Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-19 / 116. szám
Detk Polgármester: Pelle Sándor Alpolgármester: Nagy István Jegyző: Hevér Lászlóné A képviselő-testület tagjai: Boza László, Fehér Béla, Fehér József, dr. Gara György, dr. Holló Tibor, Nagy István, Misik Péter. A község neve az Árpádok alatt vált ismertté: 1332-ben a pápai tizedjegyzékben már írtak róla. 1348-ban Egyházas-Detk, a XV. században Dethk, illetve Deech néven tartották számon. IV. Béla király 1262-ben az Aba nembeli Kompolti-családnak adományozta, utóbb számos nemes család birtokolta. A törők pusztítás miatt a falu több ízben elnéptelenedett. A pusztává lett részen péterfalvai - Gömör medrei - jobbágyok telepedtek le, így 1701-ben már 32 jobbágy férfi lakta. A későbbiekben - számos család birtoklása után - a Haller-, majd a Tarródy-família uralta a vidéket, javaik az 1880- as évek elején a GosztonyF család kezébe kerültek. Áz 1836-os úrbéri összeírás szerint a faluban 27 jobbágytelek volt. A település határához tartozott a tizedlajstromban először 1332-ben említett Tamócapuszta, amely még 1526-ban is önálló helyként szerepelt. A XVIII. század végén viszont már a Nyáry-féle majorüzemként emlegették, később - 1881 után - Detk külterületévé vált. A XX. század két nagy háborúja fájdalmasan érintette a község lakóit: az elsőben 350-en vettek részt, közülük 34-en hősi halált haltak. A komoly anyagi károkkal járó második világégés pusztítása itt 1944. november 15-én ért véget. Mindkét háború áldozatainak méltó emlékművet állítottak. Újkori történelme során az ősi település Ludassal és Halma- jugrával közös tanács alá került, s csak az 1990-es rendszerváltás után kezdhette meg ismét önálló életét. Ezernyi terv vár megvalósításra Hogy a korábban Ludassal és Halmajugrával közös tanácsú település lakossága az önállóság kivívásával jó utat - és ön- kormányzatot - választott egy évtizeddel ezelőtt, azt a község egyre szépülő arculata is példázza. A képviselő-testület hét tagjából öten az első pillanattól kezdve együtt munkálkodnak, s immár harmadik ciklusban áll szülőfaluja élén Pelle Sándor polgármester is.- Amikor először felkérték erre a posztra, nem gondolt arra, hogy saját hazájában senkinek sem könnyű prófétának lenni?- Azok, akik támogatták polgármesteri jelölésemet, éppen azzal érveltek, hogy tősgyökeres helybeli lévén ismerem és megértem az itt élőket. Gyökereim 1696-ig nyúlnak vissza, őseim ekkor kerültek ide a felvidéki Péterfalváról. így aztán régóta közösek a gondjaink, s ha mindannyian akarjuk, azok lesznek majd az örömeink is.- Kezdjük a gondokkal...- A legnagyobb az volt, hogy miként tudunk önálló életet kezdeni. Ehhez meg kellett osztani a három település közös költségvetését, ebből nekünk 1991-ben mindössze 750 ezer forint jutott fejlesztésre. Miután akkoriban még nem voltak helyi adók, nehezen indultunk.- Mivel kezdték?- Miután olyan útjaink voltak, hogy télvíz idején az orvos, a mentő csak nehezen jutott el bizonyos utcákba, a lakosság kérésére először azokat kellett rendbe hoznunk. Mára a legtöbb utunk aszfaltozott, de minimum portalam'tott.- Ha most áttekintjük az elmúlt tíz évet, mire a legbüszkébbek?- Mindenekelőtt arra, hogy falunk a megye egyik legszebb települése lett. S ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy gyarapodó köztéri szobraink sajátos hangulatot teremtenek, hanem abban is, hogy igyekszünk megóvni régmúltunk értékeit: a templomot, majdan pedig a ma még szövetkezeti tulajdonban lévő Tarródy-kastélyt... De egyéb téren sincs szégyenkezni valónk: az iparűzési és kommunális adó bevezetése óta - annak ellenére, hogy a kormányzat három év alatt több mint százmilliót vont el tőlünk - látványosan fejlődtünk: járdák, utak, hidak, parkolók, játszóterek épültek, elkészült a gáz- és telefonhálózat, bővült a közvilágítás. Évente tízmilliónál több jut például szociális ellátásra, itt a szülők nem tudják, hogy mennyibe kerülnek a tankönyvek, mert nyolc éve tőlünk kapják a gyerekek. Támogatjuk a rászorulókat, a nyugdíjasokat, de hozzájárulunk a közműdíjakhoz is.- Mi minden van még hátra?- Terveinkben szerepel a község északi kapujának kialakítása: ott is korszerű buszmegállót létesítünk. Megvásároljuk a szövetkezeti egyes tanyát, ahol lovascentrumot alakítunk ki, összekötjük a Sport és a Mátyás utat, ahol egy kis fahíd könnyíti majd a közlekedést. Szeretnénk megépíteni az iskolát és a tornacsarnokot összekapcsoló folyosót, valamint a rég áhított nyolcpályás, 25 méteres uszodát. A környező településekkel együtt pedig a szennyvízcsatorna-hálózat tervét dédelgetjük. Erről már az idén megkérdezzük a lakosságot.- Ezek egy része feltehetően áthúzódik a következő ciklusra. Tervezi-e, hogy a jövőben is AZ ÖNKORMÁNYZAT 2001. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TERVE Bevétel: 181 733 000 R Kiadás: 18B 733 000 Ft Felhalmozási kiadás felújításra Ebbó): Működési kiadás: 155 990 000 Ft, 86% és beruházásokra kerül 3*11%=14% Fefrtaimozási kiadás: 25 743 000 Ft, 14% polgármesterként veszi ki a részét a település fejlesztéséből?- Szeretném továbbra is élvezni a lakosság bizalmát, mert ezernyi elképzelésem van még a falu fejlesztésére, s örömmel töltene el, ha ezek valóra is válhatnának... A falu büszke cserkészeire A csapat 1996-ban. Balra elől a frissen avatott Varga Viktor, Nagy Bernadett és Gecse Gergő Amikor Udvari Tímea az elmúlt igazgatási előadó egyben anyaévben férjhez ment, a cserké- könyvvezető is a községházán, szék sorfala között lépett az ol- Tímea annak a tizenöt általános tár elé, a polgári esküvőn pedig iskolásnak az egyike volt 1993- a cserkészcsapat parancsnoka ban, akik - a kerecsendi adta össze párjával. Ugyanis Ercsényi Károly és az egri Nagy István Lászlóné segédtiszt Miskolczi László irányításával megalakították az 7222. számú Tarródy István Cserkészcsapatot, s miután felkészítették őket a próbára, augusztus 20-án ünnepélyes avatáson tettek fogadalmat a templomban. A csipet csapat mára harmincfős összetartó közösséggé vált: a legkisebbek vegyesen alkotnak egy őrsöt, a nagyobbak pedig külön fiú- és lányőrsben tevékenykednek, de számosán vannak olyanok - mint Sike Zoltán főiskolai hallgató, parancsnokhelyettes -, akik „öreg” cserkészként segítik a kiképzést, a táborozást. Részt vesznek a tevékenységüket támogató község, illetve az egyház jeles eseményein, a hétköznapokon pedig nevelik az utánpótlást, évente ugyanis egy-hat kiscserkész tesz fogadalmat Isten házában. „Hazádnak rendületlenül...” A lélekemelő köztéri alkotások faluja Agócs István esperes - Dávid Ibolya igazságügy-miniszter jelenlétében - megszenteli a millenniumi parkban álló emlékművet Az elmúlt egy évtized alatt nagyot változott a település arculata: a szülőhely szere- tetéről árulkodó tiszta, rendezett környezetben egymás után jelentek meg a szép - s egyben az itt élők lelki gazdagságát kifejező - köztéri szobrok, alkotások. Korábban méltó tiszteletet kaptak az I. világégés áldozatai, ám egészen 1993-ig nem volt emlékművük azoknak a helybelieknek, akiket elnyelt a II. világháború öldöklő pokla. Nyolc esztendeje, augusztus 20-án avatták az égből szálló - s lelkűket szimbolizáló - angyalt ábrázoló szobrot, Lantos Gyöngyi alkotását. A falu központjában kapott méltó helyet az 1719-ből származó, és sokáig a Tarródy-kastélynál álló Szentháromság-szobor, majd felújították azokat a kereszteket, amelyeket anno az Amerikába került falubeliek állítottak. Elkészült a templom Árpád-kori szenteket ábrázoló ólomüveg ablaksora, s a bejárat felett a falut védő Szent György míves üvegképe. A mille- centenárium alkalmából, 1996- ban leplezték le az Istvánt és Gizellát ábrázoló domborművet a polgármesteri hivatal homlokzatán. Ez, valamint az iskola előtt álló Petőfi-szobor, illetve a millenniumi parkban nemrég felavatott emlékmű Máté István szobrász- művész alkotása, mely azt hirdeti: „Hazádnak rendületlenül / légy híve, oh, magyar..." Az alig több, mint ezerkétszáz lelkes falu - amely egyre gyarapodó köztéri remekei révén immár bekerülhetne a Guinness- rekordok könyvébe - újabb avatásra készül: az iskola aulájában még az idén leleplezik a helyben élő és tevékenykedő Gáspár Géza keramikus fali kompozícióját, amely Vajk megkeresztelését ábrázolja majd. Határon innen és túl Emlékzászló a testvértelepülésnek A mátravidéki község lakói - barátságos nép lévén - önzetlen szeretettel ápolják a hasonló nagyságú honi és külföldi településekkel kialakult testvérkapcsolatokat. Ilyen szálak fűzik az ausztriai Ampflwanghoz, a szlovákiai Péterfalvához, az erdélyi Sepsibodokhoz, illetve a Csong- rád megyében - Hódmezővásárhely közelében - fekvő Mártélyhoz. A detkieket különösen szoros szálak fűzik a bodokiakhoz, akikkel az évekkel ezelőtt Sepsi- szentgyörgyről áttelepült fogorvos, Baróthy Jenő révén kerültek közelebbi kapcsolatba. Miután a kölcsönös látogatások során megismerték a Kovászna megyei falut, s lakóinak életkörülményeit, számos alkalommal támogatták őket: antennákat ajándékoztak az ottani családoknak, hogy nézhessék a Duna Televízió adásait, nekik adták az itt feleslegessé vált fogorvosi berendezéseket, valamint a hangoshíradó-hálóza- tot, s a bodoki labdarúgók abban a szerelésben lépnek pályára, amit a detkiek küldtek nekik. Támogatják továbbá a Magyarországon tanuló diákokat, s azokat, akik itteni gyógykezelésre szorulnak. A bodoki és a baróti fenyvesek között folyó Olt partján fekvő településre június elsején utazik a detkiek egy csoportja, melynek tagjai - Pelle Sándor polgármesterrel az élen - millenniumi emlékzászlót adományoznak a testvértelepülésnek. Ahol tanár, s diák tovább tanul A Tarnóca - az év ígérete A táncegyüttes az elmúlt évi óvodai gyermeknapon Mielőtt reggelente felhangzik a tanítás kezdetét jelző csengőszó, népes diákcsapat sorjázik el az iskola névadójának, Petőfi Sándornak a főbejárathoz vezető sétányon álló szobra előtt. A nyolc osztályból - továbbá tizennégy pedagógusból és három technikai alkalmazottból - álló közösség tavaly március 15-e óta viseli büszkén a nagy magyar költő nevét”- Ebben a tanévben 151, köztük 37 hidasi és két halmajugrai tanulónk van - tájékoztat Lövei Gyula, aki sikeres pályázata révén 1996- tól irányítja az intézményt. S aki most, nyugállományba vonulásáig, még egy tanévre vezetői megbízást kapott az önkormányzattól. - Az idén tizennégy diákunk búcsúzik az iskolától, s mint általában az utóbbi időszakban mindig, most is valamennyien tovább tanulnak. Hárman-hárman gimnáziumban, illetve szakközépiskolában, nyolcán pedig szakmunkásképzőben. A helyükre tizenküenc elsős lép majd szeptemberben. Ez a példás eredmény annak is köszönhető, derül ki az intézmény életével való ismerkedés közben, hogy a tanárok is állandóan fejlesztik a tudásukat. Az államilag támogatott továbbképzéseken eddig nyolcán vettek részt, jelenleg pedig két pedagógus jár egy-egy szakmai kurzusra.- Ma már alapvető követelmény a jó felkészültség - mondja az igazgató, s ezt azzal példázza, hogy a fenntartó önkormányzat jóvoltából egyre tágasabb körülmények között és korszerűbb eszközökkel oktathatnak. Ehhez egyaránt igénybe veszik a régi épületet, az új iskolát, a remek sportcsarnokot, valamint a faluházat. A fiatalok - a hagyományos tárgyak mellett - immár angol és német nyelvet tanulnak, s számos tanórán kívüli foglalkozáson - a szakkörtől az énekkarig - vehetnek részt.- Külön büszkeségünk a modem számítástechnikai park, amely nyolc számítógépből és a hozzájuk tartozó teljes felszerelésből áll. Segítségükkel a tanulókon kívül tizennyolc felnőtt helybeli érdeklődő is elsajátíthatta a ma már elengedhetetlen alapismereteket. De hozzáférhetővé vált az Internet, s számos játékprogram is segíti a kikapcsolódást - újságolta az igazgató, aki abban látja a tantestület, illetve az őt követő vezető jövőbeni feladatát, hogy a helybeliekkel, elsősorban a szülőkkel közösen végzendő kreatív munkára kell törekedni. - A minőségre figyelő, nyitott iskoláé a jövő, mert csak akkor számíthatunk gyermekeink jó előmenetelére - emelte ki a negyvenedik tanévét záró Lövei Gyula -, ha teljesítményképes tudás birtokosa lesznek. ■ Amikor 1999 októberében kiderült, hogy - számos korábbi, eredménytelen kísérlet után - ismét gyermektánccsoportot szerveznek a faluban, rögvest negyvenkét kislány és fiú jelentkezett a leendő együttesbe. Mivel szülőfalujuk a Ids és a nagy Tamóca között fekszik, adott volt, hogy e tájnevet örökítsék át a csoportra, amelynek ma harmincnégy aktív tagja van. A fiatalokkal - a „mindenesmenedzser” Szabó Pálné óvónő mellett - Tömöri Gábor, az Ördögszekér alapítója foglalkozik eredményesen. A lelkes kis gárda tavaly már arany minősítést érdemelt ki a gyöngyösi Tengertánc fesztiválon, a megyei millenniumi kulturális seregszemlén pedig megkapták Az év ígérete címet. További fellépéseikre - az önkormányzat 200 ezer forintos támogatásával - júniusban a mátraszentimrei néptánctáborba utaznak: ott csiszolják tökéletesebbre a sárközi táncokat, illetve a Lajta László által gyűjtött Gyermekjátékok című produkciójukat saját maguk, az anyagi áldozatot vállaló szülők, s a falu büszkeségére. S annak reményében, hogy a szeptembertől induló óvodás-kisiskolás csoportba mind többen vágyakoznak majd.
