Heves Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-12 / 239. szám

3. OLDAL Jim J 2001. Október 12., péntek HAZAI TÜKÖR Elkészültek az agrártörvények Budapest A kormány tegnap elfogadta azt a három jogszabályból álló agrártörvénycsomagot, amely elsősorban a működő­képes családi gazdaságok ki­alakításának elősegítését, a földtulajdonszerzést korláto­zó rendelkezéseket kijátszó szerződések felszámolását és a semmis szerződések haté­konyabb feltárását, valamint a szétaprózódott birtokszer­kezet átalakítását célozza. A kabinet által tegnap elfogadott és az Országgyűlés elé terjesztett agrár- és birtokpolitika megvaló­sítását célzó törvénycsomag-ter­vezet a Nemzeti Földalapról szó­ló törvényt, valamint a termő- földtörvény és a földrendező bi­zottságokról szóló törvény mó­dosításait tartalmazza - jelentette be Vonza András földművelés- ügyi és vidékfejlesztési miniszter a kormány ülése után. A Nemzeti Földalap kiemelt célja a birtokszerkezet fejleszté­se, a működőképes családi gazda­ságok kialakításának elősegítése, a földárak és haszonbérek alaku­lásának befolyásolása, a földpiac élénkítése, valamint a gyenge ter­mőképességű területek más célú hasznosítása. A földalap a kincs­tári vagyon része, de a tulajdono­si jogkörét a pénzügyminiszter helyett az agártárca vezetője gya­korolja, a vagyonkezelést pedig egy új szervezet, Nemzeti Föld­alap Közhasznú Társaság végzi. A földalap induló nagyságáról nincsenek pontos információk, de Vonza András 500-800 ezer hektárt tekintene ideálisnak. A termőföldről szóló törvény módosítása a földtulajdonszer­zést korlátozó rendelkezéseket kijátszó szerződések felszámolá­sát és a semmis szerződések ha­tékonyabb megállapítását céloz­za. így a jövőben elővásárlási jo­got kapnak a családi gazdálkodók és azok családtagjai, ha az eladás­ra kerülő termőföld vagy tanya a gazdasághoz tartozó termőföld­del vagy a tanyával közvetlenül szomszédos. Ezt követi a közös háztartásban élő családtagok, majd a helyben lakó szomszéd elővásárlási joga. A helyben lakó szomszédot a többi helyben lakó követi az elővásárlási jog terén, őket pedig a magyar állam. Az állami elővásárlás célja a birtok­tagoltság felszámolása és a bir­tokösszevonás elősegítése. A földrendező és földkiadó bi­zottságokról szóló törvény mó­dosításának célja, hogy a földki­adás során létrejött kényszerű tu­lajdonközösségek megszünteté­sével az önálló gazdálkodást és a birtokszerkezet átalakításának befejezését segítse elő. Ez alap­ján a további osztatlan közös tulajdonok keletkezésének elke­rülése céljából minden olyan részarány tulajdonos, aki még ki­adatlan aranykorona-értékkel rendelkezik, az illetékes Föld­művelésügyi Hivatalhoz írásbeli kérelmet nyújthat be, hogy rész­aránytulajdona kiadását önálló ingatlanként vagy osztatlan kö­zös tulajdonként kéri-e. Az általános birtokrendezésről szóló törvényjavaslat egyelőre nem kerül a parlament elé, ha­nem csak majd a részaránytulaj­donok teljes kiadása, valamint a földkiadás során létrejött közös tulajdonok megszüntetése után. Az agrárminisztérium szerint gyakorlatilag a törvény nélkül is megkezdhető a birtokrendezés, hiszen a termőföldtörvény meg­felelően szabályozza a birtok­összevonási célú önkéntes föld­cserék eljárását. A családi gazdaságokról nem szükséges önálló törvényt alkot­ni - ezek támogatásáról kor­mányrendelet készül. A Nemzeti Földalap révén mód nyílhat álla­mi földterületek családi gazdasá­gok számára történő értékesíté­sére vagy haszonbérbe adására. A kormány illetékesei szerint a földhasználat ellenőrzésének szi­gorításával, az illegális földhasz­nálat kiszűrésével növelhető a családi gazdaságok által legálisan használatba vonható földek mér­téke. Az agrártárca a törvénycso­mag nyomán évente körülbelül 5000 új családi gazdaság kialaku­lásával számol. A programcsomag végrehajtá­sára az agrártárca költségvetési keretén túl további tízmilliárd fo­rint jut, amit a kormány a Széche- nyi-terv pénzeiből különített el. DÓCZY LÁSZLÓ A kormány várhatóan a mai ülésén hoz elöntést az OTP takáshiteHartozások ügyé­ben. Összesen mintegy 10 miBiárd forintra van szükség a nehéz helyzetű családok támogatásához. A rendezés előkészítése hónapok óta folyik. A szociális tárca felmé­rése szerint mintegy 10 milliárd forintra van szükség álhoz, hogy a jelentkezők igé­nyeit kielégítsék. Borókai Gábor kormányszóvivő szerdai bejelentése szerint e több­letforrás biztosításáról a kabinet ma, rendkívüli ülésén dönthet. Az előzetes egyezte­tések során kiderült, a Pénzügyminisztérium is pozitívan fogadta a szociális tárca elő­terjesztését, így van esély arra, hogy megszületik a döntés a támogatásról. A prog­ram egyébként azokat érinti, akik 1989 előtt vagy 1989 és 1993 között vettek fel la­káshitelt. A kamatok nagyarányú emelkedése miatt azonban a családok tömege volt képtelen fizetni a havi törlesztést, rájuk legvégső esetben a végrehajtási eljárás elin­dítása és az árverezés várt. A mod elindult program szerint az adósnak is részt kell vállalnia a tartozás kiegyenlítéséből, az állam - a konkrét esettől függően - a hátra­lék 25-75 százalékát vállalja magára. Az elmúlt időszakban az országban több tíz­ezer adóst keresett meg a pénzintézet, nagy többségük jelezte, az önrésszel rendel­kezik, azaz az adósságmenti^ nyaka Szabolcs Békében, egyetértésben Mezöberény Kétnapos Békés megyei látogatásának tapasz­talatait összegezte tegnap Mezőberényben Mádl Ferenc köztársasági elnök. Programjában hangsúlyos szerepet kapott a térségben élő nemzetiségek - románok, szlovákok és néme­tek - képviselőivel való találkozás. Mádl Ferenc hangsúlyozta: a nemzetiségek helyze­te hazánkban rendezett. Békében és egyetértésben élnek, gyakorolhatják jogaikat, őrizhetik nemzeti identitásukat. Az oktatásra, művelődésre és intéz­ményeik hatékonyabb működtetésére természete­sen több pénz is elkelne. A találkozások során - említette a köztársasági el­nök - szóba került a nemzetiségek parlamenti kép­viselete, amelyre a jövő évi választások előtt már nincs mód, hiszen ahhoz az alkotmányt és a kisebb­ségi törvényt is módosítani kellene. Erre leghama­rabb jövő ősszel kerülhet sor. Az önkormányzatiság intézménye jelenleg is hatékony eszköz jogaik érvé­nyesítésére, sok esetben hatékonyabb is, mint a par­lamenti képviselet. Az lenne szerencsés, ha a parla­menti pártok átmenetileg vállalnák a nemzetiségek és a kisebbségek képviseletét - a kettős érdekérvé­nyesítés minőségi előrelépést jelentene. A megbeszéléseken a kétkamarás parlament gondolata is felvetődött. Az elképzeléssel kapcso­latban a köztársasági elnök nem foglalt állást, de megjegyezte, annak bevezetésével is ugyanaz a A békéscsabai szlovák tájházban balról jobbra Stafan Dano szlovák főkonzul, Mádl Ferenc köztársasági elnök, Végh László Békéscsaba alpolgármestere és Paulik László, a Boleráz citerazenekar vezetője. FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER helyzet, mint a nemzetiségek parlamenti képvisele­tével: rövid az idő és kétharmados szavazás kell hozzá. F. I. Az erőművet védik a rakéták? Demeter Ervin szerint Kalocsával egyeztetni kellett volna Szerencsésebb lett volna Kalocsa önkormányzatával és lakos­ságával előzetesen egyeztetni a menekülttábor kérdését - mondotta kérdésünkre válaszolva a paksi atomerőműben tar­tott sajtótájékoztatóján Demeter Ervin, a Nemzetbiztonsági Szolgálatot felügyelő miniszter. Paks - Kalocsa- A légvédelmi egység Kalocsám telepítésének indokoltságát több szakember is kétségbe vonta, ugyanakkor azt a képzetet teremt­heti az emberekben, hogy az atomerőmű a levegőből támadás­nak lehet kitéve. Valós-e ezr-a fel- tételezés?- Az atomerőmű maximális biztonságban van. Azt gondo­lom, ettől elválasztható az a kér­dés, hogy a Magyar Honvédség átcsoportosítást hajtott végre: az ország északnyugati részéből a déli térségbe telepített egy olyan egységet, amelynek a légtérvéde­lem a feladata. Ezt a területet tar­tották a honvédelem szakemberei a védelem szempontjából ma fontosnak. Indokolatlan ebből azt a következtetést levonni, hogy az atomerőmű bármilyen veszély­ben lenne. Ilyen jellegű kérdés nemzetbiztonsági szempontból nem vetődött fel.- Kalocsa kapcsán a másik kérdés a menekülttábor ügye. So­kak gondolják, hogy a menekül­tekkel együtt érkezhetnek úgy­nevezett „alvó ügynökök”, hi­szen ez egy jól ismertjnódszere a terroristaszervezeteknek. A szű­rések, az ellenőrzések teljesen kizárják, hogy ilyen szándékkal érkezők legyenek a befogadottak között?- Az afgán menekültek, akik jelenleg Magyarországon tartóz­kodnak valamennyien szeptem­ber 11. előtt indultak el hazájuk­ból. Kalocsa önkormányzatának, lakosságának aggodalmait meg tudom érteni. Bizonyára másutt is hasonló problémát jelentené­nek a menekültek, de a megérté­süket kérném, hiszen ott van egy olyan laktanya, amely alkalmas a tábor kialakítására. A szűréssel kapcsolatban: tökéletes vizsgálati módszer nincs, ám a nemzetbiz­tonsági ellenőrzés során minden rendelkezésünkre álló informá­ciót, eszközt felhasználunk, ösz- szesítünk. Eddig a bebocsátást kérők közül mintegy kétszáz em­ber nem kapott menekültstátust, különféle okok miatt.- Az atom­erőmű mind­össze kilenc ki­lométerre fek­szik Kalocsától. Nem jelent-e a tábor veszélyt a nukleáris léte­sítményre?- Paks biz­tonsági rend­szere olyan szi­gorú volt már a szeptember 11-ei esemé­nyek előtt is, hogy azt lénye­gében csak ma­gasabb foko­zatba kellett helyezni, szi­gorítani a be­léptetést, az őr­zést, az ellenőrzést. Ez azt jelen­ti, hogy az atomerőműbe termé­szetes személyek semmiképpen nem tudnak bejutni, tehát a kö­zelségtől függetlenül kizárt, hogy idegenek belépjenek.- Politikai szempontból nem lett volna szerencsésebb a tábor kijelölését meghatározó döntés előtt egyeztetni Kalocsa önkor­mányzatával és lakosságával, megelőzendő a tiltakozásokat?- Mindenképpen jobb lett vol­na. Az események azonban fel­gyorsultak, sok afgán menekült érkezett, akiknek az elhelyezésé­ről gondoskodni kell, ezért ma­radhatott el az egyeztetés. RÁKOSI GUSZTÁV Török másképp tudja Török Gusztáv, Kalocsa polgármestere, aki egyben a városi védelmi bizottság vezetője, kijelentette: öt hivatalos helyről úgy tájékoztatták, hogy a paksi atomerőmű védelmét szolgáló megelőző óvintéz­kedés miatt vezényelték a katonákat Kalocsára. Azt is elmondta, hogy - ellentétben a menekülttáborral - a rakétás alakulat érkezéséről kapott előzetesen információt. A logisztikai vezető felkereste őt, s tájékoztatta az alegység jelenlétének céljáról. Közalkalmazott az Unióban Budapest A tizennégy hazai felsőokta­tási intézményben európai uniós ismereteket oktató Eu- rópa-tanulmányi Központok jövője annak ellenére biztosí­tott, hogy a működésükhöz szükséges költségek jelentős részét átvállaló PHARE-támo- gatás az idén megszűnik. Az 1997-ben pályázat segítségével létrejövő központok működteté­sére az Unió 3 millió eurót biztosí­tott. A támogatás ez év végével megszűnik, a felsőoktatási intéz­ményekben szinte önálló tan­székként működő központok azonban nincsenek veszélyben. Az uniós ismereteket oktató köz­pontok az elmúlt három évben a felsőoktatás szerves részévé vál­tak, tevékenységükre ezután is szükség lesz - hangsúlyozta Pá­linkás József oktatási miniszter az intézetek eddigi működésének ta­pasztalatait összegző konferenci­án. Mint mondta, a szaktárca fon­tosnak tartja az egyetemek, főis­kolák keretein belül működő inté­zetek további működését, ezért az anyagi gondokkal küszködő in­tézményeknek pályázati segítsé­get ígért. Jelenleg 14 intézmény­ben 250-300 oktató, kutató dolgo­zik. Munkájukkal lehetőség nyílik arra, hogy a magyar egyeteme­ken, főiskolákon minden hallgató, aki az uniós csatlakozás iránt ér­deklődik, hozzáférhessen a szük­séges ismeretekhez. A Brüsszelben hazánkat képvi­selő Hans Beck szintén fontosnak nevezte az ország uniós tagságra való felkészülését, mert - mint mondta - 2004-től magyar közal­kalmazottakis dolgoznak majd az Európai Unióban, de az országon belül is szükség lesz az uniós jogot, annak alkalmazását ismerő szakemberre. horváth Magdolna PRO TURISMO. Matolcsy György gazdasági miniszter 12 szakembernek adott át tegnap Pro Turismo- díjat Budapesten. Az elismerésben részesült Bergmann Ernő cukrászmester, Dömötör Miklós, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség alelnöke, Fekete György, a Magyar Szállodaszövetség alelnöke, Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere, Kovács József, a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. ügyveze­tő vezérigazgatója, Kurucz János, a Vista Utazási Irodák Kft. társtulajdonosa és igazgatója, Láng György szakíró, Papp Imre, a sümegi vár üzemeltetője, Axel F. Schultze-Petzold, brémai tiszteletbeli konzul, Szokolai Lajos, Cserkeszőlő polgármestere, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát és Walkó Miklós, a Magyar Szállodaszövetség munkatársa. ____________________________fotó; europress/kallus győrgy Hí rek_________ RA KÉTAALEGYSÉG. Nemzet biztonsági szempontok miatt semmilyen bővebb információt nem adhat a Honvédelmi Minisztérium azon túl, amit szerdai közleményében kiadott, de Török Gusztáv Andor pol­gármester megerősítette azt az értesülését, hogy Kalocsára is kivezényeltek egy légvédelmi rakéta alegységet. MEGHÍVÁS. Kovács László MSZP-elnök csütörtökön levél­ben meghívta Pokorni Zoltánt, a vezető kormánypárt első em­berét, hogy egy mindkettejük számára alkalmas időpontban megbeszélést folytassanak a terrorizmussal szembeni fellépés, illetve védekezés kérdéseiről. ÚJRA PRÓBÁLKOZNAK. Az Országgyűlés a jövő héten is megkísérli, hogy betöltse a Ház megüresedett alelnöki posztját- derült ki a házbizottság csü­törtöki ülését követő sajtótájé­koztatón. Áder János, az Országgyűlés elnöke elmondta: a tanácskozáson az MSZP és az SZDSZ frakciója jelezte, hogy tartják magukat korábbi állás­pontjukhoz, és nem vesznek részt a szavazásban. ELLENZÉKI KIVONULÁS. A Dunaferr működését vizsgáló parlamenti albizottság csütörtö­ki tanácskozásán elvetették töb­bek között Matolcsy György és Chikán Attila, egykori Dunaferr felügyelőbizottsági elnökök meghallgatását. A szavazást követően Suchman Tamás (MSZP), Csiha Judit (MSZP) és Szalay Gábor (SZDSZ) kivonult az ülésről. NYUGDÍJPÉNZTÁR. A pálya­kezdők kötelező magán-nyug­díjpénztári tagságának meg­szüntetése nem támadás a pályakezdők ellen, hanem a választás szabadságának meg­teremtése - szögezte le a Fi- desz-frakció csütörtöki közle­ményében. A Fidesz képviselő- csoportja arra a hírre reagált, amely szerint a Szabad Demok­raták Szövetsége az Alkotmány- bírósághoz fordul, ha a parla­ment elfogadja a társadalom- biztosítási zárszámadást. JELKÉPES BERUHÁZÁS. A soproni Magyar Művelődés Há­za konferenciaközponttá alakí­tását a Széchenyi-terv szimbo­likus beruházásának nevezte Szájer József, a Fidesz - Ma­gyar Polgári Párt parlamenti frakcióvezetője csütörtökön. A politikus megtekintette a folya­matban lévő beruházást, és an­nak a reményének adott han­got, hogy a rekonstrukció és a bővítés határidőre befejeződik. BÉRFESZÜLTSÉG. A leg nagyobb arányban a szociális szférában, illetve az egészség­ügyben kelthet veszélyes bér- feszültséget a január elsejétől 50 ezer forintra emelkedő mini­málbér, hiszen az itt dolgozó közalkalmazottak fele kap majd 50 ezer forint bruttó fizetést annak ellenére, hogy a köz­alkalmazotti bértábla alapján számos, különálló bérkategóriá­ba tartoznak - nyilatkozta Szabó Endre, a Szakszerveze­tek Együttműködési Fórumá­nak elnöke. SZALMONELLA. Szalmonella okozta a székesfehérvári töme­ges ételmérgezést. A Széna téri általános iskola tálalókonyhájá­ból vett ételmintában és az étel­maradékokban kitenyésztették a szalmonellabaktériumot- mondta Ferencz Péter tiszti­főorvos. A tálalókonyha személyzetét a vizsgálat idejére lecserélték. A magas lázzal, hányással és hasmenéssel járó ételmérgezés miatt 64 embert ápolnak kórházban Székes- fehérváron. ■

Next

/
Thumbnails
Contents