Heves Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-04 / 181. szám
8. OLDAL AZ ÚJ ÉVEZREDBEN 2001. Augusztus 4., szombat Polgármester: dr. Tóth József Alpolgármester: Kakukk Béla Jegyző: dr. Joó István Képviselő-testület tagjai: Juhász Imre, Nagy István, Orosz Károly, Jónás György, Lakatos Oszkár, Hímer Sándomé, Kovács Lajos, Kakukk Béla, Tréfás Miklós, Dr. Szépe Bálint. A település lélekszáma: 2720 lakos. Belterülete: 360 hektár, Dinnyésháté: 620 telek, 60 hektár körül. Intézményvezetők ÁMK vezetője: Hímer Sándomé. EnterNána Kht. vezetője: Győri Zsolt. Tisza-kom Kft vezetője: Győri Zsolt Háziorvosok: dr. Somogyi Erzsébet és dr. Földes Iván Fogorvos: dr. Búzás Imre Gyógyszerész: Máté György Védőnők: Kakukk Béláné és Pallagi Erika Állatorvosok: dr. Szépe Bálint és dr. Fazekas Mihály Egyház Református lelkész: Lehóczkyné Zahovay Ágnes Katolikus plébános: Eperjesi István Testvértelepülés: nincs Vásárnapok: a községben az év hátralévő részében augusztus 11. és október 13. Gulyás Imre: Tiszanána Nána Nána messzi Nána vályogból vert ezer háza szívem vára fegyvertára tiszamenti Tiszanána partifecske sártanyája öregapám almafája Tiszanána Tiszanána három gulya méla álma száz menyecske nyoszolyája hóka csikó dobbanása Tiszanána Tiszanána sisi-susi muzsikára látogass meg éjszakára Ötödik sebességben haladunk Az évezred utolsó éve a település legjobb éve is volt, már ami a költségvetési összeget illeti - mondja dr. Tóth József polgár- mester. - Soha ekkora pénz még nem érkezett az önkormányzat számlájára, hiszen a normatív támogatásokon felül pályázati segítséggel és a szennyvízközmű megvalósítására érkezett állami támogatással együtt 1 milliárd 675 millió forint pénzforgalommal számoltunk el tavaly, azaz egy lakosra 644 ezer forint jutott. Ebből pedig másfél milliárd forintot fordítottunk fejlesztésekre. A kisebb beruházások közt szerepelt még útépítés, vízhálózat vezetése, tűzoltószertár-bővítés és óvodafelújítás is. Folyamatosan szépültek meg az önkormányzati épületek, de vásároltak számítógépeket, közterület-karbantartó munkagépeket és az árvíz utáni magánlakás-helyreállításokra is áldoztunk. A tavaly elkezdett beruházásoknak az idén érik be a gyümölcse. A szennyvízhálózat műszaki átadása megtörtént, a napokban már 150-200 család rá is kötött. Az óvodai férőhelyek száma nőtt, így szeptembertől helyhiány miatt az új épület megvásárlása után már egyetlen gyermeket sem kell elutasítani. Lakossági kérésre folytatják az útépítéseket, folyamatosan pályáznak a dinnyésháti bekötőút kivitelezésének költségeire, 18 millió forintért korszerűsítik a közvilágítást, és három év alatt szintén 18 millió forintot fordítanak az oktatás tárgyi és technikai feltételeinek fejlesztésére. Készül a község rendezési terve, és a testület szándékai szerint a dinnyésháti üdülőfalut is belterületbe szándékoznak vonatni.- A falu egyik kitörési pontja az idegenforgalom - mondja a polgármester. - A községben található termálvíz mellé - amely a hajdúszo- boszlói víz minőségével megegyező - terveztünk egy horgásztavat, egy termálfürdőt és egy nyugdíjasok faluját, ahol a reumatikus és mozgásszervi betegségek kezelhetők. Mindennek megvalósulása pályázattal érhető el, s az önkormányzat minden ilyen lehetőget megragad, tavaly 67 kérelmet nyújtottak be. A falu vezetője úgy érzi: képviselő- társai partnerek ebben a munkában, hiszen 4-5 képviselő napi szinten dolgozik a választóiért és fordul meg mindennap a hivatalban.- Ötödik sebességben haladunk - mondja dr. Tóth József -, s mindig a hosszú távú cél lebeg előttünk. Az idegenforgalomban megtaláltuk a kitörési pontot, mint ahogy - úgy érzem - abban is előreléptünk, hogy a térségben itt található a legtöbb embert foglalkoztató könnyűipari A KÖZSÉG 2001. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE 429 257 000 R Kiadás: 429 257 000 Ft X 3 840 000 ft Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 143 000 Ft Intézmény működési kiadások 84 416 000 Ft tevékekenységet folytató üzem. Tudjuk mit akarunk, hová haladunk, és minden idegszálunkkal arra törekszünk, hogy helyben alapozzuk meg a jövőnket, átvéve mindent, ami jó, de közben persze a helyi adottságok és sajátosságok alapján ál- modjuk a XXI. század Tiszanánáját. __________■ A szarmata korban is lakottan A település legrégibb tárgyi emlékei a szarmata korból származnak, a régészek egy kutatás során ugyanis emberi településre utaló nyomokat tártak fel. A termelő- szövetkezet homokbányájában pedig honfoglalás kori temető nyomaira bukkantak. Tiszanána az egri püspökség legrégibb birtokai közé tartozik. Nevét Nana alakban 1261-ben említi az első okleveles forrás. Az oklevél tanúsága szerint a területet Szent László király ajándékozta az egri püspökségnek. Az 1332-37. évi pápai ti- zedjegyzék jelzést tesz egy plébániáról. A Tyzanana névalak az 1493-94. évi püspöki számadáskönyvben tűnik fel először. Fél évszázad múlva, 1546-ban tíz jobbágytelket írnak össze, ám Eger 1552. évi ostromakor elpusztul a település. Tíz év múlva újra benépesül, de egy török hadjárat alkalmával ismét felperzselik, lakói menekülni kénytelenek. Eger várának eleste után a település idegen kézre jut. A történelem viharos évszázada után 1683-ban már 76 telken (azaz portán) lakják a települést, valamennyien reformáA község pecsétje 1689-ből tusok, és templomuk is van. A falán olvasható évszám tanúsága szerint 1666-ban építették, s a XVIII. század közepéig állt fent. Eger felszabadítása idején újabb súlyos veszteségeket kell elviselnie a közösségnek, a harcok után már csak 12 „örökös nánai” él a területen, a kiürült telkeket pedig egy időre Mezőtúrról és Dévaványáról érkezett családok szállják meg. A XVIII. századi gyakori árvizek miatt Telekessy István püspök a lakosokat betelepíti az Alpoklos nevű pusztára (jelenlegi helyére), a régi területet Ónána néven őrizte meg a történelem. A század végén új, szabályos utcákat alakítanak ki 259 telekkel, így nyeri el a falu a jelenlegi formáját. A XVI1I-XIX. század fordulóján már kétezren lakják Alpoklos-Tiszanánát, mi több, kórháza és tömlöce is van. A lakosok száma 1935-ben elérte az ötezret, anyanyelvűk magyar, tót és horvát volt. A pezsgő kulturális élet (olvasókör, dalkör, ifjúsági egylet) mellett jelentős iparral (malom, olajütő) is bírt. A Godó családban mindenki vállalkozó A tiszanánai Godó Ferenc és felesége, Rita lánya, valamint Nándor fát egyaránt vállalkozó. A családfő szerint a rendszerváltást követően ez valahogy természetes is. A már nagykorú gyermekeik egyetemet végeztek, a fiú pedig jelenleg a Pécsi Jannus Pannonius Egyetemen tanít. Mint a feleség mondja, vállalkozásaik ügyeit mindig megbeszélik, és rendszeresen segítik egymás dolgait. Nándor a tanítás mellett kiadványszerkesztéssel foglalkozik, a bölcsészkaron végzett Rita üzletet vezet, idegen nyelvi levelezést és tolmácsolást vállal. Godó Ferencné hét éve üzemelteti a településen kialakított benzinkutat, ahol egy üzletet is megnyitottak a horgászok számára. Elmondása szerint olyan apró dolgokból lehet lemérni, hogy jól megy a bolt, mint amikor a fővárosból érkező vevő hivatkozik pesti barátaira, akik úgy tájékoztatták: „Tiszanánán, a horgászboltban minden pecá- záshoz szükséges kelléket megtalálsz”. Godó Ferenc a Medo Kft. vezetőjeként élő vad-export előkészítésével és apróvad belföldi forgalmazásával foglalkozik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a korábban 42 ezer hektár üzemi vadászterülettel rendelkező füzesabonyi gazdaság nyugalmazott vadászati igazgatójaként a több mint negyven éven keresztül végzett szakmájában maradt. A vadkereskedéssel olyan megfontolásból kezdett foglalkozni vállalkozóként, hogy ne szakadjon meg a kapcsolata a vadásztársadalommal. Jelenleg Szombathelytől Nyíregyházáig az egész országba szállítanak élő vadat. Csak az Alföldön több mint száz vadásztársasággal tartanak szoros kapcsolatot, a Dunántúlon pedig most kezdik kiépíteni az üzletet. Az apróvadak közül a fácánt belföldre értékesítik, s a tenyésztéshez 8000 darabos törzsállományuk van. Ez évi 400 ezer darabos tojáshozamot jelent, amelyet bérkeltetésre Abádszalókra adnak, innen kerül tovább a fácáncsibe - bérnevelésre - a vadásztársaságokhoz. A mezei nyulat viszont hálóval fogják be, majd - miután valamennyi egyedtől vért vettek, kiszűrve az esetleg fertőzötteket - kamionba rakják, hogy a szállítmány elinduljon Olaszország felé. A befogásról szólva Godó Ferenc elmondta: Tiszanánán az élő nyúl befogásának mindig nagy hagyománya volt, és a mesterség apáról fiúra szállt. Ennek a munkának a szezonja november végétől január végéig tart, s az alföldi vadásztársaságok lényegében a 12 ezer forintot érő mezei nyúl befogásából élnek. Civil szervezetek Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Vezetője: Zsutai Sándor Polgárvédő Egyesület. Vezetője: Blickhard József Kisebbségi Önkormányzat. Vezetője: Tolnai István Sportegyesület. Vezetője: Fábián Sándor Petőfi Vadásztársaság. Vezetője: Tóth Gábor Horgásztársaság. Vezetője: Molnár Mihály Falusi Turizmus Egyesület. Vezetője: Jónás György Nyugdíjasklub. Vezetője: Orosz Dávid Vöröskereszt helyi szervezete. Vezetője: Tóth Tibomé Lovas Klub. Vezetője: Krizsó Dezső Tiszai Csoport Társaság. Vezetője: Nagy Zoltánné Roma Szív Kulturális Egyesület. Vezetője: Németh László Három évre 18 millió Többórás testületi vita után született meg a döntés, hogy a falu iskolájának technikai felszereltségét, eszközállományát és tanügyi reformját jelentős összeggel kell támogatni. Az oktatási intézetben - ahogy a környék más iskoláiban is - egy új jelenségre lettek figyelmesek a tanárok, képviselők. A szülők egy része igyekezett városi iskolába íratni gyermekét, ahol kedvezőbb tárgyi feltételek közt tanulhatott a gyermek. A képviselő-testület ennek nyomán szűrte le a tanulságot: ha a fiatalok már az iskolát is más településen kezdik és fejezik be, aligha várható, hogy később visszatérnek Tiszanánára, szellemi vagy fizikai munkájukkal a falu értékeit gyarapítani. Az iskolát tehet olyan helyzetbe kell hozni, hogy az itt tanuló gyermekek semmivel se legyenek hátrányosabb helyzetben, mint egy városi iskolás, a szülőnek ne legyen miért elvinni a gyermeket. A testületi döntés értelmében az elkövetkezendő három évben 18 millió forintot fordítanak a taneszközök beszerzésére, számítógépek vásárlására, sporteszközök biztosítására. A tervek szerint az oktató-nevelő munkában a kiscsoportra kerül a hangsúly, és visszatérnek a klasszikus délutáni napközis foglalkozásokhoz, amelyek erőssége lesz a másnapi órára való készülés. A Hímer Sándomé vezette tan- intézmény nemcsak a tanulásra koncentrál. A helyi zeneiskolában több tucat gyermek tanul hangszeres zenét, mi több, a közelmúltban önálló produkcióval is meglepték a falut. A kilencvenes években épült tornacsarnokban a gyerekek rossz idő esetén is fedett helyen tornászhatnak. A térség tanulmányi versenyein is szép eredményekkel mutatkoznak be a humán beállítottsá- gú tiszanánai gyerekek. ________■ T réfás Miklós grafikusművész készítette ef azt a látványtervet, amely mutatja: hogyan néz ki remélhetően a közeljövőben a faluközpont. A hangulatelemek utalnak a falu történelmi emlékeire, kézművesiparának gazdagságára, azaz múltbeli emlékeire, de hasznosításuk már az idegenforgalmi arculatot vetítik előre. 1. Tűzoltó szertár. 2. ABC. 3. Víztorony. 4. Cserépmúzeum. 5. Kereszténység emlékműve. 6. Kézműves csarnok. 7. Szabadtéri Színpad. 8.1. Világháborús emlékmű. 9. II. Világháborús emlékmű. 10. Szégyenketrec. 11. WC. 12. Üzlet. 13. Térkép ■
