Heves Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-31 / 254. szám

12. OLDAL HÍRLAP MAGAZIN 2001. Október 31., szerda (ÍH| Az 1956-os forradalom Heves megyében (II.) Október 22-i számunkban közöltünk részleteket abból a már elkészült, de még kinyomtatás­ra váró hiánypótló kötetből, amely hároméves tudományos kutatómunka alapján az 1956-os forradalom hiteles Heves megyei krónikáját nyújtja. Most újabb szemelvényeket olvashatnak belőle. (További részleteket későbbi lapszámunkban adunk közre.) A kommunista diktatúra formai elemeinek eltüntetése, megsem­misítése után - néhol azzal egy időben - a tartalmi feladaton, az­az az intézményrendszer átalakí­tásán, hitelessé tételén volt a sor. A Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) Központi Vezetősége és a Szakszervezetek Országos Taná­csának Elnöksége 1956. október 26-án felszólította a dolgozókat a munkástanácsok létrehozására, majd Nagy Imre október 28-i be­szédében - már a kormány nevé­ben - üdvözölte a munkástaná­csokat, melyeket a demokrácia ki- szélesítésére tett dolgozói kezde­ményezésnek minősített. Október 30-án a kormány hivatalosan is el­ismerte a forradalomban létrejött helyi önkormányzati szerveket. Forradalmi Nemzeti Tanács Egerben Megalakult Eger város Dolgo­zó Tanácsa, mely élesen elhatá­rolta magát mind a sztálinista-rákosista múlttól, mind az elmúlt napok szélsőséges megnyilvánulásaitól. Legfőbb fel­adatának a rend és a nyugalom megőrzését tekintette. Egerben az első munkástanács október 26-án jött létre a 32-es számú Autóközle­kedési Vállalatnál. Határozatuk­ban szabad, független, szocialista Magyarországot, a nemzeti de­mokráciának nem megfelelő veze­tők azonnali leváltását, új válasz­tójogi törvényt és új választásokat követeltek. Eger Város Forradalmi Nem­zeti Tanácsát október 28-án a munkástanácsok küldöttei hozták létre, kezdeményezője pedig a fő­iskola épületében ekkorra kiala­kult új hatalmi elit lett. Az alakuló ülésre a színház épületében került sor. A tanács első ülésére még az­nap délután 3 órakor sor került a főiskola épületében. Az összejöve­telen megválasztották az elnöksé­get és a különböző bizottságokat. Az elnökség tagja lett: Balogh László, Bíró Lajos (MEFESZ), Rá­kóczi Lajos (Városi Tanács), Bár­dos Lajos (Finomszerelvénygyár, munkásság), Komenczi Lajos (Megyevill., sic!), Varjú Mihály (dolgozó paraszt) és Jobb László (főhadnagy). Az elnök kiválasztá­sa igen sajátságosán történt. Mivel az összejövetelt a főiskolán tartot­ták, az ülés levezetésére az egye­dül jelen lévő MEFESZ-tagot, Ba­logh László főiskolai hallgatót kér­ték föl. Bíró Lajos nem vett részt az ülésen, mert ekkor Debrecen­ben tartózkodott. Mikor az elnök személyének megválasztására ke­rült sor, újra olyan vélemény ala­kult ki, hogy e posztra MEFESZ- tagnak kell kerülnie. így újra Ba­logh László neve merült föl, aki vi­szont az idősebb és tapasztaltabb Bíró Lajost ajánlotta e fontos tiszt­ségre. Végül ideiglenesen Balogh Lászlót választották meg, de mivel Bíró Lajos elfoglaltságaira hivat­kozva később sem vállalta el a tisztséget, november 3-áig formá­lisan Balogh László maradt a for­radalmi tanács elnöke. Több do­kumentum tanúsága szerint azon­ban a tanács igazi szellemi irányí­tója, legbefolyásosabb személyi­sége Bíró Lajos, s az adott helyzet­ben legfontosabb feladatot ellátó Jobb László voltak. Eger Város Forradalmi Nemzeti Tanácsa legsürgetőbb feladatának a város közrendjének és közbiz­tonságának megteremtését tekin­tete. Ennek érdekében október 29- én felhívással fordult a lakosság­hoz, melyben közzétette, hogy Eger területén lőfegyvert csak a forradalmi tanács fegyverviselési engedélyével lehet tartani. Aki ez­zel nem rendelkezik, annak a fegyvert és a lőszert a tanácsnak be kell szolgáltatnia. A Védelmi Bizottság - Jobb László főhadnagy vezetésével ­nagy buzgalommal és szakérte­lemmel látott hozzá a város köz- biztonsági feladatainak ellátásá­hoz. Ennek köszönhető, hogy a forradalom elkövetkező napjai­ban Egerben számottevő atroci­tásra nem került sor. Elsőként a forradalommal szimpatizáló kato­nákból és rendőrökből, valamint diákokból és munkásokból meg­szervezte a nemzetőrséget, mely­nek a csúcsszervezete a Nemzet­őrség Ideiglenes Városi Parancs­noksága lett, amelyet ugyancsak Jobb László irányított. A város fontosabb objektumait a nemzet­őrség egységei védelmezték az esetleges provokációktól, éjjelen­ként pedig a lakosság fokozato­sabb biztonsága érdekében jár­őrök cirkáltak az utcákon. Kijárá­si tilalom bevezetésére nem volt szükség. A Védelmi Bizottság a nyugalom és a békés átmenet biz­tosítása érdekében letartóztatáso­kat is foganatosított. Szabad Eger Rádió A forradalmi tanács átalakította a megyei lap, a Népújság szer­kesztőbizottságát, leváltotta a Vá­rosi Tanács elnökét. Ez utóbbi el­nöke Rákóczi Lajos lett, aki koráb­ban a vb-elnökhelyettesi tisztet töltötte be. Ő egyben a Városi Ta­nács forradalmi tanácsának elnö­ke is volt. A Népújság főszerkesz­tői teendőivel Skánicz Vince főis­kolai hallgatót bízták meg. Meg­valósították, hogy az adott időben talán legfontosabb propaganda- eszköz, a helyi sajtó - mely ezek­ben a napokban csak Egerben je­lent meg, vidékre nem jutott el - a forradalmi szervezetek szószóló­jává váljon. Érdemes megjegyez­ni, hogy a helyi lap több alkalom­mal bírálta az országos politikai vezetést. Október 28-i számukban különvéleményüknek adtak han­got az új kormány személyi ösz- szetételével kapcsolatban. Kifogá­solták, hogy több sztálinista, rákosista politikus, mint Apró An­tal, Bognár József, Erdei Ferenc is helyet kaptak benne. „Jobb ma­gyar kormányt is el tudnánk kép­zelni, olyant, amelynek tagjai ké­pesek a jelenleg dúló szörnyű test­vérharcot megszüntetni. Akikre hallgat népünk, s akik hallgatnak népünkre. ” A város forradalmi központjá­ban, a Líceum épületében főisko­lás hallgatók Szabad Eger Rádió néven független rádióadást sugá­roztak. A berendezést, amelyet az ÁVH épületéből hoztak el, mis­kolci műszaki egyetemisták he­lyezték üzembe. Az adásokban helyi üzenetek, az országos politi­kai események kommentálása, il­letve szemelvények hangzottak el nyugati rádióadásokból. A hírek bemondásában két színész segéd­kezett. Megyei szintű új forradalmi szervezet Heves megyében no­vember 4-ig nem alakult meg. A Heves Megyei Tanács eddig mű­ködő apparátusából azonban már október 26-án létrejött egy új bi­zottság, amely hathatósan segítet­te az új helyhatósági intézmények létrehozását a megyében. Az ún. 8-as bizottság szakmai feladaton­ként felosztotta maga között az ál­lamigazgatás területét, és minden „szakvonal” élére egy forradalmi tanácstagot jelölt ki. A tanács el­nöke dr. Korompai János lett, aki egyben az igazgatási „szakvonal” vezetői feladatait is ellátta. Legkö­zelebbi munkatársa dr. Bajnok Dezső, aki 1945 előtt alispáni tit­kári funkciót látott el Egerben. Dr. Bajnok Dezső egyben összekötő volt a városi forradalmi tanács­hoz, s annak a közellátási bizott­ságát irányította. Dr. Korompai Jánost személyé­nél és pozíciójánál fogva az egyik legfontosabb feladattal bízták meg: ő és a főiskola MEFESZ­szervezetének elnöke, Nagy Pál képviselte Heves megyét Miskol­con, az Észak- és Kelet-magyar­országi Nemzeti Tanács alakuló ülésén. A szervezet mintájaként a Dunántúli Nemzeti Tanács szol­gált. A gyűlésen elfogadtak egy 15 pontból álló határozatot, melynek szövege a november 4-i Heves Megyei Népújságban is megje­lent. A szovjet megszállás miatt a nemzeti tanács érdemi tevékeny­séget nem tudott kifejtem. A régi rezsim leváltása Az országos politikai vezetés­ben bekövetkezett fordulat és Eger forradalmi szervezetei létre­jöttének hírére immár az egész megye területén, annak minden településén és munkahelyén meg­történt a régi rezsim képviselőinek leváltása, illetve korábbi tevé­kenységük felülbírálása. Hosszú évek óta először hiteles helyható­sági, illetve közbiztonsági szervek jöttek létre. Az új önkormányzati testületek elnevezése nem volt egységes, a következőkkel lehet találkozni: nemzeti bizottság vagy bizott­mány, forradalmi bizottság, for­radalmi tanács, munkástanács. Legsajátosabb elnevezéssel a káli szervezetet illették, melyet az összes, akkoriban forgó jelzővel ellátták: „Káli Keresztény Ma­gyar Nemzeti Forradalmi Bizott­ság”. Az elnevezésekkel kapcso­latosan megállapítható, hogy ahol saját kezdeményezésre jöttek lét­re a helyi hatalmi szervezetek, ott általában a forradalmi tanács el­nevezést használták, míg ahol külső hatásra alakultak meg, ott inkább a munkástanács megneve­zéssel találkozhatunk. Kétségtelen, legtöbb helyen egyszerűen elzavarták a régi funkcionáriusokat, de arra is számtalan példa akad, hogy csu­pán azokat váltották le, akikkel elégedetlenek voltak. Ha a ta­nácselnök, illetve a vb-titkár ko­rábbi tevékenységével nem vál­totta ki a lakosság ellenszenvét vagy gyűlöletét, akkor funkciójá­ban maradhatott. Olyan is előfor­dult, hogy az érintetteket - általá­ban köztiszteletben álló helyi la­kosokat - távollétükben, így tud­Forradalmárok egy átállt harckocsin oktatást. A helybeli tsz tanyáját visszaadták régi tulajdonosának. Erdőtelken október 28-án vá­lasztották meg a 60 fős forradalmi tanácsot, melyen belül 8 fős vég­rehajtó bizottság alakult, A forra­dalmi tanács elnöke a vb-elnök lett, s a végrehajtó bizottság ugyancsak a régi apparátus tagjai­ból állt. Természetesen az volt az általá­nos, hogy a gyűlölt rezsim úgy­szintén gyűlölt helyi képviselőit el­távolították. Volt, ahol indulato­san, nemegyszer a tettiegességig fajulva űzték el őket hivatalukból, sőt néhol még a lakóhelyükről is. Az indulatok hátterében legtöbb­ször nem is a kommunista rend­szerrel szembeni általános ellen­szenv, hanem egy-egy konkrét személyes sérelem húzódott meg. Megjegyzendő viszont, hogy He­ves megyében komolyabb követ­kezménnyel járó atrocitásra nem került sor, jelentősebb kár legfel­jebb az érintettek lakóházában esett. A forradalmi eseményekbe aktívan bekapcsolódó személyek megoszlása foglalkozás szerint (a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Alosztályának korabeli statisztikája szerint) tűk, illetve beleegyezésük nélkül választották meg a forradalmi szervezet élére. Dormándon a forradalmi ta­nács október 28-án alakult meg, és a tagság nagy része a volt taná­csi végrehajtó bizottságból került ki. Az új önkormányzati szerve­zetbe kommunista és tsz-tag nem kerülhetett be. Legjelentősebb te­vékenysége az volt, hogy elren­delte a tsz kukoricájának kiosztá­sát. Feldebrőn is október 28-án ala­kult meg a forradalmi tanács, el­nökéül itt is a vb-elnököt válasz­tották meg. Személycserét az is­kolaigazgatói poszton hajtottak végre, és kötelezővé tették a hit­Nagyúton október 29-én volt kisgazdapárti tagok aktív közre­működésével alakult meg a forra­dalmi tanács. A tanácselnököt fel­szólították, hogy 24 órán belül hagyja el a községet, majd a nép­harag a tsz ellen fordult: a tsz-el- nököt megverték, a tagságot pedig szétkergették. Tiszanánán október 27-én ala­kult meg a 40 tagú munkástanács és annak 115 tagú végrehajtó bi­zottsága. Egy csoport a falu párt­titkárát tettlegesen bántalmazta, az ott dolgozókat pedig a hivatal­ból elkergette (a női alkalmazot­tak az ablakon át menekültek el). A végrehajtó bizottság intézkedé­sei közé tartozott a szovjet emlék­mű ledöntése, a község területén ÁVH-sok előállítása és őrizetbevétele. Makiár forradalmi tanácsának megválasztása igen sajátos volt, Miután október 27-én a falugyű­lés határozott a falu újbóli önálló­ságáról, közfelkiáltással minden utcából választottak egy-egy sze­mélyt az új szervezetbe, majd ké­sőbb ők hozták létre a szűkebb végrehajtó testületet, az intézőbi­zottságot. A forradalmi tanács tit­kára a korábbi vb-titkár lett, elnö­ke pedig a forradalmi események egyik főszervezője. Gyöngyösön október 27-én az üzemek küldöttei közül többen összegyűltek a városi tanácshá­zán, hogy tárgyalásokat folytassa­nak a városi munkástanács meg­alakításáról. Másnap, azaz októ­ber 28-án az üzemek, a vállalatok és a hivatalok küldöttei létrehoz­ták a városi munkástanácsot, melynek elnöke Egyed Antal ta­nár lett, aki a forradalom előtt a Hazafias Népfront elnöki tisztét töltötte be. November 1-jétől Gyöngyösi Hírlap néven egy hó­napon át önálló újságot adott ki Gyöngyös Város Munkástanácsa. Hatvanban a nemzeti tanács október 28-án jött létre 23 tagból, mely a szervezet tagjaiból még aznap létrehozta a 10 fős nemzeti forradalmi bizottmányt. A két tes­tület rövid működése alatt levál­totta a kommunista funkcionáriu­sokat, majd lépéseket tett ÁVH-s tisztek, illetve kommunisták letar­tóztatására és felelősségre voná­sára. A nemzetőrségek a közbiztonságért A helyi rendőrséget felváltó új biztonsági szervezetet mindenhol egységesen nemzetőrségnek ne­vezték el. Általános tevékenysége a következőkből állt: őrszolgálat ellátása a településen, kommunis­ta pártok összegyűjtése és kihall­gatása, a településen lévő fegyve­rek (vadászfegyverek, szolgálati fegyverek) összegyűjtése, házku­tatások elrendelése és lefolytatása. Az emberek aktivitását, illetve a cselekvés igényét jelzi, hogy a forradabm alig több mint két hete alatt szinte minden járásban létre­hozták a képviseleti elven működő járási testületeket. Ezek erejét és elfogadottságát jelzi, hogy a két legfontosabb ellenállás ezekből a testületekből indult ki november 4-e után. Az Egri Járásban október 31- én került sor erre a lépésre, ami­kor a küldöttgyűlés összeült és a tanácsi végrehajtó bizottság he­lyett intézőbizottságot választott. A küldöttgyűlés 18 tagú intézőbi­zottságot választott, melynek el­nöke dr. Szombathy István lett, s a tagság nagy része értelmiségi, il­letve „kulák” származású szemé­lyekből állt. Kimondták, hogy a továbbiakban a községek utasítá­sokat csak az intézőbizottságtól fogadhatnak el. A küldöttgyűlés által elfogadott követelés főbb pontjai a következők voltak: a szovjet csapatok kivonása Ma­gyarországról, hazánk kilépése a Varsói Szerződésből, államosítá­sok hatálytalanítása, a begyűjtési rendszer eltörlése, 5000 holdig a földbirtokok visszaadása, 15 sze­mélynél nem többet foglalkoztató üzemek visszaadása, a hitoktatás bevezetése. A tulajdonviszonyok­kal kapcsolatban a kormányétól jóval radikálisabb követeléseket fogalmaztak meg. A Pétervásárai Járásban no­vember 3-ára hívták össze a köz­ségek küldöttgyűlését, ahová minden község 5-5 főt delegált. A gyűlés 5 tagú elnökséget, majd el­nököt választott. A járási forradal­mi tanács elnöke Fehérdi József lett. Legsürgetőbb feladatuknak a mintegy két hete szünetelő járási közigazgatási munka beindítását, illetve a közbiztonság érdekében a nemzetőrség megszervezését tekintették. A Hevesi Járásban november 3-án a községek 2-2 fős küldöttei­ből alakult meg a 16 fős intézőbi­zottság, melynek elnöke Orosz Miklós, a volt járási tanács vb-el- nöke lett. Mivel másnap a szovjet csapatok bevonultak Hevesre, je­lentősebb tevékenységet a bizott­ság már nem fejtett ki. A Füzesabony Járás forradalmi tanácsát október 30-án hozták lét­re a járási tanács dolgozóiból, a járási községek forradalmi taná­csainak küldötteiből. Első intéz­kedésükként feloszlatták a járási tanácsot, s utasítást adtak a tago­sítások megszüntetésére és a föl­dek visszaadására, valamint a kár­talanításra. Elrendelték továbbá, hogy a Terményforgalmi Vállalat vagy az állami gazdaságok ter­ményt szolgáltassanak ki a lakos­ságnak. A Gyöngyösi Járási Tanácson a Gyöngyös városi munkástanács október 28-i kezdeményezésére október 29-én alakult meg az Ide­iglenes Gyöngyösi Járási Mun­kástanács és annak 8 tagú intéző- bizottsága. Elnöke Petes József, a volt járási tanácselnök lett, majd november 1-jén dr. Pálinkás Jó­zsef. A járási munkástanács dr. Pálinkás József elnöksége alatt két felhívást bocsátott ki. Az első­ben tudatta a lakossággal megala­kulását, a másodikban pedig fel­szólította a járás községeit, hogy válasszanak munkástanácsokat. Ez utóbbi azért nagyon érdekes, mert október 28-ig szinte minde­nütt megalakultak a munkásta­nácsok a járásban, s így a felszólí­tás enyhén szólva megkésett volt, s arra enged következtetni, hogy a járási munkástanácsnak vajmi ke­vés kapcsolata lehetett a közsé­gekkel. A Hatvani Járásban szintén létrejött a képviseleti elven nyug­vó járási forradalmi tanács. Októ­ber 30-án a járási tanács dolgozói 9 tagú munkástanácsot választot­tak, amely felkérte a községekben megválasztott nemzeti és forra­dalmi bizottságokat, munkásta­nácsokat, hogy delegáljanak az alakuló járási forradalmi bizott­ságba. A beérkezett küldöttek no­vember 1-jén megalakították a Nagy Sándor elnöklete alatt álló 34 tagú járási forradalmi bizottsá­got. Ez a testület lett volna hiva­tott a járási tanács helyébe lépni, s a járás területén a hatalmi funkci­ókat ellátni, ám feladatát nem tölthette be, mert megalakulásá­tól a szovjet beavatkozásig eltelt három napban mindössze egy­szer ülésezett. CSEH ZITA KOZÁRI JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents