Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-25 / 172. szám

■ ■ 2001. Július 25., szerda FUZES A B O N Y KÖRZET E 7. OLDAL E S Szentmise Kézdiszentkereszt ősi templomának emlékhelyén rii // / // •• j // Elo es erosodo erdélyi kapcsolatok Kerecsend Az erdélyi testvértelepülésen, Kézdiszentkereszten járt nemrég Kerecsend küldöttsége, amelynek Gémes László polgármester mel­lett Kiss Sándor jegyző, valamint Nagy György iskolaigazgató volt a tagja. A meghívás a kézdiszentk- ereszti emlékünnepségre szólt. Az elmúlt évek során - mint hallhattuk - az erdélyi község la­kossága muzeológusok segítségé­vel megtalálta településük történe­lem előtti elődjét. Jelesül az akko­ri templom alapjait. A kései utó­dok - tisztelegve az ősök előtt - 2000-ben emlékművet állítottak a régi templom fellelt helye közelé­ben. A mostani „kirándulás” apro­pója az egyéves évforduló tisztele­tére rendezett megemlékezés volt, ami ünnepi szentmise keretében zajlott.- Községünk küldöttsége a meg­hívást szívesen fogadta, és az emlí­tett erősödő kapcsolatokat megpe­csételendő, egy kerecsendi zászlót vittünk ajándékba. Ezt a szentmi­se előtt adtam át a házigazdák pol­gármesterének. Az aktust a mise kezdetére összesereglett nagyszá­mú közönség előbb meghatott csenddel, majd kitörő nagy tapssal köszöntötte, illetve köszönte meg - idézte az eseményt Gémes László. A szentmisét a székely him­nusz hangjai zárták, amit vissz­hangoztak az emlékművet körül­ölelő dombok. A délután egy nagy piknik jegyében zajlott, ahol a tele­pülés vezetőivel, illetve a lakosság képviselőivel találkoztak a vendé­gek. Másnap - vasárnap - az eső miatt némiképp módosult a kör­nyék érdekességeinek megtekin­tése. A bejárt területen így is szá­mos történelmi emlékkel szembe­sülhettek a kerecsendiek. Gelencén megtekintették a XIV. század körül épült, restaurálás alatt álló nagyon szép és híres templomot. Innen Zágonba, Mikes Kelemen szülőföldjére, majd Csoma-Körösfalvára, Körösi Csorna Sándor szülőfalujába au­tóztak megtekinteni a relikviákat. Meghallgatták az Olt „hangját”, majd Csernátonyban megtekintet­ték a Bőd Péter múzeumot, és el­csodálkoztak annak nagyon gaz­dag és sokrétű kiállítási anyagán. Már sötétedett, amikor Dózsa György szülőfaluja, Dálnok mel­lett haladtak el. Hétfő reggel pedig már a hazaindulás volt a program.- Azt leszögezhetem, hogy a lá­togatás hangulata nagyon jó, ba­ráti volt. Megállapodtunk abban, hogy - a nagy távolság ellenére - tovább erősítjük a kapcsolatokat. Ezek a kapcsolatok lehetnek intéz­mények közti kapcsolatok, de leg­alább ilyen fontosnak tartjuk a magán-, illetve családi kapcsola­tok fenntartását és erősítését - hangsúlyozta Gémes László. A látogatásnak érdekes aktuali­tást adott, hogy azokban a napok­ban zajlott idehaza a státustör­vény vitája. A kerecsendieknek volt szerencséje megismerni a he­lyiek véleményét. Az ottaniak na­gyon fontosnak tartják, hogy a ha­táron túlról foglalkoznak a „kisza­kadt” magyar közösségek gondjai­val, problémáival. Hasznos lehet az esetleges anyagi támogatás, de még fontosabbnak érzik az erköl­csi segítséget ahhoz, hogy hitvallá­suknak eleget tehessenek. Ez pe­dig úgy szól: megmaradni az ősök szent földjén. Összefogásból Alompart lehet Két nehéz év után újra felpezsdült az idegenforgalom Két ár- és belvízterhes esztendő után talán az idei lehet az első, hogy a Tisza-tó menti tele­pülésen is „helyére kerül” az idegenforgalom. Legalábbis ebben bízik a település polgármes­tere, Kiss István. Sarud- Az idegenforgalom újraéledésével megújult erő­vel fogtunk neki a faluszépítésnek: a tervek kö­zött szerepelt többek között a strand fejlesztése, parkosítás és a falumúzeum kialakítása is - tud­tuk meg Kiss István polgármestertől. Ezek a fel­adatok már csak azért is fontosak - mutatott rá a település első embere -, mert két éven keresztül nem nyílt mód a megvalósításukra. Ami az ár-, illetve belvízkatasztrófák és a cián- szennyezés okozta károkat illeti, azok jószerivel felbecsülhetetlenek: vannak házak, ahol még ma is dőlnek ki a kiszáradó falak. Csak az ingatla­nokban esett kárt mintegy 40 millió forintra te­szik, amihez még hozzá kell számítani az elma­radt idegenforgalmi bevételeket is. Ez különösen fájó a községnek, hiszen az egyébként 1430 la­kost számoló Sarud éves költségvetése alig 160 millió forint, ugyanakkor a település lélekszáma „normális körülmények között” a nyári hóna­pokban - köszönhetően az idelátogatóknak - szinte megduplázódik, ami természetesen a fel­adatok megsokasodásával is együtt jár. Kiss István szerint éppen ezért a település ar­culatának javítását célzó pályázatokat úgy irá­nyították, hogy jusson pénz a legfontosabbnak talált feladatokra. így - a különböző szervezetek, minisztériumok által kiír pályázatokon elnyert forintok, és persze az általában 50 százaléknyi, nehezen előteremtett önerő révén - parkosításra 200 ezer, a falumúzeumra 300 ezer, a strand első­sorban infrastrukturális fejlesztésére, a belvíz el­vezetésére, az út, a járda és a lépcsősor, a közvi­lágítás, a vizesblokk, valamint a szabadtéri szín­pad rendbetételére 3,5 millió, a különböző nyári programokra, rendezvényekre pedig egymillió fo­rintot sikerült fordítani. Az idegenforgalmi igények magasabb színvo­nalon történő kiszolgálására hivatott fejlesztések ugyanakkor jól illeszkednek egy hosszabb távú Az idei aratófesztivál idegenforgalmi vonzerejét a millenniumi ünnepség is emelte. Képünkön Kovács Benjáminná zászlóanya a templomi szertartáson. fotó, perl marton és nagyobb léptékű programba: a Tiszanána gesztorságával indított, s mellette még Sarud, Újlőrincfalva, valamint Poroszló részvételével fu­tó Álompart-projectbe. A négy Tisza-tavi telepü­lés reményei szerint közös erővel eredménye­sebben lehet a Tiszanána és Poroszló közötti partszakaszt „felfuttatni”, ám ehhez - mutatott rá a polgármester - számtalan érdeket, egyebek mellett a horgászokét, a fürdőzőkét vagy éppen a szörfözőkét kell összehangolni, ráadásul össze­sen 23 hatóság engedélyét kell begyűjteni az el­képzelt beruházások beindításához. Első lépés­ként a terület megtisztítását tűzték ki célul ma­guk elé, de már szó van kerékpárút építéséről, to­vábbá - az „Álompart” önkormányzati szövet­ségként tervezett bejegyeztetését követően - kö­zös pályázatok lehetőségéről is. Ami pedig a település közbiztonságát illeti: e téren is komoly javulást regisztrálhattak a hely­beliek és a nyaralótulajdonosok. Míg ugyanis a 190-es évek elején 4-5 betörés volt az átlagos, ma már elenyésző ezek száma, s a lakosság bizton- ságérezete is jelentősen javult. Mindebben nyil­vánvalóan közrejátszik az, hogy '92-ben a hajda­ni pártházat 3 települést ellátó rendőrőrssé alakí­tották át, az önkormányzat pedig kialakított egy riasztóhálózatot. A közintézmények mindegyi­két, de a lakások és a nyaralók jelentős részét is rákötötték már a rendszerre, s ezenfelül még egy kamerás figyelőrendszer is működik a faluban. Kiss István ugyanakkor egy nagy „szívfájdal­máról” is beszámolt: tavaly tavasszal ugyanis megszűnt a tévéadás lehetősége Sarudon, noha a Tisza-tó térségében - legalábbis az idegenfor­galmi szezonban - nagy igény lenne a saját szerkesztésű, helyi kérdésekkel foglalkozó mű­sorokra. Makettautó vigyáz a halálkanyarban Sarud határában, a „keverőtelepi” hajtűkanyar­ban a '90-es években összesen hét, 14 és 30 év alatti fiatal vesztette életét. A halál oka általában a nagy sebesség következtében történő kisodró­dást követő árokbafordulás volt, a felfordult ko­csiban ugyanis egyszerűen belefulladtak a vízbe az áldozatok.- Még '98-ban a sarudi polgármester úgy dön­tött, hogy összehívja az érintett hatóságokat, a rendőrséget, a közútkezelőt és a közlekedésfel­ügyeletet. Itt ötlött fel, hogy olyan figyelmeztető táblára van szükség, amely nem megszokott, jól látható, és „sokkolja” a kanyarhoz közeledő veze­tőket. Javasoltam, hogy tegyünk ki egy életnagy­ságúnak tűnő, éjjel-nappal látható rendőrautó­képet. Mindezt Sumi István r. főhadnagy, a Fü­zesabonyi Rendőrkapitányság közrendvédelmi alosztályának vezetője mondta el lapunknak. A számítógépes tervezésű, fóliával burkolt tábla így 1998 késő őszén került ki a kanyarba, s azóta semmilyen baleset nem történt ott. A tábla természetesen nem elsősorban a helybelieknek - ők jól ismerik a veszélyes ívet -, inkább az útvo­nalismerettel nem rendelkező arrajáróknak, ven­dégeknek szól. Sumi szerint hallani lehet már ar­ról is, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság az MO-ás esetében hasonló elképzelést fontolgat: rendőralakokat akar kitenni a veszélyesebb út­szakaszokra. Nem mellékes az sem, hogy a saru­di tábla felállítása óta épségben van, nem akarta azt senki sem leszerelni, de még csak le sem fúj­ták. A főhadnagy ugyanakkor gondnak találja, hogy az autómakett kihelyezését követően a közútkezelő is kirakta a saját maga veszélyes ka­nyart jelző „halszálkás” tábláit, csak éppen úgy, hogy azok „beszorították” a rendőrautót, rontva annak visszatartó hatását. ___________________________________________________(KÜHNE) K ÁPOLNA. Az Általános Iskola igazgatójának lejárt a vezetői megbízatása, ezért az önkor­mányzat pályázatot írt ki. A kép­viselőtestület öt jelentkezőből választott intézményvezetőt. Az új igazgató Kizman Antal lett, aki Füzesabonyban lakik, s ko­rábban főiskolán is tanított. FÜZESABONY. A városban el­kezdődött a Meggyfa utcában a járdaépítés. A költségvetésből elkülönített keretből a szakem­berek hozzálátnak a leromlott állagú utak kátyúzásához is. Az önkormányzat a megyei te­rületfejlesztési keretből pályá­zat útján szeretne további for­rást nyerni a járda- és útépíté­sekre. A munkálatok következő helyét a képviselőtsetület rang­sora dönti el. FELDEBRŐ. A településen az önkormányzat 12 személynek biztosít jövedelmet közhasznú foglalkoztatás keretében. A köz­munkások a község középületei­nek környezetét tartják rendben, a sportpálya karbantartása is a feladatuk. Ezen kívül az önkor­mányzat megbízásából azoknak az idős embereknek az utcafron­ti területét is gondozzák, akik ezt kérik. DEMJÉN. Az 1,2 kilométer hosszú Dózsa György utca útjá­nak felújítását tartja mielőbb megvalósítandónak a település vezetése. A 4,6 milliós költség- vetéshez pályát révén szeretne támogatást nyerni az önkor­mányzat. Siker esetén a munká­latok - amelyek végén aszfalt- burkolatot kap az utca - már au­gusztusban megkezdődhetnek. ÚJLŐRINCFALVA. A sarudi re zesbanda térzenéjével veszi kez­detét július 28-án az a baráti összejövetel, amelynek központ­ja az Életfa parkban lesz. Az ön- kormányzat a településről elsztármazottak és a helyiek ta­lálkozójának házigazdája, ebéd és kultúrműsor biztosításával. DORMÁND. Az óvodában a nyári felújítás keretében ablak­cserére is sor kerül és burkolat- javítást is végeznek a gyermek- intézményben. Hattyúval ékesített királyi lakoma Kábeltelevízió Demjén A településen a hónap elején kezd­tek hozzá a kábeltelevíziós szolgál­tatás feltételeinek kialakításához. A falu polgármestere, Szén János elmondta, hogy a UPC beruházá­sában folyik a földkábelek lefekte­tése. Az úgynevezett gerincveze­tékkel együtt már a lakásokhoz tar­tozó hálózati lecsatlakozásokat is számos helyen megteremtik. A községben eddig nem működött kábeltelevízió, így az infrastruktu­rális fejlődés újabb állomásához érkezik Demjén. Az új hálózaton a legszélesebb képernyős választás lehetősége kínálkozik majd az ezt igénylő lakosság számára. A mun­kálatok várhatóan augusztus végé­re befejeződnek. A közelmúltban a szennyvízcsatornázás kapcsán há­rom felbontott utcában már előre­látóan becsövezték a szakaszokat. A teljes hálózat mind a kilenc utcá- ban kiépül. _____________________■ A fenséges ízek látványa évente Nagyszakácsiba vonz­za a gasztronómia ínyenceit, akik itt a középkor szakács­művészetéről kaphatnak ké­pet. A kóstolás már pénztár­cafüggő... Tepélypuszta A Somogy megyei település au­gusztus eleji versenyére többek között mindig jönnek olaszok. Ami nem véletlen, hiszen Mátyás király udvara a kor étkeiben is európai színvonalat kínált. Dósa Tibor, a Hotel Fauna konyhafő­nöke a nyilvánvaló összefüggést példázza:- Beatrix királyné Itáliából ér­kezett, s így többek között a füge és a datolya sem hiányozhatott a királyi lakomák asztalairól... A séf által készített tavalyi „Pa­ras tál" értékállóságát bizonyítja, hogy az egyik kereskedelmi tele­vízió több héten át a pillanatfel­vétellel csinált kedvet főzéssel foglalkozó műsorához. Az elis­merésből kijutott még idén feb­ruárban is:- Az Átrium Hyatt-ban tartott gasztronómiai vándorgyűlésen a szakma kiválóságai előtt vehet­tem át a királyi szakácsok verse­nyében nekem ítélt közönségdí­jat - említi Dó­sa Tibor. Az augusztus 4-i legújabb ve­télkedő is a ki­rályi főzősoron találja az egri mestert. A tör­ténészi útmuta­tásra és saját le­véltári kutatásra alapozott re­cept-rekonstruálás végén most 13 menüt szán a királyi asztalra. Egyébként öt kategóriában lehet nevezni, a tepélypusztaiak kis- kuktákkal kiegészített hada vala­mennyiben tűzben tarthatja a va­sat. Legye szó spízről, a nyárson- sültektől egészen az étek végi fo­gásokig.- Ezúttal a nehézbrokátokkal díszített királyi tálam kemencé­ben sütött újdonsága a király­gombával töltött hattyú lesz, mé­zes fügével. Némiképp meglepődünk, ami­kor ennek legfontosabb kelléke­ként egy hivatalos engedélyre te­reli pillantásunkat. S már olvas­hatjuk is a Bükki Nemzeti Park pecsétes igazolását: „A védett faj példányának tulajdonjogáról a Magyar Állam lemond a kérelme­zőjavára.” A fóliumozott töltött fácán­nyak, a füstön senyvesztve készü­lő őzgerinc vagy éppen a párolt vadruca esetében egyszerűbb a főszakács dolga. Dósa Tibor ugyanis szenvedélyes vadászként maga gondoskodik néhány hoz­závalóról. A vizek kínálatát sem hanyagolja el, a menüsorban ta­lálható például „harcsafi” olasz káposztával, azután fügével töl­tött kecsege parázs fölött sütve... Dósa Tibor a korábbi érmek egyikével A nemzetközi királyi szakács- verseny győztese arany pecsét­gyűrűvel és egyméteres míves fa­kanállal lesz gazdagabb. Mi több, csapata az isztriai félszigeten nya­ralhat. Dósa Tibor már sejti - ha nem is a viadal végeredményét -, hogy tőle bizonyára számon kérik ide­haza, mint eddig mindenkor: rep­rezentatív alkalmakkor készítse el a királyi fogásokat. _______________________________(BUDAVÁRI) Se disznó, se marha Mátyás idejében nemcsak változatosabb, de egészségesebb is volt a szakácsok által számításba vehető hús-alapanyag. Dósa Tibor receptjeiben például a követ­kezők szerepelnek: bütykös hattyú, pá­va, galamb, kecsege, harcsa, vadkacsa, éti csiga, rák, őz, fácán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents