Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-03 / 102. szám

8. OLDAL AGRÁRFŐRU M HORIZONT 2001. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK I Folytatjuk a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott idei agrárgazdasági beru­házásokhoz igényelhető támogatá­sok pályázati feltételeit. Ezeket a termelők, a gazdák figyelmébe ajánljuk, hogy tanulmányozzák, mielőtt döntenek arról, hogy pá­lyáznak. A pályázat elbírálása 1. A vhr. III. Fejezet A) 1.1, 1.2 pontok alapján beadott pályázatokat a Földmű­velésügyi Hivatal véleményével ellátva, a befogadást követő harminc napon belül - amely időtartam a hiánypótlás idejét is magában foglalja - megküldi a miniszté­riumnak 11 példányban. Az A) 1.3 pont alapján befogadott pályázatokat a Föld­művelésügyi Hivatal saját hatáskörű bí­rálatra készíü elő. A befogadott pályáza­tokat az A) 1.1,1.2 pontok esetében a mi­nisztérium, az A) 1.3 pont esetében pe­dig a Földművelésügyi Hivatal vezetője - mint döntéshozó - (a továbbiakban: dön­téshozó) bírálja el, a benyújtási határ­naptól számított hatvan napon belül. A pályázatban bemutatott műszaki para­méterek, gazdasági, pénzügyi adatok hi­telességének megállapítása céljából a döntéshozó szükség szerint további do­kumentumokat, információkat kérhet be döntése megalapozásához. 2. A pályázattal kapcsolatosan született döntésről a pályázó írásos értesítést kap. 3. A pályázat benyújtása előtt megkezdett beruházásokhoz támogatás nem adható. 4. A beruházás megkezdése időpont­jának az építési beruházás esetén a kivi­telezői szerződés megkötésének dátu­mát, saját kivitelezés esetén az építési napló megnyitását kell tekinteni. Ültet­vénytelepítés, szőlőfelújítás esetén a tele­pítési napló megnyitása tekintendő a be­ruházás megkezdésének. Nem tekintendő a beruházás megkez­désének az építési beruházásokhoz szük­séges anyag, beépítésre kerülő berende­zés (beleértve a technológiai gépek, esz­közök), -műszaki -tervdokumentáció, szakvélemény beszerzése, illetve ültet­vénytelepítések esetén a talaj-előkészítés, a tápanyagfeltöltés, a szaporítóanyag-vá­sárlás. A felsorolt beszerzésekről és beru­házás-előkészítő dokumentumokról szó­Agrárgazdasági beruházásokhoz igényelhető támogatások (2.) ló elfogadható számlák kibocsátásának legkorábbi ideje építési beruházásoknál: 2000. október 1., ültetvénytelepítéseknél 2000. július 1. A pályázat benyújtása előtt, de az említett határidő után keletke­zett számlákról számlaösszesítőt kell csa­tolni a pályázati anyaghoz. Az összesítő tartalmazza a 6. számú melléklet b) táblá­zata szerinti bontásban a beszerzett anya­gok, gépek, beruházást előkészítő doku­mentumokról keletkezett számlákat. Ezen számlák összege szerinti költséget szerepeltetni kell a pályázatban a költsé­gek között. Az esetleges mulasztás hiány­pótlással nem korrigálható. 5. Az építési jellegű és az ültetvénytele­pítési beruházások támogatására me­gyei, illetve minisztériumi döntési hatás­körbe tartozó támogatási keretek kerül­nek kialakításra. A pályázatok a támoga­tási keret összegéig, a pályázatokban rög­zített támogatási igények értékelésével kerülnek elbírálásra. 6. Ha az igénylő a pályázati felhívás­ban előüt követelményeknek meg nem felelő pályázatot nyújt be, ennek a bontá­si jegyzőkönyvben történő rögzítését kö­vetően, a földművelésügyi hivatal legfel­jebb 15 (tizenöt) napos határidő megadá­sával, egy alkalommal hiánypótlásra szó­líthatja fel a pályázót. A nagymértékben hiányos, vagy a hiánypótlást követően is hiányos pályázatot a földművelésügyi hi­vatal vezetője köteles elutasítani, az el­utasításról szóló értesítéshez a bontási jegyzőkönyv másolatát csatolni kell. 7. A Balaton kiemelt üdülőkörzetének településeiről érkező azon pályázatok, amelyek környezetvédelemmel kapcso­latos fejlesztéseket tartalmaznak, a pá­lyázatok elbírálása során előnyt élvez­nek. 8. Az elfogadott pályázattal kapcsolat­ban hozott döntés alapján a döntéshozó támogatási okiratot ad ki. 9. A támogatási okirat érvényét veszti, ha a kivitelezést a támogatási okirat kel­tétől számított három hónapon belül, de legkésőbb december 31-ig a támogatott - neki felróható okból - nem kezdi meg. 10. Kamattámogatás csak olyan hitel- szerződés után igényelhető, amelyben a teljes hiteldíj legfeljebb négy százalék- ponttal haladja meg a hitelszerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot, ennek a korlát­nak a teljes futamidő alatt teljesülnie kell. A kamattámogatás a pályázatban megírt, illetve a hitelszerződés szerinti ütemben - az első három hónapra eső kamat kivételével (amely a hitelintézet terhelése alapján igényelhető) a tényle­gesen kifizetett kamatösszeg figyelem- bevételével - és azon a hitelintézeten ke­resztül vehető igénybe, amellyel a dön­téshozó vagy a Magyar Államkincstár a támogatás folyósítására olyan szerző­dést kötött, amelyben a hitelintézet a kamattámogatás lehívásakor az első há­rom hónapra eső kamat kivételével a be­ruházóra kiterhelt kamat teljesítését kö­vetően kezdeményezi a kamattámoga­tás lehívását. 11. A beruházásnak a támogatási ok­iratban rögzített műszaki tartalmát, a be­ruházás kezdésének, illetve befejezésé­nek határidejét, forrásösszetételét, évek közötti ütemezését indokolt esetben - a támogatásban részesített kérelmére - a döntéshozó módosíthatja. FVM Heves megyei Földművelésügyi Hivatalának tájékoztatója mezőgazdasági termelőknek ___________ 1 2. A területfejlesztésről szóló külön jogszabályok szerint kedvezményezett, gazdaságilag elmaradott térségekben meg­valósuló agrárgazdasági beruházások ese­tében a megyei területfejlesztési célelői­rányzatból, a Munkaerőpiaci Alap me­gyékhez decentralizált foglalkoztatási alap részéből vagy egyéb forrásokból biztosított további támogatás igénybevétele esetén le­hetőség van a támogatási oküatban sze­replő forrásösszetétel módosítására. 13. A pályázat benyújtásának feltétele a vhr. III. Fejezet A) 1.1, 1.2 és 1.3 pont esetén, hogy a pályázó a 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban nyilv. r. ) előírásainak megfelelően járt el. A támogatás felhasználása A döntéshozó által kibocsátott támo­gatási okirat egy másolati példányát a Magyar Államkincstártól az a bank is megkapja, melyet a pályázó a beruházás finanszírozásának lebonyolításával meg­bíz. Azok a bankok bízhatók meg a finan­szírozás-lebonyolításával, amelyek erre vonatkozó szerződést kötöttek a Magyar Államkincstárral. A támogatási okirat kiadásának feltét­elei (értelemszerűen) a hitelszerződés vagy hitelintézeti igazolás, a kivitelezésre feljogosító jogerős építési (és egyéb ható­sági) engedély, a köztartozás-mentesség igazolása, a Földművelésügyi Hivatal ál­tal hitelesített hiánytalan pályázat. A pályázó a támogatást az annak alap­jául szolgáló beruházás nettó (áfa-men­tes) költségeinek kiegyenlítéséhez, a tá­mogatási okiratban foglalt éves üteme­zéshez igazodóan, teljesítmény- és for­rásarányosan veheti igénybe. A támoga­tás kifizetésének feltétele a minimum 25 százalékos saját forráshányad megléte (a banki kölcsön nem minősül saját forrás­nak), továbbá a megvalósítani kívánt be­ruházás anyag- és munkadíj-szükségleté- vel, műszaki tartalmával összhangban lé­vő számlák. Saját szervezésben történő kivitelezésnél a Magyar Államkincstár ál­tal kiadott elszámolást lehetővé tevő do­kumentum-, átutalásos megbízás esetén, a támogatáson felüli esedékes összeg (sa­ját erő, kölcsön) biztosítására vonatkozó bizonylatok bemutatása. Az igénybevétel módja: a finanszírozó bank a benyújtott számlák áttekintését követően lehívja a Magyar Államkincs­tártól a számla nettó összegének - az ok­iratban rögzített aránynak - megfelelő tá­mogatást és a beruházó önrészével, vala­mint a hitelből szükséges összeggel együtt utalja a számlakibocsátónak. Az ültetvénytelepítést, illetve -felújítást követően a telepítőnek (felújítást végző­nek) kezdeményeznie kell az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnél (OMMI) az előírt első szemle elvégzését. Az erről felvett jegyzőkönyvet az OMMI megküldi a földművelésügyi hivatalnak. Ha a pályázó az általa tervezett beru­házás megvalósításához, saját forrásai­nak kiegészítésére banki hitelt is igénybe vesz, a kamattámogatás a - 8.10 pont elő­írásainak megfelelően megkötött - hitel- szerződés szerinti ütemben, a ténylege­sen kifizetett kamatösszeg figyelembevé­telével vehető igénybe. Ha a pályázó a banki hitel felvételéhez nem rendelkezik a szükséges mértékű vagyoni garanciával, a bank által engedé­lyezett hiteleket részben az Agrárvállal­kozási Hitelgarancia Alapítvány (vagy a Hitelgarancia Rt.) is garantálhatja abban az esetben, ha az alapítvány, illetve az rt. feltételeinek a fejlesztés megfelel. A pályázattal kapcsolatos felvilágo­sítást a Heves Megyei Földművelésügyi Hivatalban adnak. Bozsik Rajmund a legjobb Miskolc zött. Az írásbeli, szóbeli és gya­-------------------------------------------- korlati teljesítménye alapján a A borsodi megyeszékhely orszá- középiskolás fiú - a versenybi- gos szakmai tanulmányi verseny zottság javaslata alapján - mente­döntőjének adott otthont, ahol sítést kap a szakmai képesítő szép Heves megyei siker szüle- vizsga letétele alól, megkapva a tett. A besenyőtelki Bozsik Raj- jeles osztályzatot. Felsőfokú tó­műm! - aki a salgótarjáni Borbély vábbtanulás esetén pedig a szak- Lajos Műszaki Középiskola tanú- irányú intézményekbe felvételi lója - az első helyen végzett a nélkül kerülhet be. gépjárműtechnikai szerelők kö- ____________________________1 A jelzálog-hitelezés szerepe- A jelzábg-hitelezés szerepe a la­kásépítések finanszírozásában jelentősen növelhető, hiszen az évente folyósított jelzáloghitelek értéke Magyarországon a lakos­ság éves jövedelmének mindössze 4 százalékát, míg Nyugat-Euró- pában 60-70 százalékát teszi ki - hangzott el nemrégiben egy kon­ferencián. A hitelek részaránya a lakásfinanszúozásban Magyaror­szágon 20 százalék alatti, míg az európai uniós tagországokban át­lagosan 80 százalék, és ennek je­lentős része jelzáloghitel. A négy­milliós lakásállományból 2,3 mil­lió szorul felújításra, aminek be­csült költsége meghaladja az 1500 milliárd forintot. Ebben kívánt segítséget nyúj­tani a kormány azzal az intézke­déssel, hogy lehetővé tette az ál­lami kamattámogatású lakáshite­lek igénybevételét a felújítások­hoz is. A lakásfinanszírozás rendszerében a következő egy évben nem várhatók változások. A kormány lakáspolitikai priori­tásai sem módosulnak. Szeret­nék, ha több korszerűbb lakás épülne, elindulnának az évtize­dek alatt elmaradt lakáskorszerű­sítések, s a bérlakásállomány ará­nya jelentősen meghaladná a je­lenlegi 7 százalékot. A konferencián elhangzott: Magyarországon a GDP mintegy 70 százalékát éri el a 40 kereske­delmi bank mérlegfőösszege, míg ugyanez az arány az EU- ban 100-150 százalék. Ez szerin­te azt jelenti, hogy vagy növelni kell a kereskedelmi bankok szá­mát, vagy a meglévők hitelinté­zetek betétállományát. Célszerű lenne, ha a jelzáloghitel-intéze­tek a kereskedelmi bankokhoz hasonlóan folyószámlát is ve­zethetnének, illetve betéteket is gyűjthetnének. így valószínűleg tovább csökkenhetne a jelzálog- hitel kamata - mondta. A gazda­sági tárca tervezi az egységes lakbér-támogatási rendszer be­vezetését, ami elengedhetetlen feltétele lenne, hogy a bérlakás­építésekbe bekapcsolódjon a magánszféra is. Ugyanis ha van fizetőképes kereslet a bérlaká­sokra, a magántőke csak ez esetben mozgósítható. Ehhez azonban módosítani kell az ön- kormányzati törvényt, mivel je­lenleg ahány helyi önkormány­zat, annyiféle lakbér-támogatási rendszer működik Magyaror­szágon. Egy KSH-felmérés - amelyet bérlakással rendelkező önkor­mányzatok körében végeztek - megállapítja: mintegy 27.000 család vár szociális jellegű bérla­kásra. A saláta, és ami közötte van A közismerten csak „salátatörvényként” emlegetett, több egészségügyi jogszabály módosí­tására szóló javaslat kapcsán fennáll annak a veszélye, hogy a szükségleteknek nem meg­felelő kapacitás-szabályozás lép életbe 2002. január elsejétől. Ez megyénket is hátrányosan érintheti. A lehetőségekről dr. Mánya Kristóf országgyűlési képviselővel beszélgettünk, aki több módosító indítványt is nyújtott be a tervezettel kapcsolatban. Heves megye A gyöngyösi kórház gyermekosztálya. Tíz ágy veszélyben van. fotó: suha péter- A törvényjavaslatra nagy szükség volt, hiszen a népegészségügy sze­replőinek feladatait, kapcsolatrend­szerét pontosan jelöli ki. Ugyanak­kor néhány, kormánypárti oldalról is erősen vitatott pontja van a terve­zetnek. Elsősorban az úgynevezett kapadtástörvény módosítását tart­juk aggályosnak - mondja a hon­atya. - A miniszter elképzelése sze­rint csak azokat a szolgáltatásokat finanszírozná 2002. január elsejétől az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amelyek 2001. január else­jén a normatíván belükként szere­peltek. Magyarul: az idei januári szinten konzerválná a rendszert. Mindjárt érthetővé válik, hogy me­gyénkben - sok más térséghez ha­sonlóan - miért érezzük ezt veszé­lyesnek, ha elmondom: ma sző­kébb hazánkban heti 800járóbeteg­óraszámot finanszíroz a normatí­ván felül az OEP. Annak köszönhe­tően, hogy sikerült „kijárni” ezeket a pluszokat. Ha a törvénytervezetet eredeti formájában fogadják el, ak­kor mindez veszélybe kerül. Annál inkább is, mert a tervezet szerint hatályon kívül helyeznék a Megyei Egyeztető Fórumokról is rendelke­ző „ágylábtörvényt”.- Nevesíthető, hogy milyen ellá­tások kerülhetnek veszélybe?- A megyei nyolcszáz óra sok részletből áll össze, a teljes ismerte­tése lehetetlen, de néhányat ki­emelve: a megyei kórház MRI szol­gáltatását a normatíván túl 50 órá­val, a megyei stroke-osztályt 30, a gyöngyösi kórház CT-jét 15 órával, szülészeti osztályát tíz ággyal érinti a tervezett javaslat. A Mátrai Álla­mi Gyógyintézetben 40 tüdőgyógy­ászati, 95 rehabilitációs ágy mű­ködtetését ugyancsak bizonytalan­ná teszi.- Ezek szerint a fentieket jövő ja­nuártól nem finanszírozza az egészségbiztosítás ?- Nem kötelező finanszíroznia, mérlegelési jogköre van. A törvény tervezete különféle - olykor meg­foghatatlan - feltételekhez köti a fi­nanszírozást. A fekvő- és járóbeteg­ellátás valós megyei igényeinek ki­elégítése teljesen esetlegessé válik. Ezt mi megengedhetetlennek tart­juk. Módosító javaslatunkban épp ezért az szerepel: ahol a kapacitást illetően az országos átlagnál leg­alább tíz százalékkal nagyobb a le­maradás, oü mérlegelés nélkül köte­lező legyen befogadni a normatíván felüli indokolt igényeket. A területi egyenlőtlenségek felszámolása te­rén ez kulcsfontosságú kérdés. Ugyancsak nagyon fontos, hogy a források elosztása - hiszen végső soron erről van szó - igazodjon a jellemző betegségcsoportokhoz. Heves megyében például a dagana­tos, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések, ezen belül is az agyér-betegségek kiemelten fordul­nak elő. így sokkal inkább fejlesz­tésre lenne szükség, semmint pél­dául a megyei stroke-osztály meg­nyirbálására. De ugyanígy említ­hetném a kardiológiai, laboratóriu­mi rendelések óraszámainak meg­tartását is.- Említette, hogy a kapacitás-sza­bályozás végső soron az egészség­ügyre fordítható források elosztásá­ról szól. A tervezet kinek az előnyét szolgálja, már ha egyáltalán valaki­ét igen?- Ez kényes kérdés. Valamelyest tágabb összefüggésben szemlélve a legújabb történéseket, sajnos fennáll annak a veszélye, hogy a tervezett szabályozás a fővárosi nagy intézetek ágyszámának, óra­számának változatlan megtartását igyekszik elősegíteni, a vidéki kór­házak rovására Megítélésem sze­rint nem szabad törvénykezési se­gédletet nyújtani ahhoz, hogy jól és adósság nélkül működő, a bete­gek bizalmát élvező, kitűnően tel­jesítő vidéki intézetek hátrányba kerüljenek adminisztratív intézke­dések nyomán. Bármelyik, a me­gyében működő önkormányzati kórházat példaként említhetném, ahol a szakma és a betegek áltaj, egyaránt elismert gyógyítómunka folyik, a megyehatáron kívül is kedveltek az intézetek. Jó példa le­het a kapacitás módosításának je­lentőségére a nyáron beinduló gyöngyösi CT-labor óraszáma. Itt minimálisan 30 óra szükséges ah­hoz, hogy a gazdaságos működést biztosítani lehessen.- A funkcionális privatizációval kapcsolatban is érték kritikák a tör­vénytervezetet.- A tervezet szerint az OEP-pel kötött szerződésben fel kell tüntet­ni minden olyan egészségügyi szol­gáltatást, amelyet a kórház nem sa­ját maga, hanem külső szervezet révén nyújt. Erre - az óraszámok, a területi ellátás feltüntetésével - nagy szükség van. A szegedi példa kapcsán született az a módosító ja­vaslat, hogy ha egy fenntartó a tel­jes kórházat kívánja gazdasági tár­saság működtetésébe adni, akkor ebben a miniszternek véleménye­zési kötelezettsége legyen. Úgy vé­lem, az ilyen esetek nem ígérkez­nek gyakorinak, épp ez indokolja is egyben az egyedi vizsgálatot.- Milyen esélyt lát a miniszter szándékaival részben ellentétes mó­dosítójavaslatok elfogadására?- Most ötven százaléknál nem adnék több esélyt, az elkövetkező napok egyeztetésének feladata, hogy a Parlament döntéshozóit meggyőzzük, és az esély teljes le­gyen. SUHA PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents