Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-19 / 116. szám

10. OLDAL HÍRLAP 'Ilii A G A Z I N 2001. MÁJUS 19., SZOMBAT Magáról mindenki tudja, milyen filmet csinál Jancsó Miklós az Oscar-díjról, az amerikai filmekről, és arról, hogy miért nem jó mindent centralizálni Anekdotázik. Öregkorban áz em­ber a komoly kérdésekre is anek­dotával válaszol, viszont olykor beletéved egybe, és nem tud belő­le kijönni - mondja. Az egri Libe­rális-klubban folytatott beszélge­tésen azért mégsem maradt befe­jezetlen történet. Beszél például az olasz évekről. Amikor Bettim Craxi későbbi mi­niszterelnökből a szocialista párt főtitkára lett, egy előkelő étterembe hívta Jancsó Miklóst és más barátait vacsorázni, még pezsgőt is bontottak, pe­dig azt arrafelé máskülönben csak aperitif­ként isszák. Fel­tűnt Craxi kör­nyezetében egy fiatalember is, aki aztán sokáig elmaradhatat­lan „titkára” - Pesten csúnyán úgy mondanák, a „segge vége” - volt. Silvio Berlusconinak hívják, bizony. Az elmúlt hétvégi olasz parlamenti választásokon ő lett a győztes jobboldal kormányfőjelöltje, egy médiabirodalom császára, aki az újfasisztákkal is lelkiismeret-fur- dalás nélkül koalícióra lép. Élet­utak. Oscar-díj. Már a nevezés, a nominálás is hatalmas dolog, be­kerülni az öt jelölt közé. De várni, hogy kinek a nevét húzzák aztán ki a borítékból... Volt, aki elájult, amikor nem ő kapta meg. Jancsó Miklós az ezzel járó feszültséget nem szívesen vállalná. Egyéb­ként, amikor a „Nekem lámpást adott azúr a kezembe Pesten” cí­mű alkotáshoz igyekeztek pénzt szerezni, a forgatókönyvet kitű­nőnek találták az amerikai mecé­nások, el is mondták, hogy ha a rendező első- vagy másodfilmes lenne, rögtön utalnák a tízmillió dollárt. „Csakhogy, Jancsó úr, ma­gáról mindenki tudja, hogy mi­lyen filmet fog csinálni”. Hollywood. Végül is egyik amerikai film sem állítja azt, hogy a nácik­nak igazuk volt, nem uszí­tanak senki el­len, a szabad­ságot tisztelik a legfontosabb értékként. Ám olyan mozgó­képi közízlést teremtenek, amivel nagyon nehéz „szem­bemenni”. Eu­rópában több helyütt - példá­ul Franciaországban - léteznek jogszabályi korlátok az ameri­kai filmmel szemben, meghatá­rozott, hogy minimum mennyi hazai gyártású művet kell be­mutatniuk a moziknak. Itt ilyes­mi nem maradt a rendszerváltás után. Nem arról van szó, hogy a magyar rendezők „lilák” lenné­nek, akik egymásnak csinálják a filmeket. A Jancsó-filmek kifeje­zetten a közönségnek készül­nek, s versenyhelyzetben van­nak az amerikai és a kiemelten támogatott hazai alkotásokkal. NÉVJEGY: Jancsó Miklós 1921-ben Vácon született ma­gyar filmrendező. Első játék­filmjét 1958-ban készítette el „A harangok Rómába mentek” címmel. Színházi tevékenysége is je­lentős, rendezőként, főrende­zőként dolgozott. 1988 óta címzetes tanár a Színház- és Filmművészeti Fő­iskolán. 1990-től 1992-ig az amerikai Harvard Egyetemen tanított. 1979-ben Cannes-ban, 1990-ben Velencében, 1994- ben Budapesten kapott élet­műdíjakat. hogy „Viktorék” miért akarnak mindenre rá­tenyerelni. Ez a bolse­vik időkben volt szo­kás, de az utolsó évek­ben már ott is lazult a gyeplő. A magyar film 1989 óta ugyanany- nyit, évente 1,2 milli­árd forintot kap az or­szág költségvetéséből. Onnan egy kfi.-nek egy „füzetért” 4 milli­árdjutott... Pedig a mi pénzünk az a pénz. Nem a politika aján­déka a támogatás. Közpénz. Az óriási be­vételekkel rendelkező reklámfilmes szakma anyagilag segítené a magyar filmet, ám eh­hez új filmtörvény kellene, nem olyan, mint ma, amikor a két ágat szigorúan külön­választják. Azon folyton cso­dálkozik, hogy „Viktoréknak” van­nak tanulmányok a hátuk mögött amúgy eredetileg Jancsó Miklós is jog­tudományból dokto­rált -, meg hát nyilván történelemkönyveket is olvastak, mégis a centralizáció az ál­muk. Filmközpont és a többi. A jakobinu­sok is a centralizáció­ban hittek, holott az A filmrendező. A francia forradalom is egy alacsony fiatalemberben végződött fotó: gál gábor nem sok jóra vezet. Ezért végződött a fran­De míg azok megjelenhetnek rommal... Valahogy nem igazi cia forradalom egy alacsony fia- egyszerre tizenhat kópiával a pi- így a verseny. talemberben. Nem kellene Szent aeon, a multiplexekben, Jancsó Politika-e a film? Persze, min- Ilona szigetén zárni a történetet. Miklós filmjei maximum há- den az. Azt viszont nem tudja, Az embereket egy akolba terelni egyáltalán nem szerencsés dolog. A demokráciában az az egyik fő érték, hogy az emberek különböz­nek. Hogy „sokféle nép vagyunk”. Újranézi-e a filmjeit? A „Nekem lámpást adott...” címűt harminc­szor látta, és még mindig nagyon tud rajta röhögni. De például a „Csülagosok, katonák”-at, amit a hatvanas években a Szovjetunió­ban forgatott, harmincnégy év után nézte meg ismét. A filmben szere­pelt az akkor tizennyolc esztendős Nyikita Mihalkov, aki eredetileg színésznek készült. Vele zajlott nemrég ez a vetítés, merthogy ő meg még sosem látta magát ebben a filmben. A régieket nem jó megint elővenni. Mert tudja, hogy most mit csinálna másképp. Mond egy anekdotát Sztálinról is. A grúz származású Joszif Visszarionovics Dzsugasvili na­gyon erős akcentussal beszélte az oroszt. Emiatt egyetlen esetet ki­véve sosem szónokolt nyilváno­san óriási tömegek előtt, legfel­jebb párttanácskozásokon, ahol azonnal elvitték azt, akinek netán nem tetszett valami. A kivétel az volt, amikor a nácik körbevették Moszkvát. A védőknek a Lenin- mauzóleum tetejéről mondott be­szédét kamerával rögzítették, ám a gép begyűrte a filmet, szaknyel­ven szólva „besalátázott”. A fil­mesek természetesen biztosak voltak benne, hogy kivégzik őket, de nem ez történt. Műteremben felépítették a Vörös tér adott ré­szének díszletét, Sztálin meg el­mondta a szöveget újra, kétszer, merthogy egy alkalommal itt is el­romlott a korabeli technika. A ké­sőbb összevágott anyagon csak az furcsa, hogy a hidegben látszik a harcba induló katonák lélegzete, a rétor Sztáliné viszont nem... _________________________________________(RÉMES) H EVES MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT (36870) A Heves Megyei Munkaügyi Központ A Heves Megyei Munkaügyi Tanács egyetértésével PÁLYÁZATOT HIRDET Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs foglalkoztatását elősegítő támogatás elnyerésére A pályázat célja: a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaviszony keretében történő foglalkoztatásának elősegítése fejlesztési célú pénzeszközök átadásával a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított 1991. évi IV.tv., valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról szóló, többször módosított 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet alapján. A program megvalósulhat a foglalkoztatás bővítésével járó új munkahelyek létrehozásával, illetve a már meglévő munkahelyek megőrzését biztosító fejlesztéssel, korszerűsítéssel. A megvalósításra sor kerülhet normál üzemi körülmények között vagy célszervezet, szociális foglalkoztató keretem belül, ill. külön jogszabály szerint meghatározott védett munkahelyek létesítésével. A pályázaton történő részvétel feltételei: A pályázat benyújtására jogosult az a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy éve működő, csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, aki illetve amely a kitűzött pályázati célt megvalósítja és a pályázati feltételeknek eleget tesz. További feltételek: • Csak olyan, a pályázat benyújtásakor még meg nem kezdett fejlesztési programok támogathatók, amelyek legkésőbb egy éven belül megvalósulnak. • A támogatás fejében a pályázó minimum hároméves foglalkoztatási kötelezettséget vállal, és a foglalkoztatást legkésőbb a beruházás befejezését követő egy hónapon belül megkezdi. • A pályázónak a támogatási összeg 150 %-át elérő biztosítékot kell felajánlania, amely lehet tehermentes, forgalomképes ingatlan vagy bankgarancia. • A fejlesztés teljes összegének legalább 20 %-át elérő önerővel kell rendelkezni. A támogatás formája: • vissza nem térítendő tőkejuttatás, • visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatás, a két forma kombináltan is alkalmazható. • Normál üzemi körülmények között megvalósuló fejlesztés, illetve a már meglévő munkahelyek megőrzését célzó program esetében a visszatérítendő hányadnak a támogatási összeg minimum 30 %-át el kell érni. • Az igényelt támogatás maximuma új munkahelyek létrehozása esetén legfeljebb 1.500.000 forint/munkahely, meglévő munkahelyek korszerűsítése esetén legfeljebb 700.000 forint/munkahely. • A támogatás alapvetően építési, felújítási, gép- és eszközbeszerzési költségekre nyújtható, (ingatlanvásárlás nem támogatható) A támogatás forrása: A Munkaerőpiaci Alap Rehabilitációs Alaprésze megyei kerete. A pályázat benyújtásának helye: Heves Megyei Munkaügyi Központ Foglalkoztatási és Elemzési Osztály, Eger, Kossuth Lajos u. 9. („F” épület IV. emelet) 5 példányban A részletes feltételeket tartalmazó pályázati anyag (Felhívás és Útmutató) ugyanitt vehető át. A pályázat benyújtásának végső határideje: 2001. június 20. Heves Megyei Munkaügyi Központ Az EGERERDŐ Erdészeti Rt 1 fő számviteli osztályvezető és 1 fő humánpolitikai és munkaügyi vezető munkakör betöltésére hirdet felvételt. Alkalmazási feltételek:- szakirányú felsőfokú végzettség- 5 éves szakmai gyakorlat Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezést szakmai önéletrajzzal együtt a titkárságra kérjük leadni vagy postázni. Cím: Eger, Kossuth L. u. 18. Érdeklődni lehet a 36/412-325-ös telefonon. (36104) A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium, az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorlóiskolája Igazgatósága a következő állásokat hirdeti meg a következő tanévtől: Történelem 1 fő Testnevelés 1 fő ä Biológia 1 fő ^ Az alkalmazott pedagógusoknak szakvezetői munkát is kell végezniük, így az állások betöltéséhez 5 éves szakmai gyakorlat szükséges. Érdeklődni az iskola igazgatóságán személyesen, telefonon vagy E-mail-en lehet. (Eger, Bartók B. tér 4. 36/510-410,; 510-411; SZGYA@negyes.ektf.hu ) p Határidő: 2001. május 25- | PÁLYÁZAT Az Aprítógépgyár Rt. pályázatot hirdet a 100 főt foglalkoztató, évi 1,4 milliárd forint értékű terméket előállító hatvani gépészeti részegységgyártó divíziójának nyugdíjazás miatt megüresedő (D2) igazgatói munkakörére. A jelentkezőkkel szembeni elvárások: O felsőfokú műszaki végzettség, O gépgyártás területén szerzett szakmai és vezetői gyakorlat, O kreatív szemléletű munkavégzés, informatikai ismeretek. Angol vagy német nyelvtudás az elbírálás során előnyt jelenthet. A divízió-igazgató főbb feladatai: O szervezni és irányítani a divízió munkáját, O biztosítani a társaság termelési és értékesítési terveiben a D2 divízióra meghatározott feladatok elvégzéséhez szükséges feltételeket, O a divízió munkájának folyamatos fejlesztése, hatékonyságának javítása, O eleget tenni a minőségbiztosítási és szervezetfejlesztési feladatoknak, O a divízió területi elkülönültségéből eredő további tevékenységek koordinálása. A pályázat tartalmazza a következőket: O a pályázó személyi adatait, O a szakképzettségeit igazoló dokumentumokat, O szakmai önéletrajzát, O a divízió vezetésével kapcsolatos szakmai terveit, célkitűzéseit, munkaprogramját A meghirdetett munkakör 2001. július 1-jén tölthető be. A pályázók jelentkezéseiket írásban, zárt borítékban "Pályázat a D2 divízió igazgatói munkakörre" megjelöléssel juttassák el a társaság humán irodájába legkésőbb 2001. május 31-ig (5100 Jászberény, Sportpálya út 1.) A pályázatokat az Aprítógépgyár Rt vezérigazgatója, kereskedelmi és termelési igazgatója, valamint humán igazgatóhelyettese együttesen bírálják el, és döntenek a munkakör betöltéséről. Az eredményről a társaság a pályázókat írásban értesíti legkésőbb 2001. június 20-ig. További felvilágosítást Kollár Márton humán igazgatóhelyettes ad a pályázattal kapcsolatban. Tel.: 57/412-355/108-as mellék. Aprítógépgyár Rt. (36119)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents