Heves Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-16 / 191. szám

I 2001. Augusztus 16., csütörtök H O R 1 Z O N T 7. OLDAL „A magyar bírói kar alapvetően mentes a korrupciótól” fotói pilisy elemér- Úgy tűnik, hogy némileg barátságtalan légkörben kell egyre többet, egyre nagyobb közfigyelem mellett dol­gozniuk. A kisgazdák kezdemé­nyezték a bírói nyugdíjkorhatár 70-ről 62 évre csökkentését, be­szélik, hogy a miniszterelnök fő­tanácsadója szerint az ÓIT léte­zése maga az abszurditás, mert szerinte hazánkban nem bírói autonómia, hanem bírói mono­pólium van. A jelenlegi kormány a Büntető törvénykönyv módosí­tásakor előírta, hogy a bírók a ki­szabható büntetési tételek közép- arányosát kell alkalmazzák, s ha ettől eltérnek, azt indokolniuk kell. Ez utóbbi akár a bíróságok munkájának bírálataként is ér­tékelhető. Ön tíz éve regnál, mi­ként vélekedik ezekről1 - kérdez­tük Solt Páltól.- Nem kívánok reflektálni kü- lön-külön a felsorolt példákra, de az ítélethozók munkájának kriti­kájával kapcsolatban a következő­ket szeretném kiemelni. Egyes- egyedül az ítéleteknek a tényeken alapuló szakmai-tudományos bí­rálatát, illetőleg a jogorvoslati rendszeren belüli felülvizsgálatát fogadom el. Ezeket behatóan ele­mezzük. Az indulatokon, érzel­meken vagy a perbeli pozíción ala­puló „kritika” azonban nem érde­mel választ, míg a politikai szféra részéről megnyilvánuló bírálat nem fér össze a jogállam működé­si elveivel. Azt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy 1997 végén, az ÓIT létrejöttével egy olyan új „Az igazságszolgáltatás a történelem alakítója és szereplője” Solt Pál: a politikai szféra bírálata nem fér össze a jogállam működési elveivel A bírói testület politikai függetlensége teljes mértékű, a testület alapvetően mentes a korrup­ciótól és az egyéb befolyásolástól, állítja többek között dr. Solt Pál. Az Országos Igazságszol­gáltatási Tanács (ÓIT) és a Legfelsőbb Bíróság elnöke exkluzív interjút adott lapunknak. korszaka kezdődött a magyar igazságszolgáltatásnak, amelyben mi is egyszerre vagyunk a történe­lem alakítói és érintett szereplői. Ne felejtsük el, hogy a testület egyik legelső kezdeményezésére történt meg annak a cégbírósá­gokon felhalmozódott közel 72.000 aktás ügyhátraléknak a fel­számolása, amely akkor keletke­zett, amikor a bíróságok az Igaz­ságügyi Minisztérium igazgatása alá tartoztak. Nagy eredménynek tekinthető az is, hogy 1997-hez vi­szonyítva az elhúzódó peres ügyek száma 2000-ben 12 százalékkal csökkent. Egyébként ez utóbbit olyan fontos területnek tartjuk, hogy a bírák részére havi jelentés­tételi kötelezettséget írtunk elő, amely egyértelmű magyarázatot ad a késedelmekre. (Elsősorban a bírókon, bíróságokon kívüli okok miatt nem sikerül befejezni az el­járásokat.) És ez csak néhány kira­gadott példa arra, hogy a saját ma­gát igazgató bírósági szervezet mi­lyen eredményeket ért el a reform bevezetése óta. Nyilvánvaló és ha­marosan érezhető lesz az is, hogy a reform elsősorban nem a bírósá­gi szervezet érdekeit szolgálja, ha­nem az állampolgárokét.- A bíróságok terhei nőttek, a szabálysértési törvény módosításá­val is újabb feladatot kaptak. Az igen gyorsan változó törvények, az EU-csatlakozáshoz szükséges jog­anyag elsajátítása érdekében folya­matosan gyarapítaniuk kell ismere­teiket. ahhoz, hogy mindezt kellő alapos­sággal megoldhassák?- A személyi és tárgyi feltételek biztosítása területén egyaránt sok tennivalónk akad. Úgy vélem, hogy a fejlesztés szempontjából nem annyira a meglévő bírói álláshelyek növelése a megfelelő megoldás, ha­nem a bírákat segítő jogi asszisz­tencia körének bővítése. A szabály­sértési ügyek intézéséhez szüksé­ges létszámok felülvizsgálata is in­dokolt, hiszen a Belügyminisztéri­um által egy évre prognosztizált 30-35.000 üggyel szemben 70.000 ügy érkezett, és ehhez a bíróságok 40 bírói és 40 tisztviselői létszámot kaptak. Az ÓIT megítélése szerint legalább 110 titkárra és ugyanannyi tisztviselőre lenne még szükség ah­hoz, hogy a szabálysértési ügyek ne halmozódjanak fel. Ebben a kér­désben tárgyalásokat folytatunk az érintett tárcákkal. A bírák európai uniós jogalkalmazásra való felké­szítésére eddig is kiemelkedő fi­gyelmet fordítottunk, ez a jövőben is így lesz, de ennek természetesen jelentős költségkihatásai vannak. Korszerűsítésre, felújításra szorul a bírósági épületek döntő többsége, és az Európai Unióhoz való csatla­kozás jegyében fejleszteni kell az informatikai eszközellátottságot is, hiszen ez utóbbi 43 százalékos ará­nyával (100 alkalmazottra alig 43 számítógép jut) messze elmarad az államigazgatási szervekétől.- Az egyik közvélemény-kutató intézet pár hónapja közzétett felmé­rése szerint a megkérdezettek 41 százaléka szerint többé vagy kevés­bé függetlenek a kormánytól, míg 39 százalékuk szerint nem biztosí­tott a politikai függetlenségük. Az Ön megítélése szerint a bírói testü­let politikai függetlensége milyen mértékű?- Nem ismerem a közvélemény­kutatás ilyen adatait, de természe­tesen a bíróságok a kormánytól tel­jesen függetlenek és ezt a tényt nem lehet közvélemény-kutatással megváltoztatni. A bírói testület po­litikai függetlensége teljes mérté­kű, hiszen a bíró - mint már emlí­tettem - csak és kizárólag a jogsza­bályoknak és saját, belső meggyő­ződésének megfelelően jár el az ügyekben. Az természetesen más kérdés, hogy a bíró milyen feltéte­lek mellett végzi a munkáját, de ez pénzügyi, költségvetési probléma, amelynek egy adott ügyben hozott ítélethez, a bíró döntéséhez semmi köze sincs. Ezeknek a feltételek­nek a javítása azért rendkívül fon­tos, hogy a bíró személyes életé­ben rendelkezzen azzal az anyagi biztonsággal, amely e felelősség- teljes hivatás gyakorlásához elen­gedhetetlen.- Sokan nem hisznek abban, hogy jelenleg mindenkinek egyenlő esélye van hazánkban a bíróságok előtt ahhoz, hogy tisztességes ítéle­tet kapjanak. Mennyiben szubjek­tív vagy megalapozott ez a véleke­dés?- Ezek a vélekedések nyilvánva­lóan szubjektivek, de ez érthető is, hiszen a magyar családok döntő többsége már részt vett bírósági el­járásban vagy jelenleg is részt vesz. Az adott ügyben hozott - számuk­ra sérelmes - döntés kihat a szemé­lyes sorsukra, a legközelebbi hoz­zátartozóikra, és ez az igazságszol­gáltatással kapcsolatos véleményü­ket is meghatározza. Az igazság­szolgáltatási rendszer többlépcsős felépítettségének azonban éppen az a lényege, hogy mindazok, akik egy adott szinten meghozott ítélet­tel nem értenek egyet, jogorvoslat­tal élhessenek, és a következő szin­ten már egy más bíró (bírói tanács) bírálja el az ügyet.- A legfőbb ügyész véleménye szerint a korrupciós ügyek nyomo­zása igen bonyolult. Am a végső döntés a bíróságok kezében van, felkészültek erre a bonyolult bizo­nyítást igénylő feladatra? Előfor­dult, hogy politikus megpróbált nyomást gyakorolni önre vagy a bí­rói testület bármely tagjára?- A bíróságoknak alapvető fel­adata, kötelessége az ítélkezés, en­nek keretében a tényállás megálla­pítása és a bizonyítási eljárás le­folytatása, függetlenül az ügy sú­lyától. Bonyolultabb megítélésű ügyek pedig már eddig is előfordul­tak a különböző ügyszakokban, és ilyenekre a jövőben is nagy valószí­nűséggel számos példa akad. A politikai nyomásgyakorlásra vonatkozó kérdésére csak azt a vá­laszt tudom adni, hogy a magyar bí­rói kar alapvetően mentes a korrup­ciótól és az egyéb befolyásolástól, ilyen okból egyetlen bíró ellen sem kellett eljárást indítani. Magam már tizenegy éve nem tapasztaltam semmiféle „nyomásgyakorlást”. MADARÁSZ ANNA A működőtöké beáramlásáért Gazdasági Fórumot szervez az ITDH az Agria Vásár keretében A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesz­tési Kht. (ITDH) elsősorban kis-, középvállal­kozások és önkormányzati szakemberek szá­mára ítéli hasznosnak azt a konferenciát, melyre augusztus 23-án kerül sor a Megyehá­zán. A rendezvényről dr. Sibelka Györgyöt, az ITDH észak-magyarországi regionális igazga­tóját kérdeztük.- Mi a célja a tervezett konferenciának?- A vásár szakmai programjai között zajló, már hagyományosnak tekinthető ITDH-ren- dezvények közös célja, hogy gyakorlati, közvet­lenül hasznosítható információkkal segítse a megye vállalkozóit és önkormányzatait. A mos­tani konferencia témája azoknak a befektetés­szervezési technikáknak az ismertetése, melyek révén növekedhet a működőtőke beáramlása a megyébe.- A külföldi cégek számos lehetőség között válogathatnak. Milyen tényezők befolyásol­ják a beruházás helyszínének kiválasztását?- A befektetői döntéseknél több tényező együttes hatása érvényesül. Fontos szempont a megközelíthetőség, ilyen tekintetben az autópá­lyához közeli települések mindenképpen előnyt élveznek. Hasonlóan lényeges a befektetés meg­valósításához szükséges megfelelő nagyságú te­rület, a sokat emlegetett „zöld mező” vagy ipari park, mely biztosítja az objektum megépítését. Külön is hangsúlyoznom kell a munkaerő - méghozzá a szakképzett, motiválható munka­erő - fontosságát. Az egyik ok, amely javítja a megye esélyeit, hogy Nyugat-Dunántúlon a munkaerő-tartalékok kimerültek, Hevesben vi­szont a befektető még talál megfelelő munkavál­lalókat.- Milyen szerepet játszanak a helyi kedvez­mények a döntéseknél?- A befektetők számára nyilvánvalóan nem közömbösek a különböző helyi preferenciák, például iparűzésiadó-kedvezmények, ingatlan- vásárlási vagy -bérlési könnyítések, foglalkozta­tási támogatások. Ezek hatását azonban nem szabad túlbecsülni. A komoly stratégiai befekte­tők hosszú távra hozzák meg döntéseiket, és ezeknél az említett helyi preferenciák nem iga­zán meghatározóak. Fontosabb számukra a gaz­dasági mikrokömyezet minősége, az önkor­mányzat együttműködési készsége, a képzési­kulturális háttér. A közelmúltban egy nagy elekt­ronikai cég az általunk javasolt két befektetési helyszín közül azt választotta, ahol biztosítva volt a külföldi vezetők gyermekeinek idegen nyelvű iskoláztatása. Ez döntötte el, hogy hol va­lósul meg a közel ezer főt foglalkoztató projekt.- Az ITDH stratégiai céljai között szerepel az északkeleti országrész - benne Heves me­gye - befektetési lehetőségeinek hasznosítása. Mi indokolja ezt a „pozitív diszkriminációt”?- Az északkeleti országrészben még mindig alacsonyabb a külföldi befektetések értéke és száma, mint amit ennek a régiónak a lehetősé­gei ténylegesen indokolnának. Az okokat rész­ben már érintettem: az infrastrukturális hiá­nyosságok - az autópálya hiánya - elbátortala­nítják a lehetséges befektetőket. A másik ok, hogy a külföldi cégek nem igazán ismerik a ré­giót, és ezért nem tudnak élni a lehetőségekkel. Az ITDH fontos feladata, hogy feltárja az emlí­tett lehetőségeket a befektetők számára.- Az előadók között külföldi szakemberek is szerepelnek.- Igen, sikerült megnyernünk a kanadai és az osztrák kereskedelmi tanácsost, illetve a japán JETRO ügynökség magyarországi vezérigazga­tóját. Ők arról beszélnek majd, hogy a kanadai, osztrák és japán cégek számára mi minősül ide­ális befektetési helyszínnek. Érdekes lesz halla­ni azokat a sajátos szempontokat, melyek a kü­lönböző országok befektetőit motiválják. Ez azért is fontos, mert a befektetők jó néven ve­szik, ha egyéni módon, „testre szabottan” keze­lik őket.- Az ITDH vezérigazgatója nemrég sajtótá­jékoztatón értékelte a társaság első öt hóna­pos eredményeit. Elmondta, hogy a jelzett időszakban a cég közreműködésével 25 be­fektető mintegy 550 millió eurót invesztált a magyar gazdaságba, 7000 munkahelyet te­remtve ezzel.- A számok imponálóak, ám az eredmények biztosítása egyre nagyobb munkát, tudatossá­got, a befektetési technikák mind professzioná­lisabb alkalmazását igényli - és nem csupán az ITDH részéről. Fokozott szerep hárul a jövőben a projektgazdákra, azokra a kis- és középvállal­kozásokra és önkormányzatokra, melyek az ITDH közreműködése révén közvetlen kapcso­latba kerülnek a befektetni szándékozó külföldi cégekkel. A mostani konferencia segít abban, hogy versenyképesek maradjunk a működőtőke bevonásában. Parádés szórakozás Augusztus 20-a előtt az ünnepre hangoló programsorozattal várunk minden kedves érdeklődőt az egri Tesco-ban. 2001.08.17. II00 Egri Csillagok fala kézlenyomatának újabb adása Vendég: dr. Ringelhann György Eger volt polgármestere, Eger díszpolgára 2001.08.18 11" Sztárok a pult mögött: Bodrogi Gyula Jászai Mari díjas, érdemes és kiváló művész és Voight Ági Jászai Mari díjas színművészek 16" Talk Show Havas Henrikkel (dedikálással egybekötött író-olvasó találkozó) 20“-22" Hőlégballon bemutató 2001.08.19 11" Ünnepélyes Új kenyér Felszeletelése Vendég Gyula Zoltán Eger MJV alpolgármestere és Bagaméri László áruház igazgató Shamrock óra-ékszer Kft. ÍfiníeX □ TESCO EGER hipermarket 3300 EGER, Rákóczi út 100. Telefon: 36/538-400 Nyitva tartás: H-SZe: 6-22h, CS-P: 6-2*h, SZo: 6-22h V: 7 20h (42713)----------[vasárnapi —— H EVES ^ HÍRLAP Vasárnap is Heves Megyei Hírlap RendeCje házhoz a Capot! Bővebb információ a 06-80-513-646-os ingyenesen hívható forródrótunkon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents