Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-10 / 59. szám
4. oldal - Heves Megyei Hírlap HAZAI TÜKÖR 2001. Március 10., szombat fi|^| Egy kézben a beruházások Az ellenzék a kormány házibankjáról beszél Budapest Az SZDSZ kivételével valamennyi parlamenti párt szükségesnek tartja a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tevékenységének önálló törvényi szabályozását. Az állami beruházásokat finanszírozó pénzintézetről szóló javaslat vitáját tegnap kezdte meg az Országgyűlés. Az állam tartós tulajdonában maradó fejlesztési bank részvény- társasági formában működne a továbbiakban, feladata elsősorban az lenne, hogy az uniós csatlakozáshoz szükséges beruházások, fejlesztések megvalósítását hitelekkel támogassa. Ezekre a hitelekre az állam a költségvetés terhére készfizető kezességet vállalna - fejtette ki a képviselők előtt a törvényjavaslat lényegét Tállal András, a pénzügyi tárca politikai államtitkára. Hozzátette azt is: ennek a különlegesen kiemelt helyzetnek köszönhetően - a kormány reményei szerint - a nemzetközi pénzügyi piacon is megnőhet az üzleti bizalom a bank iránt. A felvehető hitelek nagyságát egyébként a tervek szerint a mindenkori költségvetésben a parlament határozhatná meg. Az Országgyűlés illetékes bizottságainak kormánypárti és MIÉP-es tagjai a javaslatot támogató véleményüket hangoztatták, az MSZP ugyanakkor számos kritikai megjegyzést fogalmazott meg a törvénytervezettel kapcsolatban. A párt nem tartja elfogadhatónak, hogy az MFB egyedülálló versenyhelyzetbe kerüljön a hazai piacon, mert ahogy Keller László képviselő fogalmazott, ezzel létrejönne a kormány házi bankja. Ráadásul a szocialisták szerint nem lesz biztosított a pénzek hatékony felhasználása sem, ha a kormány korlátok nélkül vállal kezességet a beruházások hitelezésére. A szabaddemokraták határozottan kijelentették, hogy módosításokkal sem tudják elfogadni a bankról szóló javaslatot, mert szerintük már létrehozni is hiba volt egy külön bankot az állami beruházások finanszírozására. A kormánypártokhoz hasonlóan ugyanakkor a MIÉP határozottan üdvözölte, hogy az MFB a regionális különbségek kiegyenlítődését kívánja elősegíteni, és jelentős támogatást nyújthat a jövőben a hazai kis- és közepes vál- lalkozások fejlesztéséhez. ■ „Aranyos” osztályok indulnak Segítenek behozni a kistérségi hátrányokat Budapest Idén több mint hatszáz diák kezdheti meg középiskolai tanulmányait az erre kijelölt tehetséggondozó osztályokban. Az ország huszonegy, kollégiumi elhelyezést is biztosító középfokú intézménye kapott lehetőséget a tehetséges gyermekek ötéves képzésére. A tavaly indult Arany János tehetséggondozó program második évében 666 pályázat közül kellett kiválasztani azt a 630 tanulót, akik az elkövetkező öt évben kiemelt, speciális képzést kapnak. Valamennyi megyében egy-egy neves középiskola vállalta az éles eszű, ám szerény anyagi körülmények között élő gyermekek tudásának fejlesztését. Az oktatási tárca által kiírt pályázaton kizárólag az ötezer lakosnál kisebb települések ön- kormányzatai vehettek részt, azok, amelyek vállalták, hogy öt éven keresztül havi ötezer forinttal támogatják az arra érdemes tanulókat. A legnagyobb feladat az iskolákra, illetve a pedagógusokra hárul, hiszen ők választják ki a gyerekeket, egyúttal nekik kell meggyőzni a szülőket arról, hogy a speciális iskolákba elengedjék csemetéiket - nyilatkozta lapunknak az Oktatási Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára. Kömyei László elmondása szerint az Arany János program kitalálói nem a jól tanuló, szorgalmas gyerekeket várják a speciális osztályokba, sokkal inkább a csintalan, ámde éles eszű, törekvő nebulókat, akik otthoni körülményeik miatt soha nem juthatnának megfelelő középiskolai képzéshez. Az idén az ország keleti térségéből több, míg a nyugatiból kevesebb pályázat érkezett. Annak ellenére, hogy a nagy túljelentkezés miatt Sárospatakon két „aranyos” osztály is indul, több megye néhány tanulóját más térség iskolájába kellett irányítani. A fővárosban a Puskás Tivadar Távközlési Szakközépiskola és Gimnázium jelentkezett tehetséggondozó osztály beindítására. Ráadásul nem is kér abból az állami támogatásból, amelyet a többi kiemelt intézmény megkap. Ez az összeg jelenleg 442 ezer forint tanulónként és évenként. A képzés öt éven át tart, ebből az első az úgynevezett gazdagító év. Az elképzelés szerint ez alatt az idő alatt hozzák be a gyerekek a kistérségi létből fakadó kulturá- lis hátrányokat.____________»lm. A Tisza-tájon még a víz az úr A folyótól valamikor elvett árterek egy részét vissza kellene adni Emberfeletti erőfeszítéssel mentik értékeiket az árvíz sújtotta lakosok fotó: kelet-magyarország A beregi települések után most borsodi területeket fenyeget az ár. A Tisza mellett a Bodrogon is jelentős vízszint- emelkedésre számítanak. Az árvízkárok felszámolásának szervezésére, irányítására, és annak ellenőrzésére tegnap tárcaközi bizottság kezdte meg munkáját. Budapest - Záhony - Tokaj Valóságos, kiterjedt katasztrófahelyzetnek minősítette a Tisza felső szakaszán tapasztalt helyzetet Bakondi György, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának vezetője. Pénz, ember, eszköz rendelkezésre áll, jelenleg is több mint tizenhétezren védekeznek az ár ellen - mondta. Az árvíz által elöntött beregi falvakban sok lakóház és melléképület összeomlott, a kiürített településeken 600 rendőr vigyázza a megmaradt értékeket. Közben a Tisza beregi térségében tapasztalt lassú apadása után a védekezéshez szükséges eszközöket, erőket elkezdték a folyó középső szakasza felé csoportosítani. A vasúti töltések néhol átáztak, ez azonban komolyabb fennakadást eddig még nem okozott.- A Tiszát övező terület a folyó 19. századi szabályozása előtt összefüggő lápos, kietlen vidék volt, ma kétmillió embernek ad életlehetőséget. A másfél száz év alatt bekövetkező ökológiai változások kivédéséA védekezés költségei Az árvízvédekezés napi költségei meghaladják a 150 millió forintot, a hétfő óta halmozott kiadások pedig csaknem elérik az 500 millió forintot. A minisztérium tartalékkerete már kimerült, ezért a kormány 5 milliárd forintos központi katasztrófakeretet nyitott. re azonban már nem elég a gátakat egyre magasabbra emelni - vélekedik Meskó Attila geofizikus. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese más, vízügyben jártas szakemberrel együtt úgy látja: a Tisza és mellékfolyóinak áradását csak a Kárpát-medencei országok összefogása előzheti meg. A mostam rendkívüli állapot, a rohamos, szinte órák alatt kialakult kritikus helyzet sajnos a következőkben bármikor ismét bekövetkezhet. Most már nem lehet mást tenni, mint a meglévő gátakat erősíteni, ahol kell megemelni, de amint levonul az ár, hosszabb, több évtizedes távlatban kell a megoldáson gondolkodni. Az egy hete bekövetkezett hirtelen áradást nem előzte meg sem drasztikus felmelegedés, sem rendkívüli esőzés, ami indokolta volna a hirtelen áradást. A környező, „felvízi” országokban történt erdőirtás azonban már jelentős mértékben hozzájárul a most már évről évre visszatérő árhullám kialakulásához. A folyótól valamikor elvett árterek egy részét vissza kell adni, a lepusztított hegyoldalakat erdőtelepítéssel helyre kell állítani, és víztározókat kell építeni - véli a szakember. Mindehhez közösen működtetett előrejelző rendszerek és több évtized kell. A megoldás nem lehet csak Magyarország gondja. Meskó Attila szerint elsősorban az Európai Uniótól remélhetünk segítséget, ahol a katasztrófák megelőzésére tartalékokkal rendelkeznek. H. M. MEGÁLLAPODÁS. A közszférában az idén 13 százalékkal nőnek a keresetek, miután a kormány képviseletében Stumpf István kancelláriaminiszter megállapodást írt alá a Szakszervezetek Együttműködési Fórumát (SZÉF) képviselő Szabó Endrével tegnap a parlamentben. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Tavasz, te szomorú Egy évvel ezelőtt reménykedtünk, hogy az enyhe tél után a folyók is kegyesek lesznek az árvízzel fenyegetett övezetekben élőkkel. Nem így történt. Egy hete kis falvak nettétől hangosak a híradások. Minden idők legpusztítóbb árvize száműzte otthonaikból a beregieket. Tarpa, Csaroda, Tákos, Jánd. Tömegszállások, kilátástalan körülmények, összeomló házak, beszakadt, elárasztott utak, síró asszonyok, tanácstalan gyerekek, gátakon dolgozó férfiak. Mi, az ország békésebb vidékein élők tehetetlen szemlélői vagyunk a történteknek. Hete-Fejércse, Tivadar, Márok-papi, Gulács. Az ártéren élők elrejtett félelme mára m- lóság, szomorú, szívet markoló valóság. Gergelyiugomya, Ilk, Kispalád, Szlónya. Egyik természeti csapás a másik után. Micsoda emberek élnek arrafelé? Eszükben sincs elköltözni. A természet ki- szolgáltatottai, teszik a dolgukat. Mi csupán együttérzőn reménykedhetünk. HORVÁTH MAGDOLNA Térítésmentesen a fogorvosnál A tb vállalja a tömések és a gyökérkezelések árát is A fogorvosi ellátásban várhatóan bővítik a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások körét - jelentette be Mikola István egészségügyi miniszter. Az erről szóló kormány-előterjesztés elkészült már, és a szakminiszter reményei szerint mielőbb a betegek javára válhat a döntés. Budapest Mint emlékezetes, a ’90-es évek közepén a Bokros-csomagként ismert intézkedéssorozat következtében szüntették meg az addig térítésmentesen járó fogászati és fogtechnikai ellátások széles körét. Különösen érzékenyen érintette ez a változás az aktív korú lakosságot, amelynek azóta - a szűrővizsgálat és a sürgősségi ellátás keretében végzett foghúzás kivételével - mindenért fizetnie kellett. Az 1995-ben bevezetett szigorítások miatt jelentősen visszaesett a fogorvosi rendelők beteg- forgalma. A fizetni képes betegek többsége az állami ellátás helyett értelemszerűen a magánorvosoknál keresett inkább gyógyulást. A több ezer forintos díjakat viszont a rászorulók jelentős hányada nem tudta megfizetni, így fogazatuk azóta is egyre romlik, s a helyzetet súlyosbítja, hogy ez a tendencia tartósnak ígérkezik. A kialakult állapotokon segíthet talán, hogy a fogászati ellátás nagyobb mértékű tb-támogatása a miniszter népegészségügyi programjának része. A fogak állapota ugyanis komoly kihatással van az egész emberi szervezet egészségére. A kormányzati tervek között szerepel a fogorvosi praxisok megerősítése is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által kifizetett, úgynevezett fix díjazásba a jövőben beépül az amortizációs költség, amely a műszerek, eszközök pótlásának fedezetére szolgálna. Magyarországon az egészség- biztosítóval szerződésben lévő több mint 3500 fogorvos esetében évi 10 milliárd forintos többletjuttatást jelent az amortizációs költségek beépítése. A társadalombiztosítási alapcsomag az orvosok javaslatára várhatóan a fogak megtartását szolgáló kezelésekkel bővül. Ide tartozik elsősorban a tömések és a gyökérkezelé- sek térítésmentessége. _____n.zs. H ÍREK RÖVIDEN Titok a jelölt személye Hétfőn dönt Orbán Viktor miniszterelnök arról, ki legyen az agrártárca végleges vezetője az öt személy közül, akiket javasoltam neki - jelentette ki tegnap Torgyán József kisgazdapártelnök, miután négyszemközti megbeszélést folytatott Orbán Viktorral a parlamentben. Elmondta: egy jelöltet különösen figyelmébe ajánlott a miniszterelnöknek, de nem nevezte meg, kiről van szó. Boros nem tagad Sosem tagadtam, hogy a Magyar Nemzeti Bank egyik alapszervezetének párttitkára voltam, de ez nem ugyanaz, mintha a pénzintézet párttitkára lettem volna - mondta Boros Imre megbízott kisgazda agrárminiszter pénteken. A politikus ezt arra reagálva közölte, hogy Torgyán József csütörtökön bemutatott egy 1983-as újságot, amely arról tudósított, hogy a politikus az MNB egyik párt-alapszervezeti titkáraként adott tájékoztatást Kádár Jánosnak. Nem találtak „füleket” Valótlanok azok a híresztelések, amelyek szerint bizonytalan eredetű, lehallgatásra alkalmas készülékeket találtak volna február 21-én a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat munkatársai az FVM épületében. Ezt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter hivatala közleményben közölte a pénteken megjelent, illetve a közszolgálati rádióban elhangzott egyes hírek kapcsán. Tartós támogatás Balsai István szerint a Magyar Demokrata Fórum (MDF) politikáját azok támogatják, akik nem értenek egyet a botránypolitizálással. Az MDF parlamenti frakcióvezetője pénteken Debrecenben elmondta: pártjának két hónap alatt sikerült tartóssá tennie ötszázalékos, illetve afölötti támogatottságát. Késésben az alkotmánybírák? Nagy Sándor szocialista frakcióvezető sajnálatosnak tartja, hogy az Alkotmánybíróság olyan időpontban készül dönteni a szövetkezeti üzletrészről szóló törvénnyel kapcsolatos beadványokról, „amikor már lényegében vissza nem fordítható folyamatok indulnak el”. Az ellenzéki politikus annak kapcsán tudatta véleményét pénteken, hogy Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke úgy fogalmazott: nem tartja elképzelhetetlennek, hogy április végéig határozat születik az Alkotmánybíróságon a szövetkezeti üzletrészek ügyében.
