Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-19 / 116. szám

HÍRLAP 9. OLDAL 2001. Május 19., szombat A G A Z I N A juharsziruptól a magyar gulyásig Hogyan lehet fogást keresni a szinte kontinensnyi méretű országon egy kelet-közép-euró- pai államnak, amely nálánál százszor nagyobb - igaz, népességében csupán háromszorosa -, s ahol ráadásként, mint működő minta-demokráciában, kissé pikánsul egy tengerentúli királynő a legfelső állami fő. A megoldás közelebb, mintsem a távolságból gondolnánk: ha­talmas ország, hatalmas nyitottsággal, amely Észak-Amerikának sarkkörön túl nyúló álla­mát, Kanadát jellemzi. Ebből a közelségből adott egyebek közt példát az Ifjú Kanadisták Egerben, az Eszterházy Károly Főiskolán rendezett fóruma. Mi jut eszedbe, ha azt mondom, Kanada? Jobb híján klisék: hideg, hatalmas területek, vadregényes erdők, angol-francia kétnyelvűség, juharfaleveles zászló, jég­hoki, no és „Amerika Svájca”, magas életszínvonalú jóléti társadalom, gazdagság, egy működő szociális pi­acgazdaság, a magyarnál nyolcszor-tízszer nagyobb egy főre eső hazai termékkel, nemzeti jövedelemmel. Majdnem olyan közhelyek, mint a mi néha elátkozott csikós, gulyás, puszta háromszögelésünk. A felszín. Ennél sokkal tovább és jóval mélyebbre „ástak” az egri ifjú kanadisták fórumának résztvevői, diákok, ok­tatók, egy-egy szakterület avatott ismerői. Az an­gol-francia nyelvészeti, kulturális tárgyú és a sajátos kanadai nemzeti önazonosságról elhangzó izgalmas előadások sorában találkozni lehetett olyan valódi „csemegékkel” is, mint John Tamóc magyar-kanadai költő, vagy a fórumon résztvevő Marta Moszczenska, Kanada budapesti nagykövete, aki neve alapján len­gyel származással büszkélkedhet, s aki elismerő sza­vakkal méltatta a rendezvényt. Itthon a kialakult gyakorlat szerint jószerivel csak a hazai egyetemeken van módja kanadai tanulmányo­kat hallgatni az érdeklődőknek, ám az egri főiskola bölcsészettudományi fakultásának Angol-Amerikai Intézete ebből a szempontból is ritka kivétel. Az Amerikanisztikai Tanszék kebelében szervesen illesz­kedve a kanadai ismereteik is helyet kaptak. Mint az egri fórum szervezője, a kanadai program tanára, Ká­dár Judit megjegyzi: Kanada valóban nincs oly mesz- sze, s a fontos összekötő kapcsot jelentő kulturális, ok­tatási és tudományos rendezvények mellett ez az or­szág nemcsak a tudós kanadisták „hevületére”, egy szűk kör érdeklődésére tarthat számot, hanem nagyon is gyakorlati, a mindennapok embere számára is fon­tos együttműködésekre nyújt lehetőséget. Az egri főiskolai adjunktus szerint az olyan esemé­nyek, mint az egri fórum is, kiinduló lépés, és alkalmat teremt a helyi gazdasági, kereskedelmi együttműködé­sek kiépítésére. Kanada nagykövete is épp ez irányú kérdéseit fogalmazta meg itteni látogatásakor. Mindeh­hez konkrét helyi programok, kidolgozott tervek, el­képzelések kellenek, amit a nagykövetségen keresztül támogatni tudnak. Kanada ugyanis nyitott és segíteni akar, amit számtalan, a kelet-közép-európai térséget segítő program is bizonyít. Ezek egyikének két másik magyar település mellett korábban már Eger is részese volt, hiszen a Kanadai Urbanisztikai Intézet működött közre a helyi fürdővárosi program kidolgozásában. Kanada a sokarcú ország, szól a hatalmas államhoz illő jókora közhely. Mégis igaz. Sok népcsoport, sokfé­le nyelvvel, eredettel, hagyományokkal és kultúrával él egymás mellett. A nemzeti jelképek - a juharfaleveles zászló, a nemzeti sportot jelentő jégho­ki vagy az ötcentesen is szereplő nemzeti állat, a hód - népsze­rűsége fontos, mivel az átlagkanadai sze­mében ezek testesítik meg, foglalják keretbe a kanadaiságot - mondja Kádár Judit, aki ösztöndíjasként szerzett élményeit is felelevenítve, a más­ság és a másik iránt nyitottnak és befoga­dóként jellemzi azt az országot, ahová az ős­lakos indiánok kivéte­lével mindenki más valahonnan jött, s ahol az átlagkanadai inkább torontóinak, québeci franciának vagy vancouveri kína­inak vallja magát. Ka­nadában nem működött oly erőteljesen, s főként az el­múlt évtizedek tendenciáira már nem jellemző az Egyesült Államok esetében egykor emlegetett „népek kohója” szólam, szó sincs itt nagy olvasztótégelyről, melting pot-ról. Ha Észak-Amerikáról, Kanadáról van szó, akkor persze megkerülhetetlen az óceánon átnyúló hosszú „magyar szál”, a modem kori népvándorlás természe­KANADA: tények és számok Területe: 9.976.139 km2. Tíz tartományból és három különleges közigazgatású területből áll: Alberta, British Columbia, Manitoba, New Brunswick, Nova Scotia, On­tario, Prince Edward Island, Québec, Saskatchewan, New Foundland és Labrador, valamint a Northwest Territories, Nunavut (Iqaluit) és Yukon Territory. Népesség: 31 millió fő (1999). A lakosság összetéte­le: brit (34,4%), francia (25,7%), egyéb fehér (23%), in­dián, eszkimó.Vallások: katolikus (46,5%), protestáns (41,2%). Nyelvek: angol és francia (hivatalos). Fővá­ros: Ottawa (egymillió lakos - 1996). Államforma: alkotmányos monarchia (Brit Nemzetkö­zösség). Államfő: II. Erzsébet (főkormányzó: General Adrienne Clarkson). Törvényhozás: 301 tagú képviselőház, 104 tagú sze­nátus. Megbízatás: 5 év. Legutóbbi választás: 2000. Legtöbb mandátumot a Liberális Párt (LPC) 172 szer­zett, a Québeci Blokk (BQ) radikálisainak 38 jutott. Kormányfő: Jean Jacques Chrétien (LPC). GDP/fő: 22.400 USD (1998). Gazdasági növekedés: 3% (1998). Infláció: 0,9% (1998). Munkanélküliség: 8,3% (1998). Pénznem: dollar, CAD. tes kapcsolatot jelentő, s a két országot emberi és sze­mélyes fonalak ezreivel összekötő függőhídja. Hogy ott kapott menedéket és állampolgárságot többek közt az azóta hazatelepült Faludy György, a magyar költé­szet és irodalom pátriárka-korban lévő, 91 évesen ma itthon élő klasszikusa. Hogy Kanada egyik, ha nem a leggazdagabb dollármilliárdosa az a főként ingatlanüz­letben érdekelt, magyar számazású Peter Munk, aki a közelmúltban Budapesten a Nyugati Városközpontot, azaz a Westend City Centert építette. A magyar származású tudósok, művészek és üzlet­emberek sorát szinte vég nélkül lehetne folytatni. Mert Kanada nyitott, befogadó ország, ami nemcsak napja­ink pár száz hazai roma kivándorlója nyomán tűnhet szembe. S igen, itt vannak a „névtelenek” hosszú sor­ban, az a majd minden magyar családot érintő népes­ségmozgás, a sok ezer „amerikás-kanadás” magyar és leszármazottaik, akik az elmúlt évszázad során választották Ka­nadát hosszabb-rövi- debb időre, netán örökre új hazájukul. Ez a vándor motívum aztán visszatért Eger­be is, s nevesült is a városban. Hisz a he­vesi megyeszékhely Kanada néven ismert kertvárosias lajosvárosi részét a kintről hazatelepült, házat épített és ott­honra lelt emberekről nevezték el. Kádár Judit a kana­dai magyar emigráció és népességmozgás mérlegét illetően nem bocsátkozik becslé­sekbe, inkább azt jegyzi meg, hogy na­gyon sokszínű, és sokféle önazonossággal, önmeghatározással bír a ma­gyar gyökerekkel rendelkező kinti embercsoport. A kutatások szerint eltérő helyzetük és önjellemzések alapján van, aki magyar kanadainak, mások kanadai magyarnak, s akadnak olyanok is, akik egyszerűen csak kanadainak vagy magyarnak vallják magukat. Az viszont történelmi tény, hogy az elmúlt évszázadban százezres nagyságrendű volt a kanadai emigrációs for­galom, amely több nagyobb, illetve kisebb hullámra különíthető el. A klasszikus kort a 19. század vége és a 20. század eleje jelentette, aztán a két világháború és a köztük lévő nagy gazdasági világválság, a politikai for­dulatok, az üldöztetések sok embert indítottak útnak. Jelentős volt az 1956-os népfelkelés utáni emigrációs hullám, amikor megmozdult az ország, és az azt köve­tő évtizedekben is érkeztek kivándorlók. Mint az egri főiskola kanadai programvezetője fo­galmaz: ezzel az örökséggel élni kell tudni, s a szakem­ber azt is hozzáteszi, hogy az emigrációs első nemze­déket inkább a beolvadás, a beilleszkedés mozgatja, míg a következő generáció, a gyermekeik már elkezdik keresni a gyökereiket. ________________________________________ gm AZ EGRI CENTRUM ÁRUHÁZBAN SZÜLETÉSNAPI RENDEZVÉNYEK CENTRUM EGER 9:00 Majorettek felvonulása 10:00 Lézár Attila bábműsora Ünnepeljünk együtt: 11:00 Lörincz L» László dedikál Május 19-én és 20-án 11:30 Divatbemutató MA, minden SuperShop 12:30 Csinibaba verseny (gyermek kártyával rendelkező vásárlónknak, 10 000 Ft divatvetélkedő) feletti vásárlás után dupla pontot adunk ajándékba. 16:00 Ürtnös Zsolt humorista 17:00 B. Boys együttes HOLNAP, valamennyi vásárlónk a vételár 20%. ajándékba kapja. 10:00 Mesemondó verseny Részletek az áruházban! 11:00 TOP DANCE táncmüsor 12:00 Gyermek arcfestés NYITVA TARTÁS: 13:00 Centrum Kvíz-játék Szombaton: 9-20 óráig Vasárnap: 9-18 óráig 14:00 Fagylaltkostoló- j 16:00 BLUE BIRDS Vásároljon ott, ahol ét! SKÁLA CENTRUM CENTRUM EGER Eger, Dobó tér 1.- Apuci, milyen az arcmemóriád? - kérdi Pistike az apjától- Azt hiszem, egészen kiváló - hangzik a válasz.- Akkor jól - szólal meg újra a gyerek. Szavainak folytatását lásd a számozott sorokban Készítette: Báthory Attila KÍRDŐSZÓ VALAKIT HARCIASÁN LEROHANT HÚST KERESZ­TÜL PIRÍT MAGAD NÓI NÉV Kh/ÁGOTT FATŐRZS HEN­GERES RÉSZE FLUOR ÜDÜLŐHELY SALZBURG KÖZELÉBEN LITER, RÛV. PÁHOLY NÉMETÜL (LOGE) SZALONNASÜTÉS KROMOSZÓMÁK Örökítő ANYAGA HEVESL TELELÉS HIDROGÉN ÉS OXIGÉN KÖZÉPEN UGRÓ! PORTUGÁLIA GK.-JELE SZÉP KOMÓTOSAN TESTRÉSZ A KÁLIUM VEGYJELE FRANCIA CSILLAGÁSZ (DOMINIQUE) -------▼-------­u H OSSZÚ M0RZEHANG FEHÉRNEMŰ ELAVULT ISKOLATÍPUS VANÁDIUM UTSZEU FOGADÓ DÉL, RÖV. FESZÜLTSÉG, NYUGTALANSÁG --------?--------­A ZÉTEL 0DAK0ZMÁL FEDTE RÉGIESEN ◄ CELSIUS, RÖV. NÉPVÁNDORLÁS KORI LOVAS NÉP TAGJA ... SHARIF (KÜLFÖLDI FILMSZTÁR) KUKUCSKÁL (FORD.) FÉRFINÉV A SZOBÁBA RÓMAI 5. ÉS 50. ... RIGHT (MINDEN RENDBEN) T0NNASULY RÖV. MENUETT RÉSZE! VISSZAHAT! ► NEPIES DALOK A MÉLYBE ► A NÉMA LEVENTE HÓHÉRA (LAJOS) A RÉNIUM VEGYJELE ... DRÁMA (ÉNEKES, ZENÉS SZÍNPADI MŰ) ”) JÓZSEF ATT1LA- DÜAS KÖLTŐ (GÁBOR) ÁGYVÉG! KÖZÉPEN ÁZÓ! GYORSAN MÚLIK, T0VASZÁLL A LEPKE KEZDETI ÁLLAPOTA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents