Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-26 / 122. szám
6. OLDAL G A Z D A S A G I TÜKÖR 2001. Május 26., szombat Százezer hektár szőlőterület A Mezőgazdasági Múzeum otthont adna a kisüzemeknek Mit hoz az uniós tagság? Gazdasági várakozások önkormányzati és vállalkozói körökben Átfogó tanulmányt készített a Pénzügykutató Rt. arról, hogy az uniós csatlakozáshoz milyen gazdasági várakozások párosulnak az önkormányzatok és a vállalkozások részéről, valamint hogy mire számítanak az El) tagjaként a gazdálkodásukat illetően. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. május 25.) Borsodchem 5150R A Fotex 238 Ft ú Matáv 954 Ft 3 Mól 4 250 Ft 3 OTP 15390 Ft 3 Rába 1745 Ft 3 Richter 15790 Ft 3 Zalakerámia 2180 Ft 3 BUX: 6947,09-0,37 % eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX V. 21-25-IG 72QQ __ í i * | i 7100 7087,98 6972.7Q 7000 ! ; 6947,09 6900 >983.011** : ^**^88*5 6800 ;6948.62 ; f .........!.........t.........*..........[.........* p ont WSSJÎSiSiSmBSBmîSSSSBSWM AZ MNO HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 422,23 Cseh korona 7,46 Euró 255,73 Német márka 130,75 Osztrák schilling 18,58 Lengyel zloty 74,66 Svájci frank 167,65 Szlovák korona 5,97 USA-dollár 298,44 GAZDAHITEL. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium június 30-ig meghosszabbította a kibontakozási hitelkonstrukciós, illetve gazdahitelprogram keretében a sikeres pályázatokhoz kapcsolódó éves jelentés elkészítésének, illetve postára adásának határidejét. ENERGIA. A jelenlegi kiskereskedelmi gázárak 20-25 százalékkal maradnak el a világpiaci szinttől - mondta Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója a magyar energiarendszer aktuális problémáiról, és feladatairól szóló konferencián pénteken. Kaderják Péter közölte: a villamosenergia-szektorban a kialakított árszabályozás átlátható viszonyokat teremt, bár azon lehet vitatkozni, hogy az induló árak tartalmazzák-e a megtérülési költségeket. BÁNYÁSZAT. Előzetes becslések szerint mintegy 5-7 milliárd forintot fordítanak elnyerhető központi forrásokból a dél-dunántúli volt bányaterületek újrahasznosítására szász- országi és hazai vállalkozók annak az együttműködési megállapodásnak a keretében, amelyet pénteken írtak alá Szekszárdon. A fejlesztés a dél-dunántúli régióban elsősorban a Pécs környéki és Tolnában a nagymányoki bánya rehabilitációját veszi célba. KONJUNKTÚRA. Az Ecostat kis- és középvállalatok konjunktúraindexe májusban 49,5 százalék volt, lényegében azonos az áprilisi értékkel, a felmérésben részt vevő vállalkozások fél évre előremutató várakozásai kismértékben erősödő optimizmust tükröznek - áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet összesítésben. A magyar gazdaság 2001 második félévi lehetőségeit a kis- és középvállalati vezetők 81 százaléka stabilnak, illetve javulónak ítélte. SÖRIPAR. A Borsodi Sörgyár Rt. tavaly az előző évhez képest több mint 5 százalékkal növelte eladásait, így 2,1 millió hektoliter sört értékesített - mondta Bognár Gyula, a cég elnök-vezérigazgatója pénteken Budapesten.- Elöljáróban ki kell emelnem, hogy az évről évre megszülető országos értékelésünkben megállapítottuk: a tavalyi és az idei első negyedév nem változtatott a különböző megyék GDP alapján kialakított toplistáján - kezdett a tanulmány konklúzióinak ismertetésébe Csillag István, a Pénzügykutató Rt. igazgatója. Még abban sincs elmozdulás - tette hozzá -, hogy a munkavállalási lehetőségek eltérően bővültek volna. Van tehát egy helyezésőrző fejlődési pálya, amely inkább rögzítődött, mintsem lehetőséget teremtett az elmúlt három évben a nagyon nagy lesüllyedésre, vagy az erőteljes felzárkózásra. Háromféle metszetben vizsgálták az uniós csatlakozással kapcsolatos gazdasági várakozásokat, a lakosság, a vállalkozók és az önkormányzatok oldaláról, mivel mindegyiknek más az érdekeltségi centruma. A Nyugat-Dunántúlon Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala megyékben történt a felmérés. Kétszáz községben zajlott a mintavétel, és két alkalommal ezerezer vállalkozót kérdeztek meg a régióban. Vas és Zala kevésbé fejlett részein az a várakozás, hogy a munkaalkalmak száma nőni fog, az infrastruktúra erőteljes fejlesztése teremti meg majd az új elhelyezkedési lehetőségeket. Ugyanígy gondolkodnak a lemaradó önkormányzatok polgármesterei is. Ők úgy látják, hogy minél inkább közeledünk az uniós csatlakozás időpontjához, annál inkább mód nyílik a mai politikai elosztási rendszerrel szemben kifejezetten felzárkóztató és együttműködési jellegű programokhoz pénzt szerezni. Elsősorban útberuházások- ban gondolkodnak, amelyek feltárhatják a térséget a vállalkozások számára, másodsorban pedig az oktatási lemaradások pótlásával kalkulálnak, hogy olyan munkaerővel rendelkezzenek, amely miatt érdemes odatelepíteni a vállalkozásokat. A vállalkozók körében rendkívül meg- oszlóak a csatlakozással kapcsolatos vélemények. Akadnak, akik úgy vélekednek, hogy bővülnek a lehetőségek, mert a vámhatárok leomlanak, és piacok nyílnak meg a számukra. Sokkal erősebb viszont a félelem attól, hogy az árversenyben a hazai társaságok nem lesznek partiban. Másrészt olyan cikkek, és eladási technikák előtt nyílik meg az út, amely nagyobb tőkeerőt feltételez, mint amivel a magyar cégek többsége rendelkezik. Attól fél tehát a nagyobb hányad, hogy olyan helyzet alakul ki, amely megdrágítja a belföldi vállalkozások termelését, ugyanakkor a piacukat is veszélyezteti. A harmadik vizsgált terület: az önkormányzati pénzügyi gazdálkodás nehézségei, és az együttműködési lehetőségek. Itt az volt a kutatás célja, hogy kiderüljön, milyen irányban halad az önkormányzatok pénzügyi helyzete, mi ennek az oka, és hogy léteznek-e olyan technikák, amelyek oldják a meglévő pénzügyi feszültségeket. A felmérés szerint rendkívül heterogén a kép. Húszéves költségvetési tervezési technikákkal találkoztak a szakemberek, s kiderült, hogy a pénzügyi feszültségekhez a bezárkózó, a hosszabb időszakokra nem kalkuláló költségvetési tervezések vezetnek. Ahol előretekintők, például azt is vizsgálják, hogy hol lehet az iskolák között a legolcsóbban a legmagasabb szintű tudást átadni, ott mindig van működési tartalék, fejlesztésekre fordítható összeg. Van együttműködési és társulási készség is. A jól működő önkormányzatok a legbizakodóbbak, mondván, rendelkeznek annyi saját erővel és elképzeléssel, amellyel további támogatásokat nyerhetnek el. A legrosszabb állapotban lévők is sokat várnak a közeljövőtől, utolsó szalmaszál- ként kapaszkodva az új támogatási formákba. A középmezőnybe tartozók - akiknek nincs egységes pénzügyi tervük és fejlesztési koncepciójuk - félnek attól, hogy az új támogatási csatorna megnyílása csak egy zsákmányszerzési lehetőség lesz, ahol szubjektív elosztás érvényesül. MÉSZÁROS B. E. Kiállításon lehet megtekinteni, megkóstolni az év borait Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tegnap Az év bortermelői címmel megrendezett háromnapos borászati konferencia megnyitóján átadta a Mező- gazdasági Múzeum Történeti Borházának alapító okiratát. Az okirat újrafogalmazását az ezeréves államiság, valamint a múzeumkutatásban és közművelődésben betöltött szerepe tette aktuálissá. A május 25-27. között megrendezésre kerülő eseménysorozaton bemutatkoznak azok a borászok, akik az elmúlt években elnyerték az Év bortermelője címet. Csorna Zsigmondi, a Bortörténeti Társaság elnöke elmondta, Az Év bortermelője: 1991 Tiffán Ede - Villány 1992 Vesztergombi Ferenc - Szekszárd 1993 Báthori Tibor - Etyek 1994 Gere Attila - Villány 1995 Thummerer Vilmos - Eger 1996 Polgár Zoltán - Villány 1997 Bock József - Villány 1998 Gál Tibor - Eger 1999 KamocsayÁkos - Ászár-Neszmély 2000 Figula Mihály - Balaton-felvidék FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY az úgynevezett a topborászok egyéni sikere - olykor kudarca - és munkája mögött tetten érhető a szőlészet-borászat elmúlt tízéves fejlődése. A nehéz kezdetektől egészen a mai, jövedéki törvénnyel, uniós csatlakozással kapcsolatos gondokig. Pályafutásuk példaként szolgálhat a több tízezer szőlészettel, borászattal foglalkozó termelőnek. Csorna Zsigmondtól megtudtuk, a Mező- gazdasági Múzeum a jövőben szeretne otthont adni olyan középüzemeknek, kis családi vállalkozásoknak, amelyek tevékenysége példaértékű lehet. A tervek szerint az első vendég Takler Ferenc, neves szekszárdi kadarkatermelő lenne, aki családi vállalkozását mutatná be. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese az ágazat jövőjéről szólva kifejtette, a cél az, hogy Magyarországon legalább százezer hektáros szőlőtermő terület legyen, amelyről évente 4-4,5 millió hektoliter bort lehet előállítani. Ebből a meny- nyiségből garantálható a belföldi szükséglet (3-3,5 millió hektoliter), és mintegy 1 millió hektoliter pedig külpiacokon kerülne értékesítésre. Mindehhez évente 3-4 ezer hektárnyi ültetvényfelújításra, illetve telepítésre lenne szükség. ÚJVÁRI GIZELLA Lemaradtunk a BMW-gyárról Tatabánya volt az utolsó magyar jelölt Bencsik János tatabányai polgármester pénteken ismertette a BMW-nek azt a levelét, amelyben a cég közölte, hogy új autógyára színhelyének kiválasztásában Tatabánya már nem szerepel. A magyar települések közül utolsóként esett ki a város az új kisautó gyártásáért folyó versenyben. A polgármester bejelentette: nem mond le arról, hogy autógyár legyen a régióban. Tervük megvalósításáért több európai autógyárral is tárgyalnak. - Nem csupán autó- alkatrészeket, hanem kész autókat gyártó üzem letelepüléséért lobbiznak - hangsúlyozta. Bencsik János beszámolt arról, hogy először két évvel ezelőtt találkoztak a BMW képviselőivel, akik többször is megfordultak Tatabányán, hogy tanulmányozzák a leendő autógyártás lehetséges feltételeit. A polgármester szerint kezdetben 250 hazai és külföldi jelölt szerepelt a bajor listáján, egyaránt voltak jelentkezők Kelet- és Közép-Európából. Később 50- re, majd 12-re szűkült az esélyesek köre. Tatabánya neve mindvégig az esélyesek között szerepelt, és a hét magyar település közül utolsóként esett ki a „ringből”. Igaz, a versengés kezdetén a magyar kormány azért lobbizott, hogy inkább Kelet-Magyarország térségét válassza az egymilliárd márkájú zöldmezős beruházása színhelyéül a cég, de amikor csak Tatabánya maradt az esélyesek körében, akkor már a kormány is a megye- székhely mellé állt. A polgármester úgy ítéli meg, hogy megtiszteltetést, jó minősítést jelent a városnak, hogy a rendkívül erős versenyben eljutottak az utolsó fordulóig. VÁJNÁ ERZSÉBET Több fizetőeszköz lesz A devizaliberalizáció jelentős változásokat hozhat Korlátlanul tarthatunk itthon is devizát, nyithatunk külföldön számlát, és a vállalkozások is nagyobb szabadsághoz juthatnak, ha nem kell hazautalniuk kinti nyereségüket - ezek a most körvonalazódó devizaliberalizáció változtatásai. A tervezet június 5-én kerül a kormány elé - tudtuk meg a pénzügyi tárcánál. Sokan emlékezhetnek még arra, amikor háromévente csupán 70 dolláros keret járt a külföldi turis- táskodáshoz. 1995 óta folyamatosan enyhültek a korábbi deviza- szigorok, pl. 1988-tól már a magánszemélyek is nyithatnak devizaszámlát anélkül, hogy a valuta eredetéről feltétlenül számot kellene adniuk. Tavaly pedig már OECD-országokban kibocsátott értékpapírokat is vásárolhattunk. A forintárfolyam sávjának ki- szélesítése - a középárfolyamtól való 15 százalékkal lefelé illetve felfelé történő ingadozásának lehetősége - ismét felvetette a devizaliberalizáció kérdését - tájékoztatta lapunkat ifj. Nyers Rezső, a Bankszövetség főtitkára. A deviza nagymértékű be- és kiáramlását sokkal nehezebb lesz megakadályozni, ezért feszesebb költségvetési és jegybanki politikára van szükség, elsősorban a spekuláció visszatartása érdekében. A tervezett változtatások tárcaközi egyeztetésen vannak, s június 5-én kerülnek a kormány elé - tudtuk meg a Pénzügyminisztérium illetékes osztályán. Ám a részletekről nem kaptunk felvilágosítást. Mivel kormányrendeletről van szó, nem kizárt a gyorsított menet, így az sem, hogy akár már nyáron megtörténnek ezek a változtatások. Pénzügyi berkekben rebesgetik, hogy feltehetően a lakosság számára is jelentős változást hozhat a liberalizáció: korlátlanul tarthatunk itthon valutát, azzal fizethetünk is majd a boltokban, noha a boltosok nem kötelesek azt elfogadni. Külföldön is nyithatunk majd devizaszámlát, ami a vállalkozókra is érvényes lesz. Feltehető, hogy utóbbiaknak a nyereségüket sem kell majd hazautalni és forintra beváltani. A magyar adóhivatalnak azonban csak külföldi hivatali engedéllyel a birtokában lesz lehetősége betekinteni ezekbe a számlákba. Másrészről pedig a külföldiek is nyithatnak forint- számlát (a munkáltató a bérét arra utalhatja át) és vehetnek majd fel hitelt forintban. Nem érdemes kint deviza- számlát nyitni, hiszen egyáltalán nem csábítóak a kinti kamatok és a műveleti költségek sem - véli Barta Judit, a GKI Gazdaságkutató Rt. elemzője. Persze a mai gondolkodás azt tükrözi, hogy nem elsősorban a kamatok miatt nyitnak devizaszámlát az emberek, hanem azért, mert ott nagyobb biztonságban tudják a pénzüket. (A legutóbbi adatok szerint megnőtt ugyanis a lakossági devizaállomány.) Másrészt a devizaliberalizációnak van egy nagy veszélye: hirtelen több pénznem lesz érvényben Magyarországon, hiszen nemcsak forinttal fizethetünk majd az üzletekben. CSERNYÁNSZKY JUDIT Milliárdok folytak el Felmérés a Tiszát ért gazdasági károkról A tiszai ciánszennyezés nyomán fellépő gazdasági károk összege 3,5-4,6 milliárd forint - állapítja meg a Környezettudományi Központ (KK). A kormányzat által közzétett 29 milliárdos kárigény abban tér el ettől, hogy tartalmazza az élővilágot ért károkat is. A KK jelentése sorra veszi a cián- szennyezés által okozott különböző területen felmerülő károkat: így az azonnal felmerülő elhárítási költségeket, a halásza- tot/horgászatot és a turizmust ért károkat, valamint a Tisza arculatának helyreállítása érdekében végzett marketingtevékenység költségeit. A KK által becsült azonnali kár kb. 300 millió forint volt, amely a védekezés megszervezéséből, lebonyolításából, illetve a haltetemek összegyűjtéséből állt össze leginkább - mutat rá a felmérés. A halászatból és horgászatból keletkezett kár mintegy 1,8 milliárd forintot tesz ki. Ennek fele az elpusztult halállomány értéke, illetve közel ugyanekkora összeget tesz ki a lecsökkent halállomány miatt kieső potenciális utódgeneráció értéke. A turizmus, és a turizmusra épülő vállalkozásoknál felmerülő kár összege 1,3-2,4 milliárd forint volt, a felmérés szerint a víziturizmus visszaesése megközelíti a 90 százalékot. A KK hiánypótló jelentésének elkészítését az ENSZ környezetvédelmi szervezete, a WWF támogatta, mivel azt fel kívánja használni európai uniós lobbitevékenysége során. EUROPRESS
