Heves Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-12 / 239. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Október 12., péntek Egymáshoz érünk a hídon át Hazánk és Szlovákia 2004-ben már biztosan az EU tagja lesz - közölte Günter Verheugen Csütörtökön, néhány perccel a déli harang- szó előtt Magyarország és Szlovákia kor­mányfője átvágta a Mária Valéria híd nem­zetiszínű avatószalagját. Ezzel 57 év kény­szerű roncsállapota ért véget: az átkelő teg­nap délutántól éjjel-nappal használható. Esztergom - Párkány Az avatóünnepségen, Párkányban a házi­gazda Mikulás Dzurinda szlovák kormány­fő kiemelte: „Két éve írtuk alá kiváló kollé­gámmal a Duna közepén azt a nyilatkoza­tot, amely garantálta az újjáépítést. Boldo­gok vagyunk, hogy végigvihettük. Az, hogy bekerül-e a történelembe, tőlünk is függ. Hidunk új kapcsolatainkat jelképezi. Meg­tanulunk újra beszélgetni egymással. És mi­nél többen leszünk ilyenek, annál jobb mindkét ország polgárainak.” „Ezt is megértük!” - kezdte válaszát vidá­man Orbán Viktor magyar miniszterelnök. - „El kell önöknek azt is mondanom, hogy Mikulás Dzurinda barátom nélkül ez a híd nem épülhetett volna meg. Ez a híd a jövő­be vezet. Azzal a komppal, amelynek utolsó járatával ide érkezhettünk, a múlt is véget ért. Itt már a jövő kezdődik. A hit és a biza­kodás mindig erősebb, mint a kétségbeesés, ez a magyarok és a szlovákok közös sikere. „Amikor megszületett a közös döntés az újjáépítésről, az Unió a támogatás mellett döntött” - hangsúlyozta Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős bizto­sa. - „Az európai kapcsolatok alapját a való­ságos és képzeletbeli hidak képezik. Néhány éve még távoli álom volt, hogy a két ország együtt beléphet az Unióba. Ez most már közeli cél, hiszem, hogy mindkét ország az Unió egyenjogú tagállama lesz 2004-ben.” A szalagátvágást követően a vendégsereg mindkét oldal polgárainak tapsa és éljenzése közepette vonult át Esztergomba, ahol előbb a vámszedőházban berendezett hídmúzeu- mot látogatták meg, majd a hídfő tövében ál­Orbán Viktor, Mikulás Dzurinda és Günter Verheugen ürömi ló Szervátiusz-szoborhoz érkeztek. Meggyes Tamás polgármester köszöntőjében a közös erőfeszítések értelméről és jelentőségéről, esztergomiak és párkányiak korlátlan örömé­ről szólt, majd a két miniszterelnök együtt leplezte le a carrarai márványtömbből fara­gott hatalmas alkotást. Günter Verheugen a délelőtti rövid tár­gyalásokat értékelve hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos a megváltozott, terro­rizmustól fenyegetett helyzetben a két or­szág összhangja, a kö­zös védekezés szán­déka. Beszélt arról, hogy a csatlakozási tárgyalások milyen szinten állnak: Háttér Az Esztergomot és Párkányt összekötő hidat Baross Gábor „vasminiszter” javasla­tára építették meg, s Ferencz József osztrák császár és magyar király lányáról, Má­ria Valéria főhercegnőről nevezték el; 1895. szeptember 28-án adták át a forga­lomnak. A híd párkányi oldalán lévő első nyílás 1919 nyarán robbanás következté­ben a vízbe zuhant. A hídelem végleges helyreállítására csak 1926-ban került sor. A visszavonuló németek 1944 karácsonyán teljesen felrobbantották. Az újjáépítés­ről 1999 szeptemberében irt alá megállapodást a két ország miniszterelnöke. A mintegy húszmillió euróba (ötmilliárd forintba) kerülő munkálatok tavaly októberben kezdődtek el - a költségek felét az Európai Unió fedezte -, a magyar-szlovák Ganz-IS Konzorcium irányításával. A híd első elemét a magyar határoldalon az idén május 31-én, a másodikat a szlovákiai oldalon június 29-én emelték a helyére; ezek a szerkezetek 102 méter hosszúságúak, s 590 tonnásak. A középső, egy­szersmind leghosszabb, 119 méter hosszú és 603 tonna súlyú elemet július 26- án helyezték a pillérekre. Az államhatár az Esztergomtól számított második pillér. A VAJDASÁGI SZABADKÁN immár több ízben is magyar nemzetiségű diákokat vertek meg, s emiatt Ispánovics István szabadkai polgármester felszó­lította a helyi tanintézetek veze­tőit, illetve a rendőrséget, hogy tegyenek lépéseket az esetek megakadályozására. A szabad­kai önkormányzat közleményé­ben a legerélyesebben elítélte az incidenseket. LEONYID KUCSMA ukrán elnök csütörtökön bejelentette: az orosz Tu-154-es utasszállító múlt heti fekete-tengeri kataszt­rófája miatt Olekszandr Kuz- muk védelmi miniszter azonnal írásban kérte felmentését, de azt ő nem fogadta el. A Szibéria orosz légitársaság Tel-Avivból Novoszibirszkbe tartó járata ok­tóber 4-én zuhant 78 személlyel a fedélzetén a Fekete-tengerbe, 190 kilométerre Szocsitól. Felté­telezések szerint a katasztrófát a Krímben tartott légvédelmi lövészeti gyakorlat során kilőtt S200-as rakéta okozta. Erre utalnak a pilóta utolsó szavai is: „Hol találtak el bennünket?”- kiáltotta társainak. ELTŰNT a Földközi-tenger fölött egy légitaxi, amely szerdán 8 utassal és 2 pilótá­val Barcelonából Algériába in­dult. A Flightline vállalat kis- repülőgépén 8 egyesült álla­mokbeli üzletember indult Barcelonából szerda délelőtt. Kora délután kellett volna Oranba érkezniük. A gépről az utolsó hír a felszállást követő­en mintegy 80 perccel érke­zett, amikor a pilóta a valen­ciai repülőtértől útvonal-mó­dosításra kért engedélyt a tér­ségben kialakult vihar miatt. MAGYARORSZÁG támogatja Lettország felvételét a NATO-ba- erősítette meg Rigában Szabó János, akinek személyében elő­ször járt magyar honvédelmi miniszter hivatalosan a balti államban. Kabul a fő célpont Délkelet-Ázsiában várható újabb megtorló akció Csütörtökre virradóan folyta­tódtak és gyakorlatilag egész nap tartottak az afganisztáni célpontok elleni légicsapá­sok. A különös figyelemben részesített légvédelmi objek­tumok (radarok és rakétaüte­gek) helyett immár nagyobb számban értek találatok más­fajta katonai létesítménye­ket: bunkereket, laktanyákat, üzemanyag- és egyéb raktára­kat, továbbá tálib csapategy­ségeket. Magas rangú amerikai tisztségvi­selők szerint már a légicsapások első éjszakáján sikerült megölni több kiemelkedő tálib személyi­séget - köztük Omar móllá „szel­lemi vezető” két rokonát. Csütör­tök reggel újabb súlyos légi­csapás érte a dél-afganisztáni Kandahárt, az akció nyomán a lakosság menekül a tálib rezsim fellegvárának tartott tartományi fővárosból. AmirHan Motaki tálib oktatási miniszter megerősítette, hogy a táübok tízezer harcosukat védel­mi célból északra küldték az üz- bég határ közelébe. Afganisztán­ban az ellenzéki Északi Szövetség bejelentette, hogy csütörtökre vir­radóra elfoglalta a kulcsfontossá­gú Gór tartományt az ország kö­zépső részén, beleértve székhely­ét, Csagcsaránt is. A tálibok cáfol­ták, hogy Gór tartomány az ellen­zéki Északi Szövetség kezére ke­rült volna, és azt állították: vissza­verték a „lázadók” támadását. Szaúd-Arábia, amely igyekszik távol tartani magát az Afganisz­tán elleni nyugati fellépéstől, kér­te Tony Blair brit miniszterelnö­köt, hogy tekintsen el az arab ki­rályságba tervezett látogatásától. Szerdán, a brit kormányfő ománi látogatása előtt közölték Blairrel: nem tudják fogadni - írta egy Londonban megjelenő arab lap. A The Guardian szerint a terro­rizmus ellen meghirdetett globá­lis háború második frontját nyit­hatja meg hamarosan az Égyesült Az Enterprise repülőgép-hordozó fedélzetén Államok Indonéziában és más délkelet-ázsiai államokban. A brit napilap csütörtöki számában megjelent elemzés azokat a wa­shingtoni külügyminisztérium­ból és a Pentagonból származó értesüléseket veszi alapul, ame­lyek szerint Oszama bin Laden terroristavezér hálózatának, az al-Kaidának élő kapcsolatai van­nak a világ legnagyobb muzul­mán lakosságú országában. A The Guardian nem zárja ki, hogy már meg is kezdődtek a titkos hadműveletek, és nemcsak Indo­néziában, hanem a Fülöp-szigete­FOTÓ: europress/epa ken és Malajziában is. A tekinté­lyes The New York Times kor­mányforrásokra hivatkozva azt írta, hogy a legnagyobb súlyt a Fülöp-szigeteken éledő veszély elhárítására fektetik. Titkosszol­gálatok jelentése szerint kis fun­damentalista iszlám csoportok a szigetcsoport déli részén pénz­ügyi támogatást kaptak Bin Laden szervezetétől. Washington olyannyira aggódik, hogy egy tá­bornokot és különleges alakula­tokat szándékozik küldeni a tér­ségbe a gerillák ellen harcoló rendőrség megsegítésére. ■ Hírek álláspont LENGYEL JÁNOS Kis pénz, nagy vita Gyorsan népszerűvé váltak nálunk is a pályázati lehetősé­gek. Segítségükkel vissza nem térítendő támogatáshoz jut­hatnak intézmények és vállalkozások. Amikor nemzeti fej­lesztési programként meghirdették a Széchenyi-tervet, a vál­lalkozások többsége nagy lendülettel fordult az új lehetőség felé. A nagy várakozást csalódások is követték. Minden egyes döntéssel újraszületik a gyanakvás: az adott program csak és kizárólag azért kapott vissza nem térítendő állami támoga­tást, mert befolyásos személyiségek készítették vagy éppen azok nyújtották be, mert érdekcsoportok mazsoláznak a fejlesztési források között. A politika - a jó szokáshoz híven - azonnal fogást talál és ügyet csinál. A közvetlen kormányzati elosztású cél- és cím­zett támogatások alkalmával szinte adományozáspolitikai háború dúl a parlamentben: eszerint a kormányzati pozíció­ban levők, a vezető pártokhoz tartozók települései, vállalko­zói rendre jogosulatlan előnyhöz jutnak a kormánypártisá­guk okán. Mondták ezt a szocialisták, a szabaddemokraták, a fideszesek és a kisgazdák, csak most éppen az előbbi ket­tőn van a sor. A ritka kivétel célja pedig a másik párt egysé­gének a megbontása. Sokan hiszik azt, hogy a szakmaiságot helyettesítheti a politi­kai „erőszakossága”. Pedig megtanulhattuk volna, hogy a gaz­daságon elkövetett erőszak súlyos következményekkel jár. Szakértő-szelektáló időket élünk. A pártokhoz nem kötődők többsége rájött: ha sokat kiabál, azonnal veszélybe kerül a szakértősége, és egy-egy politikai szekértábor hangadójává emelik. így hát a szakértők - jobb híján - hallgatnak. Álmod­nak. Arról, hogy egyszer mégis eljön majd az ő idejük, ami­kor szakmai kérdésekben szakmai döntések születnek, és az érveket sem helyettesíthetik az indulatok. Pontosan így van ez a pályázati rendszerrel is. Kis pénzekért folynak a nagy viták. Miközben európai programok eurómil- liói suhannak el mellettünk. Az EU vonata pedig egyre köze­ledik. Nem bocsátanák meg nekünk az utánunk következők, ha a pályázatokkal megrakott kocsikat kicsinyes vitáinkkal idő előtt kisiklatnánk. EGYETÉRTEK: 0640-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0040030004 NÓGRÁDI TÚTH ERZSÉBET Műtőasztalon Jól tudják a politikai pártok: az egészségüggyel választást lehet nyerni. De bukni is. Ezért hemzsegnek a választási programok a gyógyítóágazat rendbetételét célzó ígéretektől. Amelyeket aztán a nyertesek négy évre jegelnek. Magyarázat persze mindig van. Most az lehet, hogy az egész­ségügyi miniszter megsértette a demokrácia játékszabályait. Nem vette figyelembe a kamarák, a szakszervezetek, az ága­zat számos szereplőjének véleményét az egészségügy átala­kítását célzó törvénytervezetben. Ennek az lehet a következ­ménye, hogy a sorsdöntő jogszabály a jövő héten nem kerül a Ház elé, és az egészségügyi reform esélye egyenlő lesz a nullával. Mikola István valószínűleg meg van győződve arról, hogy a súlyosan beteg egészségügyön már csak a sebészkés segít­het. A műtőben pedig nincs demokrácia. Ugyanakkor a sike­res operáció feltétele a sokszereplős előkészítés. így gondol­hatja ezt a Magyar Orvosi Kamara is, ezért vette zokon, hogy mellőzték a kórházak átalakítását és a szabadfoglalkozású orvoslást célzó törvényjavaslat tervezésekor. Emiatt a har­mincezer orvost képviselő testület szembefordult a tervezet­tel. Az orvosok másik testületé, a tudományos társaságok szövetsége viszont támogatja a törvénytervezet parlament elé kerülését. Ez azért furcsa, mert a szövetség tagjai egyben kamarai tagok is. A legnagyobb kormányzó párt parlamenti frakcióját is meg­osztotta Mikola. Igaz, most egyetlen fiataldemokrata képvise­lő (amúgy orvos) tartózkodásán múlt, hogy az illetékes parla­menti bizottságban elvérzett a kórháztörvény. Az ellenzék egységes tiltakozása nem volt váratlan. Ők is átalakítanák az egészségügyet, csak a saját koncepciójuk szerint. Nem tudni, mi lesz a törvénnyel. Meglehet, hat hónappal az újabb országgyűlési választások előtt a pártok ismét az ígér­getés mezejére lépnek. A súlyosan beteg egészségügy kárára. EGYETÉRTEK: 0640430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. A Korán a Frankfurt Öt földrész 6600 könyvkiadó­ja mutatja be termékeit, több mint 400 ezer különböző könyvet Frankfurtban. Az idei vásár azonban alaposan eltér a szokásostól. Kétszer annyi a rendőr, s különö­sen az amerikai és a brit kiadók standját őrzik. Olykor kiüríttetik a csarnokokat, átvizsgálják a csomagokat, a szeméttartókat. Bár 2001-ben Görögország a díszvendég, a látogatók zöme a háborús események miatt kevés­bé kíváncsi a klasszikus és a kor­társ görög irodalomra. Pedig Athén 41 könyvet fordíttatott le, hetven kiadó képviselteti magát bestseller a balkáni országból, és hatvan író-költő jött-jön el felolvasni, de­dikálni. Most a többség a szakál­las próféta bölcsességeire vadá­szik, mert tudni akarja: melyek azok a szent írások, amelyek az Afganisztánban bujkáló vezért és társait a szörnyű tettekre sarkall­ják. A német olvasó lázasan vásá­rolja a Koránt és azokat a kiadvá­nyokat, amelyek a terrorizmus­sal, az iszlám világgal és kultúrá­val foglalkoznak. Oszama bin Laden életrajza szinte perceken belül elfogyott. Nagy-Britannia mindamellett remélheti, hogy standja iránt megnő az érdeklő­dés, minthogy az irodalmi Nobel- díjat az idén a 69 éves V. S. Naipaul trinidadi születésű brit prózaírónak ítélték oda. ■- Reális esélye van annak, hogy a két or­szág uniós taggá váljék 2004-re. így ennek az évnek a tavaszán, az európai parlamenti választásokon a két ország polgárai teljes jogú tagként vehetnek részt, rafael balázs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents