Heves Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-17 / 41. szám
Az idézőjeles hatalmi ág Beszélgetés dr. Hóka Józseffel, a Hatvani Városi Bíróság elnökével- Az ítélkezésbe senki nem szólhat bele. Az viszont igaz, amit a régi rómaiak közmondásba is foglaltak: a bíró nem alkot jogot, csak alkalmazza azokat a jogszabályokat, amelyeket politikai csoportosulásokból álló testület - hazánkra vonatkoztatva az Országgyűlés - alkot. Ennyi, és nem több az igazságszolgáltatás és a politika kapcsolata - nyilatkozta lapunknak dr. Hóka József, a Hatvani Városi Bíróság elnöke.- Elnök úr, a régi demokráciák jelentős részében hagyomány - és egyben a bíróságok tekintélyére is utal -, hogy például az államfő a Legfelsőbb Bíróság elnöke előtt teszi le a hivatali esküt. Nem kellene Magyarországon is követni a példát?- Ez elsősorban a prezidenciális köztársaságokra jellemző. Amerikában a Legfelsőbb Bíróság elnöke e minőségében az Alkotmány- bíróság vezetője is, ott ezért alakult ki ez a szokás. Én úgy vélem, a nemzet egészét a Parlament megfelelően jeleníti meg, ezért helyénvalónak tartom a hazai gyakorlatot.- Ugyanakkor a bíróságot mint harmadik hatalmi ágat tartják számon nálunk is...- Ezt azonban idézőjelbe kell tenni, hiszen közhatalmunk nincs, csak konkrét ügyekben járunk el.- A politika nem gyakorol nyomást a bírák tevékenységére?- Az ítélkezésbe senki nem szólhat bele. Régi igazság viszont - ezt a rómaiak közmondásba is foglalták -, hogy a bíró azt a jogszabályt alkalmazza, amit egy pártokból álló testület - vagyis napjainkra vetítve az Ország- gyűlés - alkot. A bíróságok önállóságát politikamentességük is jelzi. Felügyeletünket a kormánytól az Országos Igazságszolgáltatási Tanács vette át, amelynek vezetője a Legfelsőbb Bíróság elnöke, tagjai közt pedig kilenc, a bírák által megválasztott bíró, az igazságügyi miniszter, a Parlament két bizottságának egy-egy képviselője, valamint az ügyészek és az ügyvédek egy-egy delegáltja található. Ez a heterogén grémium határoz a személyi, tárgyi és költségvetési kérdésekről is.- Egy minapi közvélemény-kutatás szerint a lakosság a „korrupciós listán?’ igen előkelő helyre rangsorolja a bíróságokat...- Sajnálattal konstatáltuk ezt a megállapítást, de határozottan vissza is utasítjuk. Heves megyében - és ezen belül a Hatvani Városi Bíróságon - több mint három évtizedes pályafutásom során egyszer sem tapasztaltam erre utaló jeleket. Az eljárási struktúra is kizárja a megvesztegetés lehetőségét, hiszen a legtöbb ügy a helyi bíróságon kezdődik, és a folytatásban jelentős részük magasabb fórum elé kerül. Es a másodfok után még ott a Legfelsőbb Bíróság... Mindeközben annyi ember foglalkozik az aktákkal, hogy ez fizikailag is kizárja a befolyásolhatóságot.- Mivel magyarázható az, hogy olykor a különféle fokú ítéletek között számottevő - sokszor egymásnak homlokegyenest ellentmondó- eltérés mutatkozik? Például egy rablásért kiszabott penzumot a fellebbezés után a harmadára csökkentik, vagy éppen felmentik a vádlottat...- A bíró a törvényeknek és a saját lelkiismeretének van alávetve. Az eltérés a jogértelmezés kapcsán jelentkező véleménykülönbségekből alakulhat ki, illetve abból, hogy az eljárás során olyan új tények, bizonyítékok is felmerülhetnek, amelyek más megvilágításba helyezik az adott ügyet. A bíró amellett, hogy jogot alkalmaz, az objektív igazság kiderítésére is törekszik.- Általánosnak mondható vélekedés szerint az emberek többsége azért nem fordul a bírósághoz, mert a perek elhúzódnak, olykor évekig kell várni egy-egy döntésre.- A perek számát mi magunk is sokalljuk. Szeretnénk, ha kevesebb lenne, mert ez azt jelentené, hogy az országban nagyobb a rend, a közbiztonság. És hogy kevesebben válnak el, vagy jobban betartják szerződéses vállalásaikat az állampolgárok. Ezzel szemben a bírósági ügyek száma növekszik, ami annak tulajdonítható, hogy a jogviták jelentős részére a jogszabályok bírói hatáskört biztosítanak. De annak is betudható, hogy az emberek bíznak a bíróságok döntéseiben. A Hatvani Városi Bíróságon egyébként nem jellemző az ügyek elhúzódása. Tavaly polgári szakban több mint 700 esetben hoztunk döntést, amelyek 60 százalékát három hónap alatt, további 30 százalékát pedig hat hónap alatt lezártuk. Csak alig öt százalékuk húzódott egy évnél tovább. Utóbbinak az az oka, hogy akadnak ügyek, amelyek bonyolultabbak, vagy nagy terjedelmű bizonyítást igényelnek. Büntető ügyszakban nagyjából ugyanez az arány. Még jobb lehetne a helyzet, ha az érintettek fegyelmezettebbek volnának, de sajnos sokszor előfordul, hogy a vádlott vagy a tanú a szabályszerű idézés ellenére sem jelenik meg a tárgyaláson.- Az elmúlt években a bíróságoknak milyen változásokkal kellett szembesülniük az esetek fajtáját illetően?- A rendszerváltás után nagyon sok gazdasági társulás, egyéni és kisvállalkozás alakult, amelyek tipikusnak mondható szerződéses jogvitákat eredményeztek. Ilyen, mondjuk, a lízingdíjtartozás. Büntetőszakban pedig igen gyakorinak minősül a szociálpolitikai kedvezményekkel való visszaélés, hogy csak néhány példát említsek.- Néhány hónappal ezelőtt bő teret kapott a sajtóban az igazságügyi reform. Várható, hogy lesz ilyen?- Azt gondolom, hogy a négyszintű bírósági rendszerre szükség van. Az ítélőtáblának át kell vennie a Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenységét, a helyi bíróságokon indult ügyek harmadik fellebbviteli fórumaként. A Legfelsőbb Bíróságnak inkább szakmai irányító testületté kellene válnia, és csak a megyei bíróságokon indult eljárások fellebbviteli fórumaként funkcionálna. E felépítés a magyar jogrendszerben több évtizedes hagyománnyal bír. Or. Hóka József: A bíráknak jogi védelemre volna szükségük FOTÓ: T. O. NÉVJEGY Dr. Hóka József bíró Az ELTE jogi karán szerzett diplomát 1967-ben. 1967-től 1970-ig bíró a Hatvani Városi Bíróságon. 1970-től 1975-ig a Gyöngyösi Városi Bíróság bírája. 1975-től a Hatvani Városi Bíróság elnöke. Nős, egy gyermeke van.- A bírák védelme ugyancsak sarkalatos kérdés...- Épületen belül a bíróság védelmét teremőr látja el, akinek csak olyan eszköz van a kezében, mely a bejutást kontrollálja. A bíráknak személyi védelmük nincs.- Szükség lenne rá...?- A tárgyalások idejére sokszor kérünk és kapunk segítséget a rendőrségtől, ám nem is annyira személyi, mint inkább jogi védelemre tartanánk igényt. Inzultus esetére megvan a büntetőjogi védelem, de a beadványokban egyre gyakoribb az emberi méltóságot alapvetően sértő kijelentések halmaza. A bíró tehet ugyan feljelentést becsületsértés vagy rágalmazás miatt, de általában nem él ezzel a lehetőséggel, mert magánemberként nem kíván a tárgyalóterembe járni. Korábban a hatóság, a hivatalos személy megsértése önálló bűncselekménynek minősült, de azt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta. Véleményünk szerint szükség volna olyan új bűncselekményi kategória bevezetésére, amelynek alapján a bíróság vagy a bíró megsértése miatt hivatalból lehetne közvádas büntetőeljárást kezdeményezni.- Hatvanban is sértegetik a bíróságot?- Sajnos, egyre gyakrabban előfordul. Illetékességi területünkön is él néhány grafomán állampolgár, akik nem válogatják meg a kifejezéseiket.- Heves megyében Ön a legrégebben hivatalban lévő bírósági vezető, sőt mostani feladatával párhuzamosan évekig a Gyöngyösi Városi Bíróság elnöki teendőit is ellátta. Mennyi többletmunkával jár ez a tevékenység?- A bíróság elnöke az intézmény gazdálkodásáért, a személyi és tárgyi feltételek meglétéért, az ülnökbehívásért, az ítélkezés zavartalan biztosításáért is felelős. Emellett munkáltatói jogkörrel is rendelkezik. Mindezekből következik, hogy kevesebb tárgyalási napot tartok.- A különféle bíróságok személyi és tárgyi feltételei eltérést mutatnak. Utóbbinál maradva, amikor Önhöz jöttem, láttam, hogy a falakra ráférne a festés, és a bútorok sem a legmodernebb ízlést tükrözik...- A személyi feltételeink kifejezetten jónak minősülnek. Hatvanban öt bíró dolgozik, valamennyien hivatásszerető, felkészült szakemberek. Életvitelük, etikájuk példaértékű. Tevékenységüket jogvégzett bírósági titkár, fogalmazó, valamint gyakorlott adminisztratív munkaerő segíti. Bíráink számítógéppel és egyéb technikai eszközökkel rendelkeznek, a jogszabályi és szak- irodalmi ellátottságuk kiváló. Az épületre viszont valóban ráférne egy kis csinosítás. Az ígéretek szerint erre az idén sor is kerül. TARI OTTÓ HAVAS ANDRÁS Illedelmesen és szerényen Figyeli az ember ezeket a nagy leleplezéseket, és az az érzése támad, hogy talán csak nevetni kellene az egészen, legyinteni és azt mondani: micsoda egy szánalmas fickók vagytok, ha már a hatalom csak erre kell nektek, ha már muszáj lopnotok, legalább csinálnátok csendben, oldalt, egy félreeső helyen, volna bennetek kicsiny szégyenérzet, a nyakatokat behúznátok, a szemeteket lesütnétek legalább, szednétek gyorsan össze az ezüstöt, és aztán uzsgyi. De nem. Egy végtelen bohózatot találtatok ki helyette: a botrány a legfőbb lételem. Van benne némi cirkusz, hadijáték, akció (nyugalom, az összes bábu a tiétek), a legfőbb stratégia pedig maga az állandó izgalom. Magyarország egy sakktábla szerintetek, és most beáldoztatok egy parasztot. Hűha, ez aztán igen! Lassan valakinek rá kellene kérdeznie, hogy vajon ez még a zseniális PR-politika-e, amit művészi szinten a zsonglőr és a színész képességeinek összekapcsolásával müveitek, avagy ez már egy puha diktatúra-féle? Erős államot akarunk, az erőt pedig használni kell. A kérdés persze ellenséges, jó lesz betiltani. Mert az intézményrendszer stabil: a közszolgálati média független, a rendőrség meg az ügyészség is az, bizonyos ügyeknek hamar a végére lehet járni, bizonyos ügyek meg lassan haladnak, hiszen az esetek között a demokráciákban semmi különbség nem lehet, de hát, mint ahogyan Virág elvtárs a Tanú című filmben is mondta: „a lónak is négy lába van, mégis megbotlik...". Nos, talán ez a mondat határoz meg majd itt mindent a közeljövőben. De ha nincsen baj, mi lehet akkor a „bibi"? Hogy a korrupció és a közpénzek lenyúlása ennyire nyíltan, zavartalanul és ilyen mértékű rínizmussal folyik? Hogy úgy tesznek, mintha nem látná mindenki, hogy a pénzek honnét hová vándorolnak, hogy kik kapnak állami megrendeléseket, hogy a válsággal küzdő tárca első embere, a stabil koalíciós társ egy nemzet harsány röhögése közepette repülte körbe a Földet? Hogy ez váltana ki pici nemtetszést? Elképzelhető. Meglehet, hogy a lopásnak is megvan a maga demokratikus foka. Látjuk, hogy Európa szerencsésebbik felén szinte havonta derül fény zavaros és sötét politikai pénzügyekre. De amíg Helmuth Kohl lehajtott fejjel, szótlanul téblábol, addig itt minálunk mosolyogva, bátran és büszkén hazudnak bele a kamerába. Itt mindenki tiszta és ártatlan, és nem tud semmiről. Vagy ha tud, hát semmi köze hozzá. Bizony, nincsen Neki sem köze hozzá, nyilván a háta mögött randalírozott titokban két és fél éven keresztül a koalíciós társ. S most, amikor már semmi sem tartható, akkor sem mondatik ki egy igaz szó sem. Mert az agrártárcánál például semmi baj nincs, nem is ezért kellett mennie a miniszternek, hanem azért, hogy a figyelem a problémákra összpontosuljon, csakis azért, meg levenni a terhet a válláról. A helyzet viszont az, hogy a politikai kultúra egy bizonyos szintjén meg kellene próbálkozni a hihető, a demokrácia látszatát legalább sejtető, természetes és emberi reakciókkal. Szerintem ez hoszszabb távon bejönne. Taktikázgatni lehet persze sokáig, de a végén úgyis kiderül a turpisság, megérzik a gyomrukban az öntudatos polgárok, hogy itten valami nem stimmel. Kü- lön-külön még elmegy ez a mellébeszélés egy darabig, meg ez a mosolygós hollywoodi hangulat, de az egésznek van valami zavaró akcentusa. Nem Oscar-díjat veszünk át villogó vakuk között, hanem korrupciós ügyekről beszélünk a hallgatóság előtt, miközben a nyakunkig ér a mocsok. Nem mindegy. Pedig embereket ennyire hülyének nézni nem csupán politikai hiba, ennél sokkal súlyosabb dologról van szó. Mindez egyszerűen illetlenség. A gazdaság (egyelőre) rendben van, az ellenzék halovány, viszont az ilyen neveltetési problémák és stilá- ris baklövések akár a választások elvesztését is jelenthetik. Ettől pedig úgy irtóznak, mint ördög a tömjénfüsttől. (Jaj, jaj..., hogy ez is milyen nagyon látszik rajtuk.) Hír(telen)kék... A tárca irányítója körül kialakult helyzet miatt csütörtöktől nincs vezetője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumnak. Valahogy nem tűnt fel... * Mintegy kétezer makákó telepedett le az Újdelhi szívében álló elnöki palota, a miniszterelnöki hivatal, illetve az ott lévő minisztériumok környékén. Van mit majmolniuk... * Bár a Dáridó csapata nagyon készült a magyar katonai táborban tartandó mulatozásra, biztonsági okok miatt elmarad az Okucaniba hétfőre tervezett előadás. Lajcsi visszavonulót fújt... * Az észak-spanyolországi Geronában március elején kalapács alá kerül a 42 éves amerikai popénekesnő, Madonna bugyija, amelyet korábban az egyik szálloda mosodájában hagyott. Piszkosul nagy árat kérhetnek érte... * Fellázadtak a békéscsabai kofák, mert a helyi piacon lévő mellékhelyiséget üzemeltető vállalkozó a duplájára, 2500 forintra emelte a vécéhasználat havi bérletének a díját. Nem beszart az illető... ____________________________________________________________________________(«zilvAsi
