Heves Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-04 / 181. szám
£ I 2001. Augusztus 4., szombat 9. OLDAL TISZANÁNA Minőségi munka a Benettonnak Három díszpolgár a faluban Renato Rebeschini hét éve érkezett Olaszországból, hogy első magyarországi vállalkozását beindítsa. Történetesen a Heves megyei Bükkszenterzsébeten kezdett, akkor még mindössze harminc dolgozóval. Mára már több településen 650 embernek ad munkát, s cégei közül kétségkívül a tiszanánai Kék Tisza Kft. a meghatározó a maga 250 alkalmazottjával. Renato Rebeschinivel és Claudia Bertoldóval, a Kék Tisza Kft. ügyvezető igazgatójával a valamikori cipőfelsőrész-készítő üzem helyén létesült korszerű konfekcióipari gyárban ülünk le beszélgetni, hogy választ kapjunk olyan kérdésekre például, mint hogy milyen oka van annak, ha egy olasz vállalkozó Magyarországot választja cégei működésének színhelyéül, s ha már hazánk mellett döntött, mi szól éppen Tiszanána mellett? A cégvezető és tulajdonos elsőként azt a nem elhanyagolható szempontot említi, hogy a magyar munkások képesek olyan minőségi munkát végezni, amelynek eredményeként az elkészült termék mindenben megfelel az olasz világcégnél, a Benettonnál támasztott követelményeknek. Persze, ennek a ténynek a felismeréséhez mesz- sziről vezetett az út. Rebeschini úr hazájában 1977-től dolgozott be vállalkozásával a Benettonnak. Az 1990-es évek elején nyilvánvalóvá lett, hogy a piacszerzés és a gazdaságosabb termelés érdekében a cégóriásnak is „nyitnia kell” a különböző országok felé. Ezért is ösztönözte a vállalatóriás a neki bedolgozó CÉGEK ÉS ADATOK: Reb-Team Kft.: a Benetton szerződéses szállítója Kék Tisza Kft.: a tiszanánai üzem Eger Moda Kft.: az egercsehi varroda Összes magyarországi Foglalkoztatott: 650 fő Termék: napi 8500 nadrág és szoknya kisebb olasz cégeket arra, hogy bátran települjenek külföldre. Renato rövid ideig Gyöngyösön dolgozott, s itt született meg az a - már említett - nagyon fontos felismerés, hogy a magyarországi munkaerő képes produkálni azt a színvonalat, azt a minőséget, ami az olaszországi elvárásoknak megfelel. Az 1994-es bükkszenterzsé- beti indulást követően 1995-ben nyílt még a varroda Egercse- hiben, itt még a Benettonnál együtt. Később Renato Rebeschini kivált a cégből, és önállóan vitte tovább a vállalkozást. A „tiszanánai korszak” 1995-ben vette kezdetét - tudtuk meg. Az első gépeket az egykori termelőszövetkezeti irodán üzemelték be.- Csúnya volt ugyan a helyiség, de kellően nagy - idézi visz- sza az indulás körülményeinek emlékét Claudia és Renato. - A vezető szalagvezetőre, Bakos Jánosáéra is itt találtunk rá. Ő vitte magával előre azt a tíz lányt, aki ott dolgozott. Később két műszakban 40 főt foglalkoztató vállalkozássá fejlődtünk, majd 1996-ban megnyithattuk a mostani üzemet. A helyiséget árverésen szereztük meg, korábban a Magyarországon jól ismert ismert Tisza cipőt készítették itt. Mint megtudtuk, 1996-ot követően a Kék Tisza Kft. gyors terjeszkedése indult meg Tiszanánán. A cég előbb három buszt bérelt, majd vásárolt meg a dolgozók szállítására. Az egyik járat Tiszafüredről és környékéről, a másik Tiszaroffról és a környező településekről, a harmadik pedig Tiszanána környékéről hozza-viszi az egy műszakban dolgozó lányokat és asszonyokat. Rebeschini úr vállalkozása bővülésének része volt az 1997-ben Záhonyban megnyitott újabb üzlet. Itt szintén egy csődbe ment cipőüzemi épületet vásárolt meg, s első alkalmazottai az „utolsó mohikánként” még megmaradt nők voltak. Ma ott is körülbelül 120 munkavállalót foglalkoztat. Három éve annak, hogy az olasz vállalkozó megvette a tiszafüredi hajógyárat, s a 15 ezer négyzetméteres területen létrehozta az első magyarországi vasaldáját. (Ez utóbbi céget ez év január elsejétől Rebeschini úr rokonai viszik tovább, 120 főt foglalkoztatva az üzemben.) A cégtulajdonos gyors összesítése szerint jelenleg 650 ember dolgozik a különféle településeken működő vállalkozásaiban, s ebből a Kék Tisza a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató cég. (Ide még további munkaerőt keresnek, hiszen most fejlesztenek ki egy vasalórészleget.) A termelés volumenét legpontosabban a számok tükrözik. Jelenleg napi 8500 darab nadrág és szoknya készül a magyarországi üzemekben. Ebből nyilvánvalóan a legtöbbet Tiszanánán, az üzemben működő 250, igen kiváló minőségű gépen varrják. Kérdésünkre a cégvezető elmondta: kiskörei kapcsolatai révén ismerte meg annak idején a Tiszanánán adódó lehetőséget. Hamar megismerkedett a település polgármesterével, aki nagyon sok mindenben segítségére volt, állandóan figyelemmel kísérte a munkáját, és tanácsaival is segítette abban, hogy a vállalkozás fejlődjön.- Olyan környezetbe kerültem összegezte tapasztalatait Renato Rebeschini -, ahol nem gátolják, hanem segítik a munkámat. A faluban élőknek januártól decemberig kínálnak kulturális, köz- művelődési lehetőségeket. Nemcsak akkor, ha állami ünnep közeledik, de szép számban vannak helyi események, közösségi összejövetelek. A községben eddig három díszpolgári címet adtak át. Az elsőt sajnos már csak postumus, dr. Nánásy Iván doktor kapta, aki több generáció egészségén őrködött. Díszpolgári címet adományozott a testület Kovács Eszter operaénekesnőnek (képünkön] és id. Tóth Józsefnek is, aki viszont a termelőszövetkezet élén végzett elismerésre méltó munkát. A községben rendszeresen megjelenik az önkormányzat gondozásában a Tiszanánai Hírmondó, folyamatosan sugároznak műsort a kábeltelevízión, sőt életre hívtak egy SZÉK-klubot, amely afféle értelmiségi fórum, napi politikai, közéleti témákkal. A település éves eseménynaptárának első ünnepe az urivi csata emlékére rendezett közös gyertyagyújtás, ahol a második világháborús hősökre emlékeznek. Nem feledkeznek meg a magyar kultúra januári ünnepéről sem, amelyet a zeneiskolások félévi hangversenye követ. A gyermek és Alig öt éve kezdték el a dinnyésháti üdülőfalu rohamos kiépítését. A korábbi években már osztottak itt telkeket, s létesítettek egy szabadvízi strandot, amelyet benőtt a nád és elmocsarasodott. Az önkormányzat 1996-ban kezdte meg a terület gyors ütemű fejlesztését, s 1997-ben, egy nyertes pályázat jóvoltából már látványos változásokat észlelhettek azok, akik megfordultak a parton. A szabadvízi strand és csónak- kikötő arculatát Tréfás Miklós grafikusművész, Dinnyéshát tanácsnoka tervezte, akinek az alapelve az volt, hogy az egyes munkafázisok közt is úgy fessen a part, mintha befejezett egész volna. Eddig 25 millió forintot nyertek és 25 millió forintot fordítottak az Álompart kiépítésére, de egyes szakemberek szerint ha 250 millió forintot mondanának a falu vezetői, ai is hihető lenne. Az idén újabb meglepetéssel találkozhat a küátogató. A kemping területén a sátorozók kényelmét már elektromos áram felnőtt farsangi bál után áprilisban a költészet és a Föld napját köszöntik, ez utóbbi idején faültetési és takarítási akciót hirdetnek. Májusban a tűzoltókat, az édesanyákat köszöntik, a madarak és fák napja alkalmából pedig fokozottan figyelnek a természeti értékekre. Augusztus harmadik hetében horgászversenyre várják a nevezőket, augusztus 20-án, a millenniumi év zárásaként pedig folklórtalálkozót tartanak Dinnyésháton. Szeptember 20-án megünneplik a takarítási világnapot, másnap megemlékeznek a magyar dráma napjáról. Október 1-jén a zenei világnapot hangversennyel köszöntik. Nem feledkeznek el a nyugdíjasokról, az aradi vértanúk emlékéről sem. Az őszi hónapok kiemelkedő eseménye a Katalin-bál lesz. Karácsony közeledtével, december 20- án gyertyás házimuzsikám hívják a falu lakóit, majd az évet teremfoci-gálával búcsúztatják. A település vezetői büszkék arra, hogy a helyi rendezvények helyi szereplőkkel és fellépőkkel valósulnak meg. így az események többségének aktív közreműködői az iskolások, a zeneiskolások és a nyugdíjasok. ________________■ s zolgálja, elkészültek a higiéniás létesítmények, használható a lengőteke, a homokozó, a szabadtéri sakkpálya, sőt kézi tutaj segítségével birtokba vehető a napozósziget is. A strandszakasz előnye, hogy az öböl fürdőzésre alkalmas, csónakkal pedig a kivezető csatornán át lehet evezni az élő Tiszára.- Jelenleg 40 százalékos a készültség - mondja dr. Tóth József és Tréfás Miklós -, mégis a befejezettség látszatát éli meg a látogató. Az idei év nagy eredménye, hogy jogilag is bejegyezték az Álompart elnevezést, amelyet ezentúl a Tisza 22 kilométeres szakaszára használunk. A telekkel rendelkező tulajdonosok folyamatosan építkeznek, a strand látogatottsága is évről évre jobb. Persze, feladat bőven akad: szeretnénk Dinnyéshátat belterületté vonatni, meg kell oldani az infrastruktúra kiépítését, és sürgős teendőket ad a faluból kivezető 5 kilométeres útszakasz állapota is. Üdülőfalu az Álomparton
