Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-26 / 122. szám
8. OLDAL HÍRLAP 2001. Május 26., szombat HHI M A G A Z N „Amikor király voltam, akkor szolgává lettem, most pedig szolga vagyok, és - királlyá lettem” Egy valóságos indiai maharadzsa múltjáról és jelenéről egri látogatásán Bhaktivédánta Szadhu Maharadzs, az indiai maharadzsa-dinasztia sarja valódi királyi pompában nőtt fel. Családjának több palotája volt, édestam, az a rendelkezésemre állt. Vagyis teljesen gondtalan életem volt.- Mi jellemezte abban az időben a kapcsolatát a vallással?- Először is el kell mondanom, hogy mivel maharadzsa családba születtem bele, a szüleim nagyon vallásosak voltak Krisnát imádták, engem mégis katolikus iskolába írattak be. Elküldték, hogy fohászkodjam IsAmikor a lelki tanítómesteremmel találkoztam, akkor értettem meg, hogy van valami, ami sokkal többet ér. Korábban akárhogy is kerestem, nem találtam békességet a külvilágban. A béke a belsőből származik, nem a pénzből Miután megnősültem, már nagyon sokat foglalkoztatott a lelki élet, s erről szóló könyveket olvastam. Abban az időben, ami„Ha valóban ismerem magamat, akkor megértő leszek másokkal szemben. Ha azonban nem ismerem magam, hogyan tudnálak megérteni téged?” lenhez. Bár szüleim elvittek magukkal a Krisna-templomokba is, amikor kicsi voltam, nem tudtam, hogyan kell Krisnához imádkozni, így Jézushoz imádkoztam mindennap legalább kétszer. S Jézus megáldott, hogy megérthessem az igazságot. Nagyon tisztelem és szeretem Jézust. Jézus kegyeiből annyi szép dolgot élhetek meg: utazom szerte a világban, s mindenki szeret. Én tulajdonképpen nem látok semmi különbséget a két tanítás között. Megannyi elmélet van, ám a cél egy: hogyan élhetem el szerető odaadással a Legfelsőbbet.- Mikor és miért adta fel ezt a gazdag életmódot?- Amikor anyagi értelemben találtam magamnak mestert, arra voltam inspirálva, hogy a materiális dolgokat élvezzem. Am ezek - mint például a televízió, a különböző műszaki cikkek - nem természetes dolgok, s ezektől az ember egy idő után meg akar szabadulni. Ha valakinek mindené megvan - anyagi tekintetben -, az igyekszik továbbgondolni, mije lehetne még? S akkor felismeri, hogy az anyagi dolgok nem nyújtanak békét. kor már volt családom, megszülettek a gyermekeim, egyre fokozódott bennem a lelki élet iránti vágy, s akkor kezdtem ezzel komolyabban foglalkozni. Láttam a gazdagságot, az anyagi jólétet - ami szörnyűséges -, és úgy gondolom, kevesen vannak, akik úgy élvezhették volna az életet, mint ahogy az nekem megadatott. S ma visszagondolva erre, csak azt tudom mondani: ez az élet nagyon nehéz. Tapasztaltam, hogyan működik ez az egész gépezet, az irányítás, és az rendkívül kiábrándító volt számomra. Amikor belecsöppentem a családi életbe, sok mindent megtanultam. Azt, hogy miként kell bánni a gyerekekkel, hogyan kell fenntartani a családot, de végül mindenről lemondtam.- Nehéz volt ezt megtennie?- Ha az embernek nincsen semmije, akkor könnyű lemondani róla. Ha azonban valaki megtapasztalta már az anyagi jólétet, bizony nagyon nehéz azt feladnia. Nekem azonban sikerült felismernem, hogy az anyagi javaknál többet ér a lelki béke és boldogság. Amikor király voltam, akkor, szolgává lettem, most pedig szolga anyja aranykanállal etette, lépten- nyomon szolgák hada vette körül. A hindu hagyományoknak megfelelően, családi kötelezettségeinek beteljesítése után visszavonult az élet színpadáról hogy hátralevő éveiben a saját kényelméről lemondva, a világot járva oszthassa meg másokkal a tapasztalatait. Útja során bejárta Európát és szinte az egész világot. Most másodjára jutott el hazánkba, s Egerbe.- Milyen előjogokkal rendelkezett maharadzsaként?- A királyok, vagyis a maharadzsák megannyi előnyt élveznek Indiában. Ok foglalkoznak az ügyintézésekkel, az adminisztrációkkal hivatott beosztásokat kapnak Egy maharadzsának teljes szabadsága van, s szinte azt tehet, amit akar.- Milyen érzés volt ilyen környezetben felnőni?- Abban az időben, amikor megszülettem, öt férfi és öt női szolga leste minden kívánságomat. Körülöttem tüsténkedtek, megfürdettek, felöltöztettek, s ha például megszomjazvagyok, és - király- lyálettem.- Mik az ön számára most a legfontosabb értékek?- Egyediéi érték az életemben az is- tenszeretetet. Az, hogy ezt megoszthatom másokkal, s eljuttathatom mindenkinek.- Mi a véleménye a mai rohanó életről, az informatikai robbanásról?- Ha fejlődik minden körülöttünk, az kétségtelenül egy nagyon jó dolog. De mi lesz énvelem? Én is fejlődök vajon, vagy lezuhanok? Mi értelme szembesülni a külső fejlődéssel? Először magunkba kell tekintenünk, s csak utána követhetjük a külvilágot.- Mit jelentenek önnek az emberi kapcsolatok?- Az emberi kapcsolatok a legfon'iKK'ílz o rriMrrr\rr Q'rorofotot mncnl/kai csak úgy tudunk megosztani, ha van kapcsolatunk velük Olyan látásmóddal kell tehát rendelkeznünk, hogy meglássuk mindenkiben a jót. Magunkban pedig a rosszat kell keresnünk.- A család most milyen szerepet tölt be az életében?- Szeretem őket, jó a kapcsolatom velük, de mivel szerzetes vagyok, bizonyos távolságot tartok.- Ön járja a világot, eközben rengeteg emberrel találkozik és beszélget. Mi tulajdonképpen a küldetése?- Arra szeretném ösztönözni az embereket, hogy találják meg és valósítsák meg önmagukat. Ha valóban ismerem magamat, akkor megértő leszek másokkal szemben. Ha azonban nem ismerem magam, hogyan tudnálak megérteni téged?- Másodjára jár hazánkban és Egerben. Hogyan látja a Krisna-tu- dat fejlődését itt, Magyarországon?- Erre egy hasonlattal válaszolnék. Van több folyó, s az összes egy óceánba fut, úgy, ahogy műiden valMindenki szeremé látni az óceánt, s azt, ahogy a hullámok kicsapnak a partra. A hullám olyan, mint a szeretet. A szeretet hullámai kiáramlanak a vízből, s az óceánba térnek vissza. Ha a szeretet előtör, utat keres magának, és nagyon messze képes elvinni.- Egerben tartott előadásának a címe: Múlt és jelen. Mit jelentenek ezek az Ön számára?- A múlt az, ami elmúlt. Olyan, mint egy szellem. Ha valaki a múltra gondol, úgy cselekszik, mint egy szellem. Akár gazdag vagy, akár szegény vagy, mi értelme a múlton gondolkodni? Az már köddé, szellemmé vált. A múltban gazdag királyként éltem, és az érzékeim rabja voltam Amire az érzékeim késztettek, azt tettem. De ez már a múlt. S akkor mi a jelen? A jelenben egy felsőbb kegy folytán megérthetem a lelki dolgokat. Ha megváltoztatom a jelenemet, képes vagyok tovább élni. Ha gyakorlók valamit, fejleszthetem a jelent. S ily módon a jövő is fényesebb lesz. ELEK ESZTER Örömünnep a Padláson Százhuszonötödszörre járhattunk a képzelet világában Egy évtized egy emberéletben is nagy idő. Egy színházi produkció esetében - főleg, ha az nem fővárosi színházban megy - pedig szinte matuzsálemi kornak számít. Példa mégis van rá, hiszen a közelmúltban mutatta be a Gárdonyi Géza Színház társulata Hegedűs D. Géza rendezésében a Padlás című zenés darabot 125. alkalommal. Azt, hogy mit is jelent tíz év a színpadon, talán igazán csak akkor értékelhetjük, ha e sokaknak megható jubileum előtt végignézünk a széksorok között, magunkba tekintünk, és az eredeti szereposztásba azóta bekerült új arcokra pillantunk. A nézőtéren olyan fiatalokat is láthatunk, akik az 1991-es bemutató idején még meg sem születtek, vagy legalábbis pici csecsemők voltak. Tíz évvel ezelőtt - aki akkor látta a darabot talán mással ült a nézőtéren, máshol dolgozott és más volt a családi állapota. Tíz év alatt sok minden változott bennünk, a darabot alakító szereplők világában, ám a Padlás bemutatója ma is ugyanolyan örömünnep, mint 1991-ben volt. A Padlás szerzői - Presser Gábor és Sztevanovity Dusán - ugyanis egy olyan témát dolgozott fel, amely minden ember életében csak egyszer játszódik le, de annak mindörökre megmarad a hatása: a gyermekkor és felnőttkor határán, az álmok és a valóság világának kérdéseiről szól e dalmű. Arról a mesevilágról, amikor még élénken képzeletünkben él a gyermekkorból velünk maradt hóhér, a költő, a vándor, a törpe, de megjelennek a felnőttkor értékrendjei is, s nem utolsósorban a szerelem. A Padlás éppen ezért olyan mese, amelyet vagy átéltünk, vagy átélünk, vagy át fogunk élni. S mindeközben nagy-nagy figyelmeztetés is a jövőnkre nézve: őrizzük meg a szépre való rácsodálkozás, a jóság, a szeretet kiváltságát, mert a későbbiekben éppen ezek az értékek teszik majd a felnőttet emberré. Tíz év alatt nemcsak a gyermekek nőnek ifjakká, s nemcsak a tinédzserekből lesznek családanyák és -apák, de a színészek életében is sok minden megváltozik. Ennek az egy évtizednek a hatásait mégsem viseli magán a darab. A Rádiós (Balogh András) ugyanazt a ka- maszos bájt mutatja, mint egykor, Barrabás-Révész (Kelemen Csaba) szintúgy a szeretnivaló, megtévedt gengsztert alakítja, ahogyan azt gyermekkorunk világából magunkkal hoztuk. Egy érdekes változás mégis szembetűnő: Süni egykori megformálója, Saárossy Kinga most a Mamóka alakítója, míg szerepében ezúttal már Zám Andreát láthatjuk. A lírai dallamok és áttetsző szövegek mögött senkinek sem jut eszébe most valóságot keresni. Elringat bennünket a mese, a jó felfedezése magunkban, a felnőtté válás érzelemvilága. Mit hoztunk magunkkal? Mivé váltunk? Őriz- zük-e a jót, a szépet, a mesék varázsát? A Padlást tíz év alatt legalább három felnövő generáció láthatta. A finálé után felcsendülő taps azonban ugyanaz, mint egy évtizede. Megmaradt nekünk 125 előadás után is egy igaz mese magunkról, amely akkor is őszintén szólt, és amit most is őszintének érzünk. Ez a Padlás varázsa. S taA Varázskönyvben az élet sok problémájára kínálnak megoldást fotói piusy elemér Ián éppen ezért hagytuk most is el- újra fellátogatunk erre a különleringatni magunkat ebben a vüág- ges Padlásra. ban, s fogjuk később is, ha egyszer ___________________«ubomi Rtr* k özzel szolgálták fel az étket, a ház tele volt gyémánttal és rubinnal, s ha unatkoztam, ezekkel játszottam. Hétéves koromban már fínirk-rt és Rolls-Royce-t ve zettem, ami teli volt aranytár gyakkal. Amiko egyetemre jár tam, minden ni rám pályázott velem akart be szélgetni. Min denld kíváncs volt rám, de per sze, nehéz let volna mindenki vei beszélgetni így inkább min dig úgy sáádlam hogy a földet néz tem, és csak ol dalra pislantot tam ki néha Amit csak el lehe képzelni anyag tekintetben, bár mi, amire vágy lás azonos Istenhez vezet. Ha azonban megpróbáljuk megállítani a folyót, az nem fog sikerülni, hiszen úgyis utat tör magának, és eljut az óceánba. Ilyen a természet, ezt lehetetlen leállítani. Nincs olyan anyagi erő, ami képes megállítani a folyót. „A hullám olyan, mint a szeretet. A szeretet hullámai kiáramlónak a vízből, s az óceánba térnek vissza. Ha a szeretet előtör, utat keres magának, és nagyon messze képes elvinni. ” tam, az összes szolga hozott valamilyen innivalót. Az egyik vízzel, a másik tejjel, a harmadik teával kínált. Amikor ettem, arany és ezüst evőesz
