Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-03 / 102. szám

I 2001. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK H O R I Z O N T 7. OLDAL 1­5 1 I? >­i i 3 50 U fi a * 3> > N A D Ih rH H O 5 D Nívódíjas fuvolások A két nívódíjas egri kvartett tagjai Heves megye Balassagyarmaton rendezték meg a III. Nemzetközi Fuvoladuó és Kisegyüttes versenyt. Az egri Farkas Ferenc Zeneiskolát, illetve a Zeneoktatásért Alapítványt - Wiltner Ágnes tanárnő növendé­keinek a személyében - két fuvo­la-kvartett képviselte. A grazi egyetem tanára, Niels- Thilo Krämer fuvolaművész és Matuz István egyetemi tanár, fu­volaművész vezetésével működő zsűri nívódíjban részesítette a Varga Dóra, Burgundi Zsófia, Gyenes Gabriella, Szecska Petra, illetve a Kelemen Judit, Ittes Nó­ra, Soó Gyöngyvér és Bódi Petra alkotta együtteseket. Ugyancsak rangos elismerés­ben részesültek a gyöngyösi Pátzay János Zeneiskola növen­dékei, akiket Kovács Krisztina ta­nárnő készített fel a versenyre. A nemzetközi zsűri Trió kategóriá­ban nívódíjban részesítette Ko­vács Zsófiát, Medve Anitát és Dér Enikőt. Szökőkút az ünnepre Kál A település tovább szépül, az ön- kormányzat közel tízmillió fo­rintból a faluközpont képét for­málja át. A helyi Zele Bau Kft. kapta a kivitelezést a munkára pályázó vállalkozások közül. A káli ünnepségek központjául szolgáló téregyüttes - mintegy 1550 négyzetméter - kap új bur­kolatot. Ezzel együtt a beruházás részeként állítják fel a Széchenyi nevét viselő szökőkutat. A községben júniusban tartják a millenniumi ünnepséget, ekkor kapja meg Kál is a kormány emlék­zászlaját. Az említett terveknek erre az időpontra kell megvalósulniuk. A faluközpontban már hozzá is kezd­tek a térburkolási munkálatokhoz. Jól áll az olasz csizma Lazio: Villámgyors nyitás, dinamikus kapcsolatépítés A közeljövő legfontosabb feladata a most aláírt, három évre szóló munkaprog­ramban közreműködő Lazio tartományi és Heves megyei intézmények, cégek, szervezetek közötti közvetlen kapcsolatfelvétel lehetőségének megteremtése lesz - jelentette ki a Hírlapnak Sós Tamás, a Heves megyei közgyűlés elnöke, akit a Lazio tartományi delegáció minap véget ért hivatalos Heves megyei látogatásá­nak tapasztalatairól kérdeztünk. Heves megye Mint ismeretes, a dr. Marzio Febbo, a Lazio tartomány Gazdaságfejlesztési és Termelő Tevékenységek Osztályának vezetője által irányított delegáció látogatásának célja - a tavaly novemberi kapcsolatfelvételt követő­en - a Lazio és megyénk közötti három évre szóló munkaprogram aláírása volt, amely az együttműködő partnerek közötti gyakor­lati együttműködés konkrétumait, prog­ramjait, valamint az abban érintett, közre­működő szakmai szervezetek körét hatá­rozza meg. Mint arról Sós Tamás beszá­molt, az első napon folytatott szakmai egyeztető tárgyaláson megtörtént a közvet­len kapcsolatfelvétel az együttműködő ön- kormányzatok szakemberei között, az olasz nagykövetség, az Olasz-Magyar Keres­kedelmi Kamara, valamint az Olasz Külke­reskedelmi Intézet képviselői pedig a Szé- chenyi-terv kínálta lehetőségekről, a kis- és középvállalatok működésének feltételeiről, illetve a hazánkba települni szándékozó ve­gyes vállalatokra váró gazdasági környezet­ről tájékoztatták a vendégeket. Sós szerint az egyeztetéseken olyan kér­désekre koncentráltak a tárgyaló felek, mint a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a közös felsőfokú szakmai képzési programok elindí­tása, kutatási együttműködések, valamint az idegenforgalmi és kulturális kapcsolatok gazdagítása. Ami a gazdasági kapcsolatokat illeti: felvetődött egyebek mellett a hatvani konzervgyár technológiai fejlesztésének elő­segítése Phare-pályázati forrásokból, olasz- országi partnerekkel közösen. A vendéglá­tók - kapcsolódóan az Olaszországban futó „Nyitó-project” elnevezésű, közös fejlesztési elképzelések megvalósítását célzó progra­mokhoz - bemutatták a gyöngyösi ipari parkkal kapcsolatos önkormányzati beru­házásokat, de szóba került Lazio bemutat­kozása is az idei Vásár Agriában. Miként az elnök rámutatott: a Szent Ist­ván Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Kara és a Viterbói Agráregyetem szakmai együttmű­ködési programot indít, de hasonló elkép­zelést vett fontolóra - egy diák-tanár csere­program keretében - az egri Eszterházy Kár­oly Főiskola egy vagy több laziói főiskola bekapcsolódásával az idegenforgalom, a Néhány adat Lazióról marketing és az informatika területén. Nem mellékes - tette hozzá Sós -, hogy He­ves svédországi testvérmegyéje, Vörmland korábban már jelezte részvételi szándékát a tervezett felsőoktatási együttműködési programokban, így az egyeztetések követ­kező, intézményi szakaszába már a svédek is bekapcsolódnak. Ugyancsak felvetődött a Szent István Egyetem Kompolü Mezőgazdasági Kutatóin­tézete és a Lazióban működő hasonló profi­lú kutatóintézetek és vetőmag-előkészítő cé­gek közötti szorosabb együttműködés lehe­tősége, miként megyénk idegenforgalmi be­mutatkozása Lazio tartományban 2002-ben.- A következő lépés - az olasz vendégek­től kapott ígéretek alapján - a kapcsolatfel­vétel lehet azokkal a laziói intézményekkel, melyek profiljuk és jövőbeni terveik alapján partnerek lehetnek a Heves és Lazio közötti együttműködési programban - jelentette ki Sós Tamás. - A közeljövő legfontosabb fel­adata tehát az e programokban közreműkö­dő Lazio tartományi és Heves megyei intéz­mények, cégek, szervezetek közötti közvet­len kapcsolatfelvétel lehetőségének megte­remtése, melyben felajánlotta aktív közre­működését Giovanni Battista Verderame, Olaszország magyarországi nagykövete is. A tervek szerint az együttműködési program következő állomásaként a római AMA cég képviseletében hulladékgazdálko­dási szakemberek látogatnak szűkebb pát­riánkba, majd pedig az itteniek tekintik meg a Rómában alkalmazott - s nálunk is bevezetni javasolt - hulladékgyűjtési és - feldolgozási technológiákat. A nyáron pe­dig a megyei önkormányzat képviselői Lazióba utaznak, amikor is már a közvetlen intézményi kapcsolatfelvételre is sor kerül­het. Lapunk kérdésére - miszerint egy 5,2 millió lakosú olasz tartomány számára mi­ért lehet vonzó Heves megye - Sós Tamás kijelentette: az olaszok érdekeltek többek között a mezőgazdaság és az infrastruktúra fejlesztésében, így a kapcsolat kiteljesítése mindkét fél számára előnyökkel kecsegtet, ráadásul Lazio az együttműködést Észak- Magyarországra és Szlovákiára is ki szeret­né terjeszteni. ______________________________________________IkOhmei Lazio tartomány Olaszország középső részén helyezkedik el, teljes területe 17 ezer négy­zetkilométer, amely az ország 5,7 százaléka. A tartomány 5 megyére és 377 önkormány­zatra oszlik, lakossága 5,2 millió fő, melynek 72,5 százaléka Rómában és környékén kon­centrálódik. Noha a tartomány az olasz népesség 9 százalékát adja, a GDP előállításához ennél kisebb mértékben járul hozzá. A munkanélküliségi ráta 12,5 százalékos, valamivel magasabb, mint az országos átlag. A tartomány gazdasági rendszerét alapvetően meghatá­rozza a kisvállalkozói rendszer, lévén az ott működő cégek mintegy 96,6 százaléka - majd' 300 ezer vállalkozás - 10 vagy annál kevesebb főt foglalkoztat. A tartományi központ - amely egyben az ország fővárosa is -, Róma és környéke egyik legdominánsabb gazdasá­gi ágazata az idegenforgalom. A tartomány fontosabb városai: Róma, Rieti, Frosinone, Viterbo, Latina. Folyók és tavak értékelése A WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet Vizes Élőhelyek Mutató néven 2000 ta­vaszán további értékelésre alkalmas anyagot készített, amelynek célja, hogy a résztvevő or­szágok egységes szempontrendszer alapján értékeljék álló- és folyóvizeik, illetve lápjaik, mocsaraik nemzeti monitorozásának gyakoriságát és minőségét, valamint a kiválasztott víztestek ökológiai értékét. Bár az értékelés szempontrendszere csak nagy léptékű irány- mutatásokat ad, azonban alkalmas arra, hogy fő hiányosságokat és érdemeket megállapít­son. A vizsgálat értékeli a Tisza állapotát is. Az index követi az Európai Unió Vízügyi Keretirányelv irányadá­sait és szempontrendszerét. Az irányelv előírja az integrált fo­lyótervezés bevezetését annak érdekében, hogy vizeink jó öko­lógiai állapotban legyenek 2015- re. Ennek érdekében 2004-re a vízgyűjtők természeti állapotát, a vizeket érő hatásokat és a víz- használatok mértékét fel kell mérni, és 2006-ig jól működő monitoring-rendszert kell felállí­tani. A mutató azt vizsgálja, hogy az adott ország mennyire áll készen e követelmények tel­jesítésére. Összesen 16 európai ország vett részt az értékelésben 2000 nyarán, Magyarországgal együtt. A tanulmány a rendelke­zésre álló adatok alapján szüle­tett, önálló kutatásra nem tá­maszkodik. Az ország területén a WWF Magyarország számos szakember megkérdezésével gyűjtötte össze a rendelkezésre álló adatokat. Ezúton is szeret­nénk köszönetét mondani ne­kik. Magyarország: tizenkét folyó és tó Magyarországon 12 olyan fo­lyót, tavat, lápot és mocsarat jelölt ici a szervezet ökológiai értékelés­re, amelyek az ország különböző területein helyezkednek el, és kü­lönböző élőhelyeket képviselnek. A folyók közül a Dunát, Tiszát és a Rábát, a tavak közül a Balatont, a Velencei-tavat, a Kelemenszéket, a Virágoskutat, valamint a lápok, mocsarak közül a Farmost, a Fe­kete-rétet, a Hanságot, az Ócsát, a Kis-Balatont választották ki. A tanulmány harmadik ré­sze azt vizsgálja, hogy egyes, a WWF által megjelölt veszélyez­zás értékelésével zárult, amely az országos szintű összefogottságot értékelte. Nemzeti szintű biomonitoring felállítása a védett területeken kí­vül is nagy jelentőségű a környe­zeti állapot jövőbeni és teljes ér­tékelése szempontjából. Ahhoz, hogy tudjuk, mely területeken szükséges kezelést vagy rehabili­tációt végezni, az ökológiai álla­A Tisza A Heves megyén is átfolyó Tisza pontszáma: 2,5 (Ponthatár: 0-4). Az értékelés leszögezi: a szabályozások következtében a levágott meanderek holtágakká váltak, s a széles árterek hullámterekké szűkültek, jelentősen csökkentve az ártéri vegetáció életterét. A kiskörei víztározó bár mesterséges létesítmény a folyón, mégis vannak természetvédelmi szempontból értékes részei. A folyót kísérő holtágak is faunában és flórában gazdag élőhelyek. Bár a folyó erősen szabályozott, gátak szabdalják, és a kémiai vízminőség is közepes a Romániából bejutó nehézfémszennyezések miatt, ugyanakkor halakban gazdag a folyó. A tanulmány első része mind­végig az adott terület monitorozá­sának területi, időbeli gyakorisá­gát és pontosságát, illetve a mód­szer szabványosítottságát tekinti. Vizsgálták, hogy létezik-e folya­matos felmérés a vizeket érő szennyezésről és a vízhasználat hatásairól a következő területe­ken: mezőgazdaság, ipar, erdé­szet, erőművek, háztartások, ha­lászat, horgászat, közlekedés, szabadidős tevékenységek. A tanulmány második része a kiválasztott vizek ökológiai jelen­tőségét jellemezte. Az adott terüle­tek ökológiai minőségét csak töb- bé-kevésbé sikerült megállapíta­ni, mivel teljes körű felmérési adatok hiányoztak. Az ökológiai jelentőség megállapításához a vi­zek fizikai, kémiai, biológiai mi­nőségéről a szakemberek és a ta­nulmányok által rendelkezésre ál­ló adatok tartalmát értékelték. tetett, a Vörös Könyvben sze­replő fajok monitorozása fo­lyik-e. Teljes országra kiterjedő monitorozás még csak egyes fajok esetében (szitakötők, mohák, makrofitonok) indult, többnyire azonban csak egyes területek bizonyos élőlénycso­portjait vagy fajait vizsgálták. A jövőben a Nemzeti Biomonitoring Rendszer jóvol­tából a fajok szélesebb körét is figyelni fogják. Kitértek arra is, hogy a kijelölt mocsarakban, lápokban a felszíni és a felszín alatti vízhasználat ha­tását az élőhelyekre vizsgálták-e. Végeredményben fontos, hogy az egyes vizes élőhelyek mekkora része minősül zavartalannak. Saj­nos ez utóbbi osztályozáskor ne­héz volt egyetértésre jutni, ma már egyik élőhely sem nevezhető teljesen zavartalannak. A tanul­mány a nemzeti szintű monitoro­pot ismerete elengedhetetlen. A kémiai és a fizikai paraméterek monitorozásában nem tapasztal­Európai kitekintés Földrészünkön 16 ország 69 folyószakaszából 50 bizonyult rossz ökológiai állapotúnak, a mederszabályozások, a vízlép­csők, a gátak, az árterek kiszá­rítása, a víztúlhasználat és a szennyezések miatt. Azonban számos csatlakozni kívánó or­szág folyói természetesebb ál­lapotban találhatóak, mint ha­sonló jellegű nyugat-európai folyók. Ilyenek például Ma­gyarországon a Rába, Bulgáriá­ban a Mesta, Észtországban a Narva, Törökországban a Göksu folyó. A rossz ökológiai állapotú folyókat az EU-tagországoknak állami pénzből rehabilitálni kell, hogy a jó ökológiai álla­potot 2015-re elérjék. Észre kell venni, hogy az árterek és a folyók rehabilitálása nem ön­célú, nem „csak” az élővilág érdekeit szolgálja, hanem fon­tos az árvizek enyhítésében és a jó minőségű vízkészletek Kiválasztott folyók ökológiai állapota 4 - kiváló: Minimális az emberi beavatkozás mértéke, a vízkémiai paraméterek nem haladják meg a természetes körülmények között adottakat, és az élővilág megfelel a természetes élőhelyi körülményeknek. 3 - jó: Olyan kis emberi beavatkozások történtek, amelyek mellett alig változott a természetes fajösszetétel és fajbőség, így jelzi, hogy a beavatkozások fenntarthatóak. 2 - közepes: Jelentős hatás érte'az élővilágot, ezért a természe- tes/zavartalan élőhelytől közepes eltéréseket mutat. 1 - gyenge: Súlyos hatás érte az élővilágot, ezért nagy eltérése­ket mutat a természetes/zavartalan körülményekhez képest. O - rossz: Csak néhány tág tűrésü faj található, vagy teljesen élet­telen környezet. ható jelentős elmaradás, azonban a biológiai minősítés és értékelés főként a védett területeken kívül még hiányos. megőrzésében is, tehát közvet­ve az életminőség javítását szolgálja. H. A. Több a külföldi A Magyar Nemzeti Bank előze­tes fizetésimérleg-adatai szerint az idegenforgalomból 466 mil­lió euró bevétel származott ja­nuár-februárban, 19 százalék­kal több, mint egy évvel koráb­ban - közölte a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH). Január­februárban a kereskedelmi szálláshelyeken 459 ezer ven­déget és 1,2 millió vendégéj­szakát regisztráltak, ugyanany- nyit, mint egy évvel ezelőtt. Az egy évvel korábbihoz képest a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégek száma 2 százalékkal nőtt, és megközelítette a 191 ezret, az általuk eltöltött vendégéjszaká­ké pedig 5 százalékkal 558 ezerre emelkedett. A belföldi vendégforgalom 4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a KSH adatai szerint. Február végéig a szál­lodák 30 százalékos átlagos foglaltsággal működtek orszá­gosan. A legmagasabb kihasználtsági mutatót, 49 szá­zalékot a gyógyszállókban re­gisztráltak. A kereskedelmi szálláshe­lyek bevételei az év első két hó­napjában 7 milliárd forint kö­rül alakultak, további 6,5 milli­árd forint bevétel származott a vendéglátó és egyéb szolgálta­tásokból. Az összes bevétel fo­lyó áron 12 százalékkal volt több, mint egy évvel koráb­ban. Februárban egy kétágyas, fürdőszobás szállodai szoba ára átlagosan 14.600 forintba került. A szálláshely-szolgálta­tás és vendéglátás ágazatban az árak 14,3 százalékkal növe­kedtek január-februárban az előző év azonos időszakához képest. Egy vendégéjszakára átlagosan 5700 forint szállás- díj-bevétel jutott, a külföldiek 9000, a belföldiek 2900 forintot költöttek egy éjszakára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents