Heves Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-28 / 50. szám
2001. Február 28., szerda Heves Megyei Hírlap - 7. oldal Segély helyett munka a cél Az emelkedő foglalkoztatási szint javított a helyzeten A tavalyi év során kedvező folyamatok játszódtak le Heves megye munkaerőpiacán is. A gazdasági növekedés a foglalkoztatási szint kismértékű emelkedését eredményezte, a regisztrált munkanélküliek száma pedig jelentősen, 4 százalékkal csökkent. A pozitív jellegű változás ellenére még mindig nagymértékű a munkanélküliség megyénkben. A 2000. évben több mint 38 ezer állástalan ügyfél kereste fel a Munkaügyi Központ kirendeltségeit. A nyilvántartott munka- nélküliek évi átlagos létszáma 15 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 12 százalék volt, az országos átlagnál mintegy 3 százalékponttal magasabb. A megyei munkaerőpiac élénkítésével, a munkanélküliség kezelésével, megelőzésével kapcsolatos 2001. évi feladatokról, célkitűzésekről, a megvalósítandó programokról és ezek pénzügyi fedezetének alakulásáról Kisgergely István, a Heves Megyei Munkaügyi Központ igazgatója tájékoztatta lapunkat: Segítés a területi sajátosságokhoz igazodva Arra számítunk, hogy a megye gazdasága ebben az évben is tovább fejlődik, a gazdaság eredményei pedig kedvezően hatnak a foglalkoztatásra, a munkaerőpiacra. A munkaerő iránti kereslet növekedése tágabb teret biztosít a foglalkoztatáspolitikai eszközök és szolgáltatások differenciált alkalmazásának, és a területi sajátosságok fogják meghatározni, hogy mely eszközök kerülnek az adott térségben előtérbe. szint kialakulásához vezettek (a magyar foglalkoztatottsági ráta a férfiak esetében mintegy 10 százalékponttal, a női népesség tekintetében 4 százalékponttal elmarad az Európai Unió átlagától, annak ellenére, hogy a magyar - EU-kompatibilis módszerrel számított - munkanélküliségi ráta 2,5 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál). 2001-ben viszont már egyértelműen a foglalkoztatottsági szint növelése a cél. Direkt módon segítheti ezt a Széchenyi- tervbe való bekapcsolódás, különösen a Vállalkozáserősítő Program és a Turizmus Fejlesztési Program pályázatai nyújtanak kedvező lehetőséget a megyei kis- és középvállalatok fejlesztésére, beruházásaik pótlólagos tőkeigényének biztosítására, illetve a megyei gyógyturizmus adottságainak kiaknázására. A minimálbér havi 40.000 forintos összegre emelése nem okozott megyénkben tömeges munkahelyvesztést. 2001. januárban csak 170 fővel, 8 százalékkal több munkanélkülit vettünk nyilvántartásba, mint egy évvel korábban. Az idén lerövidült járadékos időn túl ellátásban részesítse az átmenetileg munkához nem jutó ügyfeleket. Szintén kedvező folyamatként értékeljük, hogy a munkanélküli-járadék és főként a jövedelempótló támogatás folyósítása alatt elhelyezkedni nem tudók a vártnál nagyobb arányban váltak szociális segélyezetté, így nem képződött körükből jelentős tömegű látó- és hatókörünkből kieső nem regisztrált munkanélküli réteg. A fentiek alapján állíthatjuk, hogy a nyilvántartásunkban szereplő, ügyintézőinkkel folyamatosan kapcsolatot tartó mintegy 15.000 fős ügyfélkör felöleli az elhelyezkedni vágyók széles skáláját, majdnem teljes körét. Célunk, hogy minden ügyfélnek személyre, egyéniségre szabott szolgáltatást nyújtsunk. „ Személyiségtérkép ” készül, interjúval A megye fejlettebb körzeteiben felerősödnek a termelés, a szolgáltatások bővítését elősegítő lehetőségek iránti igények (bértámogatás, képzés, térbeli mobilitás, közvetítés). A hátrányosabb helyzetű térségekben pedig továbbra is nagy jelentőséget biztosítunk az átmeneti, főleg közhasznú foglalkoztatásnak. A munkanélküli pályakezdő fiatalok számára állás, munkatapasztalat-szerzés támogatása, képzés, átképzés formájában felajánlunk egy kezdési lehetőséget. A rendelkezésünkre álló források célirányzott felhasználásával előrelépést szeretnénk elérni a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedési esélyeinek javításában is. A Munkaerő-piaci Alap felhasználását tekintve növekszik az aktív eszközök támogatásának aránya, annak érdekében, hogy ne a segélyezettek száma, hanem a foglalkoztatottaké bővüljön. Ennek megfelelően a megye decentralizált keretének összege 49 százalékkal magasabb a tavalyi évhez képest. 2001-ben 1 milliárd 442 millió 856 ezer forint fordítható foglalkoztatást elősegítő támogatásokra. Egyénekre szabott szolgáltatások Arra törekszünk, hogy a rendelkezésünkre álló pénzügyi forrásokat hatékonyan használjuk fel. Kiemelten támogatjuk a konkrét munkáltatói igényekre épülő munkaerő-piaci képzési programokat, melyek befejezését követően a sikeresen vizsgázó foglalkoztatása biztosított. Szeretnénk több időt fordítani azokra az ügyfeleinkre, akik valóban ki akarnak törni a munkanélküliség csapdájából, egyénekre szabott szolgáltatásokat kívánunk ügyfeleinknek biztosítani. Céljaink között kiemelten szerepel, hogy erősítsük együttműködésünket a munkáltatókkal, és javítsuk a közvetítés hatékonyságát. Az 1990-es évek második felének magyar - és ennek megfelelően Heves megyei - munkanélküliségének sajátossága volt, hogy míg folyamatosan csökkent a regisztrált munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta, addig a foglalkoztatottsági szint nem emelkedett. A 45 évnél idősebb tartós munkanélküliek tömegesen menekültek inaktív státusba, és a középiskolát végzett (de felsőfokú tanintézetbe fel nem vett) fiatalok jelentős része sem jelent meg azonnal a munkaerő- piacon, egy-két éves iskolarendszerű utóképzést vállalva. A fenti folyamatok az aktív népesség csökkenése által alacsony foglalkoztatási valamennyi eddig regisztrált ügyfél által kitöltött kérdőívek tanúsága szerint csekély számú alkalmazott munkaviszonya szűnt meg a fenti intézkedés miatt. Minimálbér és többletköltség? A megnövelt decentralizált pénzügyi keret fedezi a Munkaügyi Központ által nyújtott támogatások területén a minimálbér-emelkedés miatt jelentkező többletköltségeket. A minimálbér megnövelése ugyanakkor lehetővé teszi, hogy szakképzetlen, piaci szférában el nem helyezhető ügyfeleink kedvezőbb feltételek mellett vehessenek részt közhasznú foglalkoztatásban. A foglalkoztatási törvény és a szociális törvény 2000. évi módosításai jelentős szigorításokat tartalmaztak: 9 hónapban maximálták a munkanélküli-járadék folyósítási idejét, illetve megszüntették a jövedelempótló támogatást. Az aktív eszköz támogatások körében a tavalyi évben prioritást élvező munkaerőpiaci képzés - fő funkciója a munkavállalók piacképesebb szakmával, szaktudással való fel- vértezése, elhelyezkedési esélyeik növelése - mellett alkalmas volt arra, hogy a Ügyintézőink az első interjú, „személyiségtérkép” elkészítése után az ügyfél közreműködésével megtalálják a kitörési utat a munkanélküli státusból. Lehetőségeink:- hatékony munkaközvetítés a várakozásaink szerint folyamatosan bővülő álláshelykínálat bázisán,- az ügyfél alapképzettségének, adottságainak, érdeklődésének megfelelő, a gazdasági szféra által igényelt szakmára történő munkaerőpiaci képzés vagy átképzés,- vállalkozóvá válást elősegítő támogatás (általános formája legfeljebb havi időszakra a munkanélküli-járadékkal megegyező összegű támogatás folyósítása) vehető igénybe, amennyiben a munkanélküli-járadékban részesülő személy részére a Munkaügyi Központ megfelelő álláshelyet nem tud felajánlani,- a vállalkozói szellem erősítését célozza a 3 hónapig a Munkaügyi Központtal együttműködő, de elhelyezkedni nem tudó ügyfelek számára adható „Önfoglalkoztatást elősegítő visszatérítendő kamatmentes juttatás”. Amennyiben 6 hónap múltával sem tud elhelyezkedni vagy képzésbe bekapcsolódni az ügyfél, felül kell vizsgálni az eredeti „kitörési stratégiát”. Ezt segíti az ekkor már igénybe vehető aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz, a „Foglalkoztatásbővítő támogatás” munkaerőigényére történő közvetítés. A legalább 6 hónapja (pályakezdő esetén 3 hónapja) nyilvántartott munkanélküli foglalkoztatásával létszámbővítést végreKirendeltségek: ügyfélfogadás kulturált környezetben hajtó munkaadó tevékenysége jellegétől függően legfeljebb 1 éves időtartamra (40.000 Ft/fő/hó értékhatárig) az alkalmazott volt munkanélküli munkabérének 50-100 százalékával megegyező mértékű támogatásban részesülhet. Kombinatív komplex programok Sajnos, vannak olyan ügyfeleink is, akiket 1 év elteltével sem tudunk visszavezetni a munka világába, őket nevezzük tartós munkanélkülieknek. Egy jelentős részük - a sok sikertelen próbálkozás után érthetően - elbizonytalanodott, önbizalmukat munkaerő-piaci szolgáltatásokkal, szakszerű tanácsadással, személyiségfejlesztő tréninggel szükséges megerősíteni, elhelyezkedési esélyeiket szakmai képzéssel szükséges növelni, hiszen szaktudásuk, felkészültségük a munka nélkül töltött idővel egyenes arányban avul. Külön csoportot képeznek a munkaerőpiac perifériájára szorult, elhelyezkedési esélyekkel alig rendelkező, munkavégzésre képtelen vagy nehezen motiválható személyek. Részükre legfeljebb közEgerben sikeresnek bizonyult az ifjúsági nap rendezvénye hasznú munka ajánlható fel, de a tényleges munkavégzés ott is követelmény. A 3 fő aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz (Közhasznú foglalkoztatás: 32 százalék, Tartós munkanélküliek foglalkoztatási támogatása: 21 százalék, Munkaerő-piaci képzés 20 százalék) után az ügynevezett „komplex munkaerő-piaci programok” finanszírozására különítette el a Decentralizált Munkaerő-piaci Alap legnagyobb hányadát (13 százaléknyi rész, 192 millió forint) a Megyei Munkaügyi Tanács. A foglalkoztatási törvény 2000. évi módosítása teremtette meg a fokozottan hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítése érdekében a több aktív eszközfajta kombinált, komplex alkalmazásának lehetőségét. Heves megyében tavaly a kistérségi társulások támogatási programját indítottuk el, amelynek keretében az első évben 12 felsőfokú agrárvégzettségű menedzser közhasznú foglalkoztatása és képzése valósult meg, az idei évtől kezdődően pedig az ő aktív közreműködésükkel 50 fő munkanélküli önfoglalkoztatását tervezzük megoldani agrárvállalkozások területén. Az úgynevezett „kistelepülési program” keretében halmozottan hátrányos helyzetű kistelepüléseken élő, szakképzetlen, roma származású munkanélküliek közhasznú foglalkoztatás melletti képzését valósítjuk meg. Tizenegy támogatási forma A komplex programok idő- és költségigé- nyesebbek, de a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci esélyeinek javítására, foglalkoztatási gondjainak tartósabb érdemi megoldására csak így nyílik lehetőség. Csak a legjelentősebb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközeinkre tértem ki részletesen, de megemlíteném, hogy a pályakezdők és a csökkent munkavégző képességűek részére külön az általánosnál kedvezőbb, a réteg adottságaihoz, igényeihez igazodó támogatási csomagjaink vannak. A közel másfél milliárd forint összegű decentralizált pénzösszeg 11 támogatási forma között oszlik meg, és felhasználása révén összesen 10.700 fő részére kívánunk munkahelyet vagy képzést biztosítani 2001-ben. ' Esély - halmozottan hátrányból A regisztrált munkanélküli-állományon belül kiemelt feladatnak tekintjük, hogy a halmozottan hátrányos helyzetűek esélyeit - az elmúlt évben indított komplex programok folytatásával is - tovább emeljük, megteremtve az esélyegyenlőség alapvető fûltptûlûit
