónak, egri remete volt, s egy alkalommal még félműveltnek is nevezték. Nem ismerték a Gárdonyi-hagyatékot, a kor irodalma nem igényelte, hogy az Egri csillagoknál mélyebbre ássanak vele kapcsolatban. Azért persze voltak vele kapcsolatban kutatások, jelentek meg kötetek is. De különösen az utóbbi három évtizedben ezek majdnem teljesen leálltak.- Gárdonyi nem szerepel a hazai legolvasottabb írók között. Vajon mi ennek az oka?- Bár Gárdonyi Egri csillagok című regénye a legolvasottabb magyar regény, a többi művét tényleg nem sokan olvassák. Valóban, novellái, kisregényei, versé perifériám szorultak. Az okát nem tudom igazán. Talán nem jutott a köztudatba, hogy a többi műve is milyen fantasztikus olvasmányélmény, az iskolai tananyagokban nem nagyon szerepelt, így semmi nem inspirálta a magyar olvasóközönséget Gárdonyi megismerésére. Az elmúlt évtizedekben a Gárdonyi-életmű megmaradt az ismerélenségben.- Az utóbbi években jelentős Gárdonyi-kutatásokat koordinál a vármúzeum. Hol tart jelenleg az anyag feldolgozása, publikálása?- Jövőre emlékezünk Gárdonyira halálának 80. évfordulóján. Azért is jeles lesz ez az év, mert a vár védelmének 450 éves évfordulójával is egybe fog esni. Több elképzelés is szerepel ennek a nagy eseménynek a méltó megünneplésére. Kiállítás, konferenciák, vetélkedők, sőt tervezzük azt is, hogy az ostrom 38 napján - minden nap egy jeles művészt felkérve - felolvassuk az Egri csillagokat. Ezen programok nagy része még előkészítés alatt áll, ezért nem is mondanék többet róla. Időben fogjuk értesíteni az egrieket, hiszen együtt szeretnénk velük emlékezni a dicső védelemre és arra az emberre, aki maradandó emléket állított enFOTÓ: PERL MÁRTON nek. SZUROMI RITA Beethoven és Liszt művei egy koncerten Az Egri Szimfonikus Zenekar hangversenye a Gárdonyi Géza Színházban A napokban rendezték meg a Nemzeti Filharmónia második hangversenyé, melyen az Egri Szimfonikus Zenekar, Bogányi Gergely zongoraművész és Szabó Sípos Máté karmester szerepelt az igényes és hálás egri publikum előtt. Műsorukban a ké Bee- thoven-alkotás (Coriolan-nyitány, Op. 62. III. szimfónia Eroica/Op. 55.) közé liszt Ferenc egyik népszerű, (Esz-dúr) zongoraversenye került. A zeneirodalom örökbecsű művei szólaltak meg. Beéhoven Coriokm-nyüánya az i. e. V. században élt gőgös és becsvágyó patríciusnak állít emléket az osztrák Coliin tulajdonképpen gyenge színpadi drámája alapján. Beethoven nyitánya a dráma alacsony nívója ellenére shakespeare-i magaslaton jár, elementáris erővel ábrázolja a konfliktusokat és megjeleníti a saját mérhetetlen becsvágyának és gőgjének áldozatul esett római patríciust. Az induláskor hevesen felcsattanó akkord-ütések után (Allegro con brio) jelenik meg a Coriolan alakját szimbolizálni hivatott hajszolt lüktetésű főtéma. Ezzel szemben egy lágy ívű, kantilénás dallam, melléktéma a patrícius édesanyját, feleségét idézi. A két ellentétes karakterű téma felel egymásnak szenvedéllyel a továbbiakban, mintegy jelképezve a Coriolan lelkében végbemenő vihart. A zárórészben Beethoven csodálatosan ábrázolja Coriolan végzetét: a fülünk hallatára veszik el a semmibe, válik semmivé. A zenekar mindjárt az elején jelesre vizsgázott! Rendkívül összefogottan, precíz ritmikával, jó tempóvétellel, szép fúvós szólókkal jámltak hozzá a darab sikeréhez. A műsor második számaként Liszt: Esz- dúr zongoraversenyé hallhattuk Bogányi Gergely zongoraművész tolmácsolásában. A fiatal pianista a budapesti Nemzetközi Zongoraverseny első helyezettje, a miniszKitűnő zenekari előadás Egy minden eddiginél összefogottabb, jól felkészült, precízen muzsikáló zenekart hallottunk. Szabó Sipos Máté elementáris erővel, szuggesztíven, a legapróbb részletekre is ügyelve dirigálta kitűnő együttesét. térium ösztöndíjasa. Liszt elsősorban saját alkatára, mindenki mást túlszárnyaló hangszeres tudásának méltó bemutatására komponálta hangjában, stílusában egyaránt új, merész zongoraversenyét. E versenyművé nem lehé középszerű művésznek előadni. Bogányi Gergely fiatal kora ellenére már rendelkezik mindazokkal a zené tulajdonságokkal, ami képessé teszi személyé az ilyen nehéz zongoraanyaggal való találkozásra Az a koncentráció, fergeteges technikai képesség, a mű egészével való teljes azonosulás feledhetetlen perceket jelentett a hálás publikumnak. A feszülten figyelő, a fiatal művész játékát hallgató közönség még azt is elfeledte, hogy a művész keze alatt megszólaló 210 centiméteres kis zongora tulajdonképpen nem is koncertméretű hangszer. A mű előadói sikeré csak téézte, hogy a koncert előtt csupán a főpróbán találkozott a zenekarral, amely mindvégig igazi kamarapartnere volt a szólistának. Hallhattunk néhány szép oboa-, klarinétszólót, a két fagott pedig selymesen finom játékával emelte az összhatást. A vonósok egymást múlták felül! A művész hálája jeléül Chopin: Esz- dúr noktiim-jé játszotta el ráadásként, fel- emelően. Szünet után Beethoven: III. (Eroica) szimfóniáját, Op. 54. játszotta el a zenekar. Ez Beethoven művészi pályafutásának talán az egyik legfontosabb állomása. Hosz- szú éveken át érlelődött benne a csodás zene. Vázlatkönyve a tanúság arra, hányszor formált át egy-egy témát. A szimfónia kialakulásának történetét Ries Ferdinándlól, Beethoven hűséges tanítványától ismerjük. Beethoven, mint vérbeli forradalmár, nagy rajongással tekintett fel Bonaparte Napóleonra, a konzulra. Az első feljegyzések szerint Bonaparte neve állt a partitúra első borítóoldalán, ám amikor Napóleon császárrá kiáltatta ki magát, Beethoven széttépte a Napóleon nevét viselő borítólapot. Később kapta a mű a Szimfónia Eroica nevet. Ezután már nem egy személyhez kötötte a művét, hanem egy képzeletbeli igaz és nemes jellemhez. Maga a hangszerelés is elárulja, hogy Beethoven továbblépett elődénél a szimfonikus zenekar összeállítását ilktően. Erős, fényes hangszíneké kívánt, ezért a szokásos ké kürt helyett három kürtöt alkalmaz. A többi rézfúvóktól elvárja, hogy jelentősen részt vegyenek a dinamikai fokozásban. Az Eroica első tételének kidolgozása formaalkotó. Azzá teszi páratlan koncentrációján túl a terjedelme, a visszatérés eddigi páratlan terjedelmű (140 taktus) Codába torkollása. A Coda ily zárása nem csupán befejezi a tételt, hanem annak határozott fordulást is ad optimista kicsengésével. A szimfónia további három tétele igazából nem fokozza, inkább feloldja, mintegy levezeti az első tétel roppant feszültségét. AII. tétel megrázó erejű siratá- sa a hősnek. Ám végső értelemben mégsem gyászos. A komorságában is felemelő induló témája igen halkan szólal meg a hegedűkön. Bravó, egri vonósok! Micsoda megszólalás volt! Az ötrészes, rondószerű tételben a hegedű halkan mozgó triolái fölött az oboa, fuvola szólaltatja meg váltakozva a végső titkok bölcs megértését sugalló témát. A gyászzenét hirtelen váltja fel a napsugaras kacagás. A III. tétel (Scherzo, Allegro mvace) végig sebes iramú játék. Alaphangulata a Jókedv. AIV. tétel (Allegro molto) a hősi élet értelmét fedi fel előttünk, az emberi alkotó tevékenységet. A variációsorozat páratlan szépsége, változatossága szövi át e tételt. A zenekar nem először játszotta már ezt az igen magas zenei mércét állító szimfóniát. Igazából mostanra érett be munkájuk. Mindannyian magas szinten teljesítették vállalásukat! Ha mégis kiemelek ez alkalommal valakiket, az a III. tétel trió részében a három kürt nyújtotta magas szintű játék. Ez a kürt-téma talán egyike a legnehezebbeknek a kürt-irodalomban. A zenekar és karmestere egy újabb szép állomáshoz érkezett, ám reményeink szerint továbbhalad. Lévai Zsolt bizonyította, hogy szükség van velős mondanivalóira. Felemelő, szép, sikeres est volt! SZEPESI GYÖRGY
