Heves Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-25 / 21. szám

2001. Január 25., csütörtök AGRAR FORU M - G A Z P A SAG Heves Megyei Hírlap - 7. oldal Idős gazdák a szőlőmetszés fontosságát gyakran érzékel­tetik azzal a bölcs megjegy­zéssel, hogy a metszéssel szüretelni és trágyázni is le­het. A szükségesnél keve­sebb világos rügy megha­gyása (nagyon kis rügyter­helés) a lehetségesnél lénye­gesen kevesebb termést („szüretet”) eredményez, ugyanakkor a legyengült, kis kondíciójú tőke szaksze­rű metszéssel felerősíthető („trágyázás”). Ezek a gondo­latok a sablonszerű (szak­szerűtlen) metszés veszélyé­re figyelmeztetnek. A munka megkezdése előtt a gazdának el kell döntenie, hogy a metszés lehetséges céljai kö­zül melyeket akarja elérni, más­részt információval kell rendel­keznie a rügy növény-egészség­ügyi állapotáról, a tőkék kondí­ciójáról. Szőlőtermesztési tanácsok Metszéssel trágyázni és szüretelni is lehet A metszés célja lehet:- a fiatal tőke kialakítása,- a fürttermés mennyiségének és minőségének szabályozása,- megfelelő számú és hosszú­ságú hajtás optimális eloszlásá­nak biztosítása,- a polaritás (csúcsdominan­cia) hatásának csökkentése,- a tőke ifjítása (fagy, betegség esetén) Az elkövetkezőkben a termőül­tetvény metszéséhez szeretnék ja­vaslatokat adni. A fiatal ültetvény metszéséhez csak azt a tanácsot adjuk, hogy annak kivitelezésével várni kell a rügyfakadás előtti idő­szakig. A metszés megkezdésének legkorábbi ideje december közepe, vége, mert ekkorra fejeződik be a Csercsapos váltómetszés, alacsony kordon tőkeművelés módon tőke fás részeiben és a vesszők­ben a tápanyagok átalakulása és elraktározódása. A metszési munkákat a szaporí­tóanyag (csapvessző) gyűjtésével tanácsos kezdeni (ha van ilyen), majd a magasabban fekvő, jó fagy­tűrő képességgel rendelkező fajták­kal (Cserszegi fűszeres, Muscat Ottonel, Olaszrizling, Rajnai riz- ling, Szürkebarát, Tramini, Cabemet franc és Cabemet Sanvignon, Kékfrankos) célszerű folytatni. A rügyek egészségi álla­potának megállapítása is viszony­lag egyszerű feladat. Néhány napig meleg helyen, vízben tartott vessző rügyei keresztben átvágva megmu­tatják, hogy egészségesek-e (zöld) vagy elhaltak (barna). A fagyok el­múltával az ültetvényben is szem- betűnőek a károsodott rügyek. Problémát a 10-15 százaléknál több elhalt rügy jelenthet. Ebben az esetben jól képzett szakember­hez kell fordulni, mert az ok a fagy mellett más is lehet. A rü­gyekben áttelelt kórokozók és kártevők által jelentett veszély el­hárításához szaklabor és szakem­ber útmutatása szükséges (liszt­harmat, atkák). Mit jelent a polaritás vagy csúcsdominancia? A szőlő liánnövény jellegéből adódóan a felsőbb rügyeiből (2-3 rügy) sokkal erősebb hajtást fej­leszt, mint az alatta lévőkből, sőt a függőlegesen meghagyott 4-5 rügynél hosszabb termővessző al­só rügyei ki sem hajtanak. Ezt a genetikailag meghatározott tulaj­donságot azzal lehet mérsékelni, ha a 4-5 rügynél hosszabb termő­vesszőt leívelik (a szálvessző he­gye a talaj felé nézzen). A megke­rülhetetlen „Hány rügyre metsz- szünk?” kérdésre csak az lehet a válasz, hogy „attól függ”. Attól függ, hogy:- milyen minőségű bor előállí­tása a cél,- milyen fürtméretű a fajta,- milyen a tőke kondíciója. A minőségi borral kapcsolatos terméskorlátozások már ma is szigorúak, melyek az EU-tagság- gal várhatóan tovább szigorod­nak. A jövőben 10 1/ha termés- mennyiség felett minőségi kate­gória engedélyezése nem valószí­nű. Arra is gondolni kell, hogy az elmúlt évekhez hasonló, a szőlő­termelés számára kedvező éveket senki sem garantálhat.- A nagy fürtű fajták (Hársleve­lű, Kékfrankos, Zweigelt, Rizling- szüváni) rendszeresen jó minősé­gű bort teremnek, 6-8 rügy/négy- zetméter körüli terheléssel. A kis fürtű fajták (Chardonnay, Leányka, Szürke­barát, Tramini) 10-12 rügy/négy- zetméter terheléssel biztosítják a minőségi borok alapanyagát. Ezeket a rügyszám-értékeket be kell szorozni a tenyész-terület értékével (3x1 méter sor- és tőtá­volság esetén ezeket a javasolt ér­tékeket hárommal kell szorozni). A szőlőtőke terhelhetőségét a tőke kondíciója döntően megha­tározza: Termőegyensúlyban van a tő­ke, ha a vesszők 80-90 százaléka azonos méretű és hosszúságú (a csonkázást figyelembe véve.) Eb­ben az esetben javasolható az elő­ző évi tőketerhelés. Ha a vesszők 30-40 százaléka lényegesen rövidebb és véko­nyabb, mint a többi, továbbá be- éretlen vessző is található, az elő­ző évinél mérsékeltebb terhelést kell alkalmazni. (Eutypa ESCA) jelentek meg, amelyek csak a fás részt károsít­ják, és kémiai védekezéssel nem, vagy komplikált módon előzhe­tők meg. Ezért vissza kell térni a termő­alapok kialakítására és az úgyne­vezett csercsapos váltómetszés al­kalmazására, melynek szemlélte­tésére az ábrák hivatottak. A ter­mővessző átvágása akkor szak­szerű, ha a rügy felett ferde mets- zlapú, egy centiméter hosszú Amennyiben az alapi rügyek és rejtett rügyek is kihajthatnak, a vesszők pedig nagyon erősek, az előző évinél nagyobb terhe­lést kell hagyni a tőkéken. Az el­múlt évek tőke- és elsősorban karpusztulásai arra figyelmez­tetnek, hogy kerülni kell az idős fás részeken történő metszési műveleteket, mert a fás részek sebein olyan károsító gombák csonk marad. Bízunk abban, hogy ez a néhány gondolat hoz­zájárul ahhoz, hogy több szőlő- termesztő gazda találja meg a szá­mítását a szőlőtermesztésben, és számára a szőlő ne csak bort, de kenyeret is jelentsen. Dr. Varga István tanszékvezető SZIE Gyöngyös FVM Heves megyei Földművelésügyi Hivatalának tájékoztatója mezőgazdasági termelőknek ___________ F ELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK 3300 Eger, érsek u. 1. TELEFON: (36) 510-560 3200 Gyöngyös, Szent Bertalan u. 1. TELEFON: (37) 505-010 Lekötési idő 1 hét 2-3 hét 1-2 hó 3 hó 6 hó 12 hó CIB Bankszámla BETETI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Éves kamat, 1M Ft lelett (%) 5.750 7.250 8.250 8,000 7.750 7.250 2,000 (EBKM) (5,83) (7.35) (8.36) (8,11) (7,86) (7,35) (2,05) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 1 hó 3 hó 6 hó 12 hó éve* kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 9,500 (9,63) 9,875 (10,01) 10,250 (10,39) 8.250 (8,36) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 8.250 (8,36) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 7,750 (7,86) 8,125 (8,24) 8,500 (8,62) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla sávos kamatai: éves kamat (%) 0-100 E Ft-ig 2,500 100 E Ft—1 M Ft 3,000 1 M Ft felett 6,000 XL/Classic EBKM 2,56/2,56 3,08/3,08 6,26/6,22 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%] 0-50 E Ft-ig 2,500 50 E FM M Ft 6,500 1M Ft felett 9,500 EBKM 2,56 6,79 10,07 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 1 hónap 10,000 10,14 3 hónap 8,500 8,62 6 hónap 8,500 8,62 12 hónap 8,000 8,11 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. HITELEK Érvényes: 2001. lanuâr 1-161 Éves kamat (%) 20,00 15.00 18.00 Folyószámlahitel Betétőrző hitel Lombardhitel Ingatlanfedezet mellett nyújtott- lakáscélú hitel kamata 16,00- egyéb célú hitel kamata 18,00 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 13,80 5 éves kamatperiódus 12,60 CIB Új Otthon hitel 6,75 CIB Személyi kölcsön 23,00 THM: 27,88-33,66%, 3%-os kezelési költség mellett Éves kamat (%) HUF prime rate 13,75 CIB@0640242242 A BANCA COMMERCIALE ITALIANA-CSOPORT TAGJA Gyorsan növekvő bankkártya-üzletág Erste Bank: korszerű informatikai rendszer Az Erste Bank Visa-kártyáinak száma az évezred végére elérte a 100.000-et, a bank Magyarország 4. legjelentősebb Visa-kártya- kibocsátója. Az Erste Bank legnépszerűbb bankkártyája a Visa Electron, amely a teljes Visa-portfolió 97,8 százaléka. A bank jogelődje 1996-ban csatlakozott a Visa International szervezethez. Az osztrák pénzin­tézet 1997 óta van jelen Magyarországon, jelen­leg 55 fiókot üzemeltet. Az első Erste Bank Visa-kártya - egy Visa Electron debit kártya ­1997 októberében jelent meg a hazai bankkártyapiacon. A bank rövid időn belül ­1998 áprilisában - kibővítette a Visa portfólióját a VISA Classic (debit), a vállalati VISA Electron és a VISA Business (üzleti) kártyákkal. Dinamikus növekedésének köszönhetően az Erste Bank több mint 160 ezer kibocsátott bankkártyájával jelentős pozíciót tölt be a ma­gyar piacon. A pénzintézet bankkártyáinak 65 százalékán Visa lógó látható. A bank által ki­bocsátott Visa-kártyák 96,7 százaléka Visa Electron, 2 százaléka Visa Classic, 0,2 százalé­ka Visa Business, és 1,1 százaléka Visa Electron vállalati kártya. „Az Erste Bank, Magyarország egyik vezető pénzintézete, folyamatosan bővíti szolgáltatása­it, termékeit, banki portfólióját.” - mondta Kisbenedek Péter, az Erste Bank Hungary Rt. ve­zérigazgatója. „A bankunk által kibocsátott 100 ezer Visa-kártya mérföldkőnek tekinthető. Az átfogó, számos terméket felvonultató Visa-port- fólió jól mutatja, hogy a pénzintézet jól beillesz­kedett a nemzetközi bankrendszerbe.” „Az bank egyébként 1997 óta jelentős fejlesz­téseket hajtott végre, ilyen például a Magyaror­szágon egyedülálló „Symbols” banki informati­kai rendszer üzembe helyezése, amely lehetővé teszi szolgáltatásaink színvonalának további emelését és termékpalettánk bővítését. Sokat tettünk azért is, hogy növeljük magyarországi piaci részesedésünket, amelyet úgy vélem, az Erste Bank által kibocsátott Visa-kártyák száma is igazol” - mondta Rudolf Quell, az Erste Bank Hungary Rt. lakossági üzletága értékesítés-tá­mogatásának vezetője. Ellenőrök pedig kellenek! Budapest Nagy az érdeklődés az építési műszaki ellenőr képzése iránt. Az állami vagy közpénzekből finanszírozott nagy- beruházásokhoz ugyanis hamarosan csak végzett műszaki ellenőröket alkalmazhatnak az építtetők. helyettese, aki egyben a műszaki ellenőr képzés vezetője is. - Jelen­leg nem szükséges szakképesítés az ellenőrzéshez. Elég, ha az al­kalmazott személy valamilyen építőipari végzettséggel, illetve megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezik, és bejegyeztette ma­gát a helyi közigazgatási hivatal építés-felügyeleti csoportjánál. Két év múlva, egészen pontosan 2003 júliusától azonban csak az vállalhat ilyen munkát, aki mű­szaki ellenőri szakképesítéssel is rendelkezik. Addig kell tehát lép­ni, amíg nem késő.- A legtöbb cég már tudomásul E szakma művelőinek fő feladata a beruházó képviselete. Ők fel­ügyelik a munkát, ellenőrzik a terveket, betartatják a szabványo­kat, beszerzik a megfelelő enge­délyeket.- A közbeszerzési törvény alapján harmincmilliós értékhatár felett az állami vagy közpénzek­ből finanszírozott építkezésekre ma is kötelező építési ellenőrt al­kalmazni - mondta el lapunknak Kukái Tibor, a Pécsi Tudomány- egyetem Pollack Mihály Műsza­ki Főiskolai Karának főigazgató­vette, hogy nagy megbízásoktól eshetnek el, ha nem rendelkeznek felkészült munkatárssal, ezért nagy az érdeklődés a képzés iránt. Tavaly szeptemberben ült az isko­lapadba az első évfolyam; ők idén tavasszal végeznek. Országszerte több helyen folyik az oktatás, je­len pillanatban majdnem ezer hallgató tanulja az elméleti és a gyakorlati tudnivalókat. A 160 órányi tananyag jogi, közgazdasági, minőségügyi, illet­ve szabványügyi ismeretekből áll. A felsőfokú szakképzés mellett lé­tezik középfokú is, amely a diplo­mával nem rendelkező építőipari dolgozók számára indult. Ők a si­keres vizsgák után kisebb épüle­tek elkészítésének felügyeletét vállalhatják.-RÉ­SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 3. HÉT 1. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 297,83 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 299,58 2. szövetkezeti átlagár: 300,47 3. egyéni vállalkozói átlagár: 291,01 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 302,59 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 303,66 2. szövetkezeti átlagár: 308,89 3. egyéni vállalkozói átlagár: 298,11 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, 303 Jász-Nagykun-Szolnok): 298 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 304 4. Központ (Budapest, Pest megye): 307 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 297 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 309 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: 283 E: 375,62; U: 363,89; R: 356,85 O: 342,88 , F 336,03 V. Nemzetközi hasítottfélsertés-átlagár: 2,96 DM Összefogtak a régiók Budapest Több beleszólást szeretné­nek a régiók a fejlesztési pénzek elosztásába, ezért nemrégiben megalakították a Területfejlesztési Régiók Egyeztetési Tanácsát, amely a több megyét összefogó területi egységek közös ér­dekeit kívánja képviselni. Ellentétben a hazai gyakorlattal, amelynek alapján a fejlesztési pénzek szinte teljes egészéről a központi kormányzat dönt, Nyu- gat-Európában ezeknek az össze­geknek közel harmadáról regio­nális, illetve helyi szinten hatá­roznak. A hét hazai régió fejlesz­tési tanácsai ezért közös szerve­zetet alapítottak, amelynek fő célkitűzése, hogy a jelenlegi pénzelosztási és döntéshozatali rendszert átalakítsák. Tárgyalásokat kívánnak foly­tatni az ágazati minisztériumok­kal azért, hogy a helyi beruházá­sok mind nagyobb részéről hatá­rozhassanak a regionális taná­csok. Véleményük szerint így sokkal hatékonyabbá válhat az adófizetők pénzének felhasználá­sa. Célszerűbb például egy kis­település szennyvíztisztítójának vagy gázrendszerének megépíté­séről az adott térségben dönteni, szemben a mai helyzettel, amikor szinte minden egyes határozatot a minisztériumok hoznak meg.- A tervek megvalósításával a tárcák is egyetértenek, de termé­szetesen még hosszú időnek kell eltelnie, amíg az Unióban el­terjedt szemlélet nálunk is ural­kodóvá válik. A rövid távú cél az, hogy egyelőre legalább a döntések előkészítésébe vonják be az egyes területek képviselőit - mondta el lapunknak Kaiser Eszter, a Nyugat-dunántúli Regi­onális Fejlesztési Tanács sajtó­felelőse.-w-

Next

/
Thumbnails
Contents